Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-21 / 272. szám

KEDD, 2006. NOVEMBER 21. • AKTUÁLIS" 3 ismerőse Svájcbari dolgozik taka­rítónőként havi 300 ezerért. - Itt akinek szakmája van, az sem ke­res annyit - beszélt a külföld elő­nyeiről. Bár azt is elmondta, ő in­kább Kubába vándorolna ki, ahol mindennap úszkálna a tenger­ben. - Ki lehet menni, de ahhoz pénz is kellene. Nekünk nincsen semmink, amit eladhatnánk, csak az, ami rajtunk van ­mondta- végül Károly, miközben Enikő már azt számolta, mennyi lenne az a minimumtőke, ami­vel már érdemes lenne nekivágni a nagyvilágnak. A számolgatások közepette is­meretlen hangot hallottunk a ház előteréből. - Ballagjatok innét, de gyorsan! Nem kell idejönni! ­üvöltötte egy pár házzal feljebb la­kó szakállas, roma férfi, aki Opel Vectrájából szállt ki Kolompárék háza előtt. így Károly szüleitől már nem állt módunkban meg­tudni, vajon ők elengednék-e a fia­VISSZAJÖTTEK, MÁSHOL PR0BALK0ZNAK Mintegy húsz magyarországi roma érkezett haza azok közül, akik egy hónappal ezelőtt elsőként utaztak Svédországba Baranyából. A Mohácsi Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke elmondta, a hazatértek közül akikkel kapcsolatban áll, úgy nyilatkoztak: másra, jobbra számítottak Svédországban. Kovács István beszámolt arról, hogy a mohácsi romák nem kaptak munkát, így nem volt mi­ből megélniük. Ennek ellenére kivétel nélkül azt mondták: bár visszatértek, el­utaznak majd más államokba is szerencsét próbálni. Kovács István szerint hi­ába próbálják őket lebeszélni, még ebben a hónapban további félszáz mohácsi roma készül Svédországba. talokat szerencsét próbálni. Az egyre indulatosabban kiáltozó szomszéd miatt ugyanis jobbnak láttuk sürgősen eltűnni a kör­nyékről. A Cserepes soron élő ro­mák sokkal tájékozottabbak vol­tak. - Nézzük a híreket, tudjuk, hogy az első csoport már vissza is indult Magyarországra. Szerintem átvágták őket, hittek annak az egy-két családnak, akik tényleg megtalálták Svédországban a szá­mításukat - nyilatkozta többek nevében Kolompár Kálmán. A fér­fi elmondta, neki aztán külföldről bárki bármit ígérhetne egy jobb élet reményében, nem hallgatna rá. - Kimenni a semmibe a legna­gyobb felelőtlenségre vall. Négy gyerekem van, maximum akkor kelnék útra, ha száz százalékig biztos lennék abban, hogy munka és lakás várja a családomat. K.G. G. Hosszú évek óta tart a vita, hogy megmaradjon-e a szegedi Du­gonics téren a beton-üveg vil­lamosváró és jegypénztár. Nem is nyúlt hozzá sem az SZKT, sem a város. Most rendbe hoz­zák a tetejét. A Szegedi Közlekedési Vállalat 1958-ban bízta meg Tarnai Ist­ván Ybl-díjas szegedi építészt a Dugonics téri villamosváró ter­vezésével. A pavilon 1960-ban készült el betonból és üvegből. Azóta a saját korában is merész­nek számító szerkezetet megvi­selték az évtizedek. A döntésho­zók véleménye eltér, egyesek sze­rint le kellene bontani, mások inkább felújítanák. Ezért sokáig nem történt vele semmi, csak pusztult. A napokban mozgolódás kez­dődött a pavilonnál. Kérdésünk­re a helyi védettséget élvező épít­mény gazdája, a Szegedi Közleke­dési Társaság illetékesei megle­pődtek, nem tudtak semmiről. Ők már lemondtak a jegypénz­tárról, most egy vállalkozó üze­melteti az üvegkalitkát. A városi főépítész ugyancsak elcsodálko­zott. Úgy emlékezett, régen való­ban beszéltek a villamosváróról, hogy csak felújítva maradhat fenn, de a város sem tett újabb lépést. Végül megtudtuk: Szögi Lász­ló szakmérnök felügyeli a be­tontető színének kiválasztását. A szakember elmondta, nem lesz nagy meglepetés, az épít­mény szürke marad. És hogy RÉGI-ÚJ PAVILON Az eredeti tervező, Tarnai István évekkel ezelőtt már készített terveket a felújítás­ra. Az üvegfalat és a jelenle­gi jegyárusító fülkét lebonta­nák. A tetővel fedett terület két oldalán egy-egy hatszög­letű, üveg-acél szerkezetű kis pavilon állna: egyikben busz- és villamosjegyeket árulnának, a másikba pedig átköltözhetne jelenlegi he­lyéről a közkedvelt péksüte­ményes bolt. mi a jelentősége a vitatott kül­lemű jegypénztárnak? A mér­nök elmondta: szerinte logikus szerkezet, érdekes alakzat. A kétely azért merült fel, mert szokatlan a helye és borzasz­tóan elhanyagolt. A szakember szerint nem zavaró, hiszen kü­lönféle stílusú épületek veszik körül, megtalálható mellette a szocreál, az eklektikus és a sze­cessziós stílus is. Felújítva ele­gánsan beilleszthető lenne a környezetébe. Jelenleg a tetejét festik át a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munkásai, de előtte kija­vítják a tető éleinek hibáját. A pénzt a körzet önkormányzati képviselője, Hekáné Szondi Il­dikó biztosítja hozzá a képvise­lői alapjából. A festés 324 ezer forintba kerül. DOMBAI TÜNDE Húszan tegnap visszajöttek Svédországból - Károlyi is dolgozna külföldön Jobb életről álmodoznak Március l-jétől változás Szentesen - A Kurca-parti városban 134-gyel csökken a létszám Dandár helyett zászlóalj lesz Folytatás az 1. oldalról - Ha nem fogad be az ország, ak­kor vissza kell jönni? - érdeklő­dött Enikő, aki úgy gondolta, ha garantált lenne, amit a tévé mu­tatott, hogy szállást adnak a kite­lepülőknek, nem gondolkodna sokat az ország elhagyásán. Ami­kor pedig megtudta, hogy az északi országba akár nyolcezer forintért is lehet fapados repülő­jegyet váltani, teljesen felvilla­nyozódott: ennyiért mindenkép­pen megérné szerencsét próbál­ni. - Láttuk a tévében, hogy egy magyar roma Strasbourgban 170 ezer forintot keres utcaseprőként és a gyerekeitől sem kell semmit megvonnia - mondta a három­gyermekes édesanya, aki mező­gazdasági és egészségügyi szak­középiskolai végzettséggel ren­delkezik, mégsem talál munkát, pedig kapcsolatban áll a munka­ügyi központtal is. Időközben csatlakozott hoz­zánk az Árpa utca elején lakó Ko­lompár Iván is. A tizennyolc éves fiú elárulta, egyik szegedi roma A KÉPVISELŐ NÉZETE - Ha nem politikai üldöztetésre hivatkozva, hanem munka remé­nyében hagyják el az országot a romák, egyértelműen támogatom őket ebben a törekvésükben - fo­galmazott Károlyi Sándor. A me­gyei közgyűlés roma származású politikusa sajnálja, hogy ide jutott a cigányság: nem talál munkát sa­ját hazájában. Az apátfalvi cigány önkormányzatban is tevékenykedő férfi elmondta, a településen a ro­mák kilencven százaléka munka­nélküli. - A térségben folyik a me­zőgazdasági betakarítás, a nap­szám egyelőre lefoglalja az itt élő romákat. A fiatalok között azon­ban egyre többször téma, hogy más országban is lehetne munkát vállalniuk. Ha fiatalabb lennék, én is külföldön próbálnék szerencsét - mondta Károlyi. kaphatnak helyet, míg sokaktól végleg elköszön a hadsereg. A dandárnál most több magasan képzett magas rangú tiszt szol­gál, akiknek rendfokozata és tu­dása nem feltétlenül illik egy zászlóaljhoz. Az ö sorsuk vajon hogyan alakul a jövőben? - kér­deztük a vezérezredest. Lapunk felvetését jellemzően civil meg­közelítésnek nevezte Havril András, aki szerint nem jelent presztízscsökkenést a visszalé­pés. A dandár ezred szintű jogál­lással rendelkező zászlóalj lesz, melynek kötelékében a tisztek megtalálhatják a számukra meg­felelő kihívást - jelentette ki. Szabó István mérnök-ezredes, a szentesi alakulat parancsnoka az elöljáró jelenlétében ezzel kap­csolatban azt mondta: a feladat adott, a szervezeti keretek adot­tak, ebben a környezetben kell teljesíteni. B. G. VÁSÁRHELYEN NŐ A LÉTSZÁM Ujj Addig nem töltik fel a vásárhelyi laktanyában a keretet, amíg a szentesi tisztek nem nyilatkoz­nak: kívánnak-e a szomszédos városban szolgálni. A honvéde­lem tervei szerint a könnyű lövé­szek és műszakiak létszáma négyszázzal növekszik a Vásár­helyen működő három zászlóalj­nál, összesen kétezren lesznek. Lapunk információi szerint ere­detileg Szentesen nagyobb mér­tékű leépítést, Vásárhelyen pedig nagyobb mértékű létszámfejlesz­tést terveztek, ám a két laktanya egyeztetésének nyomán engedett a vezérkar. Megdöbbentő dolgok Kevés érdekesebb pillanatot éltem át a tévé előtt: Bárándy György, a nagytekintélyű sztárügyvéd zavarba jött. Azt mondta, bocsánatot kér, de <5 még az életében soha nem halotta „ezt a megdöbbentő dolgot". Idősebb Bárándyt nézve: ez elképzelhető. Ott ül a csokornyak­kendőjében és halvány fogalma sincs róla, milyen tömeges miná­lunk a szegénység és milyenek a mélységei. Jómódú ember, nem jár arra. Hankiss Elemér optimista műsorában beszélt a szegénységről Ferge Zsuzsa. Adataira-tényeire mondta Bárándy, hogy erről ó mégsosem hallott... Hogy ennyien lennének és ennyire nélkülöz­nének és ennyire ne lenne esélyük se... Fogadni mernék, hogy a magyar úgynevezett értelmiségiek 90 százalékának fogalma sincs arról a „megdöbbentő dologról", hogy társadalmi katasztrófához vezet, ha nem történik valami a sze­génység ellen. Berme a romák szegénysége ellen. Svédországban európai polgárokként fogadják őket, elbírálják a kérelmüket, ha nem maradhatnak - mert nincs munkájuk-meg­élhetésük -, kifizetik helyettük az útiköltséget hazáig. A svédek ilyenek. Valahogy kitavaszodik, itthon is könnyebb lesz. Vagy nem. Tervezni botorság ebben a körben, ahogy esik, úgy puffan: ha Malmöben nem bizonyul igaznak a csábos szóbeszéd, megfor­dulnak, visszajönnek, máshová mennek. Itthon eladtak min­dent ? Úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna. A szegénység sok éve nem arra alkalmas, hogy polgári felelős­ségvállalásra szocializálja az embert. Vagyis lehet csodálkozni, amikor a magyar szegények fölszáll­nak a fapadossal Malmö felé, amikor büszkén mutogatják a tévé­ben, hogy mekkora a hűtőszekrény a svédországi átmeneti szállá­son. Lehet tátam a szájat és összecsapni a kezet: normálisak ezek 1 De nem lehet már eljátszani, mintha arról „a megdöbbentő dologról" és összes következményéről semmit nem tudnánk. Muszáj belátni: valamit tenni kell ellene, sürgősen. Szögi László: Szégyenfolt az elhanyagolt jegypénztár Villamosváró-vita A sétány kapuja lehetne a szocreál építmény Fotó: Karnok Csaba Március elsején elkezdődik a létszámleépítés a szentesi dandárnál, mely a jövőben zászlóalj lesz. A végleges hírt Havril András vezérkari főnök ismertette a szentesi alakulat­nál, ahol katonás fegyelemmel fogadták a bejelentést. Kide­rült: 134 fővel kevesebb kato­na dolgozik majd Szentesen. Az is nyilvánosságra került vi­szont, hogy a vásárhelyi lakta­nyában nő a létszám. Jó ideje tudják már a szentesiek, hogy az átfogó haderőreform kö­vetkezményeként lefokozzák a műszaki dandárt, és csökken a létszám is. A hivatalos bejelentés­re vártak - tegnapig. Havril And­rás személyesen jött el a szentesi és a vásárhelyi laktanyába, hogy a pontos adatokat közölje az állo­mánnyal, és tájékoztatást adjon a honvédséget érintő döntésekről. Eszerint jövő március l-jén kell megkezdeni az átalakítást, me­lyet augusztus 31-éig be is kell fe­jezni. A szentesi dandár nem dan­dár lesz, hanem műszaki művele­ti zászlóalj. A létszám egészen pontosan 134 fővel csökken. Havril András lapunk felvetésé­re válaszolva azt mondta, a kor­mány nyomása nem volt érezhető az átalakítás kérdésében. Úgy fo­galmazott, a honvédelmi minisz­ter a vezérkar elé tárta a követke­ző évi költségvetés keretszámait, a magyar hadseregnek abból kell gazdálkodnia. - Tudomásul kell venni, hogy a hadsereg megrende­lője az állam - magyarázta a sajtó­tájékoztatón Havril. A NA­TO-nak felajánlott magyar alaku­latok között ott vannak a hídépí­tők és víztisztítók is, de velük nem „dandár szinten" számol a katonai szövetség. A honvéde­lemnek ezért a rendelkezésre álló keretek között kell megvalósíta­nia célkitűzéseit - indokolta az átalakítást a vezérkari főnök. A szentesi alakulattól várható­an körülbelül harmincan válnak meg nyugdíjasként. A fiatal had­nagyok és főhadnagyok máshol Havril András vezérkari főnököt Szabó István laktanyaparancsnok kísérte a szentesi alaku­latnál Fotó: Vidovics Ferenc SULYOK ERZSÉBET A dorozsmai Árpa utcában is úgy látják, nincs kilátás jobb életre Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents