Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-17 / 269. szám

UMW FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS MODOSULT A SZERVEZETI ES MŰKÖDÉSI SZABALYZAT Új elnevezést kap öt kar Több kar elnevezése is megváltozik a Szegedi Tudományegyetemen, az élelmiszer-ipari főiskolai karból például mérnöki kar lesz. A módosításokat az universitas nemrég elfogadott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ez azokat a szolgáltató egységeket is felsorolja, amelyek most alakulnak meg az egyetemen. A március elsején hatályba lépett módosított felsőoktatási törvény indokolta, hogy új szervezeti és működési szabályzatot alkossanak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Az október végén elfogadott dokumentum az eddigi SZMSZ-re épül, de több helyen módosult a szövege, illetve belekerültek teljesen új részek is. Az egyik fontos változás - tájékoztatta; lapunkat Merényi Mária, az egyetem főtitkára -, hogy a tizenegyből öt kar más nevet kap. A legszembetűnőbb változáson az eddigi élelmiszer-ipari főiskolai kar (SZÉF) esett át, amely a jövőben mérnöki karként működik. Az intézményben továbbra is oktatnak élelmiszeripari mérnököket, de a képzési paletta bővül: itt folyik majd az anyagtudományi, környezetipari, agro-biotechnológiai, illetve szoftveripari fejlesztésekhez kapcsolódó szakemberek felkészítése. Az eddigi Juhász Gyula tanárképző főiskolai kar neve ezentúl Juhász Gyula pedagógusképző kar lesz. A változás azt is jelzi, hogy a tanárképzésért felelős szervezeti egység - a szenátus döntése alapján - a bölcsészettudományi kar. Az új törvény szenátus és gazdasági tanács felállítását rendelte el az egyetemeken. Az Pályázat: tele energiával A Démász Nyrt. és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara ismét közös pénzdíjas pályázatot hirdet lll-V. éves szegedi egyetemistáknak az energiaipart érintő aktuális kérdésekről. Pályázati témák: Mitől jó/versenyképes egy szolgáltató az energiaszektorban? Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei, tapasztalatai, mikéntje az áramszolgáltatókra vonatkozóan Magyarországon és más EU-tagállamokban. Egyetemes szolgáltatás kialakítása az energiaszektorban. A pályázat feltételeiről az érdeklődők a www.demasz.hu és a www2.u-szeged.hu/etk/ honlapokról tájékozódhatnak. Jelentkezési lapok pedig az SZTE AJK Európa Tanulmányok Központjában (6720 Szeged, Fekete Sas u. 28.), Szekeres Ildikónál átvehetők. SZMSZ mindkét testület feladatát és jogkörét meghatározza. A szenátus mint az universitas legfőbb döntéshozó szerve a korábbi intézményi tanácsoknál több jogosultságot kapott a gazdálkodás területén: dönthet gazdálkodási szervezet alakításáról, ingatlan hasznosításáról vagy hitelfelvételről. A gazdasági tanácsnak pedig elsősorban az a feladata, hogy véleményt mondjon az egyetem költségvetéséről, a fejlesztési tervekről, továbbá a gazdálkodási szervezetet létrehozó és az ingatlanokat hasznosító döntésekről. Az SZMSZ-ben felsorolt szervezeti egységek mellett új szolgáltató munkacsoportok is alakulnak az egyetemen. Ilyen például a stratégiai és minőségfejlesztési igazgatóság, az innováció és ipari kapcsolatok igazgatósága, a technológiai hasznosítási iroda, az ipari kooperációs és koordinációs iroda, a kutatásszervezési igazgatóság, a hallgatói és közkapcsolati, valamint a marketing és kommunikációs igazgatóság. H. SZ. UJ ELNEVEZESEK Az SZTE tizenegy karából a következő öt elnevezése változik. (Zárójelben a régi név.) Egészségtudományi és szociális képzési kar (egészségügyi főiskolai kar) Juhász Gyula pedagógusképző kar (Juhász Gyula tanárképző főiskolai kar) Mérnöki kar (élelmiszer-ipari főiskolai kar) Zeneművészeti kar (zeneművészeti főiskolai kar) Mezőgazdasági kar (mezőgazdasági főiskolai kar) Összevont nyílt nap Második alkalommal rendeznek olyan nyílt napot a szegedi egyetemen, amelyen az összes kar képzéseiről tájékozódhatnak az érettségi előtt álló középiskolások. November 23-án egész napos programmal várják az érdeklődőket az Ady téri tanulmányi és információs központban. A diákok itt találkozhatnak a leendő szakjukra járó egyetemi hallgatókkal, oktatókat ismerhetnek meg, és feltehetik az oktatással, az egyetemi élettel kapcsolatos kérdéseiket. A képzési kiállítás reggel 9 órától délután 4 óráig folyamatosan megtekinthető a TIK alsó szintjén. Az egyes karok szakjairól 10 és 16 óra között a kongresszusi központ előadótermeiben hallgathatnak meg tájékoztatókat a fiatalok. Délben pedig az universitas és a karok vezetői közösen adnak felvilágosítást a következő tanév felvételi sajátosságairól. Részletek és regisztráció a www.u-szeged.hu/nyiltnap A SZEGEDI KUTATAS SZERINT VAN MEG MIT JAVÍTANI Elégedettek az egyetemmel az egykori diákok A végzett hallgatók körében vizsgálódtak az SZTE szakemberei: arra voltak kíváncsiak, mennyire elégedettek az egykori diákok az egyetemmel, hogyan tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A kutatás meglepő eredményeket is hozott. Az elmúlt hetekben zárult le annak a kutatásnak a feldolgozása, amelyben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) azt vizsgálta: mennyire elégedettek az itt végzett hallgatók egykori alma materükkel, és milyen a pozíciójuk a munkaerőpiacon. A kutatásvezető Hetesi Erzsébet, a gazdaságtudományi kar dékánja és Kürtösi Zsófia adjunktus elmondta: ilyen jellegű felmérések már készültek korábban is egyes karokon, az összes egyetemi karra kiterjedő vizsgálat azonban még sosem volt. 16 százalék válaszolt Az idei kutatásban a 2002-ben és 2003-ban végzett hallgatók véleményét önkitöltős kérdőívben kérték, a tanulmányaikat ekkor befejező 11 ezer hallgatóból 3600-at kerestek meg. A kiválasztott minta tagozatok és karok szerint is reprezentatív volt - viszont csak 16 százalékuk válaszolt a feltett 35 kérdésre. így a kutatásvezető szerint a kapott adatokat nem árt óvatosan kezelni. A kutatók többek között kíváncsiak voltak arra, hogy mennyire elégedettek az egykori hallgatók az egyetemmel, Diákok a TIK bejáratánál. Az itt végzettek kilencven százaléka másoknak is ajánlaná az egyetemet FOTÓ: KARNOK CSABA és ez változott-e a munkaerő-piaci tapasztalatok fényében, vagy hogy milyen az intézmény hírneve, és visszatérnének-e az egyetemre további ismeretek megszerzéséért. Megkérdezték, hogy mennyiben készített fel az egyetem a munakerő-piaci elvárásokra, melyek voltak az egyetem legfőbb erősségei, gyengéi, és mennyi idő alatt, milyen csatornákon keresztül találtak munkát az itt végzettek. Vizsgálták azt is, hogy diplomájuknak megfelelő munkakörben dolgoznak-e az egykori hallgatók, hanyadik munkahelyüket „fogyasztják", milyenek a jelenlegi foglalkoztatási körülményeik. Másoknak is ajánlják Az eredmények szerint a végzés időpontjában a nagy többség elégedett volt az egyetemmel, 90 százalékuk ajánlaná is másoknak. Az itt szerzett tudás csak 14 százalékuk szerint nem hasznosítható - többnyire a pályaelhagyó 17 százalék vélekedett így. A válaszadók majd 70 százaléka viszont szakmájában helyezkedett el, közel 90 százalékuk pedig kereső tevékenységet folytat. A végzettek ötöde Budapesten kapott munkát, felük a dél-alföldi régió három megyéjében. A hallgatók nagyon erősnek értékelték a személyes kapcsolatok szerepét a munkakehely-keresésben: 64 százalékuk próbálkozott így állást szerezni. 90 százalékuk átesett állásinterjún, negyedükkel próbamunkát is végeztettek. Az egykori nappalis hallgatók 22 százaléka már végzése időpontjában is dolgozott, 23 százalékuk egy, 27 százalékuk három hónapon belül talált munkát. Folytatódik a kutatás A válaszadók szerint az SZTE leginkább az elméleti ismeretek átadásában jeleskedik, a szakmai gyakorlatot viszont elégtelennek ítélték, és az idegen nyelvi kommunikációra sem igazán készítette fel őket az egyetem. Rendkívül elégedettek voltak viszont az oktatók felkészültségével, az itt kapott ismeretek korszerűségével - a kutatás szerint pedig éppen ez a szakmai dimenzió befolyásolja leginkább a volt hallgatók összelégedettségét. A kutatás tovább folytatódik: a következő szakaszban a 2004-ben és 2005-ben végzetteket keresik majd meg, és tervezik a munkaadók véleményének feltárását is a Szegeden végzettekkel kapcsolatban. T. R. AZ UNIVERSITAS VEZETŐIVEL TALALK0Z0TT AZ EU KUTATAS-FEJLESZTÉSI IGAZGATÓJA A tudásközpont jelentheti a kitörési pontot Az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési igazgatója, Christian Patermann szerint a világhírű szegedi paprika és a Pick szalámi mellett a város másik kitörési pontja lehet az egyetem és a tudományos kutatóhelyek. Erről akkor beszélt, amikor a közelmúltban találkozott a Szegedi Tudományegyetem vezetőivel. Christian Patermann-nal, az Európai Bizottság Élelmiszer-, Mezőgazdasági és Biotechnológiai Kutatás-fejlesztési Intézetének igazgatójával folytattak kerekasztal-megbeszélést a szegedi egyetem és a kutatóintézetek - az MTA Szegedi Biológiai Központja, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Biopolisz Szeged Kft., valamint a Gabonatermesztési Kutató Kht. - vezetői Szegeden. A találkozót követően Rácz Béla, az SZTE rektorhelyettese elmondta: a II. Nemzeti fejlesztési terv előkészítése most folyik, ehhez Szeged a biopoliszprogrammal kapcsolódik, melynek feladata az egyetemi-akadémiai kutatóhelyeken létrejött szellemi alkotások értékesítése mellett az ipari fejlesztési igények közvetítése. - A programnak igen fontos része a biotechnológia és a környezetvédelmi technológia. Ahhoz, hogy ezek a tervek az Európai Unióval összhangban készüljenek el, a kutatásért felelős részleg vezetője tanácskozik az érintett intézetek vezetőivel - mondta a rektorhelyettes. Hozzátette: az Európai Unió vezetői felismerték, hogy az Amerikai Egyesült Államok mellett a távol-keleti országok is versenytársként jelennek meg, velük szemben Európának helyt kell állnia. A kerekasztal-beszélgetésen Christian Patermann kifejtette: a 2007 januárjában kezdődő, hétéves keretprogram csaknem 55 milliárd eurós költségvetéssel dolgozik. - Ez nagyon jelentős összeg, de ne felejtsük el: ezt a pénzt 25 tagország között kell szétosztani - hívta fel a figyelmet Christian Patermann. - Az Európai Unió akkor lehet versenytársaival szemben sikeresebb, ha határokon átívelő programokban gondolkozik. Szeged mint határ menti város, az eddiginél nagyobb feladatot kaphat a biotechnológia, a környezetvédelem, valamint a kutatás-fejlesztés területén. A kutatás-fejlesztési igazgató hozzátette: Szegedet egyelőre a paprikáról és a Pick szalámiról ismerik, ugyanakkor a város ennél sokkal több kinccsel rendelkezik. A hungaricumok mellett a másik, igen jelentős kitörési pont a tudásközpont, hiszen az ország második legnagyobb egyeteme Szegeden van, és az elsők között szerepel a közép-kelet európai térségben. A kutatási-fejlesztési program igazgatója azt szeretné, ha Magyarország kevéssé lenne Budapest központú. Nagyobb sikereket lehetne elérni, ha a főváros a vidéki tudásközpontokat - így a Szegedi Tudományegyetemet is - sokkal jobban bevonná a pályázati munkába. NYEMCSOK ÉVA