Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-16 / 268. szám

8 • MEGYEI TŰKOR* CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 16. Istenes Elemér és Greskovics József- Csongrád Ketten vesztették életüket '56-ban Két ember vesztette életét Csongrádon az 1956-os forradalomban. Istenes Elemér vadászrcpülő-pilóta tűzparancsot kapott felettesétől, ő azonban nem lőtt a csongrádiakra, tömegoszlató manőverébe viszont belehalt. Greskovics József - máig tisztázatlan körülmények között - akkor kapott végzetes haslövést a laktanyában, amikor már reménytelenné vált a szovjetekkel szembeni ellenállás. Az országos megnyilvánulásokhoz hasonlóan Csongrádon is felfokozott hangulatban telt 1956 kora ősze. Farkas Csaba főlevéltáros az előzményekről elmondta, az ötvenes évek derekán a helybelieket főleg a mezőgazdasági politika irritálta. A Tisza-parti városban is az értelmiség volt az, amely hangadóként fogalmazta meg a közösség követeléseit. Egy október elején rendezett fórumon arra szólították fel a hatalmat, hogy oszlassa fel a termelőszövetkezeteket, Piroska Jánost, a város Hortobágyra kitelepített korábbi polgármesterét pedig rehabilitálják. Harckészültségben Bár az október 23-i eseményekről időben értesültek a csongrádiak, a forradalom első napja viszonylagos nyugalomban telt Csongrádon. A felbolydulás első jele a helyi műszaki zászlóalj harckészültségbe helyezése volt, amit október 24-én rendeltek el. Másnap már kisebb utcai csoportosulások hangot is adtak véleményüknek, amely után a helyi vezetők katonákat vezényeltek a pártbizottság, a tanács, a posta és a bútorgyár védelmére. Október 26-án már a laktanyában is a Szabad Európa Rádiót hallgatták, a honvédek pedig a helyi ÁVH megrendszabályozását követelték. Aznap a csongrádiak ledöntötték a szovjet emlékművet, a Mahart egyik, Csongrádnál horgonyzó hajójának matrózai pedig a Tiszába dobták az obeliszket. A karhatalmi erők könnyfakasztó gránátot vetettek be a tömeg ellen. A lakosságot ezzel annyira felhergelték, hogy a pártvezetés kénytelen volt a laktanyába menekülni, ahol viszont közölték velük: nem fognak a tömegre lőni. Az ijedt városvezetés ezek után abba is beleegyezett, hogy a tanács élére Piroska János kerüljön. „Hideg rácsapás" Október 27-én délutánra nagygyűlést hívtak össze a városháza előtti térre, amelyen Piroska János nyugalomra intette a jelenlévő 3-400 fős tömeget. A békés megmozdulásnak hírét vette Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a Kecskeméten állomásozó harmadik magyar hadtest parancsnoka, és egy vadászrepülőt küldött Csongrádra azzal, hogy nyisson tüzet az elégedetlenkedőkre. Istenes Elemér főhadnagy, a 62. vadászrepülő ezred pilótája megtagadta a parancsot, viszont tömegoszlatás gyanánt úgynevezett hideg rácsapásba kezdett. A zuhanórepülésben az emberek felé száguldó gép láttán mindenkiben meghűlt a vér, voltak, akik a templomba, mások a városháza árkádjai alá menekültek. Bár egyesek torkolattüzet láttak felvillanni a vadászgép szárnyánál, később kiderült, egy olyan műszaki hibának voltak szemtanúi, amit a pilóta már nem tudott korrigálni, ezért a repülő a bökényi szántásra zuhant. Istenes Elemér szörnyethalt, holttestét a feldühödött csongrádiak meggyalázták. Megalakult a nemzeti bizottság A következő napokban nemzeti bizottság alakult a városban, amelynek élére Fülöp Mihályt választották, Piroska János pedig bejelentette: nem vállalja el a tanácselnöki posztot. Október utolsó napján a helyi forradalmi katonatanács is megalakult, és bár voltak terveik az ellenállásra, érdemi lépések nem történtek. A november 4-i szovjet invázió hírére aznap este szinte kiürült a csongrádi laktanya, az összes katona hazament, csak tisztek maradtak az objektumban. Ezt kihasználva civilek akarták magukhoz ragadni a kezdeményezést, többen a laktanyához mentek, ahol - máig tisztázatlan körülmények között - Greskovics József csongrádi lakos halálos haslövést kapott. B. D. Cseh Zsuzsa 25 év után megvált derékig omló gyönyörű hajától. A színésznő sörényét egy mesterfodrász, Ritter Csaba vágta le két előadás között, így délelőtt még hosszú hajjal, délután már rövid frizurával játszotta a Csaó, Bambino francia tanárnőjét. Azóta csak Cseh Zsoltinak szólítják a kollégái. Elképesztő a változás: Cseh Zsuzsa haja fél méterrel lett rövidebb. Eddig a színházi büfében már messziről észre lehetett venni, ha ott kávézott, mert a vörös zuhatag annyira feltűnő volt. Most azonban egy fiús nőt állnak körbe a színészek. Egy valami nem változott: a szexepil. A szép kék szemek, a hibátlan bőr, éS a csinos alak. - Ötéves koromban volt utoljára rövid hajam, azóta csak nőtt. Egy jó ideje azonban már kacérkodtam a gondolattal, hogy kipróbálom röviden, és most kapóra jött a változtatás lehetősége. Egyeztettem a Tartuffe jelmeztervezőjével, Nagy Fruzsinával, Hargitai Iván rendezővel és az igazgatóval, Székhelyi Józseffel is. Sőt még a futó darab, a Csaó, Bambino rendezőjétől, Horváth Pétertől is engedélyt kértem. Péter még örült is neki, azt mondta, hogy abban a korban is viseltek rövid hajat. Kicsit más lett így a szerep, de ettől csak izgalmasabb. Úgyhogy miután mindenki áldását adta, bátran beleugrottam. Azóta Cseh Zsoltinak hívnak... -meséli. Azt mondja, számára picit sem fura az új haj, olyan, mintha mindig is ilyen lett volna, talán mert igazából: ez ő. - Az életem nem változott meg a rövid frizurától, viszont még benne van a kezemben a mozdulat, ahogy reggel felkelek, megrázom a hajam, hogy fürdés előtt összefogjam. Csak pár nap telt el, nyilván majd megszokom. A kollégák egyébként nagyon helyesek voltak, kifejezetten izgultak értem, egyrészt, hogy miként sikerül a hajvágásakció, másrészt, hogy visszaérek-e estére, mivel két előadás között rohantam el a fodrászhoz. Amikor beestem a színházba, mindenki meglepődve nézett, de tetszett a többieknek. És tetszett a pasimnak is, aki azt kérdezte: miért nem egyből kopaszra vágattam? Cseh Zsuzsa másik szakmáját tekintve stylist, és ezzel a szemmel is figyeli a világot. Azt mondja, biztosan vannak olyan nők, akiknek a hajukban van az erejük, de nem hiszi, hogy a hosszú haj lenne a nőiesség záloga. Ha pedig mégis, akkor szerinte ez nagy baj. - Nem érzem magam kevésbé nőiesnek, de ami a hajszínt illeti, azon nem változtatok, mert a vörös: az igazán az enyém... G. K. T. MARIANNE Ül Cseh Zsuzsát - immár rövid hajjal - legközelebb Marianne-ként láthatja a nagyérdemű, Moliére Tartuffe-jében. A kisszínhazi előadás modern feldolgozás, és Zsuzsáé sem egy hagyományos szerep. Azt mesélte, hogy nem a szokásos butuska 16 éves fruska szaladgál majd a színpadon, ahogyan ebben a darabban az ő figurája általában látható. A rendező a próbák során valójában az itteni színészekre szabta a szerepeket, hagyta, hogy mindenki saját magából építkezzen, ezért is volt nagyon izgalmas Hargitai Ivánnal dolgozniuk. Bemutató: szombaton este 7 órakor a kisszínházban. Cseh Zsuzsa: A pasim azt kérdezte, miért nem mindjárt kopaszra ? Fél méterrel rövidebb hajjal Cseh Zsuzsa: Mindig is ilyen hajra vágytam, igazából ez vágyókén... Fotó: Schmidt Andrea Ha elböhöncösödött a veszélyes fa, daruval érkeznek a fűrészelők galmas földút: hol egy traktor megy el a fa alatt, hol egy biciklis. Nem venné lelkére - Nem venném a lelkemre, ha épp akkor találna kidőlni, amikor épp elbiciklizik alatta valaki. Hetvenhét esztendőt megértem, és a továbbiakat is békességben szeretném leélni - mondja Tandari István. Az ő földje szélén magasodik a százesztendős nyár. Sajnálja ugyan, hogy el kell távolítani - mikor kisgyerek volt, már akkor is itt állt a fa, és nem volt sokkal kisebb, mint ma. De a kivágás ftem halogatható, bármikor kidőlhet az óriás. Miután a szándék megért benne, Tandari bácsi favágó céget keresett. Nem kellett messzire mennie, szólt a kimondottan a veszélyes fák eltávolítására szakosodott deszki cégnek. És most ott áll a szerelőkosaras daruval fölszerelt autó a nyáróriás mellett. Ég és föld között Négy „lába" kitámasztva, már emeli is a huszonkét méteres, csuklós daru a kosarat, benne a cég egyik emberét ég és föld közé. Lengyel Csaba a jelek szerint egyáltalán nem szédülős. Mi lent is szédülünk - ő odafönn sem. Fölzeng a stílfűrész, mint kés a vajba, mélyed a fém a fába, egy karnyi ág levágása egy pillanat, egy deréknyié: két perc. Mind vastagabb ágakhoz ér a fűrész, egyre alacsonyodik a fa - felülről „építik le" az óriást. Tompán puffan, megremeg a föld, mikor talajt ér egy-egy, kétmázsás, törzsnyi vastag ágdarab. S miért nem lehet a fát egy az egyben, tövénél kivágni? Hisz nem városban vagyunk, nem okozna a kidőlt törzs forgalmi dugót! Mert be van vetve a föld, és udvarnyi területen semmisítené meg a dőlő fa a vetést. A nyáróriás tudniillik „elböhöncösödött": ezt a kifejezést alkalmazzák szakértők az olyan fára, melynek koronája - mert szabadon áll, nem akadályozzák a többiek - nemcsak hosszában növekszik, hanem széltében is. Tűzifa lesz belőle Megilletődötten nézi a gazda ugyanakkor megnyugodva is -, miként kisebbedik ágról ágra a faóriás, mind válik egyre alacsonyabbá. A szefás emberek is bizonyos tisztelettel kezelik a fűrészt. És főképpen óvatosan: ha egy törzsnyi ág eléri a kosárban dolgozót, vagy a lent álldogálók közül valaki a hatósugarába ér... A százesztendős fából közel százmázsányi tűzifa lesz. Be van ugyan kötve a gáz Tandari bácsiOdú jelzi - belül üreges a törzs ékhoz, ezt azonban nem tudná fizetni az idős házaspár. A melléképületben laknak tehát, ennek cserépkályhájában ontja majd a száz év alatt testébe épített energiából a meleget. Fotó: Karnok Csaba - És helyére ültetnek-e majd újat? - kérdezzük az idős embert. - Hát hogyne ültetnénk! Majd még megálmodjuk, mit. F. CS. MEGYESZERTE MŰKÖDIK A deszki társaság Hódmezővásárhelytől Makóig és Kistelekig mindenütt végez veszélyesfa-kitermelést. A legbonyolultabb munkákat visszatérően, évről évre a Sárga üdülőtelep adja a cégnek: a hatalmas szürkenyarak egy-egy veszélyessé vált ágát úgy kell eltávolítani, hogy ne zuhanjon a nyaralóépületek tetejére. Nemrég pedig a szegedi vár melletti ásatás nyomvonalából távolított el fákat a kft. A legveszélyesebb fa az, ami nem látszik veszélyesnek. Ilyen volt az a hatalmas, legalább százesztendős nyár is a deszki határban, melyet a minap vágtak ki, félnapos munkával. Odú tátong a harmincméteres nyárfaóriás tövében, a deszki határban. Jókora odú - azt azonban nem sejteti, hogy a másfél méter átmérőjű törzs belül szinte végig üreges. Pedig az. A fa mellett forVigyázni kell, nehogy lesodorj? a zuhanó ág a fűrészes embert Fotó: Karnok Csaba