Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-16 / 268. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 16. •AKTUÁLIS" 3 Kiss Erzsébet kendővel takarja el a szörnyű sebhelyeket fejbőrén Fotó. Karnok Csaba NEM ÉRTEK CÉLT A FENYEGETÉSEK Kiss Erzsébetet és édesanyját az elmúlt egy év alatt számtalanszor megfenyegették. Kezdetben elérték, hogy a fia­tal asszony mondja azt a rendőrségen, nem dolgozott az Ugartanyán és a környező földeken, a tragédia napján a barátját látogatta meg, akkor érte a baleset. Később, vélhetően az ügyét felkaroló román konzulátusnak és a kon­zul által felkért Szilágyi János szegedi ügyvédnek köszönhetően meggondolta magát, és módosította vallomását. Másokkal együtt részletesen beszélt arról, hogy milyen körülmények között foglalkoztatták őket, mennyit dolgozott, és mindannyian úgy tudták, hivatalosan vállaltak munkát Magyarországon. Megérkeztek Szegedre és meg is álltak a városban a német befek­tetők. Azért, mert kiszámolták, hogy még mindig versenyképesek vagyunk, még mindig megéri nálunk termelő üzemet működtet­ni, adóterhek, gázáremelés, ilyen és olyan csomag ellenére is. A gyufagyár új tulajdonosa tehát nem a levegőbe beszélt, ami­kor közölte, Szeged ebben a pillanatban aző-és társai - számára a legjobb hely. Amit mondott, annak megvolt a magyarázata: pre­cíz számításokkal és kőkemény üzleti érvekkel a háta mögött je­lentette ki, hogy a drágább munkaerő ellenére sem szeretne kele­tebbre vándorolni. Magyarországon az ő számára 4 euró 90 cent­be kerül egy munkás átlagos órabére az összes ráfordítással, te­herrel, költséggel, szabadsággal együtt, míg ugyanezt Litvániában 2 euró 70-ből kihozná. A különbség jelentős: 2 euró 20 cent. Ha viszont például Litvániába menne tovább ugyanebben az iparág­ban, ott dupla annyi emberre lenne szüksége, mert a tőlünk kele­tebbre fekvő országokban a hasonló gyárak gépesítésben alacso­nyabb szinten állnak, a munkaerő pedig nem olyan profi, nem olyan képzett, mint nálunk. A gyufagyár megúszta a bezárást, megmenekült másfél száz család megélhetése, és az elkövetkező években tovább termelheti a nyereséget a tulajdonosoknak. De meddig is? Csak reményked­ni lehet abban, hogy még nagyon sokáig. Mert hiszen amint gaz­daságtalanná válik itthon a gyufagyártás más országokhoz képest, nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a tőke odébbáll. Példáért nem kell messzire mennünk: mi írjuk mai cikkünkben, hogy Bel­giumban és Németországban a hasonló gyárakat már bezárták a tulajdonosok. Ott ugyanis már évekkel ezelőtt olyan magasra rúgtak a költségek, hogy nem érte mega gyufaszálakat hegyezget­ni és masszába mártogatni. Szeged a díszvendég, téma a tudásközpont Botka László Cambridge-ben A világ egyik legjelentősebb egyetemi központjában, Szeged test­vérvárosában, Cambridge-ben tárgyal Botka László polgármester. Angol kollégája az idén már kétszer járt városunkban. Megálltak Szegeden FEKETE KLARA MUNKATÁRSUNKTÓL A napokban Szeged a díszven­dége angliai testvérvárosának, Cambridge-nek. A Cambridge napja rendezvénysorozaton részt vesz Botka László polgár­mester, aki tárgyalásokat foly­tat a város vezetőivel az euró­pai tudásközpontok jövőbeni együttműködéséről. A polgár­mester beszédet mond a dísz­ünnepségen, megnyitja a Sze­ged képei című kiállítást, vala­mint fát ültet az egyetemi park­ban. Botka Lászlót útjára elkí­sérte felesége is, aki orvosként egészségügyi és szociális intéz­ményekben tesz látogatást a cambridge-i polgármester meg­hívására. A világ egyik legrégebbi és leg­jelentősebb egyetemi központjá­nak mindössze két testvérvárosa van, Szeged és Heidelberg. A ma­gyar és az angol város testvérkap­csolata az utóbbi években jelen­tősen megélénkült, a cambrid­ge-i polgármester az idén már kétszer járt Szegeden - májusban a város napján és szeptemberben az Európa-díj átadásán. Meghosszabbították a vesztegetéssel gyanúsított autópálya-rendőrök letartóztatását A gyanúsított határőrt kiengedhetik MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Városi Bíróság a Szegedi Nyomozó Ügyészség előterjesztésére tegnap hatvan nap­pal meghosszabbította azoknak a rendőröknek az előzetes letartóztatását, akiket vesztegetés­sel gyanúsítanak. A velük együtt őrizetbe vett és letartóztatott határőr ügyében a Szegedi Ka­tonai Ügyészség nem tett hasonló előterjesz­tést, ami azt jelentheti, hogy a határőr letartóz­tatását néhány napon belül megszüntethetik. Mint azt korábban megírtuk, október végén a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának, azaz a rendőrség belső elhárításának munka­társai az M5-ÖS autópálya szegedi kijáratánál tetten értek négy rendőrt és egy határőrt, amint éppen pénzt vettek át külföldi állampolgárok­tól, cserébe nem jelentettek fel őket. A rend­őrök az Országos Rendőr-főkapitányság Ren­dészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) Autópálya Rendőrség balástyai alosztályán dolgoznak. Az érintetteket legalább tizenkilenc vesztegetéssel gyanúsítják. A rendőrök egyébként nem érték be a zseb­rebírságolással, még meg is alázták a megállí­tott járművek főleg román állampolgárságú vezetőit és utasait. Többször előfordult, hogy a rendőrök kiszállították az „ellenőrzött" utasokat az autóikból és tornagyakorlatot ve­zényeltek nekik az út szélén. A megskalpolt Kiss Erzsébet fejbőrének látványa mindenkit elnémított Sokkoló volt a bizonyíték Folytatás az 1. oldalról A mentők a román állampolgár­ságú, magyar nemzetiségű Kiss Erzsébetet súlyos, életveszélyes állapotban szállították előbb a makói kórházba, majd onnan a Szegedi Tudományegyetem új kli­nikájára. A fiatal nő a baleseti se­bészeten több műtéten is átesett, életét sikerült megmenteni. Fej­bőrét combjairól levett bőrrel pó­tolták. A baleset után Kiss Erzsé­bet lelkileg összeomlott, a történ­tek óta kerüli a nyilvánosságot. A Szegedi Városi Ügyészség a tanya bérlője ellen emelt vádat. A többszörösen büntetett előéle­tű B. Csabát foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyezte­téssel vádolja az ügyészség. A fiatal asszony fejbőrének lát­ványa másokat is sokkolt. A vádat képviselő ügyész, Lajkó Szilvia, to­vábbá Kiss Erzsébet ügyvédei, Szilágyi János és Szilágyi Györgyi sem tudta érzelemnyilvánítás nél­kül, hosszasan nézni a még egy év után is szörnyű sebhelyeket. A vádlott nem jelent meg a teg­napi tárgyaláson. Mivel Juhász Zsuzsanna nem tudta, hogy ennek mi az oka, tízperces szünetet ren­delt el. Pár perc múlva a beidézett tanúk, a tanya tulajdonosai felvilá­gosították a bírónőt, hogy B. Csaba váratlanul magas vérnyomással megbetegedett, ezért nem jött, „és vagy három hétig beteg lesz". A Szegedi Városi Bíróságon ta­núk és igazságügyi szakértők meghallgatásával emiatt nem a jövő héten, hanem február 9-én folytatódik a per. Juhász Zsu­zsanna bejelentette: azon a na­pon ítéletet hirdet. MÁSOKNAK IS MUNKÁT ADNAK H| A legkisebb reklámgyufák elkészítése nem megy kézi munka nélkül, ezért a német tulajdonosok bedolgozókat alkalmaznak: 85 diáknak, 115 megváltozott munkaképességűnek és 40 elítéltnek adnak rend­szeres munkát. Három hazai nyomdával készíttetik el az úgynevezett „palástot" a gyufákra, közülük kettő szegedi. Bezárták volna a svédek a szegedi üzemet, ha nem veszik meg német befektetők Megmenekült az egyetlen hazai gyufagyár fagyár ügyvezető igazgatója, havonta két hetet pedig ab­ban a városban tölt, amelyet korábban csak ritkán látoga­tott. Azt meséli, tudtak a Swedish Match döntéséről, hogy az ki szeretne lépni a reklámgyufák piacáról, ezért nincs szüksége a szegedi üzemre. Kollégáival készítet­tek egy piackutatást, s mivel az biztató eredménnyel zá­rult, elkezdték a tárgyaláso­kat. Négyen létrehoztak egy céget, az Europe Match GmbH-t, s idén áprilisban megvették a gyufagyárat. A svédekkel az adásvételi szer­ződés megkötésekor arról is megállapodtak, hogy az ösz­szes dolgozót az összes fenn­álló kötelezettséggel átveszik. Klaus Bruns elárulja, 1961 óta dolgozik a gyufaiparban, két gyár vezetője is volt Belgi­umban, valamint Németor­szágban, amelyeket azonban a magas költségek miatt bezár­tak. Az ügyvezető igazgató ­aki magát és társait „tűzembe­reknek" nevezi a gyufaipari múlt miatt -, nem is igazán érti a kérdést, hogy miért vet­tek Magyarországon gyárat. Megmagyarázza. Azt mondja, kimagasló műszaki-technikai színvonalon áll az üzem, az emberek pedig képzettek. Az­óta koncentrálták az értékesí­tést, az adminisztrációt, ezzel csökkentek a költségek. A sze­gedi gyufagyár éves árbevétele hatmillió euró, a termékek 95 százaléka exportra megy. S to­vábbi egymillió euróval nő majd az árbevétel, mivel Csehországból Szegedre hoz­ták a kézimunkával készülő cikkeket. Két hete újabb ter­mékek jelentek meg a gyár­ban: reklámöngyújtókat is címkéznek, csomagolnak az emberek. F.K. Száznyolcvanmillió darab gyufa készül Szegeden Fotó: Karnok Csaba Magyarország egyetlen gyufagyárát, a szegedit tavaly év vé­gén bezárták volna svéd tulajdonosai, ha német üzletembe­rek meg nem vásárolják. A szerencsés fordulatnak köszönhe­tően idén április óta Swedish Match helyett Europe Match-nak hívják a céget. A gépek továbbra is hatalmas mennyiségben ontják a gyufaszálakat, amelyeket azonban ma már kizárólag reklámdobozkákba, levelekbe csomagol­nak. Hasonló sors várt a nagy múltú szegedi gyufagyárra tavaly, mint a szomszédos kábelgyár­ra: svéd tulajdonosa, a Swedish Match ugyanis 2005-ben a cég bezárását fontolgatta. Az év vé­gén mintegy 140 ember került volna utcára. A félelmek akko­riban falakon belül maradtak, a külvilág nem is sejtette, mek­kora a baj. A szegedi gyárral kapcsola­tos, az üzleti világban terjedő hírekre felfigyeltek német üz­GYÁRAK, VALAHOL EURÓPABÍN gj A háztartásokban használatos leg­egyszerűbb gyufa nem Magyaror­szágon készül: a multinacionális cégek világot behálózó struktúrá­jában szinte nem is lehet nyomon követni, melyik országban mártják a szálakat a gyufafejmasszába. El­képzelhető, hogy Csehországban, vagy Lengyelországban, ahol még részben állami tulajdonban ma­radt a gyufagyár. Klaus Bruns ügyvezető igazga­tó „tűzembernek" vallja ma­gát Fotó: Karnok Csaba letemberek, akik szintén a svéd multinacionális cégnek dolgoztak. Egyikük, Klaus Bruns ma már a szegedi gyu-

Next

/
Thumbnails
Contents