Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-15 / 267. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 16. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Egyedülálló nemzetközi operai projektet kíván megvalósítani 2008-tól a szabadtéri, amely fő médiapartnerének a francia Mez­zót szeretné megnyerni. A legrangosabb zenei tévécsatorna programigazgatója teg­nap Szegeden tárgyalt. A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. meghívására tegnap a város­ban tárgyalt Pascal Chevalier, a francia Mez­zo tévécsatorna vezérigazgató-helyettese és programigazgatója. A világ legnézettebb ko­molyzenei adója fantáziát lát egy szegedi öt­letben: a 2008-ban induló nemzetközi pro­jekt hat ország együttműködésével minden évben megismétlődne Szegeden. Konkrétu­mokat egyelőre nem árultak el, csupán any­nyit lehet tudni: egyedülálló zenei versenyről van szó, amelyben fő médiapartnerként ven­ne részt a Mezzo. A csatornának volt már kapcsolata Szeged­del: 2003 novemberében az Alföldi Róbert ál­tal rendezett itteni Faust-produkciót a hónap operájaként öt alkalommal sugározta Euró­pa-szerte. - A szegedi operatársulat emléke­zetes előadása megosztotta a nézőinket. Szél­A ZENEI TEVER0L Hl A dinamikusan fejlődő Mezzo jelenleg 38 országban több mint 12,5 millió háztartás­ban fogható, és több mint harmincmillió rendszeres nézője van. Európán kívül Izra­elben, Törökországban és a volt francia gyarmatokon is roppant népszerű a zene­barátok körében. Magyarországon több mint egymillió háztartásban látható, a ko­molyzene és a dzsessz szerelmesei köré­ben az egyik legnépszerűbb tévécsatorná­nak számít. sőséges reakciókat váltott ki: sokan imádták, rajongtak érte, de olyanok is akadtak, akik teljesen elutasították. Egy biztos: senkit sem hagyott hidegen. Most egy olyan eredeti kon­cepcióval jelentkeztek a szegediek, amiben fantáziát látunk - mondta Pascal Chevalier, aki tegnapi szegedi „terepszemléjén" vendég­látója, Bátyai Edina fesztiváligazgató és he­lyettese, Herczeg Tamás, valamint az Armel Produkciós Iroda vezetője, Havas Ágnes kísé­retében megbeszéléseket folytatott a város­házán Szentgyörgyi Pál alpolgármesterrel, majd megnézte mindkét színházat, a Dóm teret, a Reök-palotát, a zsinagógát és az MTV regionális stúdióját. - Párizsiként egy ember­léptékű, erős kulturális értékekkel, tradíciók­kal és ambíciókkal rendelkező, ízig-vérig eu­rópai városnak látom Szegedet. Az itteni fesztiválszervezők európai léptékű projektje egybeesik a Mezzo nyitási és terjeszkedési tö­rekvéseivel, ráadásul a város kedvező földraj­zi helyzete is amellett szól, hogy érdemes részt vennünk a megvalósításában. A tárgya­lások csak most kezdődtek, így többet egyelő­re nem mondhatok. Egy biztos: köze van az operához, ami számunkra a legfontosabb műfaj - árulta el Pascal Chevalier. - Értékközvetítés, fiatal tehetségek felfede­zése, valamint az opera népszerűsítése és megújítása a célunk a tervezett nemzetközi projekttel, amelyben roppant fontos a Mezzo közreműködése - mondta Bátyai Edina, aki a következő hetekben többek között a párizsi Bastille Opera igazgatójával is tárgyal az együttműködésről. H. ZS. Bonyolultabbá válnak a játékszabályok a felsőoktatásban Kész a versenyre a szegedi egyetem Ne a fűnyíróelv működjön, hanem a hazai felsőoktatás szerkezete alakuljon át! - hangsúlyozzák a Szegedi Tüdományegyetem (SZTE) vezetői. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan érinti az intézményt, hogy a kormány növeli a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevők, illetve csökkenti a bölcsész, tanár, jogász és agrár szakosok arányát. Az SZTE kész a versenyre, ugyan­akkor fejlődni szeretne: a tavalyi­nál kicsivel több gólyát fogadna. Az intézmény egy-egy szakjára felvehető diákok számát az okta­tási tárca csak a decemberben megjelenő, úgynevezett „kék könyvben" teszi közzé. - Jó lenne, ha nem olyan szá­mokkal és arányokkal korlátoz­ná a kormány a képzést, amelyek a fűnyíróelv szerint egyformán érintenek minden felsőoktatási intézményt - mondja Pukánszky Béla. Az SZTE oktatási rektorhe­lyettese úgy véli, helyes a felső­oktatás átalakításának szándé­ka, hiszen a piac nem mindig igazolja vissza egyes (például a kommunikációi szakok népsze­rűségét. A megvalósításkor azon­ban figyelembe kell venni az adott intézményben folyó mun­ka minőségét. - Az ország és Európa verseny­képességének növelése is indo­kolja, hogy a természettudomá­nyos, a műszaki és az informati­kai képzés aránya növekedjék ­jelenti ki Csirik fános. Az SZTE Természettudományi Kar dékán­ja szerint e téren adott minden feltétel, készek a diákok fogadá­sára. - Most arról döntött a kor­mány, hogy a hazai felsőoktatás összkapacitását csökkenti, ezál­tal hozzálát a szerkezetátalakí­táshoz. Ez azt jelenti, hogy az egységesen meghúzott vonal alatti teljesitménnyel egyetlen felsőoktatási intézmény se fo­gadhatja a diákot. így aztán egy­SZAM0K ÉS ARANYOK U A 2007-ben érettségiző 82 ezer 300 diák 68 százaléka, 56 ezer fiatal juthat diplomához állami segítség­gel. (Ez az arány 2003-ban 48 szá­zalék volt.) A felsőfokú képzés bel­ső arányát is érinti a kormány múlt heti döntése: a természettudomá­nyos képzésben 2,63, a műszaki képzésben 1,8 százalékkal tanul­hatnak többen. Az orvos- és egész­ségügyi képzésben szinten marad­nak a keretszámok, ugyanakkor a bölcsészképzésben 20, a pedagó­gussá válásban körülbelül 24, az agrár diplomáért indulók körében közel 30, a jogi képzésben több mint 13 százalékos lesz a csökke­nés. Fontos számsor, hogy 2007-től 9 ezer forintba kerül majd 6 jelent­kezés, amelyből 3 államilag finan­szírozott, 3 költségtérítéses kép­zésre szólhat. részt azon intézmények és sza­kok népesülnek be, melyek ha­gyományosan színvonalasak, ezért az első három helyen jelö­lik a diákok, másrészt csak azok az érettségizettek folytathatják tanulmányaikat, akik elérték ezt a bizonyos határvonalat. Az így kiéleződő versenyre kész a szege­di bölcsészkar, miközben az itte­ni túl sok szak miatt hátrányo­kat is hozhat a változás - magya­rázza a dékán. Almási Tibor hangsúlyozza: segíteni kell a fia­taloknak, hogy a bonyolult felvé­teli játékszabályok dzsungelében eligazodjanak. ú.i. A francia csatorna programigazgatója fantáziát lát a szabadtéri ötletében A Mezzo lenne a partner Bátyai Edina, Herczeg Tamás, Havas Ágnes és Pascal Chevalier a Dóm téren Fotó: Frank Yvette Csaknem 12 milliárd forint a megyének Új távlatokat nyitott a GVOP 2006 vége mérföldkő a Magyarországnak járó uniós támo­gatások terén. Ekkor zárul ugyanis az I. Nemzeti Fejleszté­si Terv, melynek segítségével 2004-2006-ban az uniós for­rások a pályázókhoz jutottak. A terv 5 operatív program­ra ágazott. Ezek közül egyik a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), melynek köszönhetően Csong­rád megyében is több komoly beruházás valósulhatott meg. A GVOP támogatási kerete 2004-2006 között 163 milliárd forint. Ebből az összegből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az információs társadalom fejlesztéséig nyílt, nyílik lehetőség különféle projektek megvalósítására. A GVOP a termelőszektor modernizációját, vala­mint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzte ki célul. Ha a GVOP Csongrád megyére vonatkozó adatait nézzük, impo­záns számokat láthatunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlap­ján (www.nfh.hu). A megyéből 653 pályázat kapott, kap támoga­tást több mint 11,7 milliárd forint értékben. A GVOP részterületeit tekintve a legnagyobb érdeklődés a kis- és középvállalkozások fej­lesztésére irányuló pályázati lehetőségek iránt nyilvánult meg. Az említett 653 sikeres pályázatból 510-et e területen nyújtottak be, a megítélt támogatás csaknem 3 milliárd forint. Összegben a legtöbb pénzt, mintegy 4 milliárd forintot az a 100 pályázat kapja, kapta, melyet innovációra, kutatásfejlesztésre nyújtottak be. A beruházás­ösztönzés területén 21 pályázat bizonyult sikeresnek mintegy 2,5 mil­liárd forint értékben. Az információs társadalom- és gazdaságfejlesz­tési területen 22 pályázatot ítélek sikeresnek, ezek támogatása több mint 2,2 milliárd forint. E területek, bár jól körülhatároltak, számtalan fejlesztési, beruhá­zási lehetőségre adnak alkalmat. A Csongrád megyei nyertes pályá­zatok listáját végigböngészve kiderül, hogy a GVOP egyik sikerte­rülete a megyében a kutatásfejlesztés, köszönhetően a Szegedi Tudományegyetemnek és az MTA Szegedi Biológiai Központjának. E két intézmény sikeres pályázatait összeszámolni is nehéz, de annyi bizonyos, hogy uniós segítséggel folyhatnak kutatások egyebek között a mesterséges kromoszóma előállításáért, ízü­letigyulladás-ellenes gyógyszerek nagy kapacitású tesz­teléséért, vagy éppen az élelmiszer-biztonságot növe­lő gépalkatrészek kifejlesztéséért. Sikeres GVOP-rész­területnek bizonyult az információs társadalom- és gaz­daságfejlesztés. E pályázati lehetőségnek köszönhe­tően fejlesztheti e-önkormányzati rendszerét Hódme­zővásárhely, a Homokháti Önkormányzatok Kistér­ségfejlesztési Társulása és Szeged önkormányzata is. A GVOP természetesen nem csak a nagyobb tele­pülések és társulások számára nyújt, nyújtott komoly lehetőségeket. A nyertes pályázatok listáján számos kisebb település neve szerepel, vagy az önkormány­zatnak, vagy kis- és középvállalkozóknak köszönhe­tően. Ásotthalmon például cukrászüzemet, Rúzsán bio­gáztermelő eljárást fejlesztenek, fejlesztettek európai pénzből, Algyőn szin­te se szeri, se száma a helybéliek tudásá­ból, ötleteiből merítő GVOP-pályázatok­nak. A GVOP tehát, hasonlóan a többi operatív programhoz, látványos fejlődést hozott nemcsak egyes települések, hanem a kisebb-nagyobb vállalkozások számára is. Utóbbiakon keresztül persze lökést adva az egész térség gazdaságának. 2007-től már az Uj Magyarország Fejlesztési Terven keresztül hívhatók majd le a Magyarországnak az Európai Uniótól 2013-ig járó támogatások, soha nem látott, csak­nem 8 ezer milliárd forint értékben. A további sikerekhez azonban a pénz kevés, ugyanúgy szükség van a tudásra, a kreativitásra és a pályázáshoz szükséges ismeretekre, ahogyan volt 2004 és 2006 között. (PR) Magyarország célba ér m nemzet! fejlesztési terv. Az összeállítás az Európai Unió támogatásával a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Next

/
Thumbnails
Contents