Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-15 / 267. szám
CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 16. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Egyedülálló nemzetközi operai projektet kíván megvalósítani 2008-tól a szabadtéri, amely fő médiapartnerének a francia Mezzót szeretné megnyerni. A legrangosabb zenei tévécsatorna programigazgatója tegnap Szegeden tárgyalt. A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. meghívására tegnap a városban tárgyalt Pascal Chevalier, a francia Mezzo tévécsatorna vezérigazgató-helyettese és programigazgatója. A világ legnézettebb komolyzenei adója fantáziát lát egy szegedi ötletben: a 2008-ban induló nemzetközi projekt hat ország együttműködésével minden évben megismétlődne Szegeden. Konkrétumokat egyelőre nem árultak el, csupán anynyit lehet tudni: egyedülálló zenei versenyről van szó, amelyben fő médiapartnerként venne részt a Mezzo. A csatornának volt már kapcsolata Szegeddel: 2003 novemberében az Alföldi Róbert által rendezett itteni Faust-produkciót a hónap operájaként öt alkalommal sugározta Európa-szerte. - A szegedi operatársulat emlékezetes előadása megosztotta a nézőinket. SzélA ZENEI TEVER0L Hl A dinamikusan fejlődő Mezzo jelenleg 38 országban több mint 12,5 millió háztartásban fogható, és több mint harmincmillió rendszeres nézője van. Európán kívül Izraelben, Törökországban és a volt francia gyarmatokon is roppant népszerű a zenebarátok körében. Magyarországon több mint egymillió háztartásban látható, a komolyzene és a dzsessz szerelmesei körében az egyik legnépszerűbb tévécsatornának számít. sőséges reakciókat váltott ki: sokan imádták, rajongtak érte, de olyanok is akadtak, akik teljesen elutasították. Egy biztos: senkit sem hagyott hidegen. Most egy olyan eredeti koncepcióval jelentkeztek a szegediek, amiben fantáziát látunk - mondta Pascal Chevalier, aki tegnapi szegedi „terepszemléjén" vendéglátója, Bátyai Edina fesztiváligazgató és helyettese, Herczeg Tamás, valamint az Armel Produkciós Iroda vezetője, Havas Ágnes kíséretében megbeszéléseket folytatott a városházán Szentgyörgyi Pál alpolgármesterrel, majd megnézte mindkét színházat, a Dóm teret, a Reök-palotát, a zsinagógát és az MTV regionális stúdióját. - Párizsiként egy emberléptékű, erős kulturális értékekkel, tradíciókkal és ambíciókkal rendelkező, ízig-vérig európai városnak látom Szegedet. Az itteni fesztiválszervezők európai léptékű projektje egybeesik a Mezzo nyitási és terjeszkedési törekvéseivel, ráadásul a város kedvező földrajzi helyzete is amellett szól, hogy érdemes részt vennünk a megvalósításában. A tárgyalások csak most kezdődtek, így többet egyelőre nem mondhatok. Egy biztos: köze van az operához, ami számunkra a legfontosabb műfaj - árulta el Pascal Chevalier. - Értékközvetítés, fiatal tehetségek felfedezése, valamint az opera népszerűsítése és megújítása a célunk a tervezett nemzetközi projekttel, amelyben roppant fontos a Mezzo közreműködése - mondta Bátyai Edina, aki a következő hetekben többek között a párizsi Bastille Opera igazgatójával is tárgyal az együttműködésről. H. ZS. Bonyolultabbá válnak a játékszabályok a felsőoktatásban Kész a versenyre a szegedi egyetem Ne a fűnyíróelv működjön, hanem a hazai felsőoktatás szerkezete alakuljon át! - hangsúlyozzák a Szegedi Tüdományegyetem (SZTE) vezetői. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan érinti az intézményt, hogy a kormány növeli a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevők, illetve csökkenti a bölcsész, tanár, jogász és agrár szakosok arányát. Az SZTE kész a versenyre, ugyanakkor fejlődni szeretne: a tavalyinál kicsivel több gólyát fogadna. Az intézmény egy-egy szakjára felvehető diákok számát az oktatási tárca csak a decemberben megjelenő, úgynevezett „kék könyvben" teszi közzé. - Jó lenne, ha nem olyan számokkal és arányokkal korlátozná a kormány a képzést, amelyek a fűnyíróelv szerint egyformán érintenek minden felsőoktatási intézményt - mondja Pukánszky Béla. Az SZTE oktatási rektorhelyettese úgy véli, helyes a felsőoktatás átalakításának szándéka, hiszen a piac nem mindig igazolja vissza egyes (például a kommunikációi szakok népszerűségét. A megvalósításkor azonban figyelembe kell venni az adott intézményben folyó munka minőségét. - Az ország és Európa versenyképességének növelése is indokolja, hogy a természettudományos, a műszaki és az informatikai képzés aránya növekedjék jelenti ki Csirik fános. Az SZTE Természettudományi Kar dékánja szerint e téren adott minden feltétel, készek a diákok fogadására. - Most arról döntött a kormány, hogy a hazai felsőoktatás összkapacitását csökkenti, ezáltal hozzálát a szerkezetátalakításhoz. Ez azt jelenti, hogy az egységesen meghúzott vonal alatti teljesitménnyel egyetlen felsőoktatási intézmény se fogadhatja a diákot. így aztán egySZAM0K ÉS ARANYOK U A 2007-ben érettségiző 82 ezer 300 diák 68 százaléka, 56 ezer fiatal juthat diplomához állami segítséggel. (Ez az arány 2003-ban 48 százalék volt.) A felsőfokú képzés belső arányát is érinti a kormány múlt heti döntése: a természettudományos képzésben 2,63, a műszaki képzésben 1,8 százalékkal tanulhatnak többen. Az orvos- és egészségügyi képzésben szinten maradnak a keretszámok, ugyanakkor a bölcsészképzésben 20, a pedagógussá válásban körülbelül 24, az agrár diplomáért indulók körében közel 30, a jogi képzésben több mint 13 százalékos lesz a csökkenés. Fontos számsor, hogy 2007-től 9 ezer forintba kerül majd 6 jelentkezés, amelyből 3 államilag finanszírozott, 3 költségtérítéses képzésre szólhat. részt azon intézmények és szakok népesülnek be, melyek hagyományosan színvonalasak, ezért az első három helyen jelölik a diákok, másrészt csak azok az érettségizettek folytathatják tanulmányaikat, akik elérték ezt a bizonyos határvonalat. Az így kiéleződő versenyre kész a szegedi bölcsészkar, miközben az itteni túl sok szak miatt hátrányokat is hozhat a változás - magyarázza a dékán. Almási Tibor hangsúlyozza: segíteni kell a fiataloknak, hogy a bonyolult felvételi játékszabályok dzsungelében eligazodjanak. ú.i. A francia csatorna programigazgatója fantáziát lát a szabadtéri ötletében A Mezzo lenne a partner Bátyai Edina, Herczeg Tamás, Havas Ágnes és Pascal Chevalier a Dóm téren Fotó: Frank Yvette Csaknem 12 milliárd forint a megyének Új távlatokat nyitott a GVOP 2006 vége mérföldkő a Magyarországnak járó uniós támogatások terén. Ekkor zárul ugyanis az I. Nemzeti Fejlesztési Terv, melynek segítségével 2004-2006-ban az uniós források a pályázókhoz jutottak. A terv 5 operatív programra ágazott. Ezek közül egyik a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), melynek köszönhetően Csongrád megyében is több komoly beruházás valósulhatott meg. A GVOP támogatási kerete 2004-2006 között 163 milliárd forint. Ebből az összegből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az információs társadalom fejlesztéséig nyílt, nyílik lehetőség különféle projektek megvalósítására. A GVOP a termelőszektor modernizációját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzte ki célul. Ha a GVOP Csongrád megyére vonatkozó adatait nézzük, impozáns számokat láthatunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfh.hu). A megyéből 653 pályázat kapott, kap támogatást több mint 11,7 milliárd forint értékben. A GVOP részterületeit tekintve a legnagyobb érdeklődés a kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló pályázati lehetőségek iránt nyilvánult meg. Az említett 653 sikeres pályázatból 510-et e területen nyújtottak be, a megítélt támogatás csaknem 3 milliárd forint. Összegben a legtöbb pénzt, mintegy 4 milliárd forintot az a 100 pályázat kapja, kapta, melyet innovációra, kutatásfejlesztésre nyújtottak be. A beruházásösztönzés területén 21 pályázat bizonyult sikeresnek mintegy 2,5 milliárd forint értékben. Az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési területen 22 pályázatot ítélek sikeresnek, ezek támogatása több mint 2,2 milliárd forint. E területek, bár jól körülhatároltak, számtalan fejlesztési, beruházási lehetőségre adnak alkalmat. A Csongrád megyei nyertes pályázatok listáját végigböngészve kiderül, hogy a GVOP egyik sikerterülete a megyében a kutatásfejlesztés, köszönhetően a Szegedi Tudományegyetemnek és az MTA Szegedi Biológiai Központjának. E két intézmény sikeres pályázatait összeszámolni is nehéz, de annyi bizonyos, hogy uniós segítséggel folyhatnak kutatások egyebek között a mesterséges kromoszóma előállításáért, ízületigyulladás-ellenes gyógyszerek nagy kapacitású teszteléséért, vagy éppen az élelmiszer-biztonságot növelő gépalkatrészek kifejlesztéséért. Sikeres GVOP-részterületnek bizonyult az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. E pályázati lehetőségnek köszönhetően fejlesztheti e-önkormányzati rendszerét Hódmezővásárhely, a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása és Szeged önkormányzata is. A GVOP természetesen nem csak a nagyobb települések és társulások számára nyújt, nyújtott komoly lehetőségeket. A nyertes pályázatok listáján számos kisebb település neve szerepel, vagy az önkormányzatnak, vagy kis- és középvállalkozóknak köszönhetően. Ásotthalmon például cukrászüzemet, Rúzsán biogáztermelő eljárást fejlesztenek, fejlesztettek európai pénzből, Algyőn szinte se szeri, se száma a helybéliek tudásából, ötleteiből merítő GVOP-pályázatoknak. A GVOP tehát, hasonlóan a többi operatív programhoz, látványos fejlődést hozott nemcsak egyes települések, hanem a kisebb-nagyobb vállalkozások számára is. Utóbbiakon keresztül persze lökést adva az egész térség gazdaságának. 2007-től már az Uj Magyarország Fejlesztési Terven keresztül hívhatók majd le a Magyarországnak az Európai Uniótól 2013-ig járó támogatások, soha nem látott, csaknem 8 ezer milliárd forint értékben. A további sikerekhez azonban a pénz kevés, ugyanúgy szükség van a tudásra, a kreativitásra és a pályázáshoz szükséges ismeretekre, ahogyan volt 2004 és 2006 között. (PR) Magyarország célba ér m nemzet! fejlesztési terv. Az összeállítás az Európai Unió támogatásával a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program