Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-10 / 263. szám

PÉNTEK, 2006. NOVEMBER 10. -KULTÚRA' 7 A Fi re of Anatolia produkciója világszerte tomboló siker Fotó: DM/DV előadást a nemzetközi média fokozott érdeklődése mellett a helyi török közönség és külföl­di turisták kísérték figyelem­mel. A világjáró táncegyüttes au­gusztus 2-án és 3-án a Szegedi Szabadtéri Játékok vendégeként a Dóm téren is fellép. A kétré­szes táncshow második felében európai premierként láthatja a közönség új produkciójukat, a Dawoolt. A SZABADTÉRI JEGYEINEK MAR 15 SZAZALEKA GAZDARA TALALT A szabadtéri egy héttel ezelőtt kezdte meg a 2007-es Dóm téri előadásokra szóló jegyek és bérletek értékesítését. Teg­napig az összes eladható jegy több mint 15 százalékát már megvásárolták vagy lefoglalták. Bátyai Edina, a fesztivált működtető kht. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: több mint tízmillió forintos jegybevételt értek el egy hét alatt. Különösen a szegedi közönség bizonyult aktívnak. Úgy tűnik, a tavalyi tapasztalatokból okulva megértette: érdemes mihamarabb beszerezni a belépőket, mert az utolsó hetekre már nem biztos, hogy marad. Ráadásul az év végéig elő­vételben megváltott jegyek még kedvezményes áron kaphatók. Az infláció és az áfa emelkedése miatt ugyanis január­tól a középáras produkciók belépői ötszáz, a Macskák jegyei ezer forinttal drágulnak. A legnagyobb érdeklődést a Web­ber-musical és a tavalyi sláger, a Rudolf iránt tapasztalják. Az 1956-os forradalom a Tiszatájban MUNKATÁRSUNKTÓL A Tiszatáj az 1956-os forrada­lomra emlékezik novemberi számával. A szegedi irodalmi folyóirat Nagy Gáspár Puskás Kelemenék című versével in­dul. Bernáth Árpád A szellemi Európa szolidaritása Heinrich Böll hangján című írása vezeti be a Nobel-díjas német író ere­deti másolatban és fordításban is közreadott '56-os nyilatko­zatát. Közli a lap Róbert C. Conard egyetemi tanár Sohase talál­koztam olyan magyarral, aki ne akart volna tanulni című írását, Anderle Ádám és Maro­si Ágnes A magyar forradalom és a spanyol emigráns köztár­sasági kormány című tanul­mányát, valamint Péter László kutatásait a forradalom szege­di orvosegyetemet érintő vo­natkozásairól. Pomogáts Béla '56-ról és a harmadik útról, Fried István A lázadó ember és Közép-Európa szabadságvágyáról, Pál József az írók szabadságharc utáni helyzetéről, Gömőri György az Irodalmi Újság lengyel tárgyú cikkeiről ír. Simái Mihály Fe­kete Pál új kötetét és forradal­már feleségének titkos napló­ját mutatja be. Olvashatunk a folyóirat no­vemberi számában Péter Lász­ló, valamint Gömöri György és Buda Ferenc '56-os köteté­ről, továbbá Csíkszentmihályi Róbert Műegyetemnél felava­tott '56-os szobráról. A Diák­mellékletben Vasy Géza az 1956-os forradalom egyik szellemi előkészítőjéről, Illyés Gyuláról ír. Augusztusban a Dóm téren tartja európai premierjét a villámgyors török táncegyüttes Guinness-rekorder a Fire of Anatolia A Szegedi Nemzeti Színház társulatának új tagja: Bánvölgyi Tamás Szappan után Mauglinak készül Mától jazznapok Ma kezdődnek a Szegedi Jazz Napok. A nyitókoncertet Vukán György zenekara, a hazai művészvilág klasszikusának számító Creative Art Trio adja 20 órától a Szegedi Ifjúsági Házban. Ezen a napon lép fel a fesz­tivál sztárvendége, Dávid Murray is. Az amerikai sztár, akit kritikusai generációjának legjobb tenorszaxofonosának tartanak, legerősebb zene­karával koncertezik a rendezvényen. A kvartett bőgőse, Jaribu Shahid korábban Roscoe Mitchell együttesének tagjaként járt Szegeden. Szom­baton a norvég újhullám három együttese - In the Country, Supersilent, Susanna and The Magicai Orchestra - mutatkozik be. A három koncert várhatóan a fesztivál történetének egyik legmerészebb zenei vállalkozá­sa lesz. A zárórendezvényt szombat éjfélkor, a Belvárosi Moziban tart­ják. A közép-kelet európai progresszív dzsessz-rock emblematikus együttese, a lengyel SBB lép fel magyar zenészbarátokkal, Somló Tamás­sal (LGT) és Németh Gáborral (Skorpió). A fesztiválra jegyek a város is­mert jegypénztáraiban válthatók. A napijegy háromezer forintba kerül. Percenként 241 lépéssel Guin­ness-világrekorder lett a világ­járó török táncegyüttes, a Fire of Anatolia, amely augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékok ven­degeként a Dóm téren tartja új darabja, a Dawool európai pre­mierjét. MUNKATÁRSUNKTÓL New Yorktól Kínáig világszerte sikert aratott már a Fire of Ana­tolia (Anatolia tüze) török tánc­együttes, amelynek előadásait már több mint hétmillió néző látta. Mustafa Erdogan koreog­ráfus társulata a leggyorsabb ze­nés tánc kategóriában szeretett volna bekerülni a Guinness-re­kordok könyvébe, ezért külön­leges előadást tartott Törökor­szágban, az Aspendos Antik Színházban. A rendhagyó pro­dukció kicsit emlékeztet Micha­el Flatley ír sztepptáncshow-ira, csak ebben nem szteppelnek, hanem többek között dervis- és hastáncot lejtenek a táncosok. Erdogan csapata együttesként akart rekordot beállítani, az míg az ír származású amerikai­nak annak idején egyéniben si­került ez. A Fire of Anatolia táncosai a koreográfia utolsó részében, amely a „Hullámok izgalma" címet kapta, rendkívüli teljesít­ményt mutattak: átlagosan négy lépést tettek meg 1 má­sodperc alatt, így sikerült a re­kordkísérletük: 241-et ugrottak egy perc alatt. A táncosok lépé­seit elektromos metronómmal mérték. Hat kamerával készí­tettek felvételeket, hogy azokat óriás kivetítőn keresztül meg­mutathassák a nézőknek is. Az közben pedig konténert rakodtam, építkezé­seken dolgoztam. Később nappalis lettem, és csak a színészettel foglalkozhattam. Nagy meglepetés volt számunkra, amikor a Pony­varegény sikere után szerződést ajánlott né­gyünknek Székhelyi József. Óriási dolog, hogy bekerülhettünk a társulatba. Szüleim is na­gyon boldogok voltak, gratuláltak, hogy dol­gozó ember lettem és azt csinálhatom, amit szeretek. Egyelőre az a legfontosabb, hogy megfeleljek és megtaláljam a helyem. Kama­toztatni szeretném a színitanodában tanulta­kat, és azon túl is rengeteget kell még tanul­nom. Szerencsénk, hogy a Czene Zoltán ve­zetésével működő Szegedi Egyetemi Színház több produkciójában, a Karnyóncbari, a Sze­relmem, Elektrában is részt vehettünk, így amit délelőtt a suliban megtanultunk, este élesben ki is próbálhattuk a színpadon. Bal József, a nagyszínházban jövő héttől műsorra kerülő musical, A dzsungel könyve rendezője Bánvölgyi Tamást egy-két előadás erejéig szeretné majd kipróbálni Maugli sze­repében. Ezért miközben majomként, farkas­ként, keselyűként táncol a színpadon, figyel­nie kell a szerep eredeti „tulajdonosát", Gö­möri Krisztiánt is. A Holdudvar-projektben, Toronykőy Attila rendezésében szeptemberben mutatták be, Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című da­rabját, amiben színitanodás évfolyamtársai, Szívós László és Tóth Lambert partnereként Bánvölgyi Tamás játszotta Szappant, az egyik partjelzőt. A „labda-játékot" ma 22.30-tól és szombaton 19 órától újra láthatja a közönség a kisszínház színpadán. - Ez a darab jó lehe­tőség volt arra, hogy a társulatnak és a kö­zönségnek is megmutathassunk, hol tartunk most. A premier jól sikerült, de voltak gyen­gébb előadásaink is. Belenéztünk egymás szemébe, és megbeszéltük a problémákat, át­dolgoztunk több dolgot, így mostanra sokkal jobb lett a produkció. H. ZS. FILMSZEREPEKRŐL ÁLMODIK Ha a színházban már megtanulta a szakmát Bánvölgyi Tamás szeretne majd filmekben is ját­szani. - A tévén, a filmeken nőttem fel, valami megragadott bennük. A színház is nagy csoda, nap mint nap meg kell küzdeni azért hogy jó le­gyen az ember, de nagy álmom, hogy a kamera előtt is kipróbáljam magam. Sonkodi István kiállítása a Kass Galériában Szegedi professzor keleti grafikái Bánvölgyi Tamás játssza Szappant, az egyik partjelzőt Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című darabjában, amit újra láthat a közönség a kisszínház színpadán. A tár­sulat pályakezdő színésze egy-két előadás erejéig Maugli szerepében is bemutatkoz­hat. - A Vedres építőipari szakközépiskolában érettségiztem, majd nem találtam a helyem az életben, és elmentem a vásárhelyi mező­gazdasági főiskolára tanulni. Fél év után rá­jöttem: nem érdekel, nem nekem való. Sze­rettem volna elmenni hivatásos katonának vagy rendőrnek - mindkettőre volt példa a családban. Erről azonban lebeszéltek a szüle­im, és hoztak egy cikket a Délmagyarból, ami arról szólt: színitanoda indul Szegeden. Már gyerekkoromban szerettem szórakoztatni a környezetemet, utánoztam a tanárainkat, ezért javasolták apukámék, hogy próbáljam meg a színészetet - mesélte a kezdetekről Bánvölgyi Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház prózai társulatának új tagja. Bár a felvételin bakizott a versben, mégis felvették a tanodá­ba, ahol úgy érezte: szenzációs csapat, igazi baráti társaság jött össze. - Eleinte délután és este suliba jártam, nap­A szegedi Kass Galériában ma délután fél 5-kor nyílik Sonkodi István orvosprofesszor Keleti grafikáim című kiállítása. A tár­latot TVogmayer Ottó nyugalma­zott megyei múzeumigazgató ajánlja a közönség figyelmébe. MUNKATÁRSUNKTÓL Sonkodi István, a Fogászati és Szájsebészeti Klinika professzora 1962-ben kezdett rajzolni és fes­teni. Rajztudása fejlesztésére ele­inte a Virág cukrászda teraszán és a kocsmákban ülők arcvoná­sait, valamint a dorozsmai ci­gánytelep lakóit rajzolta. Kato­naorvosként börtönszolgálatot kért, ahol az elítéltek voltak a modelljei. Szájüregi rákos beteg­ségekkel foglalkozó tudományos kutatóként mindig igyekezett ke­leti országokba, Indiába, Irakba szóló ösztöndíjat szerezni, ahol ez a kór gyakori. A klinikai és a szövettani kutatások mellett le­hetősége nyílt a rajzolásra is, és így távoli útjairól rendre teli váz­latfüzetekkel tért haza. Képeit már itthon festette meg. Első önálló kiállítása 1975-ben volt, Fotó: Segesvári Csaba azóta 12 egyéni és 27 kollektív tárlaton vett részt. Tagja a Ma­gyar Orvosírók és Képzőművé­szek Körének és a Szegedi Szép­míves Céhnek. Leánya, Sonkodi Rita ismert szegedi festőművész. Sonkodi István Keleti grafiká­im című kiállítása január 14-ig naponta 10-től 17 óráig tekint­hető meg a Vár utcai Kass Galé­riában. Bánvölgyi Tamás a szegcdi színitanodából indult Sonkodi István indiai ihletésű grafikája egy benaresi páriáról

Next

/
Thumbnails
Contents