Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-09 / 262. szám

"KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 9. Földeákon létesüljön mielőbb Eötvös József-emlékhely! 1 r> ja* v AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL 1 1 r> ja* v Dr. Juhász György Tibor Ingatlanátruházás, -eladás utáni adófizetési kötelezettség Tisztelt ügyvéd úr! Édesapám 2004 nyarán hah meg. A hagyatéki eljárás során hárommillió forintra értékelték a házát, aminek én az egyharmadát örököltem meg. így egymillió forint után fizettem örökösödési illetéket. A házat most ugyancsak hárommillió forintért szeretnénk eladni. Kérdésem: ha elkel a ház, a rám eső összeget szabadon felhasználhatom vagy köteles vagyok adózni utána, illetve felújításra fordítaniA régi földeáki iskola, itt létesül az Eötvös József-emlékhely Tisztelt olvasó! Az ingatlan átruházásából származó jövedelem után fő szabályként 25%-os adót kell fizetni. A jövedelmet úgy kell kiszámolni, hogy a bevételből, azaz a kapott ellenértékből, vételárból le kell vonni a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. A megszerzésre fordított öszszeg tipikusan a vételár. Amenynyiben valaki ingyenesen, például ajándékozással, vagy - mint esetében - örökléssel szerzi meg az ingatlant, akkor a megszerzésre fordított összegnek az számít, amit az illeték megállapításához figyelembe vettek, vagyis ami után az illetéket kiszabták. Önnek tehát nem kell adót fizetnie, mivel nem keletkezik jövedelme. Sőt még akkor is így lenne, ha nem egymillió forintért, hanem a megfizetett illeték összegével magasabb összegért adná el 1/3 tulajdoni hányadát. A törvény jövedelemszerzés esetére sem ír elő olyan kötelezettséget, hogy azt felújításra vagy bármi másra kellene fordítani, csupán kedvezményeket tartalmaz a jogszabály. Eszerint az egyébként fizetendő adóból NAMOSTAZTÁNELÉGLEGYEN! Operát akarok rendezni! Nehogy már én ne rendezhessek! Kérem szépén, én 1953-ban már neves énekversenyt nyertem (általános iskolámban). Én ne rendezhetnék, aki egy színpadon énekelt Simándy Józseffel, Joviczki (ózseffel, Gyurkovics Máriával, Udvardi Tiborral, hogy több tucatnyi sztárt ne is említsek. A szegedieknek talán kuriózum, hogy tízegynéhány évvel ezelőtt Vadas Kiss Lászlóval és Horváth Eszterrel is (mint középiskolás énekkaros, majd 5. évenkénti jubileumi hangversenyeinken, amelyekre neves énekeseket hívtunk). Kérem szépen én már 1957-ben fanyalogtam Osváth Júlia Musette alakításán az Operaházban, előre tudván, hogy 40 év múlva Vajda Juli komplexebb, izgalmasabb alakítást fog nyújtani. Hát nem zseni vagyok? Én ne rendezhetnék operát? Ha nincs ötletem, akkor ismeretlen eredetű és szándékú fegyveres kommandósokat szaladgáltatok össze-vissza a színpadon (Szikora János: Nabucco). Tudok én olyan színtelen, unalmas, fantázia nélküli lenni, mint Székhelyi József (Csend). Nem semmi az Ács János rendezte Bohémélet sem, amelynek negyedik felvonását én csak színesfém telepnek neveztem el: a karosszékben haldokló Mimi feje fölött ott billegtek a harmadik felvonás sorompói, középen villogtak a második felvonás alumínium bisztróállványai. Könyörgöm, hadd rendezhessek már operát! Kérem szépen, nálam, ha a tenorista szerelemre gerjed, nem csak a lába között fog füst áramlani (Bal József: Carmen), hanem az orra likán is, mint ahogy az egy igazi bikához illik. Ttidok én visszajár (vagy nem kell megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része, amely öszszeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított. Ilyen lakáscélú felhasználásnak minősül, többek között, a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. A fizetendő adó szempontjából igen lényeges még a szerzés időpontja is. A szerzést követő évet elsőnek tekintve, a hatodik évben történő átruházástól évente 10-10 százalékkal kell csökkenteni a jövedelmet. Ez azt jelenti, hogy a tizenötödik évben vagy később történő átruházás, eladás után már semmiképpen sem keletkezik adófizetési kötelezettség. Visszatérve eredeti kérdéséhez: a leírt konkrét körülmények mellett nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A kapott vételárat szabadon felhasználhatja. nagyobb állatságokat is kitalálni, mint Kovalik Balázs (Gianni Schicchi), hiszen biológus vagyok. Ha valamihez nem értek, akkor azt a felvonást egyszerűen elhagyom (Alföldi Róbert: Faust Walpurgis-éj). Ha kell, kérem szépen, én mindegyik felvonást elhagyom, a nyitány után mehetnek haza, még elérik az Activityt Szulák Andival és az Irigy Hónaljmiriggyel, csak rendezhessek már operát! A döntő lökést szándékom megvalósításához a Bagossy László rendezte Don Giovanni adta. Az a legkisebb baj, hogy az egész előadást és a színpadot is a fantasztikus, csodálatosan zenélő szimfonikusok és a nagyszerű Oberfrank Péter uralja. Egyszerűen nem tudom a szememet levenni róluk, csak őket nézem és hallgatom. Amikor le-le tudok pillantani az előttük zajló eseményekre, nem a Bagossy által beharangozott tragikomikus történetet, hanem komikus, sokszor bohózati életképek laza láncolatát látom, ahol a szereplők időnként hisztiznek, néha megjelennek a díszletmunkásoknak és takarítónőknek beöltözött kórustagok. A „kortalanított" rendezés eltünteti a szereplők közötti kapcsolatokat, alá-fölérendeltségi viszonyaikat, így aztán ha a vidéki fogadóban tartott esküvőmön egy idegen le akarná nyúlni a csajomat, én úgy lecsapnám, mint a taxiórát, szemben a szánalmasan siránkozó Masettóval. A legnagyobb baj, hogy „csak" az veszik el, nincs jelen a színpadon, ami Mozart zenéjéből árad: finomság, könynyedség, elegancia és sajátos drámai feszültség. NAMOSTAZTÁNELÉGLEGYEN! Operát akarok rendezni! DR. SZOLNOKY JENŐ TANÁR, SZEGED A közelmúltban volt a magyar tudomány napja: november 3-a. A tudományról és művelőiről minden évben ekkor emlékezik meg a magyar társadalom. Eötvös Józsefet 140 évvel ezelőtt, 1866-ban választották meg a Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. Eötvös József, a kiváló tudós, író és államférfi többször járt a Dél-Alföldön, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Földeákon. 1869. január 4-én közoktatási miniszterként és az MTA elnökeként Eötvös József látogatást tett a földeáki római katolikus iskolában. Az Eötvös által kidolgozott népiskolai törvényt ekkoriban kezdték országosan bevezetni. Eötvös József erős rokoni szálakkal kötődött Földeákhoz. Lánya Eötvös Ilona (1846-1924) 1868 augusztusa óta Návay Lajos (1842-1905) földeáki földbirtokos feleségeként élt itt. A földeáki iskolát 1861-ben építették, két tanteremmel és két tanítólakkal. Az 1869. januári iskolalátogatás végén Eötvös József a földeáki iskola tanítási módszeréről, a tanítók, Kiss Antal és Kiss János munkájáról, a tanulók felkészültségéről élőszóban elhangzott elismerő véleményt fogalmazott meg. Az iskolalátogatás alkalmával Oltványi Pál földeáki lelkész, pápai kamarás, a tanoda igazgatója egy Eötvösnek átadott levélben 1000 pengőforintról szóló alapítványt tett a Magyar Tudományos Akadémia céljára, történeti tanulmányok megírásának támogatására. Ezen a napon, a miniszteri iskolalátogatást még emlékezetesebbé téve, Oltványi Pál a földeáki tanoda szegény sorsú tanulói számára felhasználható 1000 pengőforintos örök alapítványt létesített. Eötvös József első földeáki rokonlátogatása az iskolai vizittel azonos időszakban történt. A dokumentumok szerint Eötvös 1869-ben pünkösd ünnepén, Návay Tamás nevű 1869. március 2-án született unokájának meglátogatásakor már másodszor érkezett Földeákra. Návay Tamás (1869-1925) később 1906 és Az Orpheus Állatvédő Egyesület még a lap október 11-i számában reagált az előtte nemrég megjelent, az állatok és emberek jogait boncolgató cikkemre. Szomorú, hogy csak olvasni tudnak, de a magyar nyelvet nem értik! Ugyanis ha még egyszer (ha kevés, többször is!) elolvassák és végiggondolják az általam leírtakat, rájönnek, hogy nem az állatok ellen, hanem az emberek érdekeinek védelmében írtam! Senki nem vitatja, hogy az állatok tartása felelősséggel jár, s aki ez ellen vét, akár büntetést is érdemel! De azért az embereknek is van talán annyi joguk a megfelelő életkörülményekhez, mint szeretett állatainknak, s erről szólt a cikk! Arról, hogy az EU-normák maradéktalan teljesítése esetén szebbek, jobbak lesznek az állat1910 között Csanád vármegye főispánja volt. A második Eötvös-unoka Návay Lajos (1870-1919), akiről pár éve nevezték el a földeáki általános iskolát. A fővárosban kiadott Magyar Állam című katolikus napilap 1869. január 8-i, 17. számának 1. oldalán „Báró Eötvös József közoktatásügyi miniszter úr a földeáki tanodában, Csanád vármegyében" címmel, P. K. szignóval jelent meg egy részletes tudósítás. Eötvös József az iskolalátogatás napján Oltványi Pálnak írt egy levelet. A levél szövege a Magyar Állam című napilap 1869. januári 15-i számában olvasható. A levélről kézírásos másolatok is készültek. Az eddig kiadott Eötvös-levelezés kötetei nem tartalmazzák ezt a levelet. Az irodalomtörténet, a helytörténet, az oktatás- és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára jegyzetekkel ellátott tanulmányom kíséretében Eötvös József Oltványi Pálhoz írt, 1869. január 4-én keltezett levelét és az első földeáki látogatását megörökítő sajtódokumentumot egy tudományos tartás körülményei, mint amiben a legtöbb ember nálunk él (soknak még lakása sincs)! Ha a „futószalagon" történő állattartás, szállítás körülményei roszszak, azért a munkájukat rosszul végzőket felelősségre lehet vonni. De ha valakinek az egészségét veszélyeztetik a körülmények (rossz minőségű lakás, por, zaj stb.), nem biztos, hogy önmaga meg tudja oldani a problémáit, s a társadalom sem igazán segít ebben az elanyagiasodott világban. így nem igaz az állításuk, hogy az ember önállóan képes gondjain túllépni (próbálkozik, de nem biztos a siker!). Nem akarok további vitát nyitni a témában, de egyértelműen leszögezhető, hogy szeretni kell az állatokat, de azért az ember se kutya! MATUSIK JÁNOS, SZEGED kiadványban közlöm. Az Eötvös-kutatásban és a levelezésköteteket kiadó filológiai szakmában a két elfeledett dokumentum újraközlése újdonságnak számít. Az 1869. évi földeáki iskolalátogatás tapasztalatait Eötvös József még az egy évvel későbbi „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról 1870ben" című munkájában is hasznosíthatta. Eötvös közoktatási miniszterként kimagasló szerepet töltött be a dualizmus korának magyar oktatási törvényhozásában. Eötvös József állambölcseleti főművét tudományos körökben Európa-szerte nagyra becsülik. Eötvös József az angol filozófusnak, John Stuart Millnek 1868. június elején ezt írta: „...a törvényhozás előtt fekvő fontos tárgyak minden időmet igénybe veszik." Eötvös József (1813-1871) rendkívül tevékeny életet élt. Regényei, versei, naplójegyzetei, cikkei, levelezése, törvényalkotói, politikusi, tudományszervezői, gondolkodói Fotó: Bogoly József Ágoston munkásságának maradandó emlékei bizonyítják ezt. Korábban az életművét elemzők közül Sőtér István monográfiája, a helytörténeti kapcsolatait feltárók közül pedig Péter László és Rácz Sándor írásai emelték ki a földeáki látogatások tényét. Idén Horváth Mihály segítségével a forrásértékű sajtódokumentumokból a falunapok keretében kiállítás nyílt a földeáki művelődési ház előcsarnokában. A régi iskola külső falának közelgő felújítása után pedig jöjjön a folytatás! Földeák község önkormányzata számára javaslatot tettem: a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választásának 140. évfordulóján Eötvös József nevezetes látogatását a régi földeáki iskola falán emléktáblával jelölje meg az utókor. Létesüljön országos hírű Eötvös fózsef-emlékhely Földeákon! Az emlékhelyen Eötvös egyik gondolatát fontos lenne márvány emléktáblára vésetni: „Haszontalan dolog az élet, ha azt magunk hasznossá tenni nem iparkodunk." BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Azért az ember se kutya > Zeneiskolások sikere A X. országos zeneiskolai oboaverseny Kecskeméten megrendezett területi válogatóján a soproni országos döntőbe jutott az I. korcsoportból Dulai Csilla, a III. korcsoportból Bokros Eszter. Felkészítő tanáruk: Szélpál Szilveszter, zongorán kísért: Békefi Laura. A X. országos klarinétverseny területi válogatóján a budapesti országos döntőbe jutott Balázs Péter (I. korcsoport), Balázs Ákos (III. korcsoport). Felkészítő tanár: Balázs György, zongorán kísért: Sóti Szobonya Emőke. Ugyancsak döntős lett Keresztúri Márton (I. korcsoport), felkészítő tanára Baranyai György, zongorán kísért Iglódi Éva. Király-König Péter Zeneiskola, Szeged Teodorovits Ferenc természetvédelmi verseny Az ásotthalmi Orchis Természetvédelmi Egyesület a tanév elején hirdette meg hagyományteremtő céllal természetvédelmi versenyét a homokháti kistérség általános iskoláinak. A verseny céljai között szerepelt, hogy megismertesse a kistérség természeti értékeit az érintett korosztállyal. A Petőfi Művelődési Házban megrendezett verseny névadója, Teodorovits Ferenc erdőmérnök egykor a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola (ma: Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium) jeles igazgató-tanára volt. Iskolai és erdész-kutatói teendőin kívül behatóan tanulmányozta a térség növény- és állatvilágát, ebben a témában is maradandót alkotott. Visszatekintve munkásságára kistérségünk első természettudósaként tisztelhetjük, ezért is választottuk vetélkedőnk névadójának. Emléktáblája a szakiskola főépületének folyosóján található. A vetélkedőre négy, 3-3 fős csapat nevezett, amelyre előre kiadott szakirodalmak alapján készülhettek a diákok. A verseny első része írásbeli feladatokból állt, amelyek között szerepelt rejtvény, Teodorovits Ferenc élete, valamint a Kiskunsági Nemzeti Parkról és a kistérség természeti értékeiről kérdeztük a versenyzőket. Az írásbeli feladatok között szerepelt egy vaktérkép, amelyen a kistérség védett területei közül kellett tízet megnevezni. Ezt követően egy kis pihenés következett, pogácsával és üdítővel. A folytatásban térségünk fontosabb fa- és cserjefajai közül kellett tizenötöt felismerni lomb, vagy termés alapján. Végül a kistérségben előforduló védett növény- és állatfajok közül kellett húszat felismerni diaképekről. Amíg a zsűri értékelt, addig dr. Molnár Gyula gyönyörű természetfotóiban gyönyörködhettek a versenyzők. Az értékelést követően került sor az eredményhirdetésre. A szoros verseny végeredménye az alábbi lett: I. Mórahalom csapata (Csonka Nikolett, Duka Felícia Lili, Király Dávid. Felkészítő tanár: Murányi Gabriella) II. Ásotthalom csapata (Gárgyán Lilla, Kása Ágota, Marozsán Dávid. Felkészítő tanár: Kiss Andrea) III. Öttömös csapata (Bánóczki Gabriella, Ördög Vivien, Födi Noel. Felkészítő tanár: Krabótné Tanács Anita) IV. Üllés csapata (Nagy Réka, Nyisztor Katalin, Magony Martin. Felkészítő tanár: Kocsisné Hecskó Ágnes) Valamennyi versenyző értékes könyvajándékot kapott, amelyeket dr. Molnár Gyula, a verseny elnöke adott át. ANDRÉSI PÁL ELNÖK, ÁSOTTHALOM Operát akarok rendezni!