Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-04 / 233. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 4. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Kőkorszak Másfélszeresére nőtt a magyar társadalom „ellenségességj mutató­ja " az utóbbi években - mutatták ki kutatók. Az emberek egyre el­lenségesebbek egymással, s egyre ellenségesebbnek érzik a külvilá­got. Az említett értéket még a budapesti tévészékháznál történtek előtt állapították meg - tehát még mielőtt váratlanul többszáz koc­ka is el lett vetve egy fővárosi kubistaösszejövetelen. „Repül a ne­héz kö..." Kő kövön. Vajon ha ezt is beleszámították volna a kuta­tók, mire jutottak volna: hányszorösra nőtt az ellenségességy mu­tató? Egyébként a rombolásnak voltak előjelei; ha tudni nem is lehe­tett előre, hogy valami lesz - érezni igen. A Szegeden is mindent el­öntő graffitiáradat - villámákázásos, szöges-szögletes vonalakkal -,• az éjszakai kukadöntögetések robaja; a lépten-nyomon derékba tört facsemeték (pedig rögzítik is őket, mindegyikre három vaskos oszlop jut, ám egy idő után rendszerint csak az oszlopok marad­nak, s a csemetéből a csonk); kocsi mögé kötött, úton végigvon­szolt kutyák; élő ember tervszerű fölgyújtása, és ki tudja, mi még. Megyek az utcán, béke, csönd, nyüik a földszintes ház ablaka, já­ték gépfegyver nyúlik ki odabentről. - Ratatatatata! - kommuni­kálja az ötéves gyerek. A másik, odakünn, a ház előtt, lehajol, vala­mit fölkap; ablak: csörr... Szó nem esik. Rémült, néma visszahúzó­dás az ablak mögé az egyik oldalon - nem kevésbé rémült, néma iszkolás a másikon. Gyerekkoromhói fölrémlenek a dobálózások, csak görönggyel történtek mindig. Ha valaki nem azzal dobott, föl­harsant a kórus máris: „Kővel nem ér!" Van itt az asztal mellett két kockakő, nézem. Néhány napja - te jó ég, milyen régen volt! - még a valahai, iskolai rajzórák jutottak volna róluk eszembe. Miként kell meghosszabbítani kocka vona­lait, hogy valahol, a távoli horizonton, egy pontban fussanak össze. Rubik-kocka. Káposztás kocka. Kocka-Lada. Kockázati tőke, koc­kafej. Ma már, a kockákra tekintve, újra és újra elcsodálkozom. Ho­gyan lehettek ennyire könnyelműek a tervezők ? FARKASCSABA Életet menthet a kémények és gázkészülékek ellenőrzése Kéményseprők évadja Gyorssegély négy p településnek Az önkormányzatok többsége be­vételi lehetőségei korlátozottsá­gára, magas munkanélküliségre, elmaradottságra, pályázati forrá­sok önrészének kifizetési kötele­zettségére hivatkozva is igényel­hetett támogatást az Önkor­mányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól. Az összegek odaítélésénél kiemelt szempont volt jövedelemkülönbségeik mér­séklése. Idén, immáron ötödik alkalommal, 261 önkormányzat részére összesen közel 606 millió forint vissza nem térítendő, vala­mint 20 millió forint visszatérí­tendő támogatásról hoztak hatá­rozatot. Csongrád megyében négy település, Csanytelek 1, Csongrád 4,5, Pusztamérges 1,5 és Szentes 5 millió forintos támo­gatást kapott. Adótartozás és útlevél Amennyiben az adózónak jog­erős határozattal megállapított, legalább 10 millió forint összegű adóhiányból származó tartozása áll fenn - áll az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának tájékoz­tatójában akkor az adóhátra­lék behajtására irányuló végre­hajtás mellett útlevelének a visz­szavonására is számíthat. A kül­földre utazás korlátozását - azaz az úti okmány kiadásának meg­tagadását, avagy visszavonását ­az adóhatóság akkor kéri az útle­vélhatóságtól, ha az adóhiányt megállapító határozat bírósági felülvizsgálatára nyitva álló ha­táridő eltelt, illetőleg a bírósági eljárás az adózó terhére jogerő­sen lezárult. Csongrád megyé­ben jelenleg 30 adós áll e kény­szerintézkedés hatálya alatt, több mint 800 millió forint adó­hiány és ennek késedelmi pótlé­ka miatt. A kéményseprők hagyományos módszereivel is megelőzhető a tragédia A nem takarított kémény, az ellenőrzés nél­kül üzemelő gázkészülék halálos veszélyt rejt télen. Különösen azoknak kell felké­szülniük a fűtési szezonra, akik felújítot­ták otthonukat és nyílászárót cseréltek. A kéményseprő - akárcsak a filmbeli postás ­mindig kétszer csenget. Amennyiben először nem jut be a lakásba, értesítőt hagy, amely­ben újabb időpontot jelöl meg. Akinek ez sem felel meg, jelezheti, hogy mikor fogadja a szerencsét hozó embert. Néhányan azonban ennyit sem tesznek meg biztonságuk érdeké­ben. Az ő nevük a jegyzőhöz kerül, aki sza­bálysértési eljárást indít, amelynek akár pénzbírság is lehet a vége, sőt mivel a ké­ményseprés kötelező szolgáltatás, legvégső esetben karhatalmi segítséggel végzik cl az ellenőrzést. Van rá példa, hogy rendőrrel, la­katossal megerősítve indul dolgozni a ké­ményseprő. Akik felújították lakásukat és nyílászárót cseréltek, könnyen veszélybe kerülhetnek ­mondja Szenkovszky István, a Szegedi Ké­ményseprő-ipari Kft. ügyvezető igazgatója. A hőszigetelt nyílászárók ugyanis nemcsak a hideget, hanem a friss levegőt is kint tartják. A gázkészülékek jelentós része viszont a la­kásban lévő oxigént használja működése so­rán. Amikor ez elfogy, a kéményen keresztül biztosítja a levegőt, és ezzel együtt a füstgáz is visszajut az otthonba. Általában emiatt következik be a tragédia. Ezért életet is menthet a gázkészülékek és a kémények évenkénti ellenőrzése és szükség esetén javítása, de a szakemberek azt taná­csolják: aki teheti, vásároljon szén-mono­xid-jelzőt, amely - típustól függően - hang-, illetve fényjelzésekkel figyelmeztet a bajra. A Fotó: Segesvári Csaba rendszeres karbantartással akár tízszázalé­kos fogyasztáscsökkenés is elérhető. Az átvizsgálásnál a kéményseprők gyakran darázsfészket találnak a kéményekben, koráb­ban pedig a csókák kedvelt fészkelő helye volt a füstjárat. Ha szükséges, az átjárhatóságot mű­szerrel vizsgálják, és ha életveszélyes helyzetet találnak, jelzik a gázszolgáltatónak, amely le­kapcsolja a gázt. Vigyázni kell az elszívó ventilá­torokkal is. Szenkovszky Istvánék gyakorlatá­ban már előfordult, hogy míg az anyuka húst sü­tött a konyhában, és bekapcsolta a készüléket, a nappabban a tévé előtt leszédültek a gyerekek a fotelből. Ilyenkor fontos a szellőztetés, vagy az, hogy a kazán külön helyiségben üzemeljen. RÁ FELÚJÍTÁS ÁLLAMI PÉNZBŐL jj Szegeden Körülbelül 60 ezer egyedi és mintegy Kétezer ügynevezett gyűjtőkémény van. Utóbbiak emeletes házaK lakásait kötik össze, és komoly veszélyforrást jelentenek. Ezek felújítására, cseréjére állami támogatás áll rendelkezésre. Szege­den, a becslések szerint a gyűjtökémények majdnem fetétfelújrtották az elmúlt három évben. A munka költségét az állami és az önkormányzati büdzsé 70 százalékban támogatja. Lakásonként ez az összeg maximum 80 ezer forint lehet A biliárd veszélyesebb sport, mint a nomád íjászat A szegedi sasíjászok nyila mindig célba talál Vadászati engedélyt nomád íjra nagyon kevesek szereznek, mert a segédesz­közök nélküli nomád íjjal százszáza­lékos pontossággal nagyon nehéz célba lőni. A szegedi sasíjászok nyila 120 kilométer/órás sebességgel halad a cél felé, egy felmérés szerint viszont még a biliárd is veszélyesebb sportág, mint a nomád íjászat. „Én Sur Lajdi fia Róbert Kurd Liünti és nemös vezíri társam Sur Lele fia )ános Ügek a 2003. év Napisten havában, Ár­pád apánk birtokán, Szeged városában megalapítottuk vala nemes hadfiak és leányok gyülekezetét, mely Sasíjászok néven neveztetett" - olvasható a szegedi hagyományőrző íjászcsoport alapítóle­velében. - A sasíjászok Attila hun király elit testőrei voltak, akik olyan tiszta lélekkel lőttek, hogy nem is volt szükségük arra, hogy a célt lássák. Nyílvesszőik mégis AZ ÍJ Az íjászat egyre több embert érdekel Sze­geden is. A nomád íjak a legegyszerűbbek. Az üvegszál erősítésű műgyantából készül­teket bőr borítással látják el és a végekre merev ta szarvat erősítenek. Ezekre feszítik rá az ideget. Az így előállított íjak 14-40 ezer forintba kerülnek. A fából és szaruból előállított kézi megmunkálású íjak viszont fél év alatt készülnek el és áruk 100 ezer forintnál kezdődik. A szegedi sasíjászok, Bogáts Péter és Lele János célra tartanak mindig célba találtak - mondta Tóth László történész egyetemi hallgató, a csoport egyik tagja. A nomád íjakkal na­gyon nehéz célba találni, mert minden­féle segédeszköz - például irányzék, táv­cső - nélkül kell lőni. Aki vadászati en­gedélyt szeretne szerezni, annak renge­teget kell gyakorolni. Alig van azonban az országban olyan sasíjász, aki teljesí­teni tudná a magas követelményeket. A magas mércére azért is szükség van, mert a kilőtt nyílvessző 120 kilomé­ter/órás sebességgel is képes süvíteni a cél felé. A nomád íj - állítják a csoport Fotó: Segesvári Csaba tagjai - mégsem veszélyes fegyver, ha megfelelően használják. Lele fános , a szegedi sasíjászok vezetője - aki civilben vezetési tanácsadó - példaként egy ame­rikai felmerést említ. A sportok veszé­lyességi listáján az íjászatot még a bili­árd is megelőzi. A szegedi sasíjászok azonban nem va­dászni akarnak, céljuk a pusztai nomád - szkíta, hun, avar, magyar - hagyomá­nyok ápolása, a népvándorlás, honfogla­lás korának bemutatása. A csoport tag­jai korabeli ábrázolások és régészeti lele­tek alapján készült ruhákat és ékszere­ket viselnek. Tulajdonképpen kísérleti régészettel is foglalkoznak, ami azt je­lenti, hogy a régészek által elképzelt ru­hákat meg is varratják. - Többször kiderült már, hogy a meg­rajzolt kaftánokat nem lehet a gyakor­latban viselni, ezért át kellett formál­nunk ezeket - mondja Tóth László. Hozzáteszi: ez így is van jól, hiszen az elméleti szakemberek munkájához, a történelem még hitelesebb megismeré­séhez így hozzá tudnak járulni. A szegedi sasíjászok nemcsak célba lő­nek, hanem korabeli énekeket hallgat­nak, megtanulják ezeket és elő is adják. A hagyományőrző csoport korabeli éte­leket is készít. Kedvencük az üstöny, ami a mai pörköltnek felel meg. Őseink azonban piros paprika, paradicsom és krumpli nélkül készítették és fogyasz­tották. Fűszerként tárkonyt, kakukkfü­vet, borsikafüvet és bazsalikomot hasz­náltak. Lele Jánosék azt mondják: a be­mutatókon a pörköltjük és a köles kásá­juk még mindig elfogyott. A mai ízrend­szernek ugyan kissé szokatlan, de aki megkóstolja rájön, hogy őseink is sze­rették a hasukat. CS. G. L.

Next

/
Thumbnails
Contents