Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-27 / 252. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 27. A volt képviselőt és barátait a Mount Everestet megmászó Erőss Zsolt vezette a csúcsra Makrai meghódította a Mont Blanc-t A szegedi Makrai László hat fővárosi barátjával és a Himaláját meghódító Erőss Zsolttal vágott neki, hogy megmássza Európa legmagasabb hegyét, a Mont Blanc-t. A csúcsig vezető „úton" sokszor kerültek életveszélybe. Még a visszafordulás ötlete is föl-fölvillant, de végül nem adták fel. Öten feljutottak Európa tetejére, ahol a volt képviselő kitűzte a magyar és a Fidcsz-zászlót. - Hogy miért szántam rá magam, vagy mi értelme van egy ilyen túrának? - kérdez vissza Makrai László. - Soroljam? A 4810 méter magas Mont Blanc megmászása, feljutni a csúcsra, nagy kihívás. És a kíváncsiság is hajtott. Tudni akartam, képes vagyok-e megmászni, és az is érdekelt, milyen Európa tetejéről szétnézni. A volt fideszes szegedi önkormányzati képviselő az extrém sportokat hozzá hasonlóan kedvelő barátaival még az év elején döntött úgy, hogy felkapaszkodik Európa legmagasabb hegycsúcsára. Az expedíciót eredetileg szeptemberre tervezték, de az indulást a kedvezőtlen időjárás miatt idegenvezetőjük, a Himalája legmagasabb hegyét, a Mount Everest 8850 méteres csúcsát megmászó Eróss Zsolt tanácsára három héttel, október elejére elhalasztották. Franciaországból, az 1000 méter magasan fekvő Chamonix városából, mínusz húszfokos hidegben, szikrázó napsütésben vágtak neki az útnak. Balszerencséjükre műszaki okokból éppen akkor nem járt az egyébként 2880 méter magasságig közlekedő helyi kisvonat, így azt a szakaszt is gyalog tették meg. A csapat egyik tagja kiújuló térdsérülése miatt 3000-nél kiszállt, őt ketten 800 méterrel feljebb követték. Náluk oxigénhiány és fizikai fáradtság lépett fel. - Zsolttal együtt öten maradFIGYELMEZTETÉS A VILÁGHÁLÓN £ „A Mont Blanc-túra megköveteli a magashegyi jártasságot, a vezetőt, a megfelelő felszerelést, és az útnak meg így is vannak veszélyes részei, a sziklaomlások pedig folytonos rizikót jelentenek." tunk. Az első éjszakát egyébként 2800, a másodikat 3800 méter magasan, fűtetlen menedékházakban töltöttük, hálózsákokban aludtunk. Az induló felszerelésünk 35 kilót nyomott, a végén már fogkeféinktől is megszabadultunk. A pulzusunk nyugalmi állapotban is 100-120 volt, igazi pihenésről, alvásról tehát nem nagyon lehetett szó - meséli az eddig „csak" Erdélyben, 2000 méteres hegyeket megmászó Makrai László. Nagyon meredek, 45 fokos, sziklás, majd havas, jeges hegyoldalon, egymáshoz kötözve kapaszkodtak egyre feljebb. Makrai volt az utolsó, a sort Erőss Zsolt vezette. Négy méterre voltak egymástól. Itt-ott kőomlás nehezítette haladásukat. A kötelező felszerelésen kívül ekkor már csak a „vízgyártó", a jég és hó felolvasztására alkalmas eszköz volt náluk, no meg némi csokoládé és müzli. Az egykori képviselő nem titkolja, egy-egy szakaszon halálfélelmük volt. Egymást kérdezgették, miért vágtak neki. „Persze" az is megfordult a fejükben, hogy „vissza kéne fordulni". De folytatták... Volt olyan része az útnak, amikor 200 méteres függőleges sziklafalon kapaszkodtak felfelé. Nem mertek lenézni. Parányi sziklahasadékokba dugták be a kezüket, az oxigénhiány miatt minden centiméterért megküzdöttek. Még egy apró megingás is teljesen kimerítette őket, ilyenkor megálltak pár percre pihenni. 4000 méterről indultak a végső rohamra, ami 6 órát tartott. - A legfélelmetesebb az utolsó kétszáz méter volt. Harminc centiméter keskeny „ösvény" vezetett a csúcsra, jobbról és balról több száz méter mély szakadék tátongott. Zsolt felhívta a figyelmünket, hogy ha valamelyikünk megcsúszik és lezuhan az egyik oldalon, a mellette lévőnek azonnal le kell vetnie magát a másik oldalon. Az egyensúly miatt. Jó, hogy nem kellett megtenni - mondja még mindig az átéltek hatása alatt az amatőr hegymászó Makrai László. A mintegy 2-3 méter széles és ugyanennyi hosszú csúcson, vagyis a sapkán összeölelkeztek, ledobálták magukról a felesleges ruhákat, Makrai kitűzte a magyar és a Fidesz-zászlót, integettek a közelben repdeső helikopterek és egy kis repülő utasainak, a jó látási viszonyoknak köszönhetően gyönyörködtek a panoráA FEHER HÖLGY /í A Mont Blanc vagy Monté Bianco, azaz a Fehér hegy Nyugat-Európa legmagasabb hegye. Az Alpoknak ezt a csúcsát a franciák La Dame Blanche. A fehér hölgy néven is ismerik. Magassága 4808 méter, de ez a hóesés, az időjárás, illetve a jégsapka mozgásának függvényében néhány métert változik. A hegy a francia Haute-Savoie és az olasz Valle d'Aosta régió között fekszik. A csúcs helye vitatott, mindkét országban sokan gondolják, a saját területükön van. A Franciaország és a Szardíniai Királyság közti 1861-es szerződés szerint a határ a Mont Blanc legmagasabb pontján van, ám a francia térképek gyakran mégsem ennek alapján jelölik a határt. A két legismertebb város a Mont Blanc közelében a francia Chamonix (az első téli olimpia színhelye, 1924-ben), illetve az olasz oldalon az Aosta völgyben Courmayeur. A két város közt fut a 11,6 kilométer hosszú, 1957 és 1965 között épített Mont Blanc Alagút, az egyik legfontosabb Alpokat keresztező útvonalon. mában, majd 20 perc után a zászlókat magukhoz véve elindultak visszafelé. A lefelé vezető út még félelmetesebb volt... - Felfelé is és lefelé haladva is az járt a fejemben, amit Zsolt mondott: „Csak a következő lépésre gondolj! Csak egyetlen lépésre koncentrálj! Az azt követő még ne érdekeljen! Ha nem így teszel, elveszel!" Követtem a tanácsát. Az út alatt kikapcsoltam mindent, és ez nagyon jól jött a számomra kudarccal végződő választás után. Akkor nagyon csalódott, végtelenül elkeseredett voltam - árul el olyasmit, ami szorosan nem is függ össze a túrával, neki mégis fontos elmondani. Még megemlíti, hogy már a Kilimandzsáró megmászásán gondolkodik. Makrai Lászlónak eszébe jut, hogy valamiről még nem beszélt. A tenyerét mutatva mondja, hogy teljesen kiszáradva érkeztek meg kiindulási helyükre. Azonnal felhajtott háromliternyi folyadékot, amit a teste az utolsó cseppig felhasznált. OLÁH ZOLTÁN 1786. AUGUSZTUS 8-ÁTÓL NAPJAINKIG A Mont Blanc-t - a feljegyzések szerint - először Jacques Balmat és Michel Paccard doktor mászta meg. 1786. augusztus 8-án. A Horace-Bénédict de Saussure kezdeményezte expedíciót a modern hegymászás kezdetének tekintik. Az első nő, aki elérte a csúcsot Marié Paradis volt 1808-ban. Theodore Roosevelt amerikai elnök a mézeshetei alatt vezetett expedíciót a Mont Blanc csúcsára. A Mont Blanc minden évben áldozatokat is szed. A turistaszezon csúcsán, általában augusztus körül a hegyimentő-szolgálatnak egy-egy hétvégén 12 alkalommal kell a hegy bejárt útjain bajba jutottak segítségére sietnie. Eredetvédelem - ujjlenyomattal, két tanúval Egy szegedi hajléktalan, akinek CD-je jelent meg Hajléktalanok, akiknek nyomtatásban jelennek meg művei, sokan léteznek. Olyan hajléktalan viszont, akinek CD-je van - mindössze egy. Nemcsak Szegeden, valószínűleg országosan is csak Kovács Istvánnak jutott eszébe az ötlet: írásait dedikált CD-n terjeszteni. Hogyan kezdődött? Ülünk a Propeller sörözőben, és Kovács István meséli az életét. - Két éve kezdtem el írni. Szegedi kocsmákban alkotok, a Propeller az egyik törzshelyem..Legföljebb pikoló sört fogyasztok, esetleg egy kisfröcscsöt, és írok - mutatja a barna spirálfüzetet. Tele is van az versekkel, rímes prózával. Két okból is ír Kovács úr. Egyik az, hogy úgy érzi, írnia kell - ez magától értetődő -, a másik: szeretné kiegészíteni alkalmi munkákkal szerzett szűkös jövedelmét. Ez még inkább magától értetődő. Amit leír, elviszi egy magánstúdióba, felolvassa, fölveszik,'a sokszorosítást ő maga végzi, internetkávézóban. - Régebben legépeltettem az „anyagot", de mindig sok hiba maradt benne, ezért inkább így hagyom, kéziratban - mutatja a füzetet. Johban megnézve észleljük: az ujjlenyomatok, amelyeket előbb még a hajléktalan-életformából adódó kényszerű velejáróknak véltünk, nagyon is szándékosak. - így hitelesítem a műveket mondja Kovács István. - És nem csak így: két tanúval aláíratom, hogy ők látták, jelenlétükben készültek. Védeni kell a műveket a plagizálók ellen. Hiszen ha CD-re kerültek, onnantól bárki eltulajdoníthatja őket, mondhatja, ő találta ki a szövegeket - mondja a szerző. Ha túlbiztosításra gondolunk szavai hallatán, akkor csak igyekezzünk beleélni magunkat egy olyan ember helyzetébe, akinek minden vagyona elfér a mindig, mindenhová magával hordott fekete táskában. 99 Már tartottam fölolvasást is társaimnak a műveimből, a szállón. Kovács István A szegedi hangoskönyvírónak sosem volt otthona. Állami gondozottként nevelkedett, s mióta elérte a nagykorúságot, albérletről albérletre, munkásszállásról munkásszállásra vándorol. Évek óta a szegedi hajléktalanszálló lakója. Dolgozott az egykori Délépnél, tevékenykedett Pesten is mint segédmunkás. Jelenleg munkanélküli, azaz alkalmi munkákból él. - Már tartottam fölolvasást is társaimnak a műveimből, a szállón mondja. - Mit szólnak hozzá, hogy igazi CD-m van? Magához a tényhez semmit. A szövegeket szellemesnek, jópofának tartják. Egy haverom, négydiplomás, azt mondta: csak így tovább. Mennyire sikerült Kovács Istvánnak kiegészítenie műveivel jövedelmét? Egyelőre nem túlzottan, a CD-zés inkább viszi, mint hozza a pénzt. - Elvállalok minden munkát, legyen akár építőipari, akár kertásás, és így tovább. Újszegeden volt egy ember, anynyira megbízott bennem, hogy a munka idejére kulcsot adott a házhoz mondja. Láthatólag ennek is nagyon örül - holott az örökkévalósághoz szeretne kulcsot kapni. ECS. LUFISZÜRET, GÉPPISZTOLLYAL ^ Angyalszárnyak; Kultúrdisznók: Lufiszüret, géppisztollyal - néhány cím a barna spirálfüzetben foglalt írások közül. Egy kétségbeesett ember segélykiáltásai? Lehet, hogy meg kellene mondani Kovács Istvánnak, inkább próbálja félretenni kis keresetéből, amit a CD-kre költ? Lehet - de az sem lehetetlen, hogy ez tartja életben. És különben is hallottuk -, amit ír, sokaknak tetszik. Aki jót akar cselekedni, vegyen tőle CD-t. Kovács István nyomtatás helyett CD-n terjeszti írásait Fotó: Schmidt Andrea