Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-27 / 252. szám

PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 27. • AKTUÁLIS­3 Csak szépítgeti a közút kht. az állami utakat, felújítani nem tudja Maradnak a nyomvályúk Szegeden 43 kilométernyi út állapotáért nem az önkor­mányzat, hanem a Magyar Közút Kht. felel. Ezek jelenleg a legsiralmasabb állapotúak az átmenő hatalmas kamion­forgalom miatt. Az illetékesek válaszából az derül ki, uniós (orrásokra számít az állam. Nem biztos, hogy az M43-as várost elkerülő szakaszának elkészülte után azonnal fel­újítanák a kritikus szakaszo­kat. Amikor az autósok a Kossuth Lajos sugárúti mély, balesetve­szélyes nyomvályúk miatt szit­kozódnak, gyakran az önkor­mányzatra szórják átkaikat. Holott a Szegeden átmenő leg­forgalmasabb utak karbantartá­sa és felújítása nem a város fel­adata. A nagykörút, valameny­nyi sugárút, a főútvonalakat összekötő utak - Fonógyári, nyugati elkerülő - mintegy 43 kilométer hosszan a Magyar Közút Kht. felügyelete alá tar­toznak. Kérdéseinket legelőször Basa Zoltánnak, a kht. Csongrád megyei területi igazgatójának szegeztük, aki azonban rögtön közölte: egy éve már nem önál­ló cégként működnek, nyilat­kozni is csak Budapesten, a Magyar Közút Kht.-nál tudnak. Annyit azonban elmondott: „A küllem a miénk, a minőség már nem". Vagyis a hóeltakarí­tásért, a burkolati jelek felfesté­séért, a kaszálásért, a kátyúk betöméséért felelnek, erre van pénzük, de a burkolat cseréjé­ről nem helyben döntenek. Ha­sonló választ kaptunk Buda­pesten Szőnyi Zsolttól, a Ma­gyar Közút Kht. szóvivőjétől is: „Üzemeltetjük az utakat, de a fejlesztések nem hozzánk tar­toznak". A fejlesztésekről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium „háttérszervezete", az Útgaz­dálkodási és Koordinációs Igaz­gatóság dönt. Az ÚTIG kom­ÁLLAMI KEZELESBEN LEVŐ UTAK SZEGEDEN Forrás: Magyar Közút Kht. AZ EU ERŐSÍTENE Nem hivatalos forrásból származó információink szerint nálunk is meg kell erősíteni az utakat, hogy - akárcsak az unióban - elbírjanak 11,5 tonna tengelynyomást. A mi közútjainkat ugyanis csak 10 tonnás teher elbírására építették. Ha ez igaz lenne, akkor 2007 után az egész or­szágban burkolatcserére lehetne számítani. Azt is hallani, hogy a vá­rosokat elkerülő közutak megépülése után önkormányzati kezelésbe ad­nák a korábbi állami utakat. munikációs vezetője, Abajko­vics Péter azt közölte, a Szege­den áthaladó országos közutak felújítására a 2007-2013 kö­zötti időszakban lehet számíta­ni, ezt a ciklust öleli fel ugyan­is az EU közlekedési operatív programja. Hasonlóan fontos lenne hazai pénzekből a nem­zeti útfelújítási program bein­dítása is, de mivel erről még nem született döntés a parla­mentben, marad a forgalom biztonságát veszélyeztető bur­kolathibák megszüntetése. Ha azonban emellett a régiók sike­resen pályáznának más forrá­sokra is, amelyek kiegészíthe­DM-grafika tik az állami pénzeket, na­gyobb lehet a siker. Az unió a regionális operatív program ke­retében infrastrukturális beru­házásra 250 milliárd forintot szánt. Abajkovics Péter nyilat­kozata azt nem erősítette meg, hogy az M43-as Szegedet elke­rülő szakaszának megépítése után azonnal hozzáfognának a forgalmas városi utak rekonst­rukciójához, az egyik projekt ugyanis nem feltétele a másik­nak. Az M43-assal kapcsolat­ban azt a választ kaptuk, hogy 2007 után kezdhetik el építeni, konkrét időpont azonban még nincs. Csak annyi tudható, hogy 2015-ig kell elérnie a ro­mán határt. FEKETE KLÁRA Vágfalvi Attila törzszászlós beszámolója a fővárosi rendőri akcióról Farkasszemet nézett a tüntetőkkel A Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság csapatszolgálati feladatokra beosztott állománya is részt vett a fővá­rosi rendezvények biztosításában a hét végén. Kezdetben egy előkelő szállodát kellett őrizniük, de október 23-án este már a pesti utcákon néztek farkassze­met a kővel dobálózó tüntetőkkel. Vágfalvi Attila a Csongrád megyéből a fővárosba utazó rendőri század tagja­ként szombat este érkezett Budapestre. A törzszászlós az -1956-os ünnepségek fővárosi rendezvényeinek biztosítására önként jelentkezett: századának az ün­nepségekre érkező delegációk szállás­helyét kellett őriznie. A zászlóst a Hil­ton Szálló biztosítására vezényelték ki vasárnap reggel. - Semmi különös nem történt ezen a napon. A legizgalmasabb pillanat a de­legációk érkezése volt - beszélt a zász­lós, akit másnap reggel ismét a Hilton­hoz szállítottak. - Délután a különböző híradásokból hallottuk: valami készü­lődik Budapesten - mondta. Ezt kőve­tően egyre több nyugtalanító hír érke­zett hozzájuk: a városban erőszakos események történnek, egy rendőrt meg­késeltek, mentőket kérnek a főváros több pontjára. - Szóltunk a parancsno­koknak, amint van lehetőség, legalább tartaléknak mehessünk - mesélte a törzszászlós. A BRFK - a külföldi dele­gációk hazautazása után - utasítást adott, szedjék össze a szállodáknál posztoló rendőröket. A különítmény a buszról leszállva egyből a zavargások közepébe csöppent: lovas rendőrök, víz­ágyú, rendőri sorfal várta őket. A szege­dieket végül a Rákóczi út 28. alá, a sor­falba állították be, ahol körülbelül két órát várakoztak. - A tüntetők hat­van-nyolcvan méterre, dobástávolsá­gon belül voltak. Az egyik kollégát te­nyérnyi márványdarabbal találták el. Nem kérdeztünk semmit egymástól: csak a feladatra koncentráltunk - be­szélt az utcán eltöltött első órákról. A várakozásra azért volt szükség, mert a rendőrök az Astoriánál tartott Fi­desz-nagygyűlés véget várták, hogy on­nan a tömeg nyugodtan haza tudjon vo­nulni. Csak este tíz körül érkezett az újabb utasítás: készülődjenek! - A mi csoportunknak már az első ut­cán le kellett fordulni. Kukák és már­ványdarabok záporoztak ránk - mondta. - Feladatunk a rendőrségi intézkedések biztosítása volt. Végül, kisebb-nagyobb megszakításokkal, a Nyugati térig vo­nultunk. A tüntetők a környező szóra­kozóhelyekre menekültek előlünk. Nem mentünk utánuk, de megkértük a tulaj­donosokat, zárják be az ajtókat, ne tud­janak a tüntetők mögénk kerülni - be­szélt az előrenyomulásról. A Nyugati térnél, hajnali fél kettő körül, ismét bu­szok vártak rájuk, s az Erzsébet híd bu­dai hídfőjéhez szállították őket, ahol az első sorba sorakoztak fel. - Jött egy hó­kotró, felborította a barikádot, mi pedig elindultunk, látatlanba. A híd íve miatt ugyanis nem tudtuk, mi van a túlolda­lon. Csak füstöt, fényeket érzékeltünk ­mesélte. Beavatkozniuk azonban már nem kellett. Mire átértek, a pesti oldalon levő rendőrök feloszlatták a tüntetőket. K. G. G. ÚJRA MENNE - A Kiképzés teljesen más, mint az éles helyzet. Azt a stresszt, amit utóbbi produkál, egyetlen gyakorlat sem tudja kiváltani. Ettől függetlenül az akció közben senki nem mondta, hogy félelmet érez. Visszagondol­va: újra mennék - mondta Vágfalvi Attila. Vágfalvi Attila önként jelentkezett a fővárosi ren­dezvényeket biztosító egységbe Fotó: Schmidt Andrea Kormányfő kerestetik SZAVAY ISTVÁN Finom kis hétigenes népszavazási kérdéscsomagot állított össze a Fidesz, aminek olvastán sokat próbált alkotmányjogászok szájá­ban futott össze a nyál az irigységtől. Mert bár a hét kérdésből hat egyértelműen költségvetési kereteket feszeget, melyek referen­dumra bocsátását az alkotmány tiltja, ennek ellenére sikerült olyan jogi zsenialitással megfogalmazni azokat, hogy egy részük át is mehet az alkotmányossági próbán. És akkor eljön a mi időnk. Tüdván tudhatjuk ugyan, hogy az „igen" szavazatok alaposan felülírják majd a kormányprogramot, amit mellesleg az unió elfogadott. De akárhogyan is nézem, magam is igennel szavaznék legalább az egyik orbáni kérdésre, egy döntés ellen, amivel a kormány éppen most készül több százezer leendő fo­rintot kivenni a zsebemből. Mellesleg, ahogyan a kérdéseket végig­nézem, nagy valószínűséggel mindegyikre „igen " lesz a válasz. Az azonban, hogy esetleg én dönthetnék a saját zsebemet érintő kérdésről, nem tesz maradéktalanul boldoggá. Igaz, az a pénz a zse­bembe kerül majd, csakhogy az euróárfolyam valószínűleg jóval háromszáz forint fölött állna meg. ló tanácsként természetesen azonnal adhatom mindenkinek, hogy megtakarított forintjait a re­ferendum kiírásakor rögtön váltsa át euróra. A magam - és nyilván még sokak - baja csak az, hogy nincs igazán mit átváltanom. így a várható háromszáz fölötti üzemanyagárak és a sokkal magasabb gázszámlák azért lohasztják lelkesedésemet, csakúgy, mint a má­sik következmény: a kétszámjegyű infláció. Az, hogy az unió nyolcezermilliárdos fejlesztési támogatásának búcsút inthetünk a költségvetési hiánykeret ismételt, jelentős túllé­pése és a konvergenciaprogram felrúgása után, ebben a számításban nem is szerepel. Igaz, mivel tőlem az átlagnál sokkal többet készül el­venni ez a kormány, még lehet, hogy így is jól járhatok. Egyelőre. A gondom inkább az, hogy mindezek után ki lesz vajh a minisz­terelnök. A fideszes javaslatban ugyanis szerepel még egy ínyenc­ség. Egy olyan törvénymódosítási gyöngyszem, miszerint a leen­dő kormányfőknek teljes vagyonukkal kell majd felelniük a költ­ségvetési hiány elszaladásáért, ami pedig ebben a referendumban borítékolva van. Nos Gyurcsány ahhoz szegény ember, hogy egy ilyen népszavazás néhány százmilliárdos árát állja. Vagyis men­nie kell. De úgy hírlik, Orbán valamicskével nála is szegényebb. Ö tehát nem jöhet számításba. Bili Gates pedig nem magyar ál­lampolgár, így miniszterelnökké választását aligha teszi lehetővé az alkotmány. Az pedig kérdés, hogy a „kormányfő kerestetik" szövegű hirde­tésekre ilyen feltételekkel akadna-e jelentkező. 207 milliárd forint érkezik a régióba Szeged pluszban kaphat százat Lamperth Mónika önkormány­zati és területfejlesztési minisz­ter is részt vett tegnap Szegeden a dél-alföldi regionális operatív program (ROP) társadalmi vi­táján. A dél-alföldi régió 2007-2013. kö­zött 207 milliárd forint fejlesztési forráshoz juthat - jelentette ki Lamperth Mónika miniszter teg­nap. A három megye, Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád már meg­határozott fontossági sorrendet; amelyet a kormány elfogadott. Az első helyen áll a gazdaságfejlesz­tés, amit a turizmus követ. Botka László, Szeged polgár­mestere összehasonlításképpen elmondta: míg 2004-2006. kö­zött 17 milliárd forint érkezett a Dél-Alföldre, hamarosan 207 milliárd forint, vagyis soha nem látott összegű pénzforrás áram­lik majd a régióba. Kifejtette, a térség tízéves gyakorlatra tett szert a programalkotásban, s mindig regionális érdekek men­tén, a konszenzust keresve, párt­politikától függetlenül születtek döntések. A régióközpont és egy nagyváros polgármestereként je­lentette ki, nincs régió központ nélkül, ezért Szeged az elkövet­kezőkben szeretne aktív, koordi­náló szerepet betölteni, segíteni a kisvárosokat. A 207 milliárd forint a Ma­gyarországnak jutó uniós pénz 22 százaléka - mondta Botka -, de ennél több pénz érkezik ide az ágazati programokon keresztül, pluszban. Hiszen például Szeged nagyberuházásait, a Szeged 2015 programot se a ROP finanszíroz­za, hanem ágazati pénzekből va­lósul meg a három legfontosabb beruházás: az elektromos tömeg­közlekedés fejlesztése 25 milliár­dért, az új klinikai tömb megépí­tése 35 milliárdból, és a legna­gyobb, az M43-as, amelynek költségvetése még nem ismert. A három program együttvéve akár 100 milliárdba is kerülhet. F. K. Ma délután érkezik a múzeumvonat Gördülő történelem - a forradalom vonata címmel különleges, or­szágjáró emlékkiállítást rendezett a Hadtörténeti Intézet az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából. A kiállítás - rendhagyó módon - 7 vasúti kocsiban utazik, fél-fél napot tar­tózkodik a fogadó város pályaudvarán a Hadtörténeti Intézet mú­zeumvonata - amely az ország tizenkilenc nagyvárosát keresi fel október 23. és november 4. között - ma délután érkezik Szegedre. A szerelvény egyik részében egy poggyászkocsiból kialakított klasszikus kiállítóteremben járhatja végig a látogató az ötven év­vel ezelőtti forradalom és szabadságharc eseményeit. A másik részlegben nagyképernyős plazma-televízión nézhetők végig az 1956-ról szóló filmek és beszámolók. A multimédiás kocsi mel­lett korabeli harci járművek - T-34-es, T-52-es tankok, Csepel teherautó, légvédelmi ágyú, szovjet csapatszállító járművek - is megtekinthetők a gördülő múzeumban. A szegedi nagyállomáson ma délután fél 5-kor nyílik a múzeumvonat, a kiállítás este 8 órá­ig látogatható.

Next

/
Thumbnails
Contents