Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-26 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. OKTÓBER 26. •AKTUÁLIS* 3 Folytatás az 1. oldalról A polgármesterek közül Bedő, Botka, Búzás és Lázár lemondott a költségtérítésről, Szir­bik december l-jétől teszi ugyanezt. A kilenc Csongrád megyei város polgár­mestere közül hét országgyűlési képviselő. Négyen, Bedő Tamás, Botka László, Búzás Péter, és Szirbik Imre a szocialista, hárman, Lázár János, Nagy Sándor és Nógrádi Zoltán a Fidesz-frakcióban ülnek. A képviselők havi alapdíja 221 ezer forint. Bedő a mezőgazdasági, Botka és Szirbik az Európa-ügyek, Búzás az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagja. A „másik" oldalon Lázár a honvédelmi és rendészeti bi­zottság elnöke, Nagy Sándor a sport és turisz­tikai, Nógrádi az Európa ügyek bizottsága tagja. A bizottsági tagságért az érintettek az alapdíj felett 155 ezer, az elnök 265 ezer fo­rintra jogosult. A parlamenti képviselőknek költségtérítés is jár, ezen a címen a csongrádi, a hódmező­vásárhelyi, a kisteleki, a mórahalmi, a szege­di és a szentesi polgármester havonta 287 ezer, a makói 320 ezer forintot kap. Az elté­résnek az a magyarázata, hogy míg az előbbi­ek lakóhelye 200 kilométeren belül esik a fő­városhoz, az utóbbi náluk messzebb lakik. A polgármesterek közöl öten, Bedő, Búzás, Nógrádi, Szirbik és a mindszenti Zsótér Ist­ván megyei közgyűlési képviselő. Bedő Ta­más a szociális és kisebbségügyi bizottság al­elnöke, Búzás Péter a terület- és gazdaságfej­lesztési bizottság alelnöke, az MSZP-SZDSZ frakcióban ülő független Zsótér István az ügyrendi és Jogi bizottság tagja, Nógrádi Zol­tán kistérségi és régiófejlesztési tanácsnok. Szirbik Imre egyik bizottság munkájában sem vesz részt. A megyei képviselői alapdíj havonta 96 ezer forint. Az a képviselő (polgármester), aki tagja valamelyik bizottságnak, 20 százalék pótdíjra, azaz összesen 115 ezer forintra jo­gosult. A tanácsnokot 90 százalék pótdíj ille­ti meg, ami az alapdíjjal együtt havonta 182 ezer forint. A bizottsági alelnökök nem kapnak külön juttatást. A megyei közgyűlésben a költség­térítésnél az általános szabályok érvénye­sek, csak a számlával igazolt, a képviselői munkával ténylegesen összefüggő költsége­ket térítik meg. OLÁH ZOLTÁN LEGEK FORINTOKBAN A legnagyobb települést, Szegedet, Botka László, a legkisebbet, Mórahalmot, Nógrádi Zoltán irá­nyítja. A legnagyobb fizetést Botka László kapja a munkahelyétől, a legkisebbet Sándortalva és Mindszent polgármestere, Kakas Béla és Zsótér István. A legnagyobb polgármesteri jövedelme ugyanakkor Nógrádi Zoltánnak van, a legkisebb Kakas Bélának. A legnagyobb költségátalányt is Nógrádi Zoltán veszi fel, a legkisebbet Zsótér Ist­ván. A legtöbb helyről és címen (5-5) Szentes pol­gármestere, Szirbik Imre és Nógrádi Zoltán kap rendszeres jövedelmet, a legkevesebb helyről és címen Kakas Béla (2). Havonta a legnagyobb jö­vedelemmel Nógrádi Zoltán büszkélkedhet, a leg­kisebbel Kakas Béla. Rendőr­vizsga BÁTYI ZOLTÁN Jogszerű volt-e az október 23-i rendőrroham minden mozzanata ? Jogosan háborodnak-e fel sokan a fegyveresek túlkapásait kifogá­solva ?Az erre adott válasz szélesíti most azt az árkot, ami az or­szág egységesnek már régen (inkább: soha) nem nevezhető pol­gársága között húzódik. Mindenkinek tetsző válasz tehát nincs. Az őszinteség és a hadseregben egykoron kapott, nem túl acélos karhatalmi kiképzés emléke diktálja az én véleményemet, mi­szerint: nem, biztosra veszem, hogy nem volt, mert nem lehetett jogszerű a tömegoszlatás valamennyi akciója, az első felszólítás­tól az utolsó, vízágyúból kifröccsenő vízcsöppig. Éppen ezért gon­dolkodjanak el a felháhorodók is. Fővárosunkban ugyanis olyan feladatot kellett megoldani a rendőrségnek, amelynek végrehajtása során sok minden elkép­zelhető, csak a következő faggatózás nem. „Tisztelt uram, ön most demonstrál, megemlékezésről igyekszik haza, netán csu­pán úgy gondolta, hogy délutáni sétára legalkalmasabb a Deák tér, amikor már minden tévé és rádió azt harsogja, rendőrkordo­nok szabdalják Budapest központját ?". Tömegoszlatásban a magyarnál jóval járatosabb rendöröktől sem várhatnánk el, hogy efféle beszélgetésbe bonyolódjanak, amikor a tüntetők tankot kötnek el, kőzápor zúdul pajzsukra, emlékeikben még ott él a Magyar Televízió ostroma. így aztán minden bizonnyal elcsattant olyan ütés, ami joggal háborít föl. S ez az ütés nagyon fáj. Mint rendőrnek a fejéhez csapódó kő. No meg a támadás, ami évek óta éri: miért nem lép fel nagyobb szi­gorral mindazokkal szemben, akik törvényt sértenek? Szolgáló és védő rendőrségünk a rendszerváltozás óta kevés há­la közepette viseli a támadásokat. Taxisblokád idején (történt 1990-ben) például azért, mert hagyta megbénítani egy ország for­galmát, október 23-a után azért, mert nem hagyta, hogy veszély­be kerüljön a Kossuth téri '56-os megemlékezés, s vele együtt öt­vennél is több külföldi főméltóság biztonsága. Azt persze egy szóval sem állítom, hogy az elmúlt hetek esemé­nyei arról győztek meg: rendvédelmi egységeink a helyzet magas­latán állnak. Mert nagy ott a baj, ahol egy tévés rohamnak kell rá­döbbentenie a belügyi vezetést arra, még normális felszerelés sem jut a fegyverbe szólított egyenruhásoknak, ahol egy tank el­lopható, ahol a vízágyúhói maguk a tüntetők mentik ki a bent re­kedt rendőrt. De vajon elvárhatjuk-e a rendőrségtől a tökéletes összhangot, a csillagos ötössel jutalmazható szakszerűséget egy olyan ország­ban. amelyből - sok egyéb mellett - éppen az összhang és a szak­szerűség kopott el? Miközben tízmillióan éppen azon gyakorla­toztunk - csöppet sem összhangban és csöppet sem szakszerűen -, hogyan is éljünk a demokrácia kínálta lehetőségekkel. Városi polgármesteri fizetési toplista Első emberek, tisztségek Nógrádi Zoltán, Szirbik Imre és Botka László. Dobogósok a politikusi listán 1,5, 1,4 és 1,3 milliós havi jövedelemmel Vihart kavart a könyv Hódmezővásárhelyen Megnevezte az ügynököket Folytatás az 1.. oldalról A könyv nyilvános vásárhelyi be­mutatóján megnevezte azokat,' akik diáktársaik közül ügynök­ként jelentéseket írtak. A megne­vezettek közül a bemutatón jelen lévő B. Kovács Feitnc bocsánatot kért mindenkitől. - Tizenhét esztendős diákként részt vettem az 1956-os forrada­lomban, de az emberek szimpáti­áján túl sosem kaptam semmit. Diákparlamenti tag, majd nem­zetőr is voltam a forradalomban - mondta lapunknak B. Kovács Ferenc. Hozzátette: a rendszer­váltás utáni első osztálytalálko­zóján egykori osztálytársainak elmondta, hogyan szervezték be, s ők megbocsátottak neki. Az Emlékponttal pedig megosztotta visszaemlékezéseit is. - Tényleg aláírtam egy beszer­vezési papírt, amikor 17 évesen, 1957-ben a rendőrségen kihall­gattak. Pisztolyt szorítottak a fe­jemhez, s közben a szomszéd szobából áthallatszott, hogy kí­noznak valakit. Azon, hogy iga­zából tényleg bántottak-e ott va­lakit, vagy sem, azon csak jóval később gondolkoztam el. Csupán három jelentést adtam valamikor '57 márciusában, vagy áprilisá­ban. Kettő olvasható Csorna könyvében, a harmadikról vi­szont - melyben arról számoltam be, hogy pufajkások verték meg az egyik este békésen hazafelé ballagó, Zrínyi Péter nevű osz­tálytársamat - Csorna Lajos nem tett említést - mondta. B. Kovács Ferenc úgy érzi, a történtek miatt mintha két és fél év büntetést töl­tött volna már le, lelki betegként. Hangsúlyozta: soha, senkinek egy haja szála sem görbült meg jelentései miatt, s rendőrségi ki­hallgatásakor is csak olyan dolgo­kat mondott el, melyek akkor már közismertek voltak. • Csorna Lajos azt a két egykori diáktársát is megnevezte, akik­nek a vallomására hivatkozott a hatóság a rendőrségi felügyelete elrendelésekor. Közülük csak Varga Mihály, nyugalmazott főis­kolai tanár él, aki lapunknak ka­tegorikusan cáfolta, hogy ő bár­kiről, bárkinek, bármikor jelen­tést írt vagy adott volna. Mint el­mondta: ahogy a többi gimnazis­tát, 1957-ben őt is beidézték a rendőrségre, miután a forrada­lom elején részese volt a történ­teknek. - Én mentem el a közgazdasági iskolába, ahol arra agitáltam a diákokat, hogy ők is koszorúzzák meg a Kossuth-szobrot. Forra­dalmi cselekedeteim ezzel véget is értek, mert édesanyám azt ígérte, hogy agyonver, ha gép­pisztolyt viszek haza. Ettől kezd­ve én mindvégig otthon voltam, nem mentem sehová - mondta Varga Mihály. Hozzátette: ké­sőbb nem érte semmiféle hát­rány, tovább is csak azért nem ta­nult néhány évig, mert a szülei nagyon szegények voltak, nem tudták finanszírozni iskoláztatá­sát. Ezért elszegődött autószerelő tanulónak, s csak néhány év múlva iratkozott be a Műegye­temre, ahol később doktorátust szerzett. KOROM ANDRÁS TISZTELETBŐL MENT EL A BEMUTATÓRA „Lajos a párhuzamos osztályba járt annak idején, ezért tisztelet­ből mentem el a könyvének bemu­tatójára, előtte senki sem szólt ne­kem arról, mi vár ott rám - mond­ta lapunknak B. Kovács Ferenc. ­Ott volt velem a feleségem és a kislányom is, amikor Lajos meg­mondta a nevemet. Rettenetesen érintett, és bár a torkomban dobo­gott a szívem, kimondtam azt, amit Lajos elvárt - merthogy tőle még senki sem kért bocsánatot ­hát én bocsánatot kértem. De nem hiszem, hogy ennek így kellett tör­ténnie, és azt sem hiszem, hogy ezt én megérdemeltem volna." Keresik a gázolót Makón MUNKATÁRSUNKTÓL Súlyos sérüléseket szenvedett az a makói férfi, akit ke­rékpározás közben kedden este sodort el egy autó Ma­kón. A baleset a Kossuth utca és a Sírkert utca keresz­teződésében történt. A rendőrség eddigi adatai szerint a 39 éves férfi kerékpárjával az elsőbbségadási kötele­zettséget jelző táblát figyelmen kívül hagyva hajtott be az útkereszteződésbe, ahol a neki jobbról haladó autó fékezés nélkül elütötte, majd megállás nélkül tovább­hajtott. A biciklis az ütközés következtében súlyosan megsérült, végtagtöréseket szenvedett. A Makói Rendőrkapitányság keresi a kerékpárost elsodró autó vezetőjét.-.A helyszíni szemle során talált nyomok alapján egyelőre annyit lehet tudni, hogy a jármű - fel­tehetően egy Lada 1300-as, vagy 1500-as - jobb oldali visszapillantó tükre letört. A kocsi színe olajzöld, for­galmi rendszámának első betűjele A. A szárazkolbász Baranyáé MUNKATÁRSUNKTÓL Átadták tegnap a Pick-Délhús csoport 3,5 milliárd forintból ki­bővített, Közép-Európa legkorsze­rűbb szárazáru üzemét a Baranya megyei Alsómocsoládon. Mint is­meretes, a Délhúsnak három te­lephelye van: Pécsett, Baján és Al­sómocsoládon. A Jtét évvel ezelőtt épült, 3300 négyzetméter területű alsómocsoládi üzem mellett a kö­zelmúltban egy újabb, 1600 négy­zetméteres feldolgozót és egy öt­szintes toronyépületet emeltek. A Pick-Délhús csoport így Szegeden és Alsómocsoládon összesen évi 20 ezer tonna szárazáru előállítá­sára lesz képes. A Baranya megyei fejlesztés nem Szeged rovására történt - nyilatkozta korábban la­punknak Kovács László, a Délhús és a Pick Szeged Zrt. elnök-vezér­igazgatója. A beruházás része annak a ter­melésracionalizálási program­nak, amelynek keretében a ser­tésvágás Pécsről Szegedre került, a baranyai megyeszékhelyen pe­dig egy úgynevezett húscentru­mot hoztak létre. A tradicionális Pick szalámi a jövőben is Szege­den készül. Sokan most döbbentek rá, hogy kevesebbet keresnek októberben Nem tart ki végig a fizetés egészségbiztosítási járulék valtozása Bruttó kereset (Ft) Járulék összege 2006. aug. 31-éig Járulék összege Keresetcsökkenés 80000 3200 4 800 1600 100000 4 000 6 000 2 000 150 000 6000 9000 3 000 Forrás: DM/DV gyűjtés A megszorító csomag első nyomait októberi fi­zetésükön már érezhették az emberek, de sokan csak ezekben a napokban kezdtek el számolni, miért is csökkent nettó keresetük. Nem figyeltek fel ugyanis arra, hogy szeptember l-jétől meg­emelkedtek a járulékterhek. Az adózás új szabályainak többsége már szeptem­ber l-jétől életbe lépett, de aki nem számolt még utána bankbetéte kamatának, nem íratott át autót, és még a konvektorát sem gyújtotta be a jó idő mi­att, eddig föl sem figyelt a változásokra. Hacsak nem kezdte el nézegetni fizetési kimutatását. Lapunk munkatársaitól többen megkérdezték az elmúlt napokban, mi az oka annak, hogy október­ben kisebb nettó jövedelmet utaltak folyószámlá­jukra, mint egy hónappal korábban. Pár ezer forin­tos eltérésekről van szó mindössze, de ezek sok család számára az utolsó októberi napok konyha­pénzét jelentenék. A nettó fizetések csökkenését az okozta, hogy szép­DM-grafika tember 1 -jétől a munkavállaló által fizetett korábbi 4 százalékos egészségbiztosítási járulék mértéke 6 szá­zalékra emelkedett. Egy 150 ezer forintos havi bruttó­ból az eddigi 6 ezer forint helyett 9 ezret vontak le. Emellett nőtt a munkavállalói járulék is, 1 százalékról 1,5-re emelkedett, vagyis 150 ezer forintból a korábbi 1500 forint helyett 2250-et vettek el. A nettó fizetés a két járulékváltozás miatt 3750 forinttal csökkent. 2007. január l-jétől ráadásul az egészségbiztosítási já­rulék mértéke 7 százalék lesz, ami 150 ezer forintos bruttónál újabb 1500 forintos mínuszt jelent. F. K. ZSEBBŐL KIHÚZOTT FORINTOK Szeptembertől a kedvezményes áfakulcs emelése kap­csán számos termék és szolgáltatás átája emelkedett 15-ről 20 százalékra. Bevezették a 20 százalékos ka­matadót a betétekre, az eva kulcsa 15-ről 25 százalékra nőtt. Emelkedett a gáz és a villamos energia ára, a ciga­retta jövedéki adója, az autók átírási illetéke is.

Next

/
Thumbnails
Contents