Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-04 / 233. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 4. AKTUÁLIS 3 Rendőri brutalitás vagy jogos önvédelem a fővárosi Dob utcában ? Őrizetben az egyetemista Őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték azt a pesti egyetemen tanuló, 23 éves szegedi fiút, akit azzal gyanúsítanak, hogy a fővárosi tüntetések harmadik napján kővel dobálta meg a rend fenntartására kivezényelt rendőröket. A vegyészhallgató édesapja hisz fia ártatlanságában. MUNKATÁRSUNKTÓL Csoportos garázdasággal vádolják és előzetes letartóztatásba helyezték azt a 23 éves szegedi fiatalembert, akit egy budapesti társasház lépcsőházából, a kormányellenes tüntetések harmadik napján vittek el a rohamrendőrök. A fiút, miután megverték, fogát kiütötték, a kőbányai Harmat utcai rendőrkapitányságra szállították. „K. Pétert szeptember 21-én, a hajnali órákban állították elő a VT. kerületi Dob utcában, ahol egy nagyobb csoport tagjaként kővel dobálta meg a rendőröket,, - tudtuk meg Tafferner Évától, a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályvezető-helyettesétől. A hatalember ellen csoportos garázdaság megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, majd a bíróság szeptember 23-án előzetes letartóztatásba helyezését rendelte el. Rájuk törték az ajtót - Egyszerűen képtelenség, amit állítanak. A Dob utca aszfaltozott, ráadásul semmiféle követ nem találtak a fiamnál - beszélt a számára érthetetlen rendőri akcióról a fiú édesapja. Király Józsefet szeptember 21-én délelőtt hívták telefonon, hogy vigyen be tisztasági csomagot a fiának, akit aznap hajnalban állítottak elő a rendőrök. Gyerekével azóta személyesen nem találkozhatott, telefonon tarthatják a kapcsolatot. Az elfogás körülményeivel az apa sincs teljesen tisztában, így kérdésünkre, vajon mit kereshetett az Eötvös Loránd Tudományegyetem első évfolyamos hallgatója olyan kései időpontban a tüntetés környékén, nem tudott válaszolni. A fiú rendőrségen tett vallomásában csak annyit ismert el, társaival akkor valóban az utcán sétált, de a hirtelen felbukkanó rohamrendőröktől megijedt, és társaival együtt ezért szaladt be abba a házba, ahol a lakása van. Vallomásában megemlítette, a rendőrök ezután törték rájuk a kóddal nyíló mágneses ajtót, egy társával együtt lerángatták a lépcsőről, fogát pedig kiverték. A fiú édesapja ehhez még annyit fűzött hozzá, legalább tíz fiatal menekült be a lépcsőházba, de a rendőrök csak a sorban a két utolsót - köztük a fiát - ragadták meg és bántalmazták. Keresik a bizonyítékokat - Azt elfogadom, hogy a rendőrségnek joga van gyanúsítani valakit, sőt még őrizetbe is vehet bárkit, de ennek megvannak a szabályai. Ezek a szabályok nem azonosak azzal, hogy a fiamat két rendőr lefogja, a harmadik pedig kiüti a fogát - utalt Király József arra a videóra, ami az egyik internetes újságra is felkerült, és amelyből elmondása szerint világosan látható, hogy a fiút rendőrök fogják közre, miközben egyikük ököllel vág az arcába. Egy másik internetes oldalon rátaláltunk annak a levélnek a másolatára, amit az édesapa az Országgyűlés emberi jogok bizottságának külAZONOSÍTANAK A fővárosban több nyomozócsoportot is felállítottak annak érdekében, hogy a különböző felvételek alapján azonosítsák az utcai harcokban részt vevőket. Mostanáig a rendőrség birtokába került képek és videofelvételek segítségével 121 főt sikerült azonosítaniuk, közülük 46 főt gyanúsítottként hallgattak ki. Úgy tudjuk, az azonosítottak között szerepel a szegedi Gonda István is, de még nem hallgatták ki. EGYETEMI REAGALAS ES A VÁRHATÓ TANULMANYS KÖVETKEZMENYEK Király József azért is aggódik, vajon hogyan befolyásolja majd ez az ügy fia tanulmányait. „Kétségbe vagyok esve, mert úgy érzem, ez volt az utolsó dobása" - utalt az édesapa arra. hogy a 23 éves fiú már két különböző egyetemen félbeszakította tanulmányait. Tasnádi Péter, az ELTE Természettudományi Karának dékánhelyettese kérdésünkre elmondta, amennyiben egy hallgatójuk büntetőeljárás alá kerül, azt az egyetemen fegyelmi eljárás követi, aminek akár az intézményből való kizárás is lehet a vége. „Ha azonban kiderül, hogy önhibáján kívül nem tudott részt venni például egy pótolhatatlan laborórán - és erről valamiféle igazolást is visz -, az egyetem teljes mértékben a tanuló mellé áll. Igaz, a gyakorlati órákat így is nehéz lesz majd pótolnia" - magyarázta a dékánhelyettes, aki egyébként nem tudott arról, hogy a karról bárki részt vett volna a fővárosban lezajlott utcai összetűzésekben. dött el. Ebben az írásban igaz, csak keresztnevén, Gáborként említ egy másik fiút, akinek a fejét többször is egy reklámtáblába verik az intézkedő rohamrendőrök. Ugyanitt jelölte meg az édesapa azt a linket, amire kattintva a kérdéses videó megjelenik. A videón egy fiatalembernek valóban fornettis falireklámba ütik bele a fejét a rendőrök, de a Király Péterrel, az elsős vegyészhallgatóval történtek jeleneteit nem találtuk. Király József szerint ezeket a képkockákat időközben kivághatták. Az apa segítséget kér Az édesapa mind az emberi jogok bizottságától, mind az Amnesty International nevű emberjogi szervezettől azt várja, figyeljenek az ügyre. „Mivel időközben a rendőrök is szembesültek azzal a ténnyel, hogy szégyenletes tettükről videofelvétel készült, alapos az aggodalmunk, hogy saját cselekedeteikre ürügyet keresve fiamat hazug vádakkal illetik, ezeket hazug tanúvallomásokkal támasztják majd alá, melyek azt célozzák, hogy az egyik rendőr hamis tanúvallomása igazolja a másik rendőr semmilyen körülmények közt nem igazolható tettét" - áll az édesapa bizottsághoz elküldött levelében. A fiú ügyét holnap tárgyalják újra, ahol eldől, a bíróság szükségesnek tartja-e az előzetes letartóztatás fenntartását, vagy - mint az elmúlt pár napban több hasonló esetben is átminősíti döntését, és házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendel el. Ha ez mégsem következik be, a fiú október 23-áig biztosan előzetes letartóztatásban marad. Társadalmi vitát nyit a gazdasági tárca az útberuházásokról Jövőre kezdhetik az M43-ast Gyakori a baleset a zsúfolt 43-as úton. Megváltás lenne a közlekedőknek az M43-as autópálya megépítése Fotó: Karnok Csaba A Nemzeti fejlesztési terv első beruházásai között szerepel az M43-as autópálya megépítése, mely Szegedről és Makóról terelné el a Románia felé irányuló tranzitforgalmat. Botka László és Búzás Péter polgármester úgy tudja, hogy jövőre elkezdődnek a munkálatok. A 2007-ben induló útberuházások ügyét a GKM társadalmi vitára bocsátja. MUNKATÁRSUNKTÓL Utolsó, múlt pénteki televíziós kampányszereplésén Botka László, Szeged újraválasztott polgármestere bejelentette: biztos információi vannak arról, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakra elkülönített több ezer milliárd forintnyi forrásból elsők között különítenek el az M43-as autópálya megépítésére, így bizonyos, hogy jövőre elkezdődik a nagyberuházás. Búzás Péter makói polgármester szintén úgy tudja, hogy 2007-ben végre lendületet kap az autópálya ügye. - Csak megerősíteni tudom országgyűlési képviselőtársam információit, a Nemzeti fejlesztési tervben foglaltaknak megfelelően egy éven belül meg kell kezdődnie a beruházásnak. Sajnos közelebbi, pontos időpontot még nem tudok mondani, de reálisnak tűnik a jelenlegi határidő - fogalmazott lapunknak Búzás Péter. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommunikációs főosztályán sem tudták pontosítani az építkezés megkezdésének időpontját, de elmondták: uniós beruházásként biztos, hogy számos más projekttel szemben előnyt élvez majd az M43-as megvalósítása, amint 2007 januárjától elérhetővé teszik a hazánk fejlesztésére elkülönített forrásokat. - Most készül, és egy-két héten belül lezárul az Új Magyarország fejlesztési terv úgynevezett közlekedési operatív programja, amiben a kormányzat véglegesíti a jövőre induló közlekedési nagyberuházások sorrendjét, ekkor válik mindenki számára nyilvánossá, hogy hazánk projektjei közül valójában hányadik is az M43-as. Ezt követően a GKM nyilvánossá teszi, társadalmi vitára bocsátja a sorrendet, így egy internetes fórumon mindenki véleményezheti a programot, amit csak ezt köveKOVEGYEN FELNEK AZ AUT0PALYAT0L Takács Zoltán, Kövegy jelenleg még hivatalban lévő polgármestere lapunknak elmondta: á kövegyiek nem felhőtlen örömmel várják az autópálya-építést. Megtudtuk: Kövegy hazánk belvíztől egyik leginkább veszélyeztetett települése, ahol sok tízmillió forintos beruházás eredményeképp lehetne mentesíteni a veszélytől a lakóházakat. Az autópálya azonban gátat képezhet a belvíz visszahúzódásában - mondta Takács -, sokak ezért aggódnak a községtől alig pár száz méternyire húzódó autópálya miatt. tőén tekinthetünk véglegesnek mondta Dávid Zsófia, a tárca kommunikációs munkatársa. Az út megépítésének határidejéről szóló, többször módosított törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy 2015-ig be kell fejeződnie a beruházásnak. Mint azt Csicsely Gábor, a Nemzeti Autópálya Rt. projektvezetője korábban lapunknak elmondta: a Szegedet elkerülő, úgynevezett első szakaszt két és fél, három év alatt tudják megépíteni, ugyanis ezen a területen az algyői olaj mezők miatt csak viszonylag lassan haladhatnak. A második, a tranzitforgalomtól Makót mentesítő szakasz viszont hamarabb készülhet el, mert ott csak egy természetvédelmi terület léte okoz problémát a kivitelezőknek. Eredetileg, Medgyessy Péter egykori miniszterelnök ígérete szerint 2007-ig kellett volna befejeződnie a naponta több mint 800 kamiont áteresztő autópályának és a Makótól Nagylakig vezető gyorsforgalmi útnak, ] A függöny mögött M^mPWBI BAKOS ANDRÁS Két ember birkózik egymással, de a közönség ebből csak annyit lát, hogy olykor megrezdül a függöny. Vasárnap este az újraválasztott Nógrádi Zoltán. Mórahalom polgármestere azt nyilatkozta az újságnak, hogy „hétfőn áttekintem a megyei közgyűlés erőviszonyait." Ezt nem véletlenül mondhatta: bár fideszes politikus, a Homokháti Önkormányzati Szövetség listáján jutott be a megyei közgyűlésbe, és most nélküle nemigen tud elnököt választani a húszfős fideszes képviselőcsoport. Nyilvánvalóan ő az egyik esélyes, bár erről hiába faggattuk. A Fidesz megyei elnöke, Lázár János azonban nem Nógrádit szeremé. Amikor a választási eredményekről kérdeztük, Lázár azt mondta, azt az álláspontot fogja képviselni, hogy az elnökjelöltjük a Fidesz-listákon bejutott húsz képviselő egyike legyen. És Nógrádi nem a Fidesz-hstán jutott be. Három éve, amikor Nógrádit Farkas Sándor után a Fidesz megyei elnökévé választották, támogatta őt Lázár is. A vásárhelyi polgármester Nógrádit hívta meg október 23-i ünnepi beszédet tartani azon az őszön a Fekete Sasba. Mindketten eredményes önkormányzati vezetők, akiket nem a cím, hanem a föladat izgat. Az most mindegy, miért távolodtctb el egymástól: a jelek szerint most azért is állnak szemben, mert más céljuk van a megyei önkormányza ttal. Bár Lázár nincs benne a megyei közgyűlésben, az nem lehet mindegy számára, hogyan fog működni az az önkormányzat. Négy éven át a szegedi MSZP-s polgármesterrel azonos pártállású volt a megyei vezetés, de a repülőtéri beruházáson és a közös múzeumi programokon túl ennek nem volt sokkal több eredménye Szegeden. Most fideszes vezetés lesz a megyén, és Hódmezővásárhely használhatná ki a lehetőséget - talán jobban. Lázár ezen túl valószínűleg nem akar mást, mint amit a többi polgármester figyelni a települését érintő megyei döntések előkészítését. A Fideszen belül az volt a szabály, hogy a megyei önkormányzati választáson nem indulnak országgyűlési képviselők. Nógrádi ezt mégis megtette. Ez azt jelzi, komoly tervei vannak a megyével. Az elmúlt négy év vitáiban többször is kifejtette, mi mindent tehetne egy hosszú távon gondolkodó közgyűlés. Mert itt eddig a politizálást kétféle erő generálta: az országos pohtika és a polgármesteri lobbik háttérharca. Mintha nem is létezne vegytisztán olyan, hogy megyei érdek. Nógrádit egymásfajta megyei politizálásban a baloldalon is segítenék - kérdés, hogy a saját pártja segítené-e. Úgy tűnik, ez dől el napokon belül. Az biztos: a Fidesz nem a plénum előtt dönt. Lázár és Nógrádi legkésőbb az alakuló ülés reggelén már egységes álláspontot fog képviselni. Később dől el, ki lehet a megyei közgyűlés elnöke Frank József is kíváncsi a folytatásra A Fidesz országos elnökségén is múlik, kit jelöl a párt a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöki posztjára. Akit jelöl, valószínűleg az lesz az elnök, mert ez most a legkevésbé az MSZP-n és az SZDSZ-en múlik. Az új közgyűlés alakuló ülését a leköszönő elnök, Frank József (képünkön) hívja össze, aki reméli, a most bekerülő képviselők jobban tisztelik egymást. Várhatóan október 12-én, csütörtökön reggel 9-kor tartja alakuló ülését az új Csongrád Megyei Közgyűlés. Ekkor választják meg az elnököt és az alelnököket is - de az egyeztetések már folynak a háttérben. Csongrád megyében a Fidesznél mostanáig nem nevezték meg azt a politikust, akit szívesen látnának az elnöki székben. Most sem dőlt még el, pedig a Fideszen múlik elsősorban, ki vezeti négy évig a közgyűlést. Erről a párt országos elnöksége is véleményt nyilvánít, de sokat számít, miben állapodnak meg a megyei fideszesek (lásd jegyzetünket). Huszonegy vokssal már lehet elnököt választani. A Fidesz-frakció ugyan csak húszfős, a Homokháti Önkormányzatok Szövetsége révén azonban bejutott a közgyűlésbe Nógrádi Zoltán, a fideszes mórahalmi polgármester, Petró Ferenc, aki az elmúlt ciklusban is megyei képviselő volt, és sokszor a jobboldallal értett egyet. Van esély az összefogásra. A megyei közgyűlést a leköszönő elnöknek, Frank Józsefnek kell összehívnia. Ő ________ lapunknak elmondta, hogy ugyan most már nem politizál, nagyon kíváncsi arra, mi lesz a megyei önkormányzattal. Reméli, az egymás iránti tisztelet jobban jelen lesz a munkában; reméli, ritkábban fordul majd elő az, hogy valaki a bizottságban támogat egy álláspontot, aztán a közgyűlésben épp az ellenkezője mellett foglal állást. Abban is bízik, hogy nem fognak órákat tölteni a képviselők vádaskodással olyan kormányzati döntések miatt, amelyekre nem lehet hatással a megye. Kíváncsi arra, hogyan működik ez a testület, annak tükrében is, hogy az ország tizenkilenc megyéjéből Hevesben alakult csak ki patthelyzet: a többi helyen a Fidesz győzött. Kérdés, ezek után hogyan zajlik le - vagy egyáltalán elkezdődik-e valamikor - a megyei önkormányzatok átszervezése, a valódi régiók létrehozása. A korábbi hathoz képest csak négy egyesületi képviselő került be. Egyikük, Marosvári Attila aki nyolc éven át alelnök volt, és most elnökjelölti kampányba kezdett - abban bízik, olyan megyei közgyűlés alakul, amely megteremti az összhangot a két megyei jogú város között is, és pártpolitikától függetlenül összefogást teremt. B.A. NÉGY EVE ELŰRE MEGEGYEZTEK Négy évvel ezelőtt az akkori bal- és jobboldal már az alakuló ülés előtt megállapodott: egyedül az MSZP által támogatott Frank József neve állt a képviselőknek kiosztott szavazólapon, és mivel ő nem voksolhatott, harminckilencen nyilvánítottak véleményt, egy érvénytelen voks volt az urnában, és harmincnyolc támogató. Az alelnököket is ilyen egyetértésben választották meg - igaz, ezután fontos ügyekben szembekerültek egymással a jobb- és baloldali képviselők.