Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-24 / 249. szám

KEDD, 2006. OKTÓBER 24. •AKTUÁLIS" 5 Háromórás forradalom a moziban Bemutatták a szegedi 56-ról készült filmet Háromórás dokumentumfilmben láthatta a közönség Szeged ötvenhatos eseményeinek krónikáját a Belvárosi moziban. Az ismert és kevésbé ismert szegedi szereplők visszaemlékezéseivel megelevenedtek a forradalom hétköznapjai és a megtorlás kíméletlensége is. Díszbemutatón láthatta a közönség az ötvenhatos szegedi eseményekről készült közel háromórás dokumentumfilmet vasárnap délután a Belvárosi moziban. A filmet tavaly ősszel forgatta Vida Mihály és stábja, akik eredetileg egy negyvenkét perces műre kaptak megbízást az ORTT-től: ez Szegedi ballada címmel el is készült. Az eseményekben egykor részt vállaló tíz szereplő visszaemlékezései azonban annyira gazdag anyagot szolgáltattak az átfogó történelmi képhez, hogy azt a rendező szerint bűn lett volna veszni hagyni - így készült el a háromszor egyórás produkció, 56 Szeged címmel. Az első rész arra törekszik, hogy bizonyítsa: a forradalom Szegedről indult. A második a város kevés véráldozattal járó „rendszerváltásáról", a munkástanácsok működéséről, a forradalom hétköznapjairól szól. A záró epizód a megtorlással foglalkozik, de megpróbálja elkerülni annak szörnyű naturalitását, inkább az emberi érzelmekre, a börtönben kialakuló közösségek bemutatására helyezi a hangsúlyt - olykor fekete „börtönhumort" is csempészve a tragédiákba. Fejér Dénes, a film egyik szereplője, a Pofosz Csongrád megyei elnöke a vetítés előtt köszönetet mondott a rendezőnek a történelmi hűségre törekvéséért. Hozzátette: egyes történetek még neki is újdonságot jelentettek. A mozi nagyterme az ősbemutató ellenére is csak félig telt meg, főleg idősebbek - köztük néhány szereplő - jelentek meg, szemükben a vetítés végén könnycseppek csillogtak. Kása Gábornét is nagyon meghatották a látottak. A történtek idején még tízéves kislány arra emlékezett, mennyire feszült és várakozással teli légkörben teltek a család mindennapjai. A bemutatóra az érdeklődés mellett az hozta el, hogy így emlékezzen meg azokról a rokonairól, akiket még a Rákosi-korszakban internáltak. Az egyetemista Nóvák Balázs viszont azért volt kíváncsi a filmre, mert szegedi létére keveset tudott eddig a város ötvenhatos történéseiről. Mint mondta, örül neki, hogy a számos új információ átadása mellett a film nem „úszott el" a napi politikai aktualitások irányába, megmaradt a dokumentálás szándékánál. A film rendezője, Vida Mihály elmondta: számára az a történet volt a legmegrázóbb, amikor az egykori elítélt, Vasvári Vilmos arról beszélt, hogy halába ítélt barátjuktól, bajtársuktól elbúcsúzni sem tudtak. A fegyőrök ugyanis mindig hátra arcot vezényeltek a zárka társaknak, amikor valakit a bitófához kísértek. T.R. HÁROM HET B0L00GSAG Vida Mihály rendező elárulta: kétszáznegyven órányi vágás után még mindig tizenegy órányi értékes anyaguk maradt - ebből szerkesztették össze a háromórás filmet. A teljes tizenegy órányi felvétel szövegét a napokban adták ki könyvben Három hét boldogság címmel. Vida Mihály rendező Fotó: Karnok Csaba „A megalázott nemzet emelte fel fejét 1956-ban" Szegeden együtt koszorúztak a jobb- és baloldali pártok, valamint a civil szervezetek képviselői Fotó: Karnok Csaba Ünnepi megemlékezést tartottak tegnap délelőtt a szegedi Rákóczi téren, ahol az állami szervek, a politikai pártok és a civil szervezetek koszorúzták meg Nagy Imre szobrát, majd fejet hajtottak 1956 emléke előtt. - A megalázott nemzet emelte fel fejét 1956. október 23-án, bizonyítva azt, hogy egy népet ideig óráig lehet rabságban, szegénységben tartani, de nem lehet megalázni - mondta emlékező beszédében Telegdy Gyula. Az akadémikus szavait az őszi napsütésben mintegy kétszázan hallgatták végig tegnap délelőtt a szegedi Rákóczi téren. A város díszpolgára úgy fogalmazott: két nemzedék emlékezik a forradalom fél évszázados évfordulójára. Azok, akik bőrükön érezték a forradalom napjainak minden reménységét és fájdalmát, valamint azok, akiknek mindez már csak történelem. - A mi felelősségünk, hogy a következő generációkkal megosszuk akkori élményeinket hangsúlyozta az akadémikus. Az egybegyűlteknek ezután a MEFESZ szegedi megalakulásáról, követeléseiről, majd az október 23-án kirobbant forradalom szegedi eseményeiről beszélt az orvosprofesszor. Telegdy Gyula emlékeztette a hallgatóságot Perbíró József professzor, a szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság akkori elnökének Szeged népéhez intézett rádiószózatára is. „Meggyőződésem, hogy ez a harc, ez az egész nemzetet átfogó forradalom a magyar nép történetében a legdicsőbb fejezetet írja" - elevenítette fel Perbíró szavait az akadémikus. - A forradalom végül elbukott, és még harmincnégy évet kellett várnunk arra, amíg azzálett, aminek szerettünk volna. A rendszer enynyi ideig próbálta reformálni a reformálhatatlant, foltozni a fokozhatatlant és feledtetni a feledhetetlent. És mégis elértük, hogy lassan felnő az a nemzedék, amely számára a szabadság, a demokrácia, az értékek közti választás olyan természetes, mint a levegő. Ma, amikor annyit veszekednek a politikusok, amikor a parlament annyit csatározik, voltaképpen az történik, amit akkor szerettünk volna: visszahelyeztük jogaiba a szabad véleménynyilvánítást - magyarázta Telegdy Gyula. Beszéde után megkoszorúzták a Nagy Imre-emlékművet. Lapis András szobrászművész három évvel ezelőtt felállított alkotásának talapzatánál legelőször Szeged polgársáMEGEMLÉKEZÉSEK VÁROSSZERTE jj| A város többi emlékhelyénél is koszorúztak tegnap. A Rerrich Béla téren az 1956-os emlékmiinél, Melocco Miklós alkotásánál kétszáz ember előtt Fejér Dénes köszöntője után Fricz Tamás politológus, egyetemi oktató mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta: „1956 figyelmeztet, hogy a forradalmat leverők utódaival, akik most is itt vannak és uralkodnak az országban, semmilyen ócska és hitvány alkuba ne menjünk bele." Este a zsúfolásig megtelt dómban a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus előadásában Haydn Teremtés oratóriumával zárult a szegedi megemlékezés-sorozat. ga nevében Botka László polgármester, Telegdy Gyula akadémikus, Szentgyörgyi Pál alpolgármester és Mózes Ervin jegyző helyezte el az emlékezés virágait. Ezután az állami szervek és az 1956-os szervezetek koszorúztak. Végül a politikai pártok, a civil- és az ifjúsági szervezetek képviselői hajtottak fejet a mártírhalált halt miniszterelnök és 1956 emléke előtt. K. G. G. Hazafiságból adtak példát-Kitüntetések a forradalom 50. évfordulóján Ha újrakezdenék, ugyanazt az utat járnák Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára közös ünnepséggel emlékezett vasárnap délelőtt a Politikai Foglyok Szövetségének megyei szervezete és a város a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol elismeréseket adtak át. „Ötvenhat, te csillag, a remény oly könnyű volt veled" - hangzottak a nemrégiben elhunyt Faludy György versének sorai, amelyet a Himnusz után Dobos Katalin színművész adott elő. Az egyetem zeneművészeti karának Vántus István Szimfonikus Zenekara Beethoven Egmont nyitányát játszotta. A zenemű a véletlennek köszönhetően lett ötven évvel ezelőtt a forradalom és szabadságharc jelképes himnusza. A pesti pincében működő ideiglenes rádióstúdióban ugyanis csak két hanglemez volt, ez és a Bánk bán egy részlete, ezért ezeket sugározták folyamatosan. Ünnepi beszédet mondott Fejér Dénes, a Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) megyei elnöke, aki felidézte a hősies és sikeres ifjúkort, valamint utalt az 56-ot követő félszáz év vereségeire és szenvedéseire. Hangsúlyozta, bajtársaival kötelességük megismertetni a múltat a környezetükkel, hogy elfogadják őket életük legfontosabb szerepében. Beszélniük kell az 1956-os forradalomról és szabadságharc győzelmes, boldog tizenkét napjáról, valamint a megtorlás, megalázás és meggyalázás sötét évtizedeiről. Azt mondta, ha okosabban és következetesebben újrakezdhetnék, ugyanazt az utat járnák végig. Mert nem személyes érdek, hanem a nemzet ügyének érvényesítése volt a szándékuk. A megemlékezésen Fejér Dénes, Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke és Botka László polgármester, országgyűlési képviselővel elismeréseket nyújtott át. Tizenkilencen kapták meg a Pofosz elnökségének arany Hazáért érdemkeresztjét. A Magyar Köztársaság nevében negyvenheten vették át A szabadság hőse emlékérmet és oklevelet. A kitüntetést Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kosáry Domokos, az 56-os emlékbizottság elnöke írta alá. Velük együtt másfél száz megyei hazafi kapott emléklapot, aki annak idején becsületből adott példát. A remény vérbe fojtását idézte fel Rácz Tibor színművész Lázár György orvosprofesszor ötven éve írt Nem harangok zúgnak, az ágyúk dübörögnek kezdetű versével. Az Akropolisz táncszínház előadását a Szózat zárta. DOMBAI TÜNDE Fejér Dénes kitüntetést nyújt át Péter Lászlónak Fotó: Karnok Csaba