Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-24 / 249. szám

KEDD, 2006. OKTÓBER 24. •AKTUÁLIS* 3 Önmagunk kifosztása PANEK SÁNDOR Keresni sem lehetne annál találóbb tévedést, mint amit egyik hetilapunknak a BBC kelet-európai tudósítója mondott, mégpedig, hogy „a magyarok kedvesek az idegenekkel, de kegyetlenek egymással". Valahogy így, ilyen abszurd a viszonyunk saját múltunkhoz és jelenünkhöz, és ünnepünkhöz is, egy olyan ember szemévelnézve, aki évszázadokon át nem tapasztalt saját népe körében elnyomást és demokráciahiányt. A Parlament előtti ünnepség köré emelt háromméteres fal ez az abszurd maga. Belül a külföldi védett delegációknak szóló emelkedett ünneplés, amilyennek kifelé látszani szeretne egy, a status quóhoz ragaszkodó, de morális hitelét elvesztett kormány. Kívül pedig a demonstrálók kiszámíthatatlan, indulati ötvenhatozása, ami a retorika nagy részében a minimumát sem nyújtja annak, amivel biztosan, összetartozóan azonosulhatna a nemzet. A tévedés az, hogy ezt az abszurdot í 956 ünnepe váltotta volna ki. Bár 1956 még túlságosan közeli ahhoz, hogy a közemlékezet békéje bevonja, a szabadságot és a vesztes nemzet önbizalmát az egész világ előtt visszaadó forradalom mégis lélektől lélekig érinti meg az embereket, s lényege éppen az lenne, hogy ezt a három méteres falat lebontsa. Tizenhat év demokrácia után aligha van józan polgára ennek az országnak, aki önszántából ilyen szorongatóan, szomorúan hamis két oldalát akarná megélni 1956 évfordulójának. A közszolgálati televízióban azt látni, ahogy lehangolt és indiszponált színészek elkerítve játsszák az ötvenhatos megemlékezést - szó szerint játszszák, talán ez életük legkeservesebb szerepe. Néhány sarokkal odább, politikán, ünnepen, demokrácián messze kívül álló hőzöngök csatáznak a rendőrökkel, s azt a rendőrség válogatás nélküli fellépése mellett megbecsülni sem lehet, mennyien tüntetnének zavargás nélkül. És reménykedjünk, hogy tévedés az is, hogy ez az ünnepet elrontó csata olyan, amilyenek mi, magyarok együtt vagyunk, s az is tévedés, hogy olyan, amilyet érdemlünk. Nem a politikai beszédírók dolgozószobájában, és nem is az antiglobalista divatot követő zavargásokon dől el, hogy mit jelent 1956 az emberek szívében. Hanem az otthonokban, iskolákban, és minden hétköznapi beszélgetésünkben, amelynek sikerül lebontania a forradalmat megtorlók 33 évig a lelkünkbe csepegtetett hazug igazolásait. Shaa máshonnan nem lehet, akkor szeretteinktől, közösségünktől, egymástól kapjunk megerősítést: 1956 emléke a hazaszeretezálás, amely abszurddá teheti. Önmagunkat fosztjuk ki, ha ez megtörténik. Aranyrészvényvég Az aranyrészvény jogintézmé- nélkül: a CD Hungary, a Hunnyének megszüntetéséről nyúj- garopharma, a Pick Szeged Szatott be törvényjavaslatot Petré- lámigyár és Húsüzem, a Herz tei fózsef igazságügyi és rendé- Szalámigyár; a Kalocsai Fűszerszeti miniszter. A szavazatéi- paprika, az OTP Bank, a Mol, a sőbbségi részvények (arany- Délalföldi Gázszolgáltató, a részvények) az államot külön- Paksi Atomerőmű, a Dunaleges jogokkal ruházzák fel har- menti Erőmű, a Dél-magyarormincegy privatizált társaság- szági Áramszolgáltató, a MAban. A törvényjavaslatban hi- V1R Magyar Villamosenervatkozott részvénytársaságok, gia-ipari Rendszerirányító, a ahol az állam jogait aranyrész- Magyar Telekom, valamint a vény biztosította, a teljesség Dunai Repülőgépgyár. Háromféle összeg érkezik a novemberi nyugdíjjal Postás a 13. havival Emelt nyugdíjat kapnak novemberben az ellátottak, kifizetik tíz hónapra a visszamenőleges emelést is, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj fennmaradó részét. A novemberi nyugdíjemelés csak azokra vonatkozik, akiknek 2006. január 1 -je előtt állapították meg az ellátását. Nekik 1,2 százalékkal megnövelt nyugdíjat fizet ki, és visszamenőleg folyósítja a.tíz hónapra esedékes emelés összegét a nyugdíjbiztosító. Az emelés megilleti az öregségi, a rokkantsági, az özvegyi, a szülői nyugdíjban részesülőket, valamint azokat, akik árvaellátást kapnak és a mezőgazdasági járadékosokat. Ha valaki többféle jogcímen kap ellátást, mindegyikre külön-külön vonatkozik az emelés. Az egyezményes nyugdíjaknak, amelyek egy külföldi és egy magyar részből állnak, csak a magyar fele emelkedik. A nyugdíjszerű szociális ellátások (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék) ugyancsak emelkednek - és ezeket visszamenőleg is kifizetik. A vakok személyi járadékát egységesen 13 ezer 130 forintra növelik. A régebben megállapított rokkantsági járadék fix összeggel, havi 340 forinttal emelkedik. Az újonnan megállapított járadék összege 28 ezer 970 forint lesz. A rendszeres szociális járadékokat havi 280 forinttal emelik. Azoknak pedig, akik idén december 31 -éig betöltik a 62. évüket, ez az emelés 320 forint lesz. Az újonnan megállapított rendszeres szociális járadék összege 23 ezer 340 forint lesz. Novemberben mindenki a megszokott módon és időben kapja meg a nyugdíját. A szelvényen három tételt tüntetnek fel: a megemelt novemberi nyugdíjat, a tíz havi visszamenőleges emelés összegét (de legalább 2500 forintot) és a tizenharmadik havi nyugdíj novemberre eső részét. A tizenharmadik havi nyugdíj a jogszabály szerint mindig a novemberi ellátás összegével egyezik meg, tehát a mostani emelt összeggel. Márciusban ebből kaptak előleget a nyugdíjasok, ami még az emelés előtti összeg fele volt. Most tehát ennek a különbözete lesz a harmadik folyósított tétel. Elhalálozás esetén megszűnik ugyan a nyugdíj kifizetése, de a visszamenőleges emelés az ilyen nyugdíjakra is vonatkozik. A folyósítás azonban nem automatikus, a kifizetését a hozzátartozóknak kell kérvényezni. D.T. A vizitdíj sem visszatartó Kulcsos hajléktalanok Szegeden A betegek többsége azt mondja, a januárban valószínűleg bevezetésre kerülő vizitdíj ellenére sem járnak majd kevesebbet orvoshoz. A sürgősségi ellátásban azonban már most is érződik a visszaesés, viszont éppen nem azok körében, akik indokolatlanul veszik igénybe - vagyis akik miatt a kormányjavaslat megszületett. A kormány szerdán elfogadta a második egészségügyi törvénycsomagot, melyet már be is nyújtott a parlamentnek. Az újabb reform nem okozott meglepetést: a már jó ideje emlegetett intézkedéseket - a több biztosítós modell bevezetését, illetve a várólistarendszer kialakítását - tartalmazza a legérzékenyebb pont, a vizitdíj mellett. Ha a parlament megszavazza, januártól vizitdíjat kell fizetni a háziorvosnál és napidíjat a kórházban töltött idő után. Ennek öszszege alapesetben 300 forint, de duplája, ha az orvos nem a rendelőben látja el a pácienst, illetve ha nem a választott háziorvoshoz megy a beteg. Szintén hatszáz forint lesz a pluszköltsége annak, aki a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátásra beutaló nélkül érkezik, és ezer forintba kerül majd a sürgősségi ellátás, ha azt a beteg állapota nem indokolja. A fizetett összegről az orvosok minden esetben számlát adnak majd. A vizitdíj bevezetésétől a kormány elsősorban azt reméli, hogy csökkenti az indokolatlan orvoslátogatások számát. Am egy szegedi rendelőben végzett rövid közvélemény-kutatásunkból az derült ki: háromszáz forint nem sok embert tántorít majd el attól, hogy szakemberhez menjen. - Csak akkor jövök, ha muszáj, akkor viszont a jövőben is felkeresem majd az orvosomat, vizitdíj ide vagy oda - mondta Rácz Bálintné. Hasonlóan nyilatkozott Szabó Krisztina is. A fiatal lány szerint ez az összeg nem olyan óriási, hogy bárkinek is emiatt kellene elhanyagolnia egészségét. Véleményét egy nyugdíjas asszony is osztotta. - Én szinte csak gyógyszert íratni járok orvoshoz, ettől függetlenül nem tartom igazságtalannak, hogy ezentúl fizetnem kell majd ezért mondta Herbert Istvánné. - Akármilyen pici a nyugdíjam, ekkora összeget ki fogok tudni fizetnj, Müller Ildikó háziorvos véleménye szerint valamivel azért csökken majd a betegforgalom. - Az első tüsszentésnél valószínűleg nem mindenki szalad majd ezután a rendelőbe, és azt is meggondolja majd, hogy megmutassa-e magát az orvosnak. Mindezeket összevetve sem lesz azonban szerintem számottevő a visszaesés, a számla körüli adminisztráció miatt megnövekvő várakozási idő pedig ezt is kompenzálja majd. Szakemberek szerint egyedül az ügyeleteken, illetve a sürgősségi ellátásban lesz jelentősen érzékelhető a vizitdíj hatása. A szegedi kórház SBO-ján például jóval kevesebb a beteg, mint korábban, sokan ugyanis azt hiAz ügyeleteken csökkenhet a betegforgalom, a háziorvosoknál nem Fotó: Segesvári Csaba szik: már most is fizetniük kell az ellátásért. - A probléma az, hogy nem csak az indokolatlan esetek maradnak el, sőt: pont ezeket az embereket nem riasztja majd el a párszáz forint sem - mondta Schneider Erzsébet osztályvezető. - Sokan viszont inkább halogatják majd problémájukat mondván, hogy az talán még nem olyan égető, és már csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor állapotuk jelentősen leromlott. Amikor már gyógyításuk jóval több időbe és pénzbe kerül. TÍMÁR KRISZTA KEDVEZMENY CSAK IGAZOLASRA A szociálisan rászorultak csökkentett összegű vizitdíjat és napidíjat fizetnek majd, melynek öszszege 100 forint lesz. Kedvezményezettek lehetnek a három- vagy többgyermekes családok, a fogyatékossági támogatásban részesülök, a gyesen lévők, a rendszeres szociális segélyen lévők és azok a nyugdíjasok is, akiknek a nyugdíja nem éri el az öregségi nyugdíj kétszeresét. A jogosultságot jegyzői hatósági bizonyítvánnyal kell majd igazolni, melyet kérvényezni kell. Az ötvenéves Tibi sem hajléktalannak álmodta meg magát kiskorában. - Nagyon szépen éltem még három évvel ezelőtt is - meséli a férfi, aki villanyszerelőként, majd a folyami hajózásban dolgozott: három év alatt lakást vett családjának. Első válása után padlóra került, majd második kapcsolata közben leszázalékolták. Úgy érezte, végleg összecsaptak feje fölött a hullámok: ő is az utcát és az erdei életet választotta. Ismeretségük a különböző melegedőkön, élelemosztásokon köttetett. Erdőbe nyíló „palotájukba" négy hónapja költöztek. - Hirtelen kellett költözni a Reghősből, az új épületre én találtam mondja Éva. A bádogházat felfeszítve találták, amire később lakatot szereltek, így azon kevés hajléktalan közé tartoznak, akiknek saját „lakáskulcsuk" van. - Sokkal jobban el tudjuk képzelni magunkat az erdőben, mintha egy padon aludnánk, ahol meg is verhetik az embert. Errefelé csak a madár jár - beszélnek az erdő előnyeiről. A téltől azonban félnek. A hideg napokra albérletet szeretnének találni. Ehhez azonban dolgozniuk kellene. - Feketén lehetne munkát találni, de azt nem fizetik ki. Meg erről a helyről, hogy is mehetne kipihenten dolgozni az ember? - mesél a nehézségekről Éva. Mivel segélyt - alkalmanként hét-hétezer forintot - háromszor kapnak egy évben, napról napra élnek. - Cigi és kávé. A maradékból csirke far-hátat és hagymát vásárolok, amiből levest készítek a fiúknak - mondja Éva, mire elég neki az az ezer forint, amit a zsebéből halászott elő. Tibi hozzáteszi, az asszony nagyon jól főz és mindent el tud készíteni. Mondják, az első hó vet majd véget a szabad ég alatti szakácskodásnak. K. G. G. A város peremén, a Szeged környéki erdők mélyén nem csak madárénektől hangos a berek: a körtöltés mellett húzódó erdősávokban közel száz ember él. A hatalmas széllel-bélelt barakkból bizonytalan fajtájú kölyökkutya rohan elénk, majd egy kismacska is feltűnik a több helyen felperdült bádoglapokkal borított épület mellől. A körtöltés melletti erdőben felhúzott, fűtés, villany és víz nélküli épületben - egykor talán raktárként használták - az állatokon kívül esténként három férfi és egy nő hajtja álomra fejét. A barakkban rend és tisztaság uralkodik: frissen vetett ágyak, könnyűzenei együttesek poszterei az egyik falon, száradó ruhák az épület két oldala közé kifeszített köteleken. A lakók, bár van hol meghúzódniuk, hajléktalannak mondják magukat: mielőtt birtokukba vették a bádogházat, a Reghős Bendegúz azóta lerombolt épületében, később sátrakban élték mindennapjaikat. Teljes nevüket nem árulják el: mint mondják, azzal csak problémát okoznának maguknak. Beszélni is csak ketten hajlandóak. A huszonhat éves Éváról senki nem mondaná meg: tizenkét éve él ilyen körülmények között. - Nem szívlelem az igénytelenséget magyarázza Éva, aki az általános iskola elvégzése után eladónak készült, de elmondása szerint 14 évesen egy balhésabb társaságba került. - Megtetszett az életstílusuk, nem kellett időre otthon lenniük - adott választ arra, hogyan töltött el egyre hosszabb időt az utcán, és ezzel párhuzamosan hogyan fordított végleg hátat az iskolának, családjának. - Elég sok hülyeséget csináltam ezután. Betörtem a A város peremén... Fotó: Frank Yvette mamám házába és kiraboltam. A mai napig beengednek, elbeszélgetnek velem, de hogy ott is lakjam, az nem működne - meséli az asszony, akinek négy gyermeke van három apától. A legidősebb, nyolcéves fiút Éva anyja neveli, ikrei és legkisebb gyereke nevelőszülőknél van. Gyermekei apjai közül az egyik meghalt, a második súlyos alkoholizmusa miatt már járni sem bír, harmadikat börtönbe zárták. Találkozni csak a legidősebb gyermekével szokott, akivel elmondása szerint, nagyon jó a kapcsolata.