Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-20 / 247. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 18. • AKTUÁLIS* 3 Egyelőre nézelődnek a vevők a virágkereskedőknél. Széles a vá­laszték koszorúkból és mécse­sekből. Aki óvatos, vagy vidéki temetőbe is utazik, már vásárol. A díszeknek is van divatja: vi­rágból élő és száraz, formából a hosszúkás és a kereszt. - A műanyagok közül választot­tam ezt a piros krizantémosat a feleségem szegedi sírjára, a szüle­imhez Makóra kisebbeket viszek majd mindenszentekkor - mu­tatta a szatyrában Simon József a Mars térről jövet. Előrelátóan vá­sárolt, mert úgy emlékezett, az ünnepnapokhoz közeledve ré­gebben drágultak a virágkompo­zíciók. Azt mondta, azért is Bf SZEGEDI MÉCSES- ÉS KOSZORÚÁRAK (FT) Üzletek MÉCSESEK (egyszerű, drszpoharas) (élő, mú-. KOSZORÚK száraz-, selyemvirág) Nagyáruház 29-56, 89-246 850-3200 Horváth Mihály u. - { 1000-5000 Mars tér 15-55, 80-980 350-6000 Alsóvárosi temető 20-80, 100-600 i 300-6000 Forrás: DM-gyűjtes DM-grafika praktikusabb a műanyag, mert a mohásak drótja elrozsdásodik, és beszínezi a sir műkövét. Szabó Lajosné azt tapasztalta, a mű­anyagok viszonylag idén is ol­Bőséges a kínálat koszorúból a Mars téren, egyelőre kevés a vevő Fotó: Frank Yvette csóbbak, de az élő, a selyem- és a szárazvirágos koszorúk árát fő­ként a méretük befolyásolja. - A tavalyi koszorúárakat tart­juk, és később sem lesz drágább ­mondta Szűcs Klára, és ezt a töb­bi árus is megerősítette. Urnára kicsi mohásat vagy szalmát köt, sírokra selyemvirágot ajánl, vagy szárazkoszorút tobozalappal. Az asszony szerint lassan indul a szezon. Sokan nézegetnek, ér­deklődnek, de a keresgélőkből nyilván a hét végén lesznek ve­vők. Közben Gerecz Péternének csomagolt be nagyobb szalmako­szorúkat, ó holnap utazik vele a Borsod megyei sírkertekbe. Dobó Imréné a piactér másik oldalán jobbára hagyományos kerek ko­szorúkat köt, ám idén előállt hosszúkás, műfenyőre tűzött dí­szekkel. Az ötlete úgy született, hogy megnézte, mások hogy köt­nek. Azt variálta tovább, hogy aki több pénzt szán az ünnepre, az is találjon nála újdonságot. Újított egy belvárosi virágüzlet is. - Élő, fagytűrő növényekből asztali virágdekorációhoz hasonló ovális „virágpárnát" állítunk ösz­sze. Új divat a kereszt formájú, bélelt mohatartóba ültetett ár­vácska. így ez is kicsit más lesz, mint a többi - mutatta a választé­kot Miklós István a Horváth Mi­hály utcai virágboltban. Az élő- és a szárazvirág a fő divatirányzat. Három-négyezer forintnál drá­gább koszorúkat, díszeket rende­lésre vállalnak. A megbízások pe­dig lassan ugyan, de szaporodnak. A nagyáruház földszintjén áru­ló Pásztiné Tóth Tündénél a szá­razvirágok a menők, a színeket az őszi avar árnyalatai határoz­zák meg. O is mutat újat az idén: mécsessel kombinálja össze a to­bozkoszorúkat, és azt öltözeti fel levelekkel, virágokkal, termések­kel. Úgy látja, a jövő hét elejére várható a rohammunka, és ren­getegen lesznek - szokás szerint - az utolsó pillanatban. Kérdé­sünkre, hogy a virágosok mikor jutnak ki szeretteik sírjához, az asszony csatlakozott a többiek válaszához: nem mostanában. DOMBAI TÜNDE A tolvajok alig másfél percet töltöttek a kaszinóban Két csuklyás tört be a Jack Pot Clubba Szinte biztos, hogy belső em­ber segítette a szegedi Jack Pot Clubba vasárnap hajnal­ban betörő két csuklyás ala­kot. A tolvajok másfél-két­millió forintot zsákmányol­tak. MUNKATÁRSUNKTÓL - A rendőrségi nyomozás mel­lett belső vizsgálat is folyik a kaszinóban, ugyanis biztosra vehető, hogy a tolvajokat vagy volt, vagy jelenlegi munkatár­sunk közül valaki segítette ­mondta lapunknak Fodor Le­vente, a szegedi Jack Pot Club egyik vezetője. Mint azt hétfőn megírtuk, vasárnap hajnalban, nem sok­kal zárás után törtek be a Fe­kete Sas utcai kaszinóba. Az alig másfél percig tartó akció minden részletét rögzítette a belső kamerarendszer. A felvé­teleken jól kivehető, hogy a tettesek, két csuklyás alak, biztosra mentek, azt is tudták, hol van a páncélszekrény kul­csa. - Az igaz, hogy a kaszinóban a betörés idején még nem volt ri­asztórendszer, viszont már a nyi­tástól valamennyi helyiségben a legmodernebb, digitális, számí­tógépes kamerarendszer műkö­dik. Ezt már az üzlet másik veze­tője, Csikós József árulta el, aki hozzátette: a rendszer „sokra ké­pes". A kaszinó két vezetője, illetve a szórakozóhely biztonsági ve­zetője, Födi Róbert nem kom­mentálta azokat az értesülése­inket, amelyek szerint a betö­rök körülbelül másfél millió fo­rintot zsákmányoltak. Födi Ró­bert megjegyezte, a Jack Pot Club tulajdonosai megerősíttet­ték az üzlet biztonsági rendsze­rét. Elvileg ezren utaztak a tüntetésre, mi néhány tízzel találkoztunk Szegedi egyetemisták is demonstráltak Budán A vevők már érdeklődnek, az árusok hét végén várják a szezonkezdést Mécsesek és koszorúk tavalyi áron A csatának vége FEKETE KLÁRA Csak a döbbenetre emlékszem két-három évvel ezelöttröl, amikor Újszeged egy része a csatornázás kezdetekor csatatér­ré változott. De nem az építkezéssel járó por, az úttalan utak, a tankcsapdák okozták a sokkot, hanem az a felismerés, amit a Tisza jobb partján, félig-meddig a belvárosban élö szegedi­ként átéltem. Hogy ezek szerint a város Rózsadombján a szennyvíz olyan derítőkbe, gödrökbe folyhatott mindaddig, amilyeneket a legtöbb faluban már a kilencvenes évek köze­pére betemettek és igyekeztek elfelejteni, mindörökre. Hogy Szegeden 2003-ig a társadalom tehe'tősebb rétegeihez tartozók olykor hetente kétszer is hívták a szippantókat, és fizettek al­kalmanként négy-ötezer forintot, ha nem akarták, hogy a lé a derítőből visszafelé folyjon. Az utcafronton masszív kőkerítés, távirányítóval működő garázskapu, a kertben pedig egy pöce. Innen indultunk. Akik ezekben a házakban laknak, ma már bizonyára nem értik, hogy élhettek csatorna nélkül. És valószínűleg elfelejtette azokat az áldatlan állapotokat is, amelyek következtében az utcát meg sem lehetett közelíteni, amikor felesleges volt ta­karítani, mert egy órán belül megint tiszta por volt minden, amikor tönkrement a ház előtti virágágyás és kipusztultak a tuják. A csatornaépítőkkel való napi küzdelmekről, a külvilágtól el­vágott lakókról és megközelíthetetlenné vált boltokról, vállal­kozókról lapunk rendre beszámolt. Az utak feltörése, a gödrök betemetése és az aszfaltozás ugyanis sosem tartozott a tiszta munkák közé. Az áldatlan állapotoknak azonban vége, a csatá­rozásokat mindenki túlélte. Megépült 253 kilométernyi csator­na Szegeden, otthononként 120 ezer forintos önrésszel, miköz­ben egymillió forintos költséget számoltak ki egy házra, ha az átemelők, főgyűjtők árát is szétdobják. Soha többé nem kell mobil illemhelyet felállítani az udvar végében, amikor majd ta­vasszal újra árad a Tisza, és a város alacsonyabban fekvő része­in megcsillan a talajvíz. Átadták a horgosi határátkelőt Hivatalosan is átadták tegnap a 2005-ben megépített, idén nyáron forgalomba helyezett horgosi határállomást, a röszkei átkelő iker­testvérét. Az ünnepségen Magyarországot Göncz Kinga külügymi­niszter képviselte. A szerbiai beruházás az Európai Unió több mint 9,5 millió eurós támogatásával készült el. Mike Leigh, az Európai Bizottság bővítési főigazgatója kijelentette: a határátkelőhely az új­vidéki Szabadság híd rekonstrukciója után a második legnagyobb olyan infrastrukturális beruházás Szerbiában, amelyet az Európai Unió támogatott Fotó: Segesvári Csaba A második emeleti ablakból mászott ki egy diáklány a fán akadt zászlóért. Más a szerb kultúrtörténet órát hagyta ki a budapesti tandíjellenes tünte­tésért. Szegedről kisebb-na­gyobb csoportokban utaztak tegnap a hallgatók a várbeli de­monstrációra. Leíró hangtani gyakorlatok, szerb kultúrtörténet - többek kö­zött ezeket az órákat mulasztot­ták azok a szegedi egyetemisták, akik tegnap a fővárosba utaztak a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája által szer­vezett tandíj elleni tüntetésre. A diákok 11 órakor a nagyállomás peronján gyülekeztek Szeged és áthúzott tandíj feliratú táblákkal - Ezek csak kezdetleges transz­parensek, biztos lesz profibb is ­közölte Lamár Erzsébet és Mártha Flóra. - Mennyien mentek Szeged­ről? - Ötvenezren - mosolygott Mechler Ákos, pedig legfeljebb húszan-harmincan lehettek. Szerdán Török Márk, az EHÖK alelnöke azt mondta, Szegedről körülbelül ezer diák utazik, de mi a délután induló vonatnál is csak elvétve találtunk tüntető­ket. Akik mégis mentek, azt mond­ták: reménykednek abban, hogy eléri célját a tüntetés, de ha nem, tovább demonstrálnak. Szegeden még legalább négy megmozdu­lást tartanának. Akkor is, ha közben megállapodunk a mi­nisztériummal - viccelődött egyikük. A diákok úgy tudták, a rendezvényen Miskolczi Nor­bert, a HÖOK új elnöke beszél majd, de abban nem tudtak meg­egyezni, hogy két koncert lesz, vagy csupán két zeneszámot hallgatnak meg a rendezvény helyszínén, a budai várban. Kezdetleges transzparenssel és nemzetiszínű zászlóval szálltak vonatra a szegedi diákok Fotó: Frank Yvette - Nem mondtam el otthon, hogy tüntetek, a szüleim félte­nek. Azt hiszik, ez veszélyes ­árulta el az egyik lány. A szülői idegeket mások is kímélték. Volt, aki azt titkolta el, hogy a máso­dik emeletről kellett kimásznia egy zászlóért. - A lakótársam kidobta nekem az ablakon, de fennakadt egy fán. Megmentettem, de egy kicsit ko­szos lett - mesélte büszkén a di­áklány. A hallgatók fontosnak tar­tották közölni: a tüntetés nem politikai rendezvény, és ők nem politizálnak. Legfeljebb poénból. Szokodi Béla például megalapította az Első Magyar Béla Pártot, melynek eddig 272 tagja van. Például Rosta (Béla) Ádám, aki úgy vélte, ha 10-12 ezren összegyűlnek Bu­dán, az kellő létszám ahhoz, hogy a kormány komolyan ve­gye őket. A diákok egy része úgy tervez­te, összeköti a kellemest a hasz­nossal. Vök, aki a tüntetés után nagypapáját akarta meglátogat­ni, más a Kossuth térre néz ki ­ott már nem demonstrál, csak kíváncsiskodik. Azok, akik visz­szajönnek, tüntetéslevezető bu­lit szerveztek estére. GONDA ZSUZSANNA EZREK TILTAKOZTAK A VARBAN Ha nem lesz változás a tandíjügyben, márciusban ismét az utcára vonulnak a hallgatók - mondta Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Kon­ferenciájának (HÖOK) elnöke a csütörtöki tandíjellenes tüntetésen több mint kétezer hallgató előtt a budai Várban. „Ha ez még mindig nem elég, itt leszünk jövő szeptemberben is, ha kell minden szemeszter kezdetén az utcáról fogunk üzenni egészen addig, amíg a kormány meg nem érti: ez így nem kell" - mond­ta a szervezet elnöke. Nagy Zoltán, a HÖOK alelnöke azt mondta: a tandíj nem több ebben a for­mában, mint a hallgatók megsarcolása, egy összeg beszedése, amely nem a minőségi felsőoktatást támogatja. A fővárosi demonstráción, amely mindvégig békés volt, felszólalt és szolidaritását fejezte ki az európai hallgatói szervezet elnöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents