Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-17 / 244. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 18. • AKTUÁLIS* 5 Kevés az új földesúr Az elmúlt másfél évtizedben a megyében is kirajzolódtak egybefüggő, ezer-kétezer hektáros igazi nagybirtokok, de azokat egy kezünkön is meg tudnánk számolni. Informátoraink szerint kicsi a jelentősége annak, hogy az új földesurak birtokainak mekkora hányada van a nevükön, és mekkora az a terület, amit bérelnek. Nem segíti a nagyobb földbirtokok kialakulását az érvényes földtörvény, Magyarországon ugyanis kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy juthat legfeljebb 300 hektárnyi birtokhoz. A jogszabály még a társas vállalkozások földszerzését is kizárja. A családi gazdálkodók is csak úgy növelhetik birtokuk nagyságát, hogy hozzátartozóik nevére vásárolnak földet. Egy négytagú család esetében legfeljebb 1200 hektáros „uradalom" jöhet össze, ám erre kevés példát találni a megyében. Már csak azért sem - ezt Tasnádi Gábor, a megyei FVM-hivatal vezetője mondta mert a birtok mérete nem érheti el az adott település nagyságának 20 százalékát. FÖLDÁRVERÉSEK Márciusban kezdődött el az állami tulajdonú, a Nemzeti földalap (NFA) tulajdonában lévő, 10 hektárnál kisebb területű földek árverése a megyében. Többek között azon területekről van szö, amelyeket az elmúlt években a nyugdíjasoktél vásárolták. életjáradék ellenében - mondta Nyári Károly, az NFA megyei irodájának vezetője. Az árveréseken nem feltétel, hogy az érdeklődő elővásárlási joggal rendelkezzen. Eddig az árverésen felkínált 170 hektárból 99 kelt el. Tíz hektárnál nagyobb egybefüggő területet is kínál az NFA. ezekre pályázatot kell benyújtani. A dobra vert 281 hektárból pályázat útján 213-at vásároltak meg. ERDEKL0D0 KÜLFÖLDIEK Információink szerint külföldi befektetők Csongrád megyében szívesen vásároltak volna 5-10 ezer hektár egybefüggő földterületet repce termesztésére, hogy biodízelt állítsanak elő belőle, ám a hazai földtörvény szigora miatt inkább Romániában próbálkoznak. A Csongrád megyei új földbirtokok és földesurak számáról csak a legendák élnek, az ingatlan-nyilvántartásban ugyanis tilos a név szerinti „rákérdezés", gyűjtés. Akik a mezőgazdaságból élnek, azt mondják, elég kimenni a határba, és sorra megkérdezni az összes traktorost, kinek a földjén a dolgozik. Estére okosabb lehet az ember. Figyelmeztetnek arra is, egy földbirtok nagyságát nem abban kell mérni, hány hektár van a gazdálkodó nevén, hanem hogy együttesen mekkora az a terület, amit használ. A legnagyobb gazdálkodók információink szerint sokkal több hektárnyi földet bérelnek, mint amekkora a saját tulajdonuk. Ezt megerősítette Horváth Gyula is, az a földbirtokos, aki egyedüliként nyilatkozott lapunknak a megye legnagyobbjai közül. A Nagymágocsi Farmer Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, 2200 hektáron gazdálkodik, a területnek azonban csak a töredéke van a nevén. Nem árulta el, mekkora birtokkal rendelkezik, mindössze annyit mondott: a saját tulajdon a 10 százalékot sem éri el. A kft. által bérbe vett terület 636 „kisbirtokosé": velük az eltelt másfél évtizedben sikerült olyan jó kapcsolatot kialakítani, hogy a táblát „egyben tudja tartani". F. K. Horváth Gyula, a nagymágocsi földbirtokos Fotó: Tésik Attila Szegeden a képviselőkön spórolnak, Makón és Szentesen emelték a pénzt Mennyi jut a városatyáknak? Szentesen fizet a legjobban az önkormányzati képviselőség a megyében. Itt egy mezei képviselő bruttó 180 ezer forintot kereshet havonta. Szegeden 140 ezer forint jár a legkisebb felelőséggel politizáló városatyáknak. Míg a megyeszékhelyen csökkentették, addig Szentesen és Makón jócskán megemelték a képviselők tiszteletdíját. Hódmezővásárhelyen és Csongrádon még nem döntöttek a városatyák javadalmazásáról. Szegeden mintegy negyven százalékkal kerül majd kevesebbe az adófizetőknek a 43 tagú új közgyűlés működtetése. Az ésszerűsítés, spórolás már az előző ciklusban elkezdődött, amikor tizenegy bizottság helyett csak nyolcat állítottak fel. A bizottsági struktúra nem, a képviselők tiszteletdíja viszont változik az új ciklusban a megyeszékhelyen. Korábban a szegedi városatyák alapbérként 150 ezer 500 forintot, egy bizottsági tagságért 51 ezer 600 forintot, a bizottsági elnöki tisztség ellátásáért pedig 129 ezer forintot vehettek fel. Az új ciklusban harminc százalékkal csökken a képviselők tiszteletdíja, négy helyett három alpolgármester dolgozik és megszűntek a AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK TISZTELETDÍJA Település Képviselők alapbére (Ft/hó) Bizottsági tagsági díj (Ft/hó) Bizottsági elnöki díj (Ft/hó) 2002-2006 2006-tól 2002-2006 2006-tól 2002-2006 2006-tól Szeged 150 500 111 800 51 600 27 950 129 000 100 620 Szentes 44 160 80 960 97 190 97 150 114 850 129 530 Makó 84 450 84 450 32 940 11 400 57 970 Forrás: DM-gyűjtés tanácsnoki tisztségek. A nyolc közgyűlési bizottságba a pártok huszonnégy külső szakértőt delegáltak, akik ugyanúgy havi bruttó 27 ezer 950 forintot kapnak a munkájukért, mint az adott bizottság tagjaként dolgozó települési képviselők. A szegedi közgyűlésben hat képviselő két bizottságnak is tagja. Az ő munkájukat a korábbi 83 ezer forint helyett 50 ezer forinttal honorálják. A megyében Szentesen a legkifizetődőbb önkormányzati képviselőnek lenni. A polgármesterrel együtt 24 tagú képviselő-testületben egy mezei városatya tehát az, aki csak alapbért kap és egy bizottságnak a tagja - havonta közel bruttó 180 ezer forintot vehet fel. A Kurca-parti városban majdnem duplájára - 44 ezerről 80 ezerre - emelték a képviselők tiszteletdíját. A bizottsági munkáért költségtérítés is jár, amit már beépítettek a 97 ezer forintba. Az új ciklusban tizenöt százalékkal emelték a bizottsági elnökök díjazását. Szentesen a nyolc bizottságban huszonöt külső szakértő dolgozik, akiknek viszont ötezer forinttal csökkentették a honoráriumát, így 41 ezer forint helyett csak 36 ezret kapnak. A 24 tagú makói képviselő-testület kevesebb és kisebb létszámú bizottsággal vágott neki a következő négy évnek. A korábbi tizenegy helyett ugyanis csak hat bizottság működik a Maros-parti városban. Az előző ciklusban ötven külső szakértő dolgozott a bizottságokban, akik havonta DM-grafika bruttó 25 ezer forintot kaptak a munkájukért. Az új ciklusban már nem foglalkoztatnak külsősöket a bizottságokban. A képviselői tiszteletdíj 84 ezer 450 forint volt, és ennyi is maradt. Az előző ciklusban nem kaptak külön díjazást a bizottsági munkájukért a képviselők. Most a bizottsági tagságért 32 ezer 940 forintot fizetnek. A bizottsági elnök az új ciklusban 11 ezer helyett 57 ezer forintot vehet fel havonta. Hódmezővásárhelyen és Csongrádon csak a polgármester és az alpolgármesterek illetményét állapították meg az alakuló ülésen, a városatyák tiszteletdíjáról csak ezután döntenek a képviselő-testületek. SZ. c. sz. Még soha nem volt kerekes székes képviselő - Meglepő egyéni győztes Szegedi újoncok a képviselők között Hét újonc került be a negyvenkét tagú szegedi közgyűlésbe. Hatan a jobboldali pártok támogatásával, a hetedik a baloldali koalíció jelöltjeként jutott mandátumhoz. Az utóbbi kerekes székes, Szegeden ő lesz az első mozgáskorlátozott képviselő. - Közvetlenül nem, de áttételesen minden segítséget megadok a hozzám forduló mozgáskorlátozottaknak - nyilatkozta lapunknak Kenyeres Lajos. Az SZDSZ - Magyar Liberális Párt képviselője hozzátette, természetesen számít arra, hogy a mozgáskorlátozottak egy része éppen „közös sorsuk" miatt tőle kér és vár segítséget. - Hangsúlyozom, minden tőlem elvárható támogatást megadok nekik, de nem többet, mint a körzetemben élőknek, ahol például egy egyedül élő, hetven év körüli asszony vagy férfi jobban rászorul a segítségre, ugyanis nekik nincs megfelelő érdekképviseletük. A szavazatok 51,56 százalékával egyéni mandátumhoz jutó Kenyeres Lajosnak nem okozhat gondot a közgyűlési munka. Az előző, 2002/2006-os ciklusban a városvezetés akadálymentesítette a polgármesteri hivatalt. A képviselő a szürke épületből a sóhajok hídján át juthat el a díszteremig, ahol kialakítottak számára egy kerekes székkel is könnyedén megközelíthető helyet. A konzervatív oldal újoncai egy kivétellel listáról jutottak mandátumhoz. A 25. egyéni választókerületben 40,34 százalékkal győztes Juhász Gyula - Balogi Dániellel, Gyimesi Lászlóval, Haág ZaIánnal, Oláh Jánossal és Póda Jenővel ellentétben - ismeretlennek számít a szegedi politikai közéletben. Győzelme még pártjában, a Fidesz-MPSZ-ben is óriási meglepetést okozott. A távközlési szakember azt mondta, 2004 óta „talpas" fideszes, nem voltak és nincsenek pártfunkciói. Korábban, a rendszerváltáskor az SZDSZ tagja volt, de nem tudta elfogadni a liberális párt káderpolitikáját, fél év után kilépett. - Mostani sikeremben elévülhetetlen érdemeket szerzett egy nagyon jókedvű, lelkes baráti társaság. Velem együtt ők is bíztak a győzelmemben - nyilatkozta lapunknak. Juhász Gyula azt is elmondta, képviselőként rengeteg tennivalója lesz. A munkahelyteremtés, az élhető környezet, a hagyományokra épülő kultúra feltámasztása nem „marad" választási szórólapjain, ígéreteit megvalósítja. OLÁH ZOLTÁN Kenyeres Lajosnak nem okozhat gondot a közgyűlési munka, mert már akadálymentesítették a városházát Fotó: Karnok Csaba A füstgáz miatt fizetnek vagy fagyoskodnak a lakók Régi bérházak régi-új kéményei és füstölgései TÉMA az olvas űtál Szigorodtak a szabályok. A régi téglablokkos bérházak rossz kéménybekötéseit csak szabályosan lehet felújítani. A konyhai konvektor szabálytalan, ezért leszerelik. Kiskapu van: egy drága berendezés. - Negyvenéves téglablokkos bérházban lakunk. Tavaly pályáztunk a kémény felújítására az ingatlankezelőnél. Idén készült el a kürtő bélelése. Már azt hittük, mindent megtettünk a biztonságos gázhasználat érdekében. Most kiderül, hogy mégsem. Hiába fizettettek ki velünk lakásonként majdnem százezer forintot. Egy pluszalkatrészre is szükség van, amit a kémény árán felül nekünk kell kifizetni - telefonált egy Bokor utcai olvasó. A szerelést végző vállalkozó szerint a kéményre valóban csak egy vízmelegítő és egy fali fűtőberendezés köthető be a kéménybe lakásonként. Varga György elmondta, hogy ezzel szemben nem köthető rá konvektor, kazán vagy páraelszívó. A régi szabvány is kizárta ezeket a bekötéseket, csak nem foglalkozott vele senki. A felújítást viszont csak szabályosan végezhető, ezért derülnek ki most a régi hibák. A béleléssel hiába lesz korszerűbb a kémény, mert a bekötések számát ettől függetlenül csökkenteni kell. A konyhai konvektort csak akkor lehet használni, ha beépítenek hozzá egy plusz „füstgázcsappantyút". Ez pluszköltséget jelent a lakóknak: készülékenként nagyjából harmincezer forintot. Ez egy visszacsapó lamella, ami - ha a készülék működik - a meleg hatására kinyílik és szellőztet. Vissza viszont nem engedi a káros füstgázt. Ha három készüléket kötnek be a kéménybe, abból legalább kettőre rá kell rakni, vagyis az ára duplázódik. A kéményszerelő azt mondta, Bács megyében nem „divat" ilyen csappantyút szereltetni, ott fogják, és kategorikusan leszerelik a szabálytalanul bekötött készülékeket. Csongrád megyében alkalmazzák ezt a kiskaput, de a vállalkozó azt mondja, azért nem említik meg a pályázatoknál, mert akkor lebuknak a szabálytalan bekötések. És úgy sem támogatná a minisztérium. - A szélirány befolyásolja a kémény szellőzését, ezért a szabály az, hogy egy égtáj felől terhelik. Vagyis nem szerencsés, ha a konyha és a fürdőszoba szemben van egymással, mert a szél egyik helyiség füstgázát átfújja a másikba - érvelt Szenkovszky István, a Szegedi Kéményseprő-ipari Kft. igazgatója. Mivel a füstgázmérgezés rengeteg problémát okozott ezeknél a régi, rossz építésű bérházaknál, a kéményseprők megegyeztek, hogy mindenkinél leszereltetik a konyhai konvektort, ha nem látják el füstgázcsappantyúval. DOMBAI TÜNDE Fontos a rendszeres ellenőrzés Fotó: Karnok Csaba