Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-12 / 240. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2006. OKTÓBER 12. Felolvasószínház, dokumentumjáték, musical 1956 a szegedi színpadokon A forradalmi hangulat kialakulásához színházi előadások is hoz­zájárultak 1956 októberében. Most, ötven év múlva Szeged több színpadán, többféle műfajban színházi emberek és műkedvelő diákok közös produkciókban adják vissza 1956 hangulatát. Budapest 1956-os októberének fantasztikus előadását, Gáli (ó­zsef Szabadsághegy című darab­jának bemutatóját Szegeden fe­lolvasószínházi formában kap­juk ajándékba szombaton este a Szegedi Tudományegyetem aulá­jában. A szegedi bemutató ren­dezője és narrátora Galkó Bence. A színdarabot Pesten a József At­tila Színházban 1956. október 6-án, Rajk és társai újratemeté­sének napján, Nagy Imre jelen­létében mutatták be - emlékez­tet Sándor János rendező, aki Gá­li Józsefet jól ismerte. Tőle hal­lottuk, hogy a Szabadsághegy ugyanúgy a koncepciós perekről szólt a korabeli nézők számára, illetve körükben hasonlóképpen tüntetésszerű sikert aratott, mint ötven évvel ezelőtt a Szege­di Nemzeti Színházban Shaw Szent Johannája. Továbbá: Gáli József sorsát ugyanúgy megpe­csételte 1956 és az akkori bemu­tató, mint az itteni a szegedi színház rendezőjéét, Horváth Je­nőét. Sándor János szerint 1956-ban egy-egy ember bátorsá­ga kellett ahhoz, hogy „járvány­szerűen" bátorrá váljon a ma­gyarság. - Kicsit tévé, kicsit színház és kicsit élő történelem - jellemezte Sándor János rendező azt a doku­mentumjátékot, amelyet irányi­tásával a Magyar Irodalmi Krea­tív Színpad amatőr színházi cso­port produkciójaként mai szege­di egyetemisták mutatnak be ok­tóber 16-án, hétfőn 16 órakor az auditórium maximumban. A vállalkozásról dokumentumfil­met készít a TiszapART Kulturá­lis Televízió. Korabeli jegyző­könyvek és hangfelvételek alap­ján idézik föl a Magyar Egyete­misták és Főiskolások Szövetsé­ge (MEFESZ) október 16-i meg­alakulását, majd október 20-i, a forradalmi követeléseket megfo­galmazó nagygyűlését. A forgató­könyvet Kiss Tamás, 1956 első független szervezetének egyik alapítója és egykori vezetője ké­szítette el. Diákok szerepelnek Az utazás című rockoperában is, melynek díszbemutatóját október 16-án 19 órakor tartják a nagyszínház­ban. A forradalmárok lelkesedé­se és a külpolitikai hűvös meg­fontolások konfliktusa adja Tá­bori György - Kocsák Tibor ­Miklós Tibor darabjának feszült­ségét. Az SZTEage Szegedi Egye­temi Színpad és a Szegedi Nem­zeti Színház közös produkcióját Nagy Lóránt állítja színre. A sztoriból készített amerikai fil­met október 20-án este az „aud­maxban" vetítik - mint az őszi kulturális fesztivál különleges csemegéjét. Az eddig megjelent szegedi 1956-os visszaemlékezésekből idéz az október 17-én, a Dugo­nics Társaság és a Szegedi írók Társasága vállalkozásában, Sán­dor János rendezésében a Dugo­nics András születésnapjához kötődő, a próza- és drámanapon bemutatandó összeállítás - a for­radalom bölcsőhelyéről. Ú. I. MŰKEDVELŐ ES „FORRADALMAIT A kiskunhalasi Szabó Máté törté­nelem szakos diákként és műked­velő színészként a MEFESZ-nagy­gyüléseket Idéző dokumentumjá­tékban vállalja a forradalmár fő­szerepet. „Nem véletlen, hogy ép­pen szegediek lettek 1956 első ve­zetői, s hogy az egész ország a szegedi követeléseket ismételte. Ebben szerepet játszhatott, hogy a MEFESZ-alapíté Kiss-Lejté­nyi—Tóth baráti hármas három kü­lönböző személyiség mely egy­mást erősítette. De az is. hogy Ba­róti Dezső rektor engedélyezte a MEFESZ alakúié ülését - talán ép­pen azért, mert Szegeden már ak­kor is annyira harmonikus volt a tanár-diák viszony..." Kunz Péter kitüntetése MUNKATÁRSUNKTÓL A turizmus világnapja alkalmából Kunz Péter, a Novutel nyugal­mazott igazgatója Pro Tbrismo-díjat vett át az önkormányzati és területfejlesztési minisztertől. Az elismerés a turisztikai tevé­kenység irányításában, tervezésében, szervezésében, illetve a nemzetközi turisztikai kapcsolatokban végzett kiemelkedő mun­káért járt. Egy gyomorban játszódó filmmel népsze­rűsítik az egészséges táplálkozást a szegedi Gábor Dénes középiskola diákjai. Alko­tásuk a zsűri technikai különdíját kapta az olaszországi Food 4U fesztiválon. A fia­talokat annyira megkedvelték a vendég­látók, hogy olasz kísérőjük rendszeresen a „Hajrá mogyorók!" kiáltással biztatta őket. A Gábor Dénes középiskola diákjainak 45 másodperces kisfilmje egy gyomorban ját­szódik, ahová özönlik az egészségtelen táplá­lék: a csipszek, csokik és kólák miatt az enzi­mek már éppen cl akarnak menekülni. Ám ekkor a főhős felébred rémálmából, meglát egy gyümölcsös tálat és megeszik egy almát. Ettől pedig helyreáll a rend - mesélik a sztorit egymás szavába vágva a másodikos-harmadi­kos diákok. Filmjüket a szegedi fiatalok egy sötét pincé­ben vették fel. Festóoverállban, búvárszem­üvegben, úszógumival kitömött ruhákban játszották el a szenvedő enzimeket. A hatás érdekében mindent bevetettek: dolgozott a füst- és hógép, folyt a hab és a víz. Megérte az erőfeszítés, hiszen Magyarországról csak a szegedieket és egy orosházi középiskola diák­jait hívták meg az olaszországi döntőbe. A Nápoly közelében lévő Camerotta kör­nyékén öt napot töltöttek a fiatalok és felnőtt kísérőik. Azt mondják: felejthetetlen élmény volt számukra az utazás. A filmfesztivált fo­lyamatosan közvetítette a helyi televízió, so­kan felismerték őket az utcán. A házigazdák kényeztettek mindenkit, hiszen pazar svéd­asztalos vacsorákkal traktálták aló európai országból érkező ifjakat, és a négycsillagos szálloda is minden igényt kielégített. Persze a dél-olaszországi csatangolás sem volt utolsó. - Megnéztük a többi csapat alkotását is, és megállapítottuk, hogy a többség elcsépelt öt­letekkel állt elő - mondja Maróti Zoltán, aki a makói városi televízióban tanulja az opera­tőri szakmát. A szegediek filmjét a zsűri is eredetinek minősítette, de a résztvevő diákok elismerését nemcsak ezzel vívták ki a Gábor Dénes középiskola fiataljai. Vér Ivett, Sipos Nóra, Maróti Zoltán, Biacsi Tibor, Nagy Dávid, Rácz Gyula, Molnár Tibor Attila (felkészítő tanáraik: Pálházi Ernő, Vá­radi Miklós, Dobóczki Zsolt) általában csen­desen töltötte idejét. A spanyolok például nemzeti zászlójukat lobogtatva folyamato­san éltették magukat, amit egy idő után meg­elégeltek a magyarok. Molnár Tibor Attila egy buszos úton magához ragadta a mikro­font, és egy profi koncertet rögtönzött. Szájjal hat hangszert tud utánozni, amihez még vo­kálozik is. Ezzel mindenkit megdöbbentett, és a fellépés után az egyik legnépszerűbb alakja lett a fesztiválnak. - Ugyanez megtörtént a díjkiosztón is ­meséli Pálházi Ernő tanár úr. - Az olasz álla­mi televízió élőben közvetítette az eseményt, ahol Tibi megkapta a mikrofont, és minden­kit elbűvölt. A legnagyobb tapsot azon az es­tén ő kapta. PÉTER ÁRPÁD A Felső Tisza-parti stadionban futballoznak Magyar írók és szegedi tudósok meccse Rendhagyó labdarúgó-mérkőzés helyszíne lesz ma délután négy órától a szegedi Felső Tisza-parti stadion. A magyar íróválogatott a szegedi tudósválogatottal méri össze erejét barátságos mérkőzé­sen. Az íróválogatott összeszokott huszonkettes keretét negyven­éves férfiak, irodalmárok alkot­ják, akiknek lapunk munkatár­sa, Darvasi László szavai szerint „mind makacsabb párna nőtt a derékizmaik köré". A csapatból többen nemcsak a zöld gyepen kerültek kapcsolatba a labdarú­gással: Kukorelly Endre, vagy Darvasi önálló kötetet is szen­telt a népszerű sportágnak. A tudósválogatott tagjai közül többen fociztak, illetve ma is rúgják a bőrt. A csapatkapitány Laczkó Sándor kijelentette: bár ad hoc jelleggel álltak össze, ko­moly erőt képviselnek. Az őszi kulturális fesztivál ré­szeként szervezett mérkőzést, amelyre a belépés ingyenes, felol­vasóest követi a Kiskőrössy ha­lászcsárdában, ahol az íróváloga­tott öt tagja ad elő műveiből. Az egyetemi kulturális irodában tip­pelni lehet a mérkőzés eredmé­nyére, az abszolút nyertes Ester­házy Péter és Darvasi könyveit kapja meg. Még a füstgépet is bevetették a Gábor Dénes-iskola diákjai Egy rémálomért járt a díj A vidám szegedi csapatot gyorsan megkedvelték Olaszországban Fotó: Karnok Csaba A világ három kontinensén foglalkozott már gyerekekkel Amerikai óvó bácsi angolt tanít Petőfitelepen Szülőföldjét, New Yorkot, India, Pakisztán számos városát kö­vetően szeptembertől Szeged egyetlen angol nyelvű ovijában nevel kisgyermekeket Elliot Hora, aki népes családjával már kilenc esztendeje él Szegeden. A szakember szerint nem lehet elég korán elkezdeni a nyelvtanulást, és bár a magyar anyanyelvű ovisok még nem sok szót értenek a foglalkozásokon, agyuk olyan, mint a szivacs. Felnőttekkel, fiatalokkal és a legkisebbekkel is foglalkozott már nevelői pályáján az igazi vi­lágpolgárnak titulálható Elliot Hora, aki szeptember eleje óta Petőfitelepen, Szeged egyetlen angol nyelvű óvodájában heti három napon, több órán át saját anyanyelvén vezeti a foglalkozá­sokat. Az angol nyelvtanári vég­zettséggel is rendelkező óvó bá­csinak nagy gyakorlata van a ki­csik nevelésében, hiszen otthon öt utódról kell gondoskodnia. - A három legkisebb gyerme­kem már itt, Szegeden született, hiszen kilenc éve élek ebben a városban, de egy évig dolgoztam Budapesten is. Családunk legfia­talabb tagja négyéves, míg a leg­idősebb fiam 14. Az iskolások a juhász Gyulába járnak, és mind­nyájan kitűnően beszélnek ma­gyarul, ami nekem még nehézke­sen megy, de ez is bizonyítja, hogy a kisgyermekek sokkal nyi­tottabbak a nyelvek iránt, mint az idősebbek - sorolta Mr. Hora, aki eredetileg amerikai állampol­gár. New Yorkban született, de munkája során India és Pakisz­tán több városában is dolgozott már, ezt követően választotta a tengeren túlról egzotikus ország­nak számító hazánkat, ahol egész családjával jól érzi magát. - Nagyon szeretem a kisgye­rekeket, ezért a Teddy's Club óvó bácsijaként is úgy érzem, a helyemen vagyok. Kitűnő kez­deményezésnek tartom az an­gol nyelvű ovi élindítását, hi­szen vallom, hogy a beszédkész­ség kifejlődésének éveiben, játé­kosan, természetes közegben elsajátított nyelvtudás kitöröl­hetetlen alapot ad az ismeret későbbi fejlesztéséhez. 3-6 éves korban olyan a kicsik agya, mint a szivacs, ha a nyelvről, a beszédről van szó. Persze most, alig egy hónap után még^^k sokat értenek a foglalkozási®* elhangzott szavakból, de a ma­gyar anyanyelvű pedagógusok és az oxfordi módszer segítségé­vel egyre természetesebb lesz nekik, hogy akár egymással is angolul beszéljenek - mondta a nyelvtanár. Hora-t az óvoda vezetője, a szintén angol nyelvtanári vég­zettségű, és a Deák gimnázium­ban tanító Kalocsai Krisztina kérte fel erre a munkára - aki történetesen a szomszédja. Az amerikai férfin kívül még egy brit születésű óvónő is dolgozik a petőfitelepi ovisok angoltudásá­nak fejlesztéséért. ILLYÉS SZABOLCS Elliot Hora a Tfeddy's Club oviban tucatnyi kicsit nevel anyanyelvén Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents