Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-11 / 239. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 11. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Hódi Lajos a tervvel. Farkasréten és Szolnokon már bevált ez a módszer Fotó: Schmidt Andrea Ezen a területen tervezik megépíteni az új koporsófalat Föld felett is lehet koporsós te­metés. A szinte állandó belvíz miatt hosszú távra kellett meg­oldást találni, hiszen nem rit­kán egy évnél is tovább vártak a szertartásra azok a hozzátarto­zók, akik a hagyományos te­metéshez ragaszkodtak. - A szegedi sírkertekben három éve okoz súlyos gondokat a talaj­víz. A Belvárosi temető egyes ré­szein azóta nem lehet koporsót a földbe ereszteni - tájékoztatott az önkormányzati temetőket ke­zelő Szegedi Testamentum Te­metkezési Kft. ügyvezető igazga­tója. Hódi Lajos elmondta, hosz­szú távra kerestek megoldást. Olasz mintára - a fővárosi far­kasréti és a szolnoki temető után - néhány héten belül a Belvárosi temetőben újfajta temetkezési módszert vezetnek be: a föld fe­letti koporsós temetést. Ez az ed­dig megszokott kriptás és a ham­vasztásos - urnafalba helyezéses eljárás ötvözete: a holttestet ket­tős koporsóba fektetik, és egy, az urnafalhoz hasonló, csak annál jóval mélyebb „koporsófalba" emelik be. Az új szertartásokhoz a Belvá­rosi temető irodája melletti terü­leten alakíttat ki a Testamentum Kft. betonból háromszintes ko­porsófalakat. Erre, szintén a ko­lombáriumokhoz hasonlóan, a megrendelő választ márvány vagy gránit előlapot, amelyre az elhunyt adatait vésik. A koporsó helyét a kriptákhoz hasonlóan hatvan évre lehet megváltani. Hagyományosan halottak napja előtt értesítik a temetők a hozzátartozókat, ha lejárt a sír vagy az urna bérlete. A szegedi önkormányzati temetőkben a sírokra ragasztott cetlivel, az ur­nafalaknál táblákon tájékoztat­nak. A hosszabbítás tarifái az áfa emelkedésekor drágultak, további árnövekedés nem lesz. A temetői irodák október 28-ától november 2-áig hosz­szabban, este 8 óráig tartanak nyitva. Ugyancsak szokás volt, hogy az ünnepi temetőlátogatók véleményét megkérdezték a szolgáltatásokról kérdőíven. Ilyen most nem lesz, helyette az érkezőknek etikai tájékoztatót, egyfajta „házirendet" osztanak szét. Mivel egyre több a lopás és a garázdaság a sírkertekben, a Belvárosi temetőben néhány napja a városőrök mellett a köz­terület-felügyelők is járőröznek autóikkal. - A város által gondozott dísz­sírhelyeket és a Nemzeti Kegye­leti Bizottság által a nemzeti panteon részének nyilvánított síremlékeket rendbe tesszük ­magyarázta az igazgató. A legna­gyobb szegedi temető három ra­vatalozójából kettő elé esővédő sátrat húznak fel, összesen 300 ezer forintból. Új még az is, hogy VÁSÁRHELYEN ÉS MAKÓN LEHET A korábbi helyzethez képest a vá­sárhelyi temetőkben jelentősen ja­vult a helyzet, folyamatosan csök­ken az olyan területek száma, me­lyeken a magas talajvíz akadályoz­ná a koporsós temetést. - A katoli­kus temetőben szinte mindenhol, a Kincsesben és a Dilinkában az ala­csonyabban fekvő részek kivételé­vel már lehet koporsés temetést kérni - tudtuk meg Beder Ferenc­től, a Borostyán Temetkezési Szol­gálat ügyvezetőjétől. A mákéi teme­tőkben nincs akadálya a koporsés temetésnek, és mint Gordos Ferdi­nánd belvárosi rémai katolikus plé­bánostél megtudtuk, ez idén egész évben így volt a városban. a sírkertben lejárt sírokból és ko­lombáriumokból a csontokat il­letve a hamvakat már nem régi kriptákba gyűjtik össze. Erre a célra egy közös sírt, úgynevezett osszáriumot építenek 900 ezer forintból a temető szélén. Né­hány héten belül - amikor a köz­beszerzés lezárul - egy technikai újdonságot is megfigyelhetünk: 3 millió forintból elektromos meghajtású modern halottasko­csi áll szolgálatba a szertartáso­kon. DOMBAI TÜNDE URNÁBA VAGY KOPORSÓBA gH Szegeden egy urnás temetés hamvasztással, urnával, helybérlettel, szer­tartással megközelítőleg 150-250 ezer forintba kerül. Testtemetésre kopor­sóval, sírhellyel, szertartással és felépítménnyel nagyjából 250-500 ezer forintot kell számolni. Hódi Lajos közgyűlési határozatra vár a föld fölötti koporsós temetés tarifáinak megállapításához. Egyelőre annyit árult el, hogy az ára a kriptás temetés áraihoz fogható. Csikkmező Messziről kezdem ezt is, és a tőlem telhető legnagyobb lelkesült­séggel. Szerencsés pillanata életemnek, hogy szemtől-szemben lát­hattam a gyevi őstehetséget, Süh Andrást. Lejjebb is kell ereszked­nem egy-két oktávval mindjárt. Sajnos akkor már nem algyői volt, hanem szegedi, és kivételes festőiségét belepte a favágás, szénbe­hordás, mindenféle alkalmi aljamunka pora. Annyira lelkesedett valamikor a művészetért, hogy a Művésznőnek vélt veretes giccs­festő alázatos cselédje lett. Kamra kövén hált, és csikkelszedte tele agyonnyütt vászonköpenyének zsebeit. A Kálvária téri villamos­megállóban csipegette össze. Operatőrként nyomtam a filmfölve­vőgombját, amikor találkoztam vele. A városi hajléktalanok proto­típusát látom benne. Erősen megütközöm azóta is, ha villamosra vagy autóbuszra kell várnom, és mindig eszembe jut András bácsi. Költőnk guanónak nevezte a külvárosi kormot, hadd mondjam én a csikkmezőt an­nak. Olyan, mintha a fölötte fákon éjszakázó madarak potyogtat­nák rendre tele. Várja a járgányt a bagós atyafi, és ideges kezd lenni. Nem bánta­nám fél szóval se, engem is elfog a sík ideg, ha öt percet kell is eltöl­tenem várakozással, de én inkább ide-oda járkálok addig, vagy ne­kilódulok, és gyalog megyek Fölsövárosból Alsóvárosba. Akinek olyan fekete lehet már a tüdeje a füsttől és koromtól - innen ugrott be a guanó -, mint a pokolbeli ördög, előkapja a cigarettáját, meg­gyújtja. és alig szippant kettőt, máris eldobja, amikor mégis begör­dül valamelyik. Villamosból nézve vettem észre, hogy ebben is különbözik a ma­gyar virtus a külfölditől. Először csak föltűnt, azóta kimondottan fi­gyelem. Fiúk, lányok, asszonyok és férfiak, virágjukat füstbe ve­szejtő anyókák, és szikár apókák kórusban szívják, és füstölögve dobják el. Annyi idejük sincsen már, hogy rálépve eloltsák. Egy slukkal lennének szegényebbek, ha erre rendezkednének be. Nem baj, ha a csikkszedőknek is marad. Korszakos fölfedezésem azonban, hogy a németek ezt is más­ként csinálják. Talán valamelyik főiskolai karunk előtt kapaszkod­nak föl, éppen kifelé növögetve a klasszikus kamaszkorból. Erős hangoskodással hozzák a világ tudomására, hogy ők nem otthon vannak, hanem nálunk. A jólneveltséget mintha otthon hagyták volna. Ök is idegesek lehetnek, mert füstöl a cigi az orruk alatt, de nem dobják el két szippantás után se, hanem kidörgölik belőle a parazsat, és fölhozzák a tujára. Van olyan kölök, amelyik a fülére teszi, mint a régi hentes a tintaceruzát, a többi inkább a körme kö­zött tartja. Es újra meggyújtja, amikor leszáll. A kiköpött magyar bagózó minden áremelkedésnél vízbe fojtaná az államot, mert anyagi oldalról akarja korlátozni füstölési jogai­ban, de szemrebbenés nélkül szórja tele a flasztert, a sokkal jobban megfizetett németen azonban erőt vesz a takarékosság. Azt se ve­szi észre, hogy az állam olyan nagyon nem leszoktatni akarja az ár­emeléssel, inkább dohányjövedékét csavarja mindig följebb, kis­milhó veszedelmes betegség árán is. Szegény, összetöpörödött András bácsi, bocsásd meg, hogy veled is előhozakodtam! Mostani sorstársaid így se maradnak napi beté­vő csikkek nélkül. H.D. Pályaválasztási napok a Mars téren Pályaválasztási kiállítást rendez a megyei munkaügyi központ a Szegedi Mars téren. Az U-pavilonban holnaptól három napon át oktatási intéz­mények mutatkoznak be, érdeklődést és képességeket vizsgálnak a szakemberek. Csütörtökön és pénteken a rendezvény reggel 8-tól este 6-ig látogatható, szombaton pedig 9-től débg. Kísérőrendezvények is lesznek. Holnap délután fél 3-kor diákok és szülők részére fórumot tar­tanak, amelyen a kétszintű érettségiről, az új felsőoktatási felvételiről, valamint a szegedi egyetem rendszeréről tájékoztatnak. Pénteken a kiál­lítás mellé állásbörze társul. A munkaügyi központ ismerteti aktuáhs ál­lásajánlatait, munkatársai segítséget nyújtanak az állásinterjúkhoz, ön­életrajzíráshoz és a START-kártya használatához. Ú7 szolgáltatásokat vezetnek be a szegedi temetőkben A koporsókat nem földelik el Munkalehetőség ukrán, orosz nyelvtudással Bornemisza Katalin lehet, hogy lapunk segítségével talál munkát Fotó: Karnok Csaba Lehetetlen elhelyezkedni anyanyelvi szintű orosz, ukrán nyelvtudással Szegeden. Holott itt is vannak cégek, amelyek a keleti piacok felé nyit­nak - tapasztalja az Ungvárról áttelepült Bor­nemisza Katalin. Egyre erősehb a törekvés a magyar cégek körében a keleti piacok visszaszerzésére. Egyre több az igény olyan emberekre, akiknek speciális ismereteik van­nak Oroszország és a többi, volt szovjet utódállam területén - a helyismerettől, az ottani tárgyalási szokások ismeretén át a nyelvtudásig. Újságban, tévében, rádióban legalábbis ezt lehet olvasni, lát­ni, hallani. S mi a valóság? Bornemisza Katahn oroszul, ukránul egyaránt anyanyelvi szinten be­szél - s persze ugyanígy magyarul is. Tizenhat éve él Magyarországon. Budapesten egy orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkező cégnél helyezkedett el. - Láttam egy álláshirdetést, oroszul beszélő, mű­szaki végzettséggel rendelkező tolmácsot, fordítót kerestek. Elmentem, bemutatkoztam, mondtam, anyanyelvi szinten beszélem az ukránt és az oroszt. Hát a műszaki végzettség? - kérdezte az ügyvezető igazgató. Az nincs - mondtam. Egyáltalán, mi a maga végzettsége? Amikor megmondtam, hogy zongoratanárnő vagyok, kis híján hátravágódott a székben, de amikor magához tért, mondta: tudja mit, próbáljuk meg. A cég Oroszországban és a töb­bi szovjet utódállamban kötött üzleteket, rögtön kaptam egy csomó fordítanivalót. Két hét múlva mondta az ügyvezető: beváltam, maradhatok. Innentől kezdve Katalin alig látszott ki a munká­ból. Mindennemű levelezés, szerződéskötés, mű­szaki egyeztetés, üzembe helyezés, szervizelés ese­tén ő fordított-tolmácsolt. „Előző életében" is sok­felé megfordult Oroszországban és környékén, a balti államoktól a Krím-félszigetig - s most alkal­ma nyílt üzleti tárgyalásokon kamatoztatni isme­reteit. Emellett maszekolni is volt energiája: a Feri­hegyi repülőtértől kezdve kerületi bíróságon át a bevándorlási és állampolgársági hivatalig minde­nütt kapott megbízásokat. Aztán jött a fordulat: lányát fölvették a szegedi egyetemre, ide költöztek. Augusztustól kezdve fo­lyamatosan állást keres Bornemisza Katalin. ­Most már egyszerű adminisztrátori munka is jó lenne - mondja -, de ez sincs. A cégeknél, ahol sor­ra-rendre érdeklődöm, nagyon udvariasak, megígé­rik, majd visszaszólnak. Vissza is szólnak, és mondják, sajnos nem én kaptam meg az állást. Egyéni vállalkozó vagyok - folytatja -, de eseti meg­NINCS KERESLET Csongrád megyében egyelőre alig észlelhető a munka­erőpiacon a „hódítsuk vissza a keleti piacokat" irányzat a cégek között. Az elmúlt egy év során összesen két em­bert kerestek vállalkozások ukrán, orosz nyelvismerettel a munkaügyi kirendeltségen keresztül. bízást is csak egyetlenegyszer kaptam, a röszkei ha­tárőrségen fordultak meg dél-oszétiai átutazók, ott kellett fordítani. Ennyi történt augusztus óta ­részletezi helyzetét. - Ha tudom, hogy Szegeden ez a helyzet, megpróbáltam volna rávenni a lányo­mat, fölvételizzen Egerbe, ott biztos kapok állást... Ez ugyan humorosan hangzik, de nem az. Tartalé­kaimból élünk, azok pedig egyre fogynak. Megkerestünk néhány nagy céget Szegeden, ame­lyek keleti kapcsolatokat ápolnak, illetve bővíte­nek. A Pick Zrt.-nél azt mondták: ugyan vannak terveik a keleti piacokkal, de jószerével nem létezik nyelv, amelyet ne ismerne egyik vagy másik mun­katársuk - úgyhogy cégen belül oldják meg a kér­dést. Egy másik nagyvállalkozás egyik vezető em­bere viszont pozitív fejleményről értesített: jelen pillanatban is vannak fordítást igénylő kapcsolata­ik egy ukrán céggel, és éppen ukránul tudó embert keresnek. - Folyamatos munkát most nem tudunk biztosítani, de alkalmit, megbízáson alapulót igen - mondta. Katalin, ezt megtudva, abban reményke­dik: az alkalmiból később akár állandó is lehet. Le­het, hogy rendeződik a helyzete? F. CS.

Next

/
Thumbnails
Contents