Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-11 / 239. szám
SZERDA, 2006. OKTÓBER 11. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Hódi Lajos a tervvel. Farkasréten és Szolnokon már bevált ez a módszer Fotó: Schmidt Andrea Ezen a területen tervezik megépíteni az új koporsófalat Föld felett is lehet koporsós temetés. A szinte állandó belvíz miatt hosszú távra kellett megoldást találni, hiszen nem ritkán egy évnél is tovább vártak a szertartásra azok a hozzátartozók, akik a hagyományos temetéshez ragaszkodtak. - A szegedi sírkertekben három éve okoz súlyos gondokat a talajvíz. A Belvárosi temető egyes részein azóta nem lehet koporsót a földbe ereszteni - tájékoztatott az önkormányzati temetőket kezelő Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. Hódi Lajos elmondta, hoszszú távra kerestek megoldást. Olasz mintára - a fővárosi farkasréti és a szolnoki temető után - néhány héten belül a Belvárosi temetőben újfajta temetkezési módszert vezetnek be: a föld feletti koporsós temetést. Ez az eddig megszokott kriptás és a hamvasztásos - urnafalba helyezéses eljárás ötvözete: a holttestet kettős koporsóba fektetik, és egy, az urnafalhoz hasonló, csak annál jóval mélyebb „koporsófalba" emelik be. Az új szertartásokhoz a Belvárosi temető irodája melletti területen alakíttat ki a Testamentum Kft. betonból háromszintes koporsófalakat. Erre, szintén a kolombáriumokhoz hasonlóan, a megrendelő választ márvány vagy gránit előlapot, amelyre az elhunyt adatait vésik. A koporsó helyét a kriptákhoz hasonlóan hatvan évre lehet megváltani. Hagyományosan halottak napja előtt értesítik a temetők a hozzátartozókat, ha lejárt a sír vagy az urna bérlete. A szegedi önkormányzati temetőkben a sírokra ragasztott cetlivel, az urnafalaknál táblákon tájékoztatnak. A hosszabbítás tarifái az áfa emelkedésekor drágultak, további árnövekedés nem lesz. A temetői irodák október 28-ától november 2-áig hoszszabban, este 8 óráig tartanak nyitva. Ugyancsak szokás volt, hogy az ünnepi temetőlátogatók véleményét megkérdezték a szolgáltatásokról kérdőíven. Ilyen most nem lesz, helyette az érkezőknek etikai tájékoztatót, egyfajta „házirendet" osztanak szét. Mivel egyre több a lopás és a garázdaság a sírkertekben, a Belvárosi temetőben néhány napja a városőrök mellett a közterület-felügyelők is járőröznek autóikkal. - A város által gondozott díszsírhelyeket és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által a nemzeti panteon részének nyilvánított síremlékeket rendbe tesszük magyarázta az igazgató. A legnagyobb szegedi temető három ravatalozójából kettő elé esővédő sátrat húznak fel, összesen 300 ezer forintból. Új még az is, hogy VÁSÁRHELYEN ÉS MAKÓN LEHET A korábbi helyzethez képest a vásárhelyi temetőkben jelentősen javult a helyzet, folyamatosan csökken az olyan területek száma, melyeken a magas talajvíz akadályozná a koporsós temetést. - A katolikus temetőben szinte mindenhol, a Kincsesben és a Dilinkában az alacsonyabban fekvő részek kivételével már lehet koporsés temetést kérni - tudtuk meg Beder Ferenctől, a Borostyán Temetkezési Szolgálat ügyvezetőjétől. A mákéi temetőkben nincs akadálya a koporsés temetésnek, és mint Gordos Ferdinánd belvárosi rémai katolikus plébánostél megtudtuk, ez idén egész évben így volt a városban. a sírkertben lejárt sírokból és kolombáriumokból a csontokat illetve a hamvakat már nem régi kriptákba gyűjtik össze. Erre a célra egy közös sírt, úgynevezett osszáriumot építenek 900 ezer forintból a temető szélén. Néhány héten belül - amikor a közbeszerzés lezárul - egy technikai újdonságot is megfigyelhetünk: 3 millió forintból elektromos meghajtású modern halottaskocsi áll szolgálatba a szertartásokon. DOMBAI TÜNDE URNÁBA VAGY KOPORSÓBA gH Szegeden egy urnás temetés hamvasztással, urnával, helybérlettel, szertartással megközelítőleg 150-250 ezer forintba kerül. Testtemetésre koporsóval, sírhellyel, szertartással és felépítménnyel nagyjából 250-500 ezer forintot kell számolni. Hódi Lajos közgyűlési határozatra vár a föld fölötti koporsós temetés tarifáinak megállapításához. Egyelőre annyit árult el, hogy az ára a kriptás temetés áraihoz fogható. Csikkmező Messziről kezdem ezt is, és a tőlem telhető legnagyobb lelkesültséggel. Szerencsés pillanata életemnek, hogy szemtől-szemben láthattam a gyevi őstehetséget, Süh Andrást. Lejjebb is kell ereszkednem egy-két oktávval mindjárt. Sajnos akkor már nem algyői volt, hanem szegedi, és kivételes festőiségét belepte a favágás, szénbehordás, mindenféle alkalmi aljamunka pora. Annyira lelkesedett valamikor a művészetért, hogy a Művésznőnek vélt veretes giccsfestő alázatos cselédje lett. Kamra kövén hált, és csikkelszedte tele agyonnyütt vászonköpenyének zsebeit. A Kálvária téri villamosmegállóban csipegette össze. Operatőrként nyomtam a filmfölvevőgombját, amikor találkoztam vele. A városi hajléktalanok prototípusát látom benne. Erősen megütközöm azóta is, ha villamosra vagy autóbuszra kell várnom, és mindig eszembe jut András bácsi. Költőnk guanónak nevezte a külvárosi kormot, hadd mondjam én a csikkmezőt annak. Olyan, mintha a fölötte fákon éjszakázó madarak potyogtatnák rendre tele. Várja a járgányt a bagós atyafi, és ideges kezd lenni. Nem bántanám fél szóval se, engem is elfog a sík ideg, ha öt percet kell is eltöltenem várakozással, de én inkább ide-oda járkálok addig, vagy nekilódulok, és gyalog megyek Fölsövárosból Alsóvárosba. Akinek olyan fekete lehet már a tüdeje a füsttől és koromtól - innen ugrott be a guanó -, mint a pokolbeli ördög, előkapja a cigarettáját, meggyújtja. és alig szippant kettőt, máris eldobja, amikor mégis begördül valamelyik. Villamosból nézve vettem észre, hogy ebben is különbözik a magyar virtus a külfölditől. Először csak föltűnt, azóta kimondottan figyelem. Fiúk, lányok, asszonyok és férfiak, virágjukat füstbe veszejtő anyókák, és szikár apókák kórusban szívják, és füstölögve dobják el. Annyi idejük sincsen már, hogy rálépve eloltsák. Egy slukkal lennének szegényebbek, ha erre rendezkednének be. Nem baj, ha a csikkszedőknek is marad. Korszakos fölfedezésem azonban, hogy a németek ezt is másként csinálják. Talán valamelyik főiskolai karunk előtt kapaszkodnak föl, éppen kifelé növögetve a klasszikus kamaszkorból. Erős hangoskodással hozzák a világ tudomására, hogy ők nem otthon vannak, hanem nálunk. A jólneveltséget mintha otthon hagyták volna. Ök is idegesek lehetnek, mert füstöl a cigi az orruk alatt, de nem dobják el két szippantás után se, hanem kidörgölik belőle a parazsat, és fölhozzák a tujára. Van olyan kölök, amelyik a fülére teszi, mint a régi hentes a tintaceruzát, a többi inkább a körme között tartja. Es újra meggyújtja, amikor leszáll. A kiköpött magyar bagózó minden áremelkedésnél vízbe fojtaná az államot, mert anyagi oldalról akarja korlátozni füstölési jogaiban, de szemrebbenés nélkül szórja tele a flasztert, a sokkal jobban megfizetett németen azonban erőt vesz a takarékosság. Azt se veszi észre, hogy az állam olyan nagyon nem leszoktatni akarja az áremeléssel, inkább dohányjövedékét csavarja mindig följebb, kismilhó veszedelmes betegség árán is. Szegény, összetöpörödött András bácsi, bocsásd meg, hogy veled is előhozakodtam! Mostani sorstársaid így se maradnak napi betévő csikkek nélkül. H.D. Pályaválasztási napok a Mars téren Pályaválasztási kiállítást rendez a megyei munkaügyi központ a Szegedi Mars téren. Az U-pavilonban holnaptól három napon át oktatási intézmények mutatkoznak be, érdeklődést és képességeket vizsgálnak a szakemberek. Csütörtökön és pénteken a rendezvény reggel 8-tól este 6-ig látogatható, szombaton pedig 9-től débg. Kísérőrendezvények is lesznek. Holnap délután fél 3-kor diákok és szülők részére fórumot tartanak, amelyen a kétszintű érettségiről, az új felsőoktatási felvételiről, valamint a szegedi egyetem rendszeréről tájékoztatnak. Pénteken a kiállítás mellé állásbörze társul. A munkaügyi központ ismerteti aktuáhs állásajánlatait, munkatársai segítséget nyújtanak az állásinterjúkhoz, önéletrajzíráshoz és a START-kártya használatához. Ú7 szolgáltatásokat vezetnek be a szegedi temetőkben A koporsókat nem földelik el Munkalehetőség ukrán, orosz nyelvtudással Bornemisza Katalin lehet, hogy lapunk segítségével talál munkát Fotó: Karnok Csaba Lehetetlen elhelyezkedni anyanyelvi szintű orosz, ukrán nyelvtudással Szegeden. Holott itt is vannak cégek, amelyek a keleti piacok felé nyitnak - tapasztalja az Ungvárról áttelepült Bornemisza Katalin. Egyre erősehb a törekvés a magyar cégek körében a keleti piacok visszaszerzésére. Egyre több az igény olyan emberekre, akiknek speciális ismereteik vannak Oroszország és a többi, volt szovjet utódállam területén - a helyismerettől, az ottani tárgyalási szokások ismeretén át a nyelvtudásig. Újságban, tévében, rádióban legalábbis ezt lehet olvasni, látni, hallani. S mi a valóság? Bornemisza Katahn oroszul, ukránul egyaránt anyanyelvi szinten beszél - s persze ugyanígy magyarul is. Tizenhat éve él Magyarországon. Budapesten egy orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkező cégnél helyezkedett el. - Láttam egy álláshirdetést, oroszul beszélő, műszaki végzettséggel rendelkező tolmácsot, fordítót kerestek. Elmentem, bemutatkoztam, mondtam, anyanyelvi szinten beszélem az ukránt és az oroszt. Hát a műszaki végzettség? - kérdezte az ügyvezető igazgató. Az nincs - mondtam. Egyáltalán, mi a maga végzettsége? Amikor megmondtam, hogy zongoratanárnő vagyok, kis híján hátravágódott a székben, de amikor magához tért, mondta: tudja mit, próbáljuk meg. A cég Oroszországban és a többi szovjet utódállamban kötött üzleteket, rögtön kaptam egy csomó fordítanivalót. Két hét múlva mondta az ügyvezető: beváltam, maradhatok. Innentől kezdve Katalin alig látszott ki a munkából. Mindennemű levelezés, szerződéskötés, műszaki egyeztetés, üzembe helyezés, szervizelés esetén ő fordított-tolmácsolt. „Előző életében" is sokfelé megfordult Oroszországban és környékén, a balti államoktól a Krím-félszigetig - s most alkalma nyílt üzleti tárgyalásokon kamatoztatni ismereteit. Emellett maszekolni is volt energiája: a Ferihegyi repülőtértől kezdve kerületi bíróságon át a bevándorlási és állampolgársági hivatalig mindenütt kapott megbízásokat. Aztán jött a fordulat: lányát fölvették a szegedi egyetemre, ide költöztek. Augusztustól kezdve folyamatosan állást keres Bornemisza Katalin. Most már egyszerű adminisztrátori munka is jó lenne - mondja -, de ez sincs. A cégeknél, ahol sorra-rendre érdeklődöm, nagyon udvariasak, megígérik, majd visszaszólnak. Vissza is szólnak, és mondják, sajnos nem én kaptam meg az állást. Egyéni vállalkozó vagyok - folytatja -, de eseti megNINCS KERESLET Csongrád megyében egyelőre alig észlelhető a munkaerőpiacon a „hódítsuk vissza a keleti piacokat" irányzat a cégek között. Az elmúlt egy év során összesen két embert kerestek vállalkozások ukrán, orosz nyelvismerettel a munkaügyi kirendeltségen keresztül. bízást is csak egyetlenegyszer kaptam, a röszkei határőrségen fordultak meg dél-oszétiai átutazók, ott kellett fordítani. Ennyi történt augusztus óta részletezi helyzetét. - Ha tudom, hogy Szegeden ez a helyzet, megpróbáltam volna rávenni a lányomat, fölvételizzen Egerbe, ott biztos kapok állást... Ez ugyan humorosan hangzik, de nem az. Tartalékaimból élünk, azok pedig egyre fogynak. Megkerestünk néhány nagy céget Szegeden, amelyek keleti kapcsolatokat ápolnak, illetve bővítenek. A Pick Zrt.-nél azt mondták: ugyan vannak terveik a keleti piacokkal, de jószerével nem létezik nyelv, amelyet ne ismerne egyik vagy másik munkatársuk - úgyhogy cégen belül oldják meg a kérdést. Egy másik nagyvállalkozás egyik vezető embere viszont pozitív fejleményről értesített: jelen pillanatban is vannak fordítást igénylő kapcsolataik egy ukrán céggel, és éppen ukránul tudó embert keresnek. - Folyamatos munkát most nem tudunk biztosítani, de alkalmit, megbízáson alapulót igen - mondta. Katalin, ezt megtudva, abban reménykedik: az alkalmiból később akár állandó is lehet. Lehet, hogy rendeződik a helyzete? F. CS.