Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-11 / 239. szám

PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 13. • AKTUÁLIS* 5 Harmincnyolc százalékot sze­retne magának a közgyűlés bi­zottságaiban az ellenzék. Botka László polgármester azt mond­ja: 40 százalékot ajánlottak ne­kik. A két oldal mégsem tud megegyezni. A csütörtöki alakuló szegedi köz­gyűlésen meg kellene választani legalább a jogi-ügyrendi és a pénzügyi bizottságot, ám a kor­mánypárti koalíció és az ellenzék közötti konszenzusra kevés az esély. Az MSZP-SZDSZ és Fi­desz-KDNP ugyanis nem tud dűlőre jutni néhány bizottság el­nöki posztját illetően. Az ellen­zék, vagyis a Fidesz-KDNP és az MDF-Együtt Szegedért Egyesü­let magának szeretne hármat a városüzemeltetési, környezetvé­delmi, víz és csatorna bizottság, az egészségügyi és szociális bi­zottság, a pénzügyi, valamint a városrendezési, tulajdonosi és la­kásügyi bizottság elnöksége kö­zül. A koalíció az első kettővel (egészségügyi és városüzemelte­tési! egyetért, de harmadiknak az ifjúsági és sportbizottságot adná. Ezenkívül az ellenzék megkapná a tulajdonosi, a pénzügyi és a kulturális bizottság alelnöki posztját. Ez egy elnöki és egy al­elnöki (valamint három tagsági] pozícióval több, mint az előző ciklusban. Oláh János, a Fidesz-KDNP listavezetője a kormánypárti ko­alíció ajánlatával elégedetlen. ­Az önkormányzati választáson a szegedi szavazók 38 százaléka voksolt ránk. Azt szeretnénk, ha ez megjelenne az önkormányzati bizottsági feladatok elosztásánál is - mondta a listavezető. A koalíció számításai szerint azonban ennél többet is kapnak, hiszen a bizottságoknak külsős, szakmai szervezetek által delegált tagjai is vannak (például Szabó Imre, az SZTE jogi kar dékánja vagy, Dobozy Levente, Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke). Őket le­számítva az ellenzéknek a bizott­sági helyek negyven százaléka jut. További konfliktusforrás, hogy Oláh ragaszkodik a Fidesz­A KORÁBB! GYAKORLAT Bartha László polgármestersége Idején, 1998 és 2002 között a sze­gedi közgyűlés tizenegy bizottsága közül egynek sem volt ellenzéki elnöke. Botka Lászlé előző polgár­mesteri ciklusában a nyolc bizott­ságból kettő elnöke és kettő alel­nöke ellenzéki volt. KDNP számára a pénzügyi vagy a tulajdonosi bizottság elnöksé­géhez is. Mint mondta, azért, hogy a város vagyona, pénzügyei és gazdálkodása feletti őrködés­ben kivegyék a részüket. Botka László polgármester azonban kö­zölte: három bizottság ellenőrzi a város gazdálkodását. A fenti ket­tőn kívül a városüzemeltetési az, amit felajánlottak az ellenzék­nek. A patthelyzet egyébként teg­nap reggelre alakult ki. Hétfőn a listavezetők még tárgyaltak egy­mással, a koalíció előadta javas­latát. Oláh János kedd reggel je­lentette be, hogy elégedetlen az ajánlattal. Solymos László alpolgármester hangsúlyozta: mindenképpen megalakítják a bizottságokat, hi­szen azoknak a következő közgyű­lésig látniuk kell az előterjesztése­ket. Csupán az a kérdés, hogy a Fi­desz-RDNP delegál-e képviselő­ket és külsősöket, vagy nem. Az MDF-Együtt Szegedért Egyesület frakcióját a fenti vita nem érinti - közölte Ványai Éva, a frakció listavezetője. Ványai egyébként várhatóan az önkor­mányzat egészségügyi és szociá­lis bizottságát irányítja majd. Tegnap este a városházán a frakcióvezetők újból egyeztettek, de előrelépés az ügyben nem tör­tént. Botka László hangsúlyozta, hogy a nyolc bizottságból hatban vezetői pozíciót - háromban el­nöki, háromban alelnöki - kapna az ellenzék. - Ha a Fidesz nem akarja ezt elfogadni, akkor egyér­telmű, hogy nem a városért akar­nak dolgozni, hanem politikai botránykeltés a céljuk - jegyezte meg a polgármester. G. ZS. PECSETT ES DEBRECENBEN •Az előző önkormányzati ciklusban a különböző közgyűlési bizottságok élén Pécsett egy, Debrecenben négy elnöki posztot kapott az ellenzék. A szocia­lista többségű pécsi képviselő-testületben a tizenhárom állandó bizottság­ból az elmúlt négy évben a pénzügyi bizottságot vezethette jobboldali poli­tikus. Debrecenben a jobboldali városvezetés ezzel szemben a tizenkettő­ből négy elnöki és négy alelnöki posztot adott a baloldalnak. A fideszes többségű testület az etikai, a környezetvédelmi, a pénzügyi és a városfej­lesztési bizottságok vezetését engedte át szocialista politikusoknak. Az új bizottságok vezetéséről és összeállításáról Pécsett és Debrecenben is foly­nak még a tárgyalások. A pálya melletti fénytechnikát, a landolást segítő lámpák beállítását próbálták ki tegnap ­szállt Szegeden a Ferihegyről érkezett gép baj nélkül le­Fotó.- Karnok Csaba A szegedi polgármester azt ígérte, hogy október elején átadják a repülőteret. Ez nem történt meg, de az új kifutóra nappal már érkeztek gépek. A részleges haszná­latbavételi engedélyt megkapta a repülő­teret üzemeltető SZKT. Az önkormányzat a repülőtér átadását jó egy hónap múlva ter­vezi. A mai napig nem adták át a szegedi repülőte­ret, bár Botka László polgármester a szep­tember 29-i polgármester-jelölti televíziós vi­tában azt mondta: egy hét múlva ünnepélye­sen felavatják. Hozzátette: ha 35 évet türe­lemmel várt a város, akkor ezt a néhány na­pot a lakosság még kibírja. Azóta eltelt tizen­két nap, a repülőteret még nem avatták fel. A szegedi önkormányzat még az 1998-2002-es ciklusban szerezte meg a rep­tér tulajdonjogát. A város vezetése a repülő­tér fejlesztésével először 2004-ben foglalko­zott. Az új, 1185 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya megépítését először 2005-re ígérték. Ebből nem lett semmi, bár tavaly Nagy Sándor alpolgármester azt mondta, ősszel már ötvenszemélyes gépek szállnak le a betonra. Az idén tavasszal az al­polgármester azt közölte, hogy a nyár köze­pére teljesen megújul a szegedi repülőtér - de még az október 1-jei választásokig sem sike­rült átadni a forgalomnak. Az ok: az üzemel­tetési és a használatbavételi engedélyt nem kapta meg az üzemeltető Szegedi Közlekedé­si Kft. A napokban részlegesen az új kifutón is megindulhatott a forgalom. Ez azt jelenti, hogy egyelőre csak nappal érkezhetnek és szállhatnak fel gépek az új betonpályáról ­tudtuk meg Nagy Sándortól. A gépek a kifu­tópályáról a 705 méter hosszú guruló úton most már egészen a 111X57 méteres gyeprá­csos előtérig húzhatnak be. A tervek szerint itt épül majd fel 300-500 millió forintból az utasforgalmi épület. - A pálya melletti fénytechnika is elké­szült, az első éjszakai berepülés is megtör­UTASFORGALOM U Annak ellenére, hogy még nem adták át a szegedi repteret, az utasforgalom nem állt le. Bene Ist­ván, az SZKT Repülőtér Üzemeltető Üzletág igaz­gatója elmondta: belföldről augusztusban 634 gép összesen 843 utast hozott Szegedre, míg szeptemberben 361 repülővel 660 személy érke­zett. A két hónapban megközelítőleg ugyanennyi gép szállt fel. Külföldről tizennégy repülő 32 utast hozott, illetve tizenöt légi jármű 34 utast szállí­tott határon túlra. tént. Folyamatosan tesztelik a landolást segí­tő lámpákat és azok beállítását - mondta az alpolgármester. Hozzátette: a Polgári Légi Közlekedési Hatóság jövő hét elején tekinti meg ismét a repülőteret és onnan számítva ­ha mindent rendben talál - harminc napon belül ki kell adnia a teljes engedélyt. A repü­lőtér átadását az önkormányzat csak ezután tervezi. CS. GÁT LÁSZLÓ Tüntetés Demokráciát és sajtószabadságot követelt a városháza előtt tegnap este összegyűlt mintegy ötszáz ember. A tiltakozók üzentek a sze­gedi választóknak is, azt skandál­ták: „példaképünk Vásárhely". Újdonságként két fiatalember egy transzparenst hozott, amin a pat­kányok tartásáról szóló internetes honlapról származó szöveg szere­pelt. A demonstrálók ezután vé­gigvonultak a Kárász utcán, a mú­zeum előtt Péter Árpád főszervező a 79 éves korában elhunyt Sütő Andrásról emlékezett meg. Újszászi Ilona könyvbemutatója: 1956 Szegeden, az egyetemen A szabadság pillangója Miért Szegeden, az egyetemen kezdődött az 1956-os forradalom? Erre a kérdésre is keresi a választ Újszá­szi Ilona, lapunk főmunkatársa A szabadság pillangója - 1956 Szegeden, az egyetemen című, a Belvedere Meridionale Kiadónál megjelent kötete. Az interjúkat, visszaemlékezéseket, dokumentumokat, újság­cikkeket, fotókat, verseket csokorba rendező „olvasókönyvet" Kiss Tamás, a forradalmi követeléseket el­sőként megfogalmazó diákszervezet, a MEFESZ alapítója és egykori vezetője ajánlotta tegnap az érdeklő­dők figyelmébe az őszi kulturális fesztivál könyvbemutatóján, az SZTE aulájában Fotó: Segesvári Csaba Nem fér el egymás mellett két busz a baktói Alkotmány utcában Lehajtósávokat építenek A baktói Alkotmány utcában a felújított út keskeny, egymás mellett nem fér el két autóbusz. A Tisza Volán kilátásba helyez­te, hogy megszünteti az erre haladó járatait, mert veszélyes a közlekedés. Az önkormányzat ideiglenes megoldásként lehaj­tó sávokat építtet. Két autóbusz nem fér el egymás mellett Szegeden a felújított Al­kotmány utcában. Baktó főutcáját a csatomázás után néhány hete adták át. Továbbra is öt méter szé­les az út, ami már a csatornázás előtt is keskeny volt. Egy busz szé­lessége visszapillantó tükörrel együtt két méter hatvan centimé­ter. Két teherautó is csak úgy fér el egymás mellett, ha az egyik félre­áll. Most azonban még kritiku­sabb a helyzet - mondják a Tisza Volán buszvezetői. Ha szembe jön egy teherautó le kell állniuk és csak akkor tudnak tovább halad­ni, ha behajtják a visszapillantó tükröt. A buszosok az útpadkára nem szívesen húzódnak le, mert attól tartanak, hogy a helyenként húsz-harminc centi mély gödrök­ben elakadnak, ráadásul a több­tonnás buszok az út szélét is tönk­retehetik. A megoldásáért Draskóczy Ist­ván, a Tisza Volán divízió igazga­tója levelet írt az önkormányzat­nak. Kilátásba helyezte, hogy a Ti­sza Volán Alkotmány utcában közlekedő 72Y-os járatait szüne­így nehéz közlekedni. Baktó kinőtte főutcáját Fotó: Schmidt Andrea telteti. Ez senkinek nem lenne jó, főként a lakosságnak nem, hiszen rengetegen járnak be a városba, is­kolába és dolgozni. - Csúcsidőben, reggel 7 és fél 8 között rásegítő járatokat is indí­tunk, ezáltal az Alkotmány utcá­ban a buszok tíz percenként köz­lekednek. Ebben az időszakban egymással is találkoznak ezen a szakaszon - mondta Csányi le­nő, a Tisza Volán forgalmi és műszaki vezetője. A forgalmi ve­zető szerint ha a reggeli órákban ritkítanák a járatokat, akkor a di­EGYIRANYUSITAS Baktó közlekedését akkor lehet igazán kialakítani, ha az Alkotmány utca és a vele párhuzamos Baktói sor között tavasszal megnyitnak egy újabb ut­cát. Ekkor az említett két utcát valószínűleg egyirányúsítják és akadály­mentesen haladhat a forgalom. ákok nem érnének időben az is­kolába. Molnár László, az önkormány­' zati városüzemeltetési iroda veze­tője azt mondta: az utat nem lehe­tett volna szélesíteni, mert akkor a járdákat és a felszíni vízelveze­tő-rendszereket kellett volna kes­kenyíteni. Megjegyezte, a gondot az is okozza, hogy a Tisza Volán korszerű, alacsony padlózatú bu­szai szélesebbek, mint a régiek és tényleg nehezen férnek el. - Hirtelenjében az lehet a megol­dás, hogy kohósalakból az út mel­lett négy, az autóbusznál valamivel hosszabb, egy keréknyom szélessé­gű lehajtót alakíttatunk ki - mond­ta az irodavezető. Megjegyezte: en­nek költsége belefér a több mint húszmillió forintért készült Alkot­mány utcai útprojektbe. CS. G. L. A koalíció és az ellenzék másképp számol Patthelyzet a szegedi közgyűlés előtt Nappal már használják az új betonpályát Szegeden Éjszakai teszt a reptéren

Next

/
Thumbnails
Contents