Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-11 / 239. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 11. •AKTUÁLIS" 3 A számok alapján a hazai színházak középmezőnyéhez tartozik a szegedi Költségek, nézők, előadások Nehezen hasonlíthatók össze a hazai kőszínházak, mert nagyon különböző feltételek között működnek. Ha csak a számokat nézzük, úgy tűnik, a legjobban finanszírozottak közé tartozó szegedi teátrum a középmezőnyben foglal helyet. MUNKATÁRSUNKTÓL Színházi konjunktúráról beszélnek az elemzők: tavaly 4,5 millió néző 6,6 milliárd forintot áldozott színházjegyre Magyarországon. Az 52 hazai hivatásos társulattal rendelkező kőszínház az állami, önkormányzati és egyéb támogatásokkal együtt 2005-ben összesen 36,5 milliárd forintból gazdálkodott. A tavalyi 1 milliárd 511 milbóról 2006-ra ugyan 1 milliárd 305 millió forintra csökkent a Szegedi Nemzeti Színház költségvetése, a budapesti nagyok, az Operaház, a Nemzeti, az Operett, a Víg és a Madách után továbbra is a 6. legnagyobb összeggel gazdálkodó te- * átrumnak számít az országban. Ehhez képest kevésbé hízelgő, hogy tavaly a nézőszám tekintetében csak a 22. helyen állt a hazai rangsorban. Ez annak is betudható, hogy a felújított kisszínházban csak a múlt év szeptemberétől tarthattak előadásokat, így tulajdonképpen egyetlen játszóhelyen volt közel 77 ezer néző. Összehasonlításul: a nézőszám toplista 6. helyezettje, az öt helyszínen játszó Miskolci Nemzeti Színház több mint kétszer nagyobb látogatottsággal büszkélkedhet. Az egy előadásra jutó összkiadás a vidéki színházak közül Szegeden a legmagasabb - szinte azonos az Operettszínház mutatójával, negyede az Operaházénak, másfél-kétszerese viszont a győri és debreceni MAGYARORSZÁGI SZÍNHÁZAK FŐBB MUTATÓI* A szinház neve (játszóhelyek száma) éves költségvetés (millió Ft) nézőszám (fő) előadásszám (db) egy előadásra jutó összkiadás (millió Ft) Magyar Állami Operaház (3) 8176 474305 376 21,6 Budapesti Operettszínház (3) 2335 297364 427 5,7 Nemzeti Színház (Bp.) (2) 1889 151 354 424 7,1 Szegedi Nemzeti Színház (2) 1511 76961 271 5,6 Győri Nemzeti Színház (2) 1277 115 093 348 3,6 Debreceni Csokonai Színház (3) 1104 93 923 352 3,1 Miskolci Nemzeti Színház (5) 1057 163382 456 2,3 Pécsi Nemzeti Színház (6) 913 132 612 522 1,8 Székesfehérvári Vörösmarty Színház (2) 756 33 704 182 4,2 Békés Megyei Jókai Színház (2) 530 54 554 220 2,4 Forrás: DM/DV (*2005-ös adatok alapján ) teátruménak, több mint háromszorosa a pécsiének. Erre persze van magyarázat: itt jóval több drága opera-előadást, nagyszabású zenés produkciót játszanak. Meglepő viszont, hogy a HVG számításai szerint a nézőnkénti bevétel tekintetében csak a székesfehérvári színház előzte meg a szegedit, ami azt is jelzi, viszonylag magasak nálunk az átlagos jegyárak. Míg ezen a listán a 47. Miskolcon 600 forint a legolcsóbb, 1900 a legdrágább belépőjegy ebben az évadban, ugyanez Szegeden 700, illetve 2600 forint. A középmezőnyben található a szegedi teátrum, ha a külföldi vendégszereplések vagy a szakmai díjak számát vizsgáljuk. A színházak költségvetésében az utóbbi években egyre emelkedik ugyan a saját jegybevétel aránya, azonban az országos átlag még mindig csak 18 százalék. A Madách Színház 49, az Operettszínház 47 százalékos eredménye kivételesen magasnak számít, és elsősorban annak köszönhető, hogy ott futnak a legnagyobb kasszasikert jelentő musicalprodukciók. Sándor Tünde gazdasáDM-grafika gi igazgató tájékoztatása szerint Szegeden közel 130 millió forint volt tavaly a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel. Számításunk szerint ez a színház költségvetésének mindössze 8,6 százaléka. A többi vidéki teátrumban is hasonlók a mutatók. Egyetlen szempont akad, a műfaji sokszínűségé, amelyben jelenleg verhetetlennek tűnik a Székhelyi József vezette intézmény. A többi vidéki színházban a prózai repertoár mellett sehol sem játszanak ilyen sokféle opera- és balettprodukciót is. BACS-KISKUNBAN ÉS BÉKÉSBEN RÉG ELDŐLT Békés megyében már kiderült, hogy a megyei közgyűlés elnöke a fldeszes Domokos László lesz. A párt még a választások előtt nyilvánosságra hozta, hogy ha nyer, Domokost választják meg. Most erre lehetőségük is nyílik, hiszen ott is 40 tagú a megyei közgyűlés, és 24 fideszes képviselő jutott be, a 15 MSZP-s és az 1 SZDSZ-es mellett. A 46 fős Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke pedig minden bizonnyal Bányai Gábor lesz, aki Bácsalmás körzetében fideszes országgyűlési képviselő. Azt, hogy ő a jelölt, a Fidesz itt is már a választások előtt közölte. Bács-Kiskun megyében 28 fideszes, 14 szocialista, 3 szabad demokrata és 1 MDF-es szerzett megyei mandátumot. Holnap alakul meg az új testület Magyar Anna a Fidesz-frakció megyei közgyűlési elnökjelöltje A párton belül mégis folyt a vita a háttérben a tisztség betöltéséről. Tegnap estig zárta sorait az ellenzéki párt, nem nyilatkozott senki. Am ekkor már körvonalazódott a megoldás. Este hétre frakcióülést hívtak össze, amelyre a három homokháti képviselőt is meginvitálták. A frakció már háromszor is ülést tartott, eddig mégsem határoztak semmiben, mert vártak az országos választmány ajánlására, amit illett figyelembe venni. Az MSZP-SZDSZ frakció is vár. - Egyelőre senki sem keresett meg bennünket a Fidesztől - felelte kérdésünkre Simicz fózsef, az MSZP-SZDSZ frakció tagja, aki az előző ciklusban vezette a kormánypárti képviselőcsoportot. A szocialista politikus azt mondja, ilyenkor úgy illik, a legnagyobb képviselőcsoport keresi meg a többieket az ajánlatával. Négy évvel ezelőtt a szocialisták keresték meg - jóval az alakuló közgyűlés előtt - a fideszeseket, egyeztettek az elnök és a két alelnökjelölt személyéről, a bizottságok összetételéről. B.A. Magyar Annát jelöli a Fidesz a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöki posztjára. A frakció erről a tegnap esti ülésen döntött, napokig tartó egyeztetések nyomán. Az elnököt a közgyűlés holnap titkos szavazással választja meg, huszonegy voks szükséges. A Fidesz-frakció húszfős, de a Homokháti Önkormányzatok Szövetségében is van fideszes. Tegnap este döntött a Csongrád megyei Fidesz-frakció: Magyar Annát jelölik a megyei közgyűlés elnöki posztjára. Ő eddig nem politikusként volt ismert: a Picknél hosszabb ideig osztályvezetőként dolgozott, majd gazdasági igazgatóhelyettes volt, most gazdasági szakember. Lapunknak azt mondta, olyan friss a döntés, hogy még nem szeretne nyilatkozni, majd szerdán. Magyar Anna a Fidesz vezette jobboldali koalíció kistelepülési listájának 13. helyéről jutott be a megyei közgyűlésbe, a mögötte álló Antal Istvánnak már nem jutott mandátum. Azért fontos hír, hogy a frakció végre döntött, mert a legtöbb képviselői helyet a Fidesz vezette jobboldali összefogás szerezte meg a közgyűlésben: valószínűleg az lesz az elnök, akit ez a csapat javasol. Húsz tagja van ennek a frakciónak, hárman a Homokháti Önkormányzatok Szövetsége listáján kerültek be, egy civil mellett tizenhatan jutottak be az MSZP-SZDSZ listájáról. A csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődő alakuló ülésen huszonegy voks kell majd az elnökválasztáshoz, de mivel a homokhátiak listáját Nógrádi Zoltán fideszes polgármester, vezeti, nem lehet különösebb probléma. Baláspiri Csaba és Nógrádi Zoltán Siket Judit főjegyzővel a közgyűlési teremben. Most egymással egyeztettek a fideszesek Fotó: Scbmidt Andrea A kiszámítható és a kockázatos HOLLÓSI ZSOLT Két sikeres bemutatóval, a Don Giovanrúval és a Csaó, bambínóval indította az évadot a Szegedi Nemzeti Színház. Úgy tűnik. Székhelyi fózsef arra hajt, hogy ciklusa végére tényleg megvalósítsa, amit a pályázatában ígért: a művészszínházi igényességü népszínházat. Nagyobb esélye van erre most, mint az induláskor, amikor még egyetlen csőd közeli intézmény volt a kőszínház és a szabadtéri. Két év múltán beigazolódni látszik, jó döntés volt 2004-ben a szétválasztás, hiszen külön eredményesebben építhetik saját arculatukat. A jövő nyári Dóm téri kínálat azt mutatja: a fesztivál úgy próbál sikeres lenni, hogy tutira megy. Az újabb anyagi áldozatot nem igénylő Bánk bán-felújítás kivételével csak olyan populáris produkciókat tűz műsorra, amelyek nem jelentenek kockázatot, biztosan, könnyen, gyorsan eladhatók. Hogy az alapítóknak voltak más szempontjaik is • Ez elfelejtődni látszik. Ha jó buh a Szegedi Szabadtéri Játékok, ha a programsorozat vonzza a turistákat, ha a kht. hozza az előírt bevételt, akkor a fenntartó mást nem nagyon kér számon. A kőszínház egészen más irányba indult el. Úgy tűnik, a direktornak küldetéstudata van. Érdemes átfutni az idei műsortervet. A kékszakállú herceg várát, a Don Giovannit, a Carment, A trubadúrt, a Hamupipőkét és A windsori víg nőket játssza az opera tagozat. A Tartuffe, a Hamlet, a Lihomfi, a Játék a kastélyban és a Mechanikus narancs mellett négy-öt kortárs darabot is bemutat a prózai társulat. Az Anconai szerelmesek és A kaktusz virága révén a habkönnyű szórakoztatásról sem mondanak le. Az igényes repertoár ötvözi egy kisebb operaház, egy prózai művészszínház és-a Szegedi Kortárs Balettnek köszönhetően - egy modern táncszínház kínálatát. Ez ma meglehetősen kockázatos vállalkozás. Relatíve sokba is kerül, ráadásul nem garantált a siker, akár mellé is lehet vele fogni. De ahogy egy focimeccs, a színház is izgalmasabb, ha van tétje és kiszámíthatatlan. A két pedagógus-szakszervezet nem ért egyet Szegediek is tüntetnek Pénteken délután 4 órakor tüntetnek a tanárok Budapesten, a képviselői irodaház előtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szervezésében. A nagyobb tábort tömörítő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) viszont nem vesz részt a megmozduláson, noha ugyanúgy ellenzi a kötelező óraszám megemelését. : i - y -y* " . ————-——— PÁRTOSSÁG H! Pap Jánosné határozottan tagadta, hogy a szakszervezetnek politikai kötődése lenne. Azt mondta, nem kötelezték el magukat egyik párt mellett sem. A PDSZ országos elnökének, Kerpen Gábornak is feltettük ugyanezt a kérdést, emlékeztetve, hogy a jobboldal vonul rendszeresen az utcára. Az elnök - aki elismerte, Csongrád megyében „nincs jelentős taglétszámuk" - tagadta, hogy kötődnének a jobboldalhoz, egyenlő távolságot szeretnének tartani valamennyi parlamenti párttól. kezés. Pap Jánosné szerint számukra az a fontos, hogy vonják vissza a törvényt, amivel jobban segítik a kollégákat, mint tüntetés szervezésével. Csak legvégső esetben mennének utcára. A demonstrációt szervező, kisebb taglétszámú PDSZ-nek nincs szegedi vagy megyei szervezete, alapszervezetek helyett csoportok alkotják a legkisebb egységet. Sikerült beszélnünk az egyik csoportképviselővel: a Móra Ferenc Szakközépiskolában tanító Izsó Katahn elmondta, ha tud, elmegy a pénteki tüntetésre. Azért nem biztos benne, mert két kisgyereket nevel, és kevés az ideje. Szerinte szükség van megszorításokra, az ingyenórák bevezetését azonban átgondolatlan intézkedésnek tartja, ráadásul rengeteg miatta az adminisztráció. F. K. A nyugdíjas járuléka Szeptember 1. óta a nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott nyugdíjasnak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie - hívja fel a figyelmet a jogszabály változására az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága. Az úgynevezett kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas| egyéni vállalkozó pedig az eddigi 5 százalék baleseti járulék helyett 10 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas a saját természetbeni egészségügyi ellátásához járul hozzá ezzel az összeggel, a másik oldalról pedig azt, hogy a központi költségvetés ezen túl csak a foglalkoztatottnak, illetve kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő nyugdíjas után fizet az Egészségbiztosítási Alap részére. Ez a változás nemcsak a munkaviszonyban, hanem az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra is vonatkozik. Nem jutottak megegyezésre a tanárok abban, hogyan tiltakozzanak az őket érintő megszorító intézkedések, többek között a kötelező óraszám megemelése ellen. A PDSZ péntek délutánra utcára hívja a tanárokat, míg a PSZ a tárgyalások híve. Noha húszról huszonkettőre csak a jövő tanévtől nő a tanárok heti óraszáma, a módosított közoktatási törvény már szeptembertől ajánlotta két pluszóra ledolgozását - túlóradíj nélkül. A Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola ezt úgy oldotta meg - mondta el kérdéseinkre válaszolva Baráth Lajosné igazgató -, hogy a szakkörök vezetését, a tanulmányi versenyekre, érettségire való felkészítést számítógépes program segítségével adminisztrálják. A kimutatások alapján ellenőrizhető, kinek mennyi a tanórán kívüli elfoglaltsága, abból levonják a heti két ingyenórát, a megmaradó óraszám pedig túlórának számít. Jövőre azonban, amennyiben kötelező lesz heti 22 órát tanítani, és megmaradna a két ingyenóra is, kiderülhet, hogy kevesebb tanárra van szükség. Nos, valójában ez az, amitől komolyan tartanak az érdekképviseletek. „Mi se örülünk, hogy bevezették a két ingyenórát mondta Pap Jánosné, a PSZ városi titkára -, egyelőre mégsem megyünk utcára." Az érdekképviselet az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvet sérti a rendel-