Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-10 / 238. szám

SZERDA, 2006. OKTÓBER 11. "MEGYEI TÜKÖR" 259 Vállalkozásfejlesztésre vett volna fel hitelt egy makói üzletember, fedezetéül egyedi kialakítású, 180 négyzetméteres alapterületű házát ajánlotta, ami 22 millió forintba került. A hitelt nem kapta meg: az értékbecslő szerint a ház a belckcriilési költség felét sem éri. Az eset nem egyedi: a fedezet értékének becslésekor sokféle szempontot vesznek figyelembe. Sajátos színfolt Makón a Kelemen László utca 35. szám alatti, szépségszalonnal egybeépített családi ház. Külsejét egyedi burkolat borítja, ami a tulajdonos, Herédi Mihály saját keze munkája: betonból és néhol olvasztott hungarocellből terméskő mintájúra formázott vakolat. Az otthon bent is rejt több, nem hétköznapi látnivalót: a mindössze két évvel ezelőtt felhúzott falakon mindenütt kézműves festés, egyedi, vízmelegítéses kandalló, luxusberendezésű fürdőszoba nem is beszélve a legmodernebb uniós követelményeknek is megfelelő, szoláriummal, műkörömstúdióval felszerelt szépségszalonról. Az egyik szegedi értékbecslő cég szerint mindez nem ér sokkal többet tizenegymilliónál. - Nem hittem a szememnek, amikor megkaptam az értékbecslés eredményét: tizenegymillió volt a végösszeg, ami egyszerűen irreális, azok után, hogy több tízezer forintot kifizettetett velem a bank a bírálatért. A ház puszta költségvetése huszonkétmillió forint - magyarázza még mindig hitetlenkedve Herédi Mihály, aki mindenekelőtt elmondta: vállalkozásfejlesztésre szeretett volna egy ötmilliós hitelt felvenni, ennek fedezetéül kínálta otthonát, családi cégük telephelyét. A házat ezen felül még kilencmilliós hitel terhelte, ám a hitelintézet - az egyik bank - előzetesen átvállalta a már meglévő tartozást, így a hitelösszeg tizennégymillióra rúgott volna. A fedezet értékének ezt meg kell haladnia - a tulajdonos nem is aggódott efelől. - Az utca túlfelén álló, az enyémmel csaknem egy időben épült házat nemrég 25 milbó forintért adták el, pedig az alapterülete kisebb mint az én otthonomé, ami 180 négyzetméteres. Közel 30 milliós értékre számítottam, ráadásul a birtokomban van egy hivatalos értékbecslés, ami 25 milliós nettó értéket mutat, ezért úgy gondoltam, minden rendben lesz. Nem így történt foglalta össze a vállalkozó, aki szerette volna felülvizsgáltatni a döntést, vagy legalább egy hivatalos számlabizonylatot kívánt látni a döntésről. Am a hitelintézet ezt a kérést elutasította. - Elég gyakori, hogy még az ingatlan bekerülési költségénél is kevesebbre értékeli cégünk a családi házakat, hiszen jelenleg pang a piac, és nekünk az ingatlanba épített anyagok árán túl a valós piaci helyzetet is mérlegelnünk kell a végső összeg meghatározásánál - mondta el lapunknak a bank által megbízott hitelintézet képviselője, aki nem akarta, hogy leírjuk a nevét. Szakmai szempontok alapján Herédi úr házát reálisan közel 11 millió forintra értékeltük, ami nyilván azért is ilyen alacsony összeg, mert banki fedezetként a valós árnál alacsonyabb összeget kell megjelölnünk. I. SZ. MÁS MEGOLDÁS A vállalkozó egyébként felhagyott a hitellehetőségek keresgélésével: magánbefektetőt talált üzleti elképzelései megvalósításához. Herédi szerint harmadára értékelték a házát Elúszott a makói vállalkozó hitele Makk az alsóvárosi templom mellől - Beregbe Ald tölgyet ültet, megszállott Az MTA megszüntet az országban száz, Szegeden tíz kutatócsoportot Pénzszűkében ki működteti majd a műszereket? A pénzszűke, megszorításcsomag, a reform elérte az egyetemeken működő akadémiai kutatóhelyeket is. Az országban eddig dolgozó 172 helyett csak 79 csapat dolgozhat tovább, így Szegeden minden második egyetemi akadémiai kutatócsoport megszűnik az esztendő végéig. Huszonhat éve létező akadémiai kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a reakciókinetikai, de az alapkutatásokra szakosodott, értékes műszerekkel dolgozó csapatot decemberben föl kell oszlatni. - Az ésszerűsítés már elkezdődött ezen a területen, hiszen az elmúlt 15 évben csökkent a létszám, sőt: azt 1998-ban eleve 10 főben maximáltak - emlékeztet Kiss Tamás egyetemi tanár, a Burger Kálmán alapította bioszervetlen-kémiai kutatócsoport vezetője. Igaz, 2002 táján elszaporodtak a minimális létszámú, vagyis 1-2 fős kutatócsoportok, s a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) célja a kutatási témák számának csökkentése. De ami a mostani pályázati ciklussal kezdődik, az a kutatók rémálmaiban sem jött elő. Hiszen az MTA 172 egyetemi kutatócsoportja helyett 79, az SZTE eddigi 22 csapatával szemben tizenkettő kapott a következő négy évre anyagi támogatást. - A kutatók heti négy órában oktattak az egyetemen. Ez a megoldás termékenyítően hatott a munkájukra, és az egyetemi képzésbe is színt vitt - vélekedik Kiss Tamás. - De nem az a gond, ki lép a katedrán a helyükre, mert az egyetemi oktatók kötelező óraszámát már növelte a kormány. A probléma az, ki működA Kiss Tamás vezette bioszervctlen-kémiai kutatócsoporton kívül még egy tucat csapatot ereszt szélnek az MTA Fotó: Karnak Csaba teti a milliárdos műszerállományt, mi lesz az elkezdett, de még nem befejezett kutatási témákkal. A magasan kvalifikált kutatói gárda sorsa sem közömbös: várhatóan 70-80 szakember áll föl jövő év elejétől a mikroszkóp és más, sok millió forint értékű műszer mellől. - Friss vegyész diplomával bent maradtam kutatónak az egyetemen. Családot alapítottam, az itteni munkára tettem föl az életem. Most viszont az utcára kerülök, állást keresek, de kicsi a reményem arra, hogy Szegeden el tudok helyezkedni - mondja keserűen Hollertder Dominik. A kutatásra fordítható összeg nagyságrendje nem csökkent, de belső aránya változott: az eddigi 4,5 milliárddal szemben a kutatócsoportok működtetésére csak 1,8 milliárdot költhet az ország, oszthat szét az MTA, miközben az alkalmazott kutatásra szánt jóval jelentősebb összegeket a gazdasági minisztérium kezeli. Sajnos mára már nem csak az alap és alkalmazott kutatások kerültek szembe egymással, de párhuzamos intézményrendszer látszik kialakulni ezek finanszírozására, melyek nem egyfelé, az ország eddig elismert kutatási potenciáljának megőrzése irányába munkálkodnak. - A biológiai rendszerekben a fémionok szerepének vizsgálata a dolgunk, de szétspriccel a társaság - jellemzi helyzetüket Kiss Tamás. - A döntés megváltoztatására nincs mód, ezért az új pályázati lehetőségekben reménykedünk. ÚJSZÁSZI ILONA PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ Három dolog kell a pusztítással járó háborúhoz, de a jövőt befolyásoló kutatómunkához is: pénz, pénz, pénz. De ki döntsön a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzekről? A kérdésre adott választél függ a Magyar Tudományos Akadémia reformja, a kutatóintézetek jövője. Herédi Mihály egyedi külsejű háza több mint huszonkétmillió forintba került két éve Fotó: Illyés Szabolcs Hullik a makk, ahol tölgy van a parkban - és szedik a makkgyűjtők. Hová kerül? Új erdők lesznek belőlük, Gyálaréttől Beregig. A gyűjtést szervező mérnöktanár egész családjára ráragasztotta az erdőimádatot. Ha kirándulnak, már felesége is szakértői szemmel nézi az erdőt. A háromgyermekes családban majd a legkisebb fiú viszi tovább a szakmát. - Minket megszólaltatni, újságcikkben? Lefotózni? Még mit nem! Mit szólnának a cégemnél, hogy gyűjtögetek! Még azt hinnék, rá vagyunk szorulva! mondja az anyuka az alsóvárosi templom mellett; három gyermekével szedi a makkot, vödörbe. Cserecsemeték a városnak Eltekintünk a megszólaltatástól - cserében elmondja, hová viszik a makkot. Szabó József erdőmérnök-tanárhoz, aki megállapodást kötött a szegedi önkormányzattal: a Mátyás-téren övé a makkgyűjtés joga - pontosabban ő veszi át a gyűjtőktől a termést, százötven forintért kilónként. Minden kiló makkért cserébe két egészséges tölgycsemetét biztosít a városnak. A cserecsemetéket az önkormányzati tulajdonú erdőkbe ültetik - a Makkoserdőbe többek között. S a gyűjtött makkot kik veszik meg? Akik tölgyest telepítenek. Gyálaréten jó húsz hektáron telepít tölgyest egy magántulajdonos, de kerül a Mátyás-téri makkból Hódmezővásárhelyre, sőt az ország északkeleti csücskébe, Beregbe is. Hogy épp oda, nem véletlen: az erdőmérnök-pedagógus beregi származású. Pályakezdőként a debreceni erdészetben dolgozott, tanítónő felesége a szomszéd faluban kapott állást. Akkoriban éppen erdőmérnököt kerestek Szegedre, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. - Arra gondoltunk: leköltözünk ide, tanárkodunk, s jól megleszünk mondja Szabó József. Pénz, félszáz év múlva így is lett. Amióta az uniós csatlakozás kapcsán elkezdődtek a magánerdő-telepítések, a tanítás mellett pályázatokat is ír erdőtelepítők számára. És szaporítóanyaghoz is hozzájuttatja a telepítőket - tölgy esetében makkhoz. Ki ültet tölgyerdőt ma, amikor minél gyorsabban pénzt szereznének jutni az emberek - és a rendkívül lassan növő tölgyesből leghamarabb félszáz év múlva kezd csordogálni a pénz? Szabó József és természetbarát fiai. A gyűjtők 150 forintot kapnak a makk kilójáért Fotó: Segesvári Csaba - Megszállottság kell a tölgytelepítéshez, és pénz - mondja a szakember. Aki tölggyel foglalkozik, annak nincs szüksége arra, hamar hozzon bevételt az erdeje. Hanem azt akarja, hogy az ükunokák is azt mondhassák: ezt az erdőt még az üknagypapa ültette... Legnagyobb sikerélménye Szabó Józsefnek, ha egy területtulajdonost sillerül rábeszélnie valamilyen tájidegen, gyorsan növő fáról - kocsányostölgyre. Összcsaládi erdőimádat Családja mit szól az erdőimádathoz? Rájuk is átragadt. - Mint a legtöbb embernek, nekem is teljesen hamis, mondhatni, idealista elképzelésem volt az erdőről. Aztán, amikor egy kiránduláson beleültem egy hangyabolyba, ez megváltozott - mondja nevetve Szabóné Csepregi Boglárka, a feleség. - Mindez azonban már régen volt, „kikupálódtam", már-már én is kezdem szakértő szemmel nézni az erdőt.. Nem is lehetne másként: akárhová megyünk, férjem rögtön azt meséli, itt és itt milyen fafaj van, melyik az őshonos, melyik a betelepített, milyennek kellene lennie... És sokat gombászunk. Férjem már szarvasgombát is talált, hogy hol? Titok. Pástétomot készítettem belőle, pillanatok alatt elfogyott... - így Boglárka aszszony. Ki viszi tovább a három gyermek közül a mesterséget? A jelek szerint, 'mint a népmesékben: a legkisebb fiú. Menyhért még csak általános iskolás, de már harminc méterre meg tudta közelíteni az őzeket, hogy lefényképezze őket. F. CS. GESZTENYE, DIO A gesztenyeszezon nem volt jé az idén, az aknázémoly rettenetes pusztítást végez a vadgesztenye-állományban. országszerte mindenütt - mondja az erdőmérnök-tanár. Diógyűjtéssel viszont mert sok az elhagyott tanya, udvarán a diéta, és szerte a megyében sok az olyan diéfasor, melynek termése egyébként kárba veszne - sokan foglalkoznak, s cukrászdáknak adják el, egyénileg, nagy mennyiségben.