Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-10 / 238. szám

KEDD, 2006. OKTÓBER 10. * A K T U Á L I S " 3 Varga, Pistrui és Magyar az első százban - Szerintük kisebb a vagyonuk A leggazdagabb megyeiek Ifj. Bába István Gellért Ákos Varga Gusztáv Pálmai Antal A leggazdagabb száz közé több mint 3,7 milliárd forintos vagyonnal lehetett bekerülni - derül ki a Magyar Hírlap idei, sorrendben ötödik kiadványából. Csongrád megyéből 2006-ban hárman sze­repelnek a Tbp 100-ban: Varga Mihály, Pistrui László és Magyar József. Ezúttal regionális listát is készített a szerkesztőség, Dél-Magyarországról a hármak mellé még négyen iratkozhattak fel 1,6 és 2,6 milliárd forint közötti vagyonukkal. Tegnap a megyében még nem le­hetett hozzájutni a Magyar Hír­lap száz leggazdagabb magyarról szóló kiadványához, de interne­tes portálok, félinformációk alapján már mindenki a helyezé­seket latolgatta. Az országos na­pilap idén ötödszörre állította össze a vagyonos emberek Top 100-as listáját. Túl nagy meglepetés senkit sem ért, legfeljebb a helyezések változtak. Csányi Sándor őrzi ve­zető helyét a leggazdagabb ma­gyarok listáján, az OTP Bank ve­zérének vagyona a becslés sze­rint 90 milliárd forint. Demján Sándor egy év alatt mintegy 20 százalékkal növelte vagyona ér­tékét, hasonlóan jó éve volt Leisztinger Tamásnak, a Pick volt tulajdonosának, aki tizenkét hónap alatt 13 milliárd forinttal lett gazdagabb. A legjobb száz kö­zé 3,7 milliárd forint alatt nem lehetett bekerülni. Csongrád megyéből hárman iratkoztak fel a százak listájára, közülük Varga Mihály, a szegedi központú KESZ Kft. többségi tu­lajdonosa és vezérigazgatója, va­lamint Magyar József, a szentesi Hungerit Zrt. egyik tulajdonosa és vezérigazgatója, aki már az el­ső, 2002-es kiadványban is sze­repelt. Varga a négy évvel ezelőtti 98. helyről jutott el a mai 55.-re hatmilliárdos vagyonával, de egyszer már huszonötödikként is jegyezték. Magyar József viszont egyre hátrébb csúszik négymilli­árdos vagyonával, most a 92. he­lyen áll. Új szereplő a szegedi a 87. helyen álló Pistrui László, a Szeviép Zrt. résztulajdonosa, 4,2 milliárd forinttal. Varga Mihály lapunk kérdéseire válaszolva ki­jelentette, nem foglalkozik a ki­advánnyal, a feltüntetett összeg még sosem fedte a valóságot. Ez különben sem személyes va­gyon, hanem egy kockázati tőke, amelynek értéke a mindennapok függvénye. Pistrui László szerint túlzó adatokat közölnek, azon­nal tudna másik kétszáz embert mondani, aki őnála gazdagabb. Hozzátette: minden hasonló lis­ta szubjektív, véletlenszerű, rá­adásul olyan cégvagyont becsül meg, amelynek 90 százaléka működőtőke. Magyar Józsefet is felhívtuk telefonon, de ő nem kí­vánt nyilatkozni. A szerkesztők idén először egy tizenöt szereplős regionális listát is összeállítottak, Csongrád me­gyét Közép- és Dél-Magyaror­szághoz sorolva. Az első tíz he­lyen a százas lista gazdag embe­rei állnak - többek között Bara­nya, Bács-Kiskun és Csongrád megyéből -, majd szegediek kö­vetkeznek: a tizenegyedik helyen ifj. Bába István, a tizenkettedi­ken Gellért Ákos, a tizennegyedi­ken Varga Gusztáv, a tizenötödi­ken Pálmai Antal áll. Az elhunyt sztárügyvéd, Bába István fia in­gatlanbefektetésekkel foglalko­zik. Elmondta, nem érdekli a lis­ta, és a becsült 2,6 milliárd forin­tos vagyon köszönőviszonyban sincs a valósággal. Gellért Ákos ­konferencia-, vásár-, szabadidő­központ, valamint működő üzem tulajdonosaként nem kí­vánta kommentálni a megjelent listát, amely szerint 2,2 milliár­dos vagyonnal rendelkezik. A Szilánk csoport tulajdonosát, Varga Gusztávot, akit Németor­szágban értünk utol telefonon, meglepte a lista, és szerinte sem fedi az összeg a valóságot, hiszen a becsült 1,8 milliárd forintos va­gyon egy cég vagyona, nem pedig magánemberé. Pálmai Antal, a Medikémia Zrt. vezérigazgatója azt mondta, az 1,6 milliárdos fel­tüntetett vagyon a cég könyvben kimutatott értéke, amelynek ő mindössze 15 százalékos tulaj­donosa: ebből is látszik, hogy sántítanak az adatok - közölte. F.K. A SZERKESZTŐ M00SZERE 7 Szakonyi Péter szerkesztőként ötödszörre jegyzi a könyvecskét, amelyen - mint mondta - egész éven át dolgozik egy stáb. Nem ál­lítja, hogy a számok hajszálponto­sak, hiszen például nincs tudomá­suk a gazdaság szereplőinek tel­jes ingatlanvagyonáról. Azt mond­ta, aranyszabály, hogy nem sza­had nagyságrendeket tévedni. El­mesélte, amikor már nyomdába adták a kötetet, derült ki, hogy a százak közül az egyik gazdag em­ber megvette a másik cégét, va­gyis míg az egyiknek a vagyona értékelődött fel, addig a másiknak a készpénzállománya lett na­gyobb. A gyanúsított családját keresték - Pitbullokkal fenyegetőztek a szegedi Veres ács utcában Hajnalban kopogtattak K.-éknál Kutyákkal „felfegyverkezve" ér­kezett két férfi néhány nappal ezelőtt egy szegedi, Veres ács utcai társasház elé. A férfiak a június 22-én, a Kálvária téren történt verekedés egyik gyanú­sítottjának, K. Istvánnak a fe­leségével akartak beszélni, de nem találták meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról már többször beszá­moltunk, június 22-én hajnal­ban véres verekedés játszódott le Szegeden, a Kálvária téren. Az ütleget egy kocsmai inzultus előzte meg, ahol az ivóban kido­bóként alkalmazott férfi össze­szólalkozott, majd ütésváltásba keveredett az egyik ittas vendég­gel. A felek ezután abban egyez­tek meg, a Kálvária téren rende­zik nézeteltérésüket. A kidobó a megbeszélt idő­pontra három „munkatársát" is riasztotta, akik különböző ütő­és szúróeszközökkel jelentek meg a helyszínen. A brutális ve­rekedés után két férfi - a kidobó és K. István - maradt a földön, őket végül a szegedi kórházba szállították, ahol a kidobó két héttel később elhunyt. A rendőr­ség már a verekedés napján őri­zetbe vett három férfit, néhány nappal később pedig a bíróság négy verekedő előzetes letartóz­NYOMOZNAK A megyei rendőrkapitányság szóvivője elmondta, a június 22-i Kálvária téri verekedés ügyében a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Az egyik gya­núsítottal szemben halált oko­zó, a többi hárommal szemben életveszélyt okozó testi sértés megalapozott gyanúja miatt fo­lyik eljárás. Az ügyben szakértői véleményt is kikértek. Az ismeretlenek nem baráti céllal zörgették meg a Veres ács utcai ház ablakát Fotó: Schmidt Andrea tatását rendelte el, köztük K. Ist­vánét. , - Hajnali fél négykor, a Nemes takács utca felé néző ablakunkon kopogtattak. A fiam nézett ki és beszélt azzal a két, pitbullszerű kutyával érkező idegennel, akik azt kérdezték tőle, hol lakik K. István. Útbaigazította őket, a Ve­res ács utca felőli ablakoknál ér­deklődjenek - mesélte K. István egyik szomszédja. A kutyások­nak a Veres ács utca felől egy fia­talember nyitott ablakot, akitől már K. István felesége felől ér­deklődtek. Nem tudták, hogy a nő már két hónapja máshol la­kik. Először elhinni sem akarták ­információink szerint többször is visszatértek aznap a ház elé -, majd mikor rájöttek, hogy azóta valóban új tulajdonosok lakják a házrészt, azt próbálták megtudni a fiatalembertől, hova költözött a kétgyermekes asszony. Ezt a fiatalembert mi is keres­tük, többször, kitartóan, mégsem tudtuk utolérni, végül azt üzente újdonsült szomszédaival, hogy nem kíván nyilatkozni, nem akar jobban belekeveredni az ügybe. Annyi azonban bizonyos, a fiú nem volt hajlandó elárulni az egykori tulajdonosnak, K. Ist­ván feleségének új lakcímét a „kutyásoknak". A fiú és a hajnali kutyás látoga­tók párbeszéde nem lehetett hét­köznapi jellegű, hiszen a fiatal­ember az inzultus után a rendőr­ségnél tett bejelentést. Ennek té­nyét, és egy rendőrjárőrnek a helyszínre küldését egyébként 7liczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, de bő­vebb információt az üggyel kap­csolatban nem árulht el. Mivel a rendőrség „részleteiben rekonst­ruálja" a június 22-i verekedés eseményeit, ami a gyanúsítottak verekedésben játszott szerepé­nek tisztázásához szükséges, in­formációink szerint - és ez K. István egykori szomszédai sze­rint is igen valószínű - a kutyás férfiak arra akarták rávenni K. István feleségét, „mondja meg a férjének, hogy okosan valljon, különben baj lesz". Úgy tudjuk, hogy a kidobó baráti köréhez tar­tozó és előzetes letartóztatásban lévő három férfi azt szeretné bi­zonyítani, hogy ők tétlen szemlé­lői voltak az esetnek, az ütésvál­tások csak a kidobó és K. István között zajlottak le. K. Istvánnak az esetet jól isme­rő védőügyvédje néhány nappal ezelőtt még azt nyilatkozta la­punknak, hogy ezt a feltevést ő is elképzelhetőnek tartja, hiszen ha hárman egymással összebeszélve vallanak, a másik félnek eléggé nehéz bizonyítani ennek ellen­kezőjét. A jelenlegi helyzetet to­vább bonyolítja, hogy az ügyvéd azóta tragikus hirtelenséggel el­hunyt. Pénz­emberek FEKETE KLARA Az első, az ország leggazdagabb embereinek listáját felállító kiad­vány 2002-ben jelent meg, és mivel újdonságként hatott ebben a műfajban, óriási vihart kavart. Az emberekből indulatokat váltott ki, a szereplők pedig vérig sértődtek. Csongrád megyéből akkor öten küzdötték be magukat az első százba, és közülük hárman - Magyar József, Csonka Gábor, Bába István - azonnal perrel fenyegetőztek. Azért, mert már akkor sem fedte hajszálpontosan a valóságot a becsült vagyon nagysága, ám ezt nem tudták egy kézlegyintéssel elintézni. Magyar József végül elállt a pereskedéstől, Csonka Gábor peren kívül egyezett meg a kiadóval. Bába István keresetét - amelyet a sztárügyvéd haldia után az örökösök folytattak - azonban elutasította bíróság. Négy év telt el, az ötödik kiadványt tarthatjuk kézben, és az élet alaposan megváltozott körülöttünk. Már kevesebb indulat kíséri a nyilvánosságra kerülő 9-10 számjegyű összegeket, emberek százezreinek nyújtanak ugyanis napi vizuális élményt a tévében a gazdagok nyaralásairól, házairól készült riportocskák. A másik oldalon pedig a vagyonosok mosolyognak azon, hogyan próbálko­zik az újságírók szakértőkkel megerősített csapata cégeket, bevé­teleket, jövedelmeket, ingatlanokat felértékelni. Tegnap, amikor a megye gazdag embereivel beszélgettem, ma­gam is azt tapasztaltam, nem okoz zavart a topbsták megjelené­se. Sót egyesek büszkék voltak arra. hogy a semmiből elindulva működő, európai méretű cégeket hoztak létre, amelyek emberek százainak adnak munkát, és adót fizetnek a magyar államnak. Pistrui László mondta ki azt, hogy aki erre a listára rákerült, biz­tos szereplője a magyar gazdaságnak. Ezt pedig büszkén lehet vál­lalni. Hatmilliárdról döntött idén a regionális tanács Ot poszt lesz fideszesé a régióban Öt poszton biztos fideszes politikus váltja a szocialistákat a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban. Az eddig huszonkét tagú grémium - amelyre most Lamperth Mónika kiszivárgott beszéde is ráirányította a figyelmet - idén mintegy hatmilliárd forintnyi állami pénz szétosztásáról döntött. A szegedi reptér is regionális pénzből épül. Huszonkét ember döntött az el­múlt években a Csongrád, a Bács-Kiskun és Békés megyéből beérkezett vállalkozói és önkor­mányzati pályázatok támogatá­sáról a régióban. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az úgynevezett decentralizált forrá­sokról határozott. Tagja ennek a testületnek a Csongrád, a Békés és a Bács-Kiskun megyei közgyű­lés elnöke, a szegedi, a kecske­méti, a békéscsabai és a hódme­zővásárhelyi polgármester. Emellett megyénként egy, azaz összesen három kistérségi veze­tő, a Dél-alföldi Regionális Ide­genforgalmi Bizottság megbí­zottja, a Nemzeti Területfejlesz­tési Hivatal régióvezetője, vala­mint a miniszterek képviselői. Korábban a tárcavezetőket, hiva­talnokok képviselték, a Fi­desz-kormány idején vezették be azt a gyakorlatot, hogy helyi poli­tikusokat bíztak meg a feladat­tal, ezt a szokást átvette a követ­kező kormány. így legutóbb pél­dául a szentesi alpolgármester, Szűcs Lajos képviselte a környe­zetvédelmi és vízügyi minisztert, a gazdasági és közlekedési mi­niszter Török Gusztáv Andor ka­locsai szabad demokrata polgár­mester szájával szólt - ugyanak­kor nem politikus, hanem a me­gyei munkaügyi központ vezető­je, Vladiszavlyev András volt a foglalkoztatáspolitikai és mun­kaügyi miniszter delegáltja. A kormányváltás új miniszté­riumi struktúrát hozott, keve­sebb a tárca, így elvileg kevesebb a kormányképviselő is. Mivel most Kecskeméten a fideszes Zombor Gábor győzött, Békés­csabán pedig Vantara Gyula, s mindhárom megyei közgyűlés elnökét a Fidesz adja, jelentősen megnő az ellenzéki párt súlya a regionális tanácsban is. Azt, hogy ez mire elég, pontosan nem tudni: a DARFT-ot a törvény szerint a közgyűlések megalaku­lása után össze kell hivni ­ugyanakkor készül a területfej­lesztési törvény módosítása. Amelyről Lamperth Mónika ön­kormányzati miniszter azt mondta az MSZP zárt választ­mányi ülésén, hogy olyan válto­zatot terjeszt a parlament elé, amely a kormánypárti politiku­soknak „erős lehetőséget és mandátumot ad". Ez ellenzékiek szerint azt je­lentheti, hogy a minisztériumi képviselők száma fog gyarapodni az új törvényben. Csongrád megyében regionális pénzből kezdett épülni többek között a szegedi repülőtér, s a makói és a mórahalmi fürdőbe­ruházásokhoz is hozzájárult ez a forrás. A DARFT döntéseivel szemben politikai kritika nem­igen fogalmazódott meg Csong­rád megyében - annál több pél­dául Békésben. Szarvas újjává­lasztott fideszes polgármestere, Babák Mihály lapunknak azt mondta, igenis megérezték az előző ciklusban a kormánypárti befolyást a DARFT-ban: a város jelentős turisztikai pályázata vi­tatott körülmények között került a nem támogatottak közé, de tu­domásul vették a helyzetet, és máshová pályáztak. B. A. Jogellenes jelentés Péterfalvi Attila tegnap kijelentette: jogellenes a háziorvosok tételes betegforgalmi jelentése, mert azt nem törvény, hanem kormányren­delet szabályozza. Az ombudsman felszólította az egészségügyi mi­nisztert, hogy helyezze hatályon kívül a kormányrendeletet, továbbá felkérte a jogalkotókat arra, hogy törvényi szinten teremtsék meg a jogalapot a tételes betegforgalmi jelentés használatához. Döntésével gyakorlatilag alátámasztotta a háziorvosok véleményét is, akik szege­di kezdeményezésre néhány hete aláírásgyűjtésbe kezdtek, és kijelen­tették: októbertől nem hajlandók jelenteni, mert nem látják biztosí­tottnak az adatok megfelelő kezelését.

Next

/
Thumbnails
Contents