Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-07 / 236. szám

10 SZIESZTA 2006. október 7, szombat KISS TAMÁS: 1956 ÚJÍTÁSA, A NÉPHATALOM HIÁNYZIK A LEGJOBBAN AZ ELMÚLT 50 ÉVBŐL Szegeden kezdődött a forradalom Szeged kerüljön be a történelembe, tegyük helyére az itt történteket! Ez a jelentősége annak, hogy fölidézzük a Tisza-parti egyetemi város 1956-os napjait, s az elmúlt fél évszázadot - véli Kiss Tamás, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) egyik alapítója, a jogász, aki civil szervezetek tagjaként és közhivatalnok­ként is oly sokat tett és ma is dolgozik 1956 reha­bilitálásáért. - ön volt az első, aki engem ezzel a témával megkeresett 1989-ben - emlékeztetett ak­kori balassagyarmati beszél­getésünkre, miközben 2006 nyarán balatonedericsi házá­ban pipára gyújtott Kiss Ta­más. - Miután akkor elkészült az interjú, számomra kiderült: azt, ami néhány nappal a for­radalom kitörése előtt Szege­den történt, csak néhány mondattal intézik el az 1956-ra emlékezők, de még a kort kutató történészek is. Új szervezet születik - Életem meghatározó hely­színe Szeged: vagy azért, mert erre voltam büszke, vagy azért, mert emiatt kellett befognom a számat - összegzi „szögedi­sége" lényegét '56 elsőszámú tanúja, aki szerint emléket kell állítani a ritka történelmi pilla­natnak: vidéken és nem Buda­pesten kezdődött az 1956-os forradalom. - Az orosz nyelv fakultatív oktatása érdekében bojkottra szólított föl egy felhívás - bu­dapesti joghallgatók aláírás­sal. Nekem Lejtényi András barátom mutatta meg az egy­oldalas stencilezett fölhívást ­idézte föl azt a mozzanatot, aminek hatására kimondta: „Te, Andris! Rendben van, hogy ne menjünk az oroszórá­ra. De ez kevés. Alakítsunk egy diákszervezetet!" Elrohantak közös barátjukhoz, Tóth Imré­hez, s hármasban továbbgon­dolták az ötletet. Három nap alatt Szeged összes egyetemi hallgatója arról beszélt, hogy „kéne csinálni valamit". Nem Diákvezérek - Mindhármunk családja elő­életében volt valami, ami ütkö­zést jelentett a fennálló rend­szerrel - magyarázta Kiss Tamás (képünkön) a MEFESZ-ről írt könyve minapi szegedi bemuta­tóján, miért épp a három szege­di joghallgató lett 1956 első (di­ák)vezetője. - Például a békés­csabai Tóth Imre édesanyjának volt egy kis üzlete, amit államo­sítottak, onnan elküldték, a la­kásukat elvették. Ó segédmun­kás lett, s csak később került a jogi karra. A tatabányai Lejtényi András rokonságában akadt va­laki, akit a Rajk-perben elítéltek. Jómagamról annyit, hogy az egyik özvegy nagyanyámtól a földjeit, a másiktól a lakását vet­ték el. Az orosz hadifogságot megjárt apám 1952-ben részt vett a Fehér gárda nevű antibol­sevista szervezkedésben; en­gem jeles érettségivel sem vet­tek föl elsőre az egyetemre... A www.mefesz.hu című honla­pon Kiss Tamás a MEFESZ-do­kurhentumait helyezte el, de várja az egykori MEFESZ-tagok visszaemlékezését is. is gondolták, mennyire kapóra jön, hogy október 16-ára nagygyűlést hívott össze az egyetlen párt akkori egyetlen ifjúsági szervezete, a DISZ. - A DISZ le akarta csilla­pítani a nyüzsgést. De nem jelentek meg az auditórium maximumban az ifjúsági és pártvezetők, erre - nem tudok másképp fogalmazni, mint hogy: pofátlanul - kivonul­tunk az oktatói pulpitusra, s bejelentettük: „Új diákszerve­zetet alakítottunk. Mit szóltok hozzá?" Egy kis bizonytalan­kodás, néhány közbeszólás után megalakítottnak nyilvá­nítottuk a Magyar Egyetemis­ták és Főiskolások Szövetsé­gét, a MEFESZ-t - idézi föl a Rákosi-rendszer elleni első független szervezet születésé­nek történetét az alapító. - Az orosz nyelv fakultatív oktatása mellett bekiabálások hangzottak el a marxizmusról és a katonai oktatásról, a diák­jóléti bizottságról. Valaki azt mondta: politikai követelése­ket is tűzzünk zászlóra. Meg­szólalt Tóth Imre mellettem: „Az nem lesz jó, mert mi nem politizálunk." Erre én: „Várd meg, hogy mit akar a többi! Szavazzon kézfeltartással, aki politikai követeléseket is akar!" Erre szinte mindenki föltartotta a kezét. „Mit ja­vasoltok?" - kérdeztem. - Erre jött, hogy „Nagy Imrét a kor­mányba!", „Kossuth címert!" A végén: „Az orosz csapatok ki­vonulását!" Vagyis a nagygyű­lés onnan indult, hogy lesz egy diák érdekvédelmi szervezet, de végére megalakult egy új szervezet, amelyik politikai 1956 első, független szervezetét, a MEFESZ-t az auditórium maximumban alakították meg a szegedi egyetemisták. Az elnökségben középen Perbíró József egyetemi docens, mellette jobbról (a mikrofon mögött) Kiss Tamás joghallgató FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE célkitűzéseket is megfogalma­zott. Tehát két órával koráb­ban nem tudtam, hogy az élé­re állok a követelésnek: „Von­ják ki az orosz csapatokat!" ­számol be a fordulat fordu­latairól az egykori diákvezető. Országos mozgalom - „Csatlakozzatok!" címmel október 17-én küldtük el a fel­hívásunkat az ország különbö­ző egyetemeire - ismerősök­nek. Október 20-án elhatároz­tuk, hogy az egyetemi városok­ba a MEFESZ küldöttei men­nek, s elosztottuk a feladato­kat, a 18 fős MEFESZ-vezető­ségből ki hova utazik. (Lejtényi és én mentünk Pestre, aztán Gödöllőre.) Azzal a céllal in­dultunk mindnyájan, hogy föl­ím. *mm \ mW i • Á F0TÓK: KARNOK CSABA vegyük a kapcsolatot az ottani egyetemistákkal. Ez szomba­ton történt. Fogalmunk se volt, hogy hétfőre, október 22-re az egyetemi DISZ- és pártvezetés hívott össze gyűlést - vagy pártközponti, vagy minisztéri­umi utasításra -, hallván a sze­gedi hangulatról, azzal a céllal, hogy csendesítse le a diáksá­got. Tehát az ország összes egye­temén ugyanaz a menetrend: a helyi DISZ-, vagy pártvezetés összehívja a hét első tanítási napjára a diákgyűlést, elkez­dik a szöveget, mire fölszólal a szegedi küldött, s a hallottak hatására az összegyűlt diákság kiveszi a hatalmat a helyi ha­talom kezéből. - Ennek hatásosságát jelzi a műegyetemi határozat, ami úgy kezdődik: „Csatlakozunk a szegedi egyetemisták javasla­tához, mi is megalakítjuk a MEFESZ-t, s követeljük..." -se követelések nagyjából megis­métlik a szegedi fölvetéseket, kicsit más hangsúllyal és sor­rendben - idézte föl a műegye­temen történteket Kiss Tamás. - Október 23-án részt vettünk a pesti tüntetésen. Akkor már nem Szeged, hanem Budapest volt az események, a forrada­lom központja. Követelésekből hiány A forradalom után Szegeden perbe fogták a MEFESZ-ve­zetőket. Kiss Tamás és Tóth Imre börtönbe került. Lejtényi András külföldre menekült. - Csak egyes szakaszokat tártak föl 1956 történetéből, de az egésznek nincs egysé­ges, „központi" értékelése ­fogalmazott 1956 első diák­vezetője. - Ezért keverik a fo­galmakat: forradalomról, szabadságharcról beszélnek; megírják a pesti srácok és az utcai harcok történetét. De ezekből a leírásokból a lé­nyeg hiányzik: az, hogy alul­ról indult minden, mert az egyszerű, önmagát belelkesí­tő, utcára vonuló ember aka­rata döntött el mindent. így '56 lényege, a hatalomgya­korlás módszere, a néphata­lom az, ami hiányzik - az 1990-től, a rendszerváltozás­tól induló időszak közéleté­nek szervezéséből is. (Az in­terjú teljes terjedelmében Újszászi Ilona: A szabadság pillangója. 1956 Szegeden, az egyetemen című könyvében olvasható.) Ú. I. Dokumentumjáték A MEFESZ szegedi születését dokumentumjátékban idézik föl a mai egyetemisták október 16-án 16 órakor az auditórium maximumban. A Magyar Irodalmi Kreatív Színpad (MIKSZ) amatőr színházi csoport e produkciójáról, illetve 1956 első független szervezetéről a TiszapART Kulturális Televízió dokumentumfilmet készít. Az előadás rendezője, Sándor János a szereplők munkáját irányítva azt érezte a legszebb pil­lanatnak, amikor a diákok már nem csak felolvasták, hanem megélték a fél évszázaddal ezelőtt történteket. A MEFESZ megalakítása és köve­telései pontokba foglalása volt 1956 kovásza. A dokumentumjáték­ban Kiss Tamás alakját Szabó Máté (képünkön), történelem szakos di­ák alakítja. Azt mondja, 1956-ban főszerep jutott az egyetemistáknak, mert egy fiatalnak nincs annyi vesztenivalója, mint egy felnőttnek, ezért bátrabban követelheti a változást.

Next

/
Thumbnails
Contents