Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-29 / 229. szám

PÉNTEK, 2006. SZEPTEMBER 29. • FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS* 13 JÓVAL TÚL A NEHEZÉN Magyarország célba ér m-xavia HV.'ÍÍVÚ A mártélyi holtág. A természetes állapotában megmaradt terület: tőke Fotó: Tésik Attila AZ ERDŐSÁVOKTÓL A MEZSGYÉKIG Legkevesebb helyreállítanivaló a megye tiszántúli részén mutatkozik: ott sok szikes terület megmaradt - ilyen például a Batida-puszta, illetve a Csanádi-puszta, mely utóbbi a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik. A szintén tiszántúli, volt löszpuszták nagy hányadán jól jövedelmező szántóföldek vannak, ezeket kár lenne kivonni a művelésből. Viszont az egykor létezett mezővédő erdősávok helyreállítása nagyon hasznos lehet: megakadályozzák, hogy a szél elhordja a termőtalajt. A mezsgyék szintén hasznosak az^lővilág szempontjából, őrzik a terület eredeti élővilágát. Sokak hiedelmével ellentétben káros gyomok, rovarok sem tudnak betelepülni onnan a szántóföldekre, hiszen nem alakult ki bennük ellenálló képesség az ott használt vegyszerekkel szemben. maradhat benne valamennyi víz, óriási jelentőségű vizes élőhellyé válna - mondja az ökológus, együtt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel. - A vízügy készen áll olyan tározó létesítésére, mely, túl azon, hogy árvízi védekezésre szolgál, egyszersmind vizes élőhely is - így az Atikövizig igazgatója. Mintegy 900 hektáron folyamatosan vízborítás maradhatna a tározóban, ez két és fél millió köbméter vizet jelent, a természetes viszonyoknak legjobban megfelelő, egy-másfél méteres szintingadozással. A terület csatornahálózata, csekély módosítással, az egykori fokgazdálkodáshoz hasonló hasznosítást is lehetővé tenne. A döntés a leendő tározó közelében élők kezében van. Jóléti feladatkör A megye nyugati területein, a Homokhátságon is vannak területek, ahol legnagyobb hasznot a visszatermészetesítés jelentheti. Száraz, rossz termést hozó szántók helyére borókás kerülhet, igazi őshonos növény e tájon - mondja Margóczi Katalin. Sípos Ferenc, a nemzeti park természet-megőrzési osztályának vezetőhelyettese tippet is ad vállalkozó szellemű területtulajdonosoknak: fűszeradalékként nagy kereslet van borókabogyóra, de ezt védett területről, a nemzeti park területéről nem lehet fedezni. A borókás-buckások kirándulóhelyként is kitűnőek, mintegy jóléti szolgálatot láthatnának el. F.CS. A privát Ohm-törvény Három kemény tényező szoros összefüggésére alkották meg a zseniális Ohm tudós mester nevéhez kapcsolt áthághatatlan törvényt. A feszültséget, az áramerősséget és az ellenállást kapcsolták össze olyan megosztott háromszögbe, amelynek kottájára gyerekjáték kiszámítani bármelyik kettőből a harmadikat. Rázós tételnek is mondanám, aki nem veszi figyelembe, vagy rosszul számol, azt megrázza az áram. Vagy jól meg is csapja. Alig-alig ismerték akkor még az elektromosság titkait, amikor a tézis létrejött, de nem tudok róla, hogy fölülvizsgálatát - revízióját - bárki is kezdeményezte volna. Lehet, hogy versbe is foglalták, ahogy a Pitagorasz-tétel is zenghető, a kis angyalommal fűszerezve, de nem biztos, hogy a memoriterek megmaradásának a törvénye úszott volna el bennem, ha nem jut ilyesmi eszembe. Arról sincsen tudomásom, hogy bármelyik kormány privatizálni akarta volna már. Mit keres itt akkor a privát Ohm-törvény ?Van egy kedves ismerősöm, mindenféle elektromos encsömbencsömöket árul sarki kis boltjában. Látogatják is, ha nem is a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárba, de megtalálnak itt mindent, arhire otthoni biitykörészéseikhez szükségük van. Azt tapasztalta a kereskedővé lett elektromos szakzseni, magáncélokra átköltött Ohm-törvénynyel is találkozik szinte napjában. Pedig hát, ha valaki tudja, ö aztán biztosan ismeri a következményeket: aki a törvényt megsérti, azt megrázza. Nem a törvény, hanem az áram. Kajla eszem kerekei azonnal forogni kezdenek. Azt hiszem, az ellenállás birizgálta föl legjobban, mert szinte díszlépésben masírozott elő bennem a kívánság: nem lehetne megalkotni a társadalmi ohm-törvényt is ? A politikai ellenzékét például ? Mert az is ellenáll, bármikor. A jobbnak a bal, a balnak meg a jobb, amíg mindegyik hasra nem esik. Ez az alapképlet, de van közben közép is, sőt jobbközép és balközép is. Ha az egyik azt mondja, hogy fehér, még a végére se ér, már elhangzik a kontra: csak azért is fekete! Az egyik azt mondja, rohanunk a fejlődésbe, csak úgy dübörög, a másik rávágja, csúszunk bele a pöcegödörhe, csak úgy sikamlik. Most éppen ötfigurás a sakktáblánk - öt pártra szakadtunk, de vannak partvonalról bekiabáló kisebbek is -, valahogy ezt kellene csökkenteni háromra, hogy számolni lehessen vele. Az áramerősség és az ellenállás kombinációitól az utcán is függ a társadalmi feszültség. Ha viszont lényegesen csökkenne bármelyik is, elmaradnának a klasszikus utcakövek - mintha a palesztin utcakölkök kőzáporait tanulták volna el tisztesnek se mondható szurkolóink -, elfogynának a francia mintára fölgyújtott autók, az utcatáblák befogadására kitett lábazatot kalapácsvetöként forgató agyonpitykézett suhanc is kimaradna a játékból, és a rendőri osztagoknak se kellene kölcsönkérniük a focisták sípcsontvédőit, hogy lábukat el ne tördelje a nehéz kő. Engem leginkább az aggaszt, hogy a legnagyobb ellenállók most is visszafelé akarnának lépni, pedig előre kellene, végre már! Hogy legyen vége már, ahogy költőnk is énekelte, és elkezdődjön valami. Vannak dolgok, amelyeket évszázadonként legföljebb egyszer kínál a történelem, és mi sorra jól elcsavarjuk őket. H. D. Szántó helyén borókás A mocsár is lehet érték Végső nekifutás a szegedi csatornaprojektnél A természet helyreállításának szükségességét Nyugat-Európában már közgazdászok sem vitatják. Csongrád megyében is vannak területek, melyek megművelve anyagilag szinte semmi hasznot nem hajtanak - sőt inkább viszik, semmint hoznák a pénzt. „Visszatermészetesítve" azonban a puszta létükkel is sokat jelenthetnek. A gazdasági fejlődést egyre inkább korlátozza a természeti tőke csökkenése. A természeti tőke: az eredeti, illetve eredetihez közeli természet. Befektetni mindig a korlátozó tényezőbe kell. Közgazdasági érvek Ez a befektetés a természet helyreállítása - mondja Margóczi Katalin, az SZTE ökológia tanszéke docense. Nemrégen jött meg egy németországi tudományos rendezvénysorozatról, ahol közgazdasági érvekkel bizonyították a természetes környezet visszaállításának szükségességét. Ez ott lehetséges, ahol a művelés nem jövedelmező. Csongrád megyében ilyenek például a Tisza menti, mentett oldali, belvizes területek. Ez egybecseng Dobi Lászlónak, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének véleményével. - A vízügy régóta mondja, nagyon drága dolog a belvizes helyekről évről évre elvezetni a vizet. Vagy víztűrő növényeket kell ott termeszteni, vagy vizes élőhelyként hasznosítani az ilyen területeket - hangsúlyozza az igazgató. Kettős hasznosítás A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv keretében Dóénál létrehozandó árvízi tározó, ha mindig Szeptemberre nagyrészt elkészült a szegedi csatornaberuházás. Befejeződött az új hálózat kiépítése, csupán néhány helyen zajlanak még munkálatok, leginkább a természet „meglepetéseinek" köszönhetően. Sokfelé folynak az átadási vizsgálatok, a lakosság csak ezek lezárultával és persze a névre, ingatlanra szóló értesítés kézhezvétele után köthet rá a hálózatra. Akad aztán olyan hely is, ahol éppen néhány lakó furcsa hozzáállása akasztotta meg a munkákat. A legnagyobb megpróbáltatásokon túl vagyunk tehát, ami a 36 hónapos szegedi csatornázási projektet illeti. Az idei árvízi rekordvízállás azonban e munkálatokat sem hagyta érintetlenül. A Felső kikötő soron eredetileg a körtöltésben futottak volna a csövek, azonban a vízügyi hatóság az árvíz miatt visszavonta az engedélyeket. Új nyomvonalat kellett hát találni a csatornának, és nem lévén más megoldás, magánkézben lévő területeken kellett kijelölni a csővezetékek helyét. E területeken jelenleg folyik a szolgalmi jog bejegyzése. Az érintett területek tulajdonosait kártalanítják. A csatornázási munkálatok azonban még az idén befejeződnek itt is. Némileg elhúzódnak, de november 17-ére befejeződnek a munkálatok a Hosszú utcában és az újszegedi Kertész utcában is. Előbbi helyen négy ott lakó okoz komoly gondot, hiszen bár hozzájárultak telkük határának beljebb helyezéséhez, a kerítéseket a mai napig nem bontották el. Ez az ügy valószínűleg bíróság előtt végződik. A Kertész utcában szintén az árvízi helyzet okozott fennakadásokat. Tápén, a Tápé széle soron a csatornázás elkészült, zajlanak az átadási vizsgálatok. Miután a Szegedi Vízmű Zrt. fölülvizsgálja a dokumentumokat, októberben lezárul az átadás. Az új útburkolat itt november 17-ére készül el, akárcsak a szentmihályi Mikes Kelemen utcában. Kiskundorozsmán, a Kond utcában és a Kálmán közben más okokból kell még várni a szilárd útburkolat elkészültére. A Szegedi Vízmű Zrt. vízvezeték-felújítást végez a területen, emellett 6 új telket is kialakítottak ugyanitt. Ezeken építkezések zajlanak, így az aszfaltozással célszerű kivárni, amíg megszűnik a nehéz tehergépjárművek forgalma.