Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-29 / 229. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. SZEPTEMBER 29. A mozgáskorlátozottak is küzdenek az adóforintokért Fotó: Katnok Csaba FÉLPÉNZNÉL IS KEVESEBB •j Az adóbevallások alapján 23,7 milliárd forintot lehetett volna idén felaján­lani a civil egyesületeknek, 11 milliárdról azonban nem rendelkeztek az adózók. Természetesen ez az összeg sem vész el, a parlament dönt arról, hogy a költségvetésen keresztül milyen célokra fordítja. példa erre a két megyei mozgás­sérülteket tömörítő egyesület: míg a négy intézményt, három támogató szolgálatot és egy nap­pali foglalkoztatót fenntartó Mozgássérültek Alternatív Egye­sülete évről évre több pénzhez jut az adóforintokból, a másik, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete csökkenő be­vételekről számol be. Az előbbi egyesület elnöke, Fe­kete Albertné szerint idén száz­ezer forinttal több volt a bevételük az egy százalékokból, és a Nemze­ti civil alaptól - ahová az el nem utalt adóforintok automatikusan eljutnak - hárommillió forinthoz jutottak pályázat útján. A Csong­rád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete viszont - mondta el Tóth Margit elnök - kereken száz­ezer forinttal kevesebb pénzt ka­pott az állampolgároktól, és a Nemzeti civil alaptól is mindösz­sze 800 ezer forint jutott számuk­ra működési kiadásokra, holott tavalyelőtt még hárommilliót ítéltek meg nekik. Fekete Albert­né azt mondta, azért állnak job­ban, mert a négy intézményhez kötődő családokat, ismerősöket ­igaz, óriási munkával - meg tud­ják győzni, ne felejtsenek el ren­delkezni az egy százalékokról. F. K. A függetlenek keveset költhetnek a választásra Kampány saját zsebből A függetlenként induló polgármester- és képviselőjelöltek saját maguk finanszírozzák választási kampányukat, és fejenként mind­össze néhány tízezer forintot költenek. A szegedi 19. választókerületben induló Tóth András körülbelül 10 ezer forintot költ választási kampányára, az ezzel járó kiadá­sokat saját zsebből finanszíroz­na. Ebből a pénzből szórólapokat és mintegy 50 darab plakátot ké­szíttetett. - Több plakátot nem is akar­tam, a plakátolásnál ugyanis ha­tékonyabbnak tartom a szemé­lyes találkozást - mondta a kép­viselőjelölt. Hozzátette: a szóró­lapokat két fia hordta szét a vá­lasztókerületben, a gyerekek az ajánlószelvények gyűjtésénél is sokat segítettek. Ennél egy kicsivel többet, né­hány tízezer forintot fordít a kampányra Újvári László, Balás­tya jelenlegi polgármestere, aki ugyancsak saját pénzéből fizeti az ezzel járó költségeket. - A plakátokat és szóróanya­gokat egy vidéki vállalkozással készíttettem el, minden ki­adásról őrzöm a számlát ­mondta a polgármesterjelölt. Minden balástyai háztartásba a posta szállította ki nyomtat­ványként azt a borítékot, amelyben a programjáról, az el­múlt •időszakban polgármester­ként elért eredményeiről, és jö­vőbeni terveiről tájékozódhat­nak a lakosok. Ahogyan a többi választáson induló jelölt, ő is lehetőséget kapott a helyi új­ságban a bemutatkozásra, ezért nem kellett fizetni. Bordányban polgármester- és képviselőjelöltként is indul Ta­nács Gábor. Az Összefogás Bor­dányért névvel fémjelzett szerve­zet öt jelöltje összesen mintegy nyolcvanezer forintot költ a kampányra - a pénzt ők maguk adták össze. - Ebből az összegből hirdetést vásároltunk két helyi újságban, és szórólapokat készíttettünk ­mondta Tanács Gábor. A szóró­lapokat ismerősök és barátok se­gítségével juttatták el a belterüle­ti lakossághoz, a külterületen élők eléréséhez pedig a posta szolgáltatását vették igénybe. Az ajánlószelvények gyűjtésében is ismerősök, barátok segítettek neki, természetesen társadalmi munkában. NY. É. Horváth Dezső kollégánk első díjat kapott Győztes szegedi írók Két szegedi író nyerte Balmazújváros önkormányzata Ember és kör­nyezete a mai Alföldön című országos pályázatát, amelyre Veres Péter szellemiségéhez szorosan kötődő szociográfiai alkotásokat vártak. Az első díjat lapunk munkatársa, Horváth Dezső újságíró, író kapta. A második díjat Pásty Júlia Bródy Sándor-díjas író vehette át. Az első dí­jas alkotás, az Apjuk helyett - állam című riportregény a tiszadobi ál­lami nevelőotthon lakóinak sorsát rajzolja meg tárgyilagosan, elmé­lyülten és felelősséggel. A Ha árad a Tisza című, második díjas tanul­mány hitelesen követi nyomon a Tisza idei áradását és az alföldi em­berek küzdelmét. Sok a kiéheztetett civil egyesület Már a postaköltségre sem futja az egy százalékból Az adózók elfelejtik felajánlani személyi jövedelemadójuk egy százalékát civil alapítványok­nak, egyesületeknek. Sok szer­vezet olyan keveset kap, ameny­nyi a postaköltségekre sem elég. Azok az alapítványok, egyesüle­tek kapják a legtöbb felajánlást az adófizetők egy százalékaiból, amelyek reflektorfényben állnak, köszönhetően annak, hogy van pénzük hirdetésre. Az adóforin­tok tehát az amúgy már „feljövő­ben" lévő civileket teszik még te­hetősebbé. Egy országos felmérés szerint minden tizedik szerve­zetről elmondható, hogy olyan kevés pénzt ajánlottak fel számá­ra, amely még a postaköltségekre sem elég. Szinte fillérek jutnak a Közéleti Kávéházi Esték Alapítványnak, az idei bevétel 85 ezer forint volt ­mondta el Szondi Ildikó, aki ala­pítóként nevezte meg magát. A ti­zenöt éve működő alapítvány hiá­ba ismert, alig kap támogatást az emberektől, az egy százalékokból befolyt összeg még egy hirdetés kifizetésére sem lenne elég. Szon­di Ildikó szerint az óvodák, isko­lák, egészségügyi alapítványok „elhappolják" a pénzt, és az igaz civileknek nem marad. A civil szervezetek közül az egészségügyi, szociális és állatvé­dő alapítványok, egyesületek - és a történelmi egyházak - kapják a legtöbb felajánlást. Főleg azok a szervezetek, amelyek intézmé­nyeket is fenntartanak, azáltal ugyanis nagyobb az ismertségük, több család, azok rokonsága, ba­ráti köre kötődik hozzájuk. Jó Bizonyítványt kaptak a polgármesterek Két évet töltöttek az egyetemen Egyetemi önkormányzati vezetőképzésen vett részt közösen a makói kistérség majd mindegyik polgármestere-bizonyítványukat a napokban kapták kézhez. Az ötletgazda, a pitvarost Dégi György a hasznos ismereteken túl új lendületet is kapott a polgármesteri munkához, ám úgy véli, a kurzus azoknak is hasznára válik, akiket nem választanak újra október elsején. llll ÜL A pitvarosi Dégi György a kur­zus elvégzését tanúsító okle­véllel Fotó: Szabó Imre Két kivétellel a makói kistérség mindegyik polgármestere részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kétéves önkormányzati vezetőképző kurzusán. Korábban nem volt példa rá, hogy az újdon­ságnak számító felsőfokú szak­tanfolyamon lényegében egy egész kistérség képviseltesse ma­gát - mondta el lapunknak a résztvevők egyike, a pitvarosi Dégi György. A képzés most ért véget, a polgármesterek a napok­ban vehették át a sikeres vizsgá­kat igazoló tanúsítványt Piliscsa­bán, ahol az órákat is látogatni­uk kellett kéthetente. A kurzusra egyébként veje, Szász György - akkoriban a Ma­kó és Térsége Fejlesztési Kht. ügyvezetője - hívta fel a pitvarosi polgármester figyelmét, aki az­tán kollégáit is meggyőzte: érde­mes jelentkezni. - A polgármes­terség ma már nem csupán tiszt­ség, hanem szakma, hivatás is egyben - mondja Dégi György. A résztvevők jogi, politikatudomá­nyi, társadalomismereti, közgaz­dasági és vezetéstudományi elő­adásokat hallgathattak neves előadóktól. A költségtérítéses kurzus elvégzéséhez az egyes ön­kormányzatok és a kistérség, de egy szponzor is segítséget nyúj­tott a csapatnak, mely a közös tanulás ideje alatt a korábbinál is jobban összekovácsolódott. A lé­nyeg persze az, amit megtanul­tak. - Amit eddig úgymond ösz­tönösen csináltam, azt most már tudatosan végzem. Összeért ben­nem az elmélet és a sokéves gya­korlat - vall az óralátogatások legfőbb hasznáról Dégi György, aki ráadásul úgy érzi, új ambíciót és lendületet kapott a polgármes­teri munkához. A polgármesterek a bizonyít­ványt néhány nappal a helyható­sági választás előtt vehették kéz­hez. Nyilván valamennyien ab­ban bíznak, hogy választóiktól is jó bizonyítványt kapnak, azaz új­raválasztják őket - de mi történik, ha mégsem? Dégi György opti­mista: azt mondja, a képzés során megszerzett tudás jól hasznosít­ható nem csak a közszféra egyéb területein, de a vállalkozások vilá­gában is. A pályázatírói vagy a hu­mánpolitikai, illetve gazdaság­szervezői jártasság például sok te­rületen hasznos lehet - vélekedett Pitvaros első embere. SZ. I. M. Meglepte az ausztrál közönség lelkesedése egy hónapos ausztráliai turnéjuk során a vásárhelyi Dixie Jam Session zenekar tag­jait. Az együttest négy fesztiválon is sztár­vendégként léptették fel a szervezők. A vásárhelyi zenészek muzsikájára - a mű­fajban idehaza szokatlan módon - a kö­zönség mindenütt táncra perdült. Tavaly tavasszal játszott együtt a vásárhelyi Fekete Sasban a helyi Dixie |am Session együttes Bob Barnard ausztrál trombitással. Azt nem sejthették, hogy a nagy sikerű kon­certnek köszönhetően az idén négy fesztivá­lon is felléphetnek Ausztráliában. Hatvani fenő, a zenekar vezetője próbaképp jelentke­zett a zenekarral az ötödik kontinens idei dzsesszfesztiváljaira, s megemlítette a szer­vezőknek, hogy együtt játszottak a neves trombitással. A szervezők felhívták Bob Bar­nardot, aki azt mondta, nagyon jó zenekar­nak tartja a Dixie Jam Sessiont. Ajánlása elég volt, a szervezők meginvitálták a Fonay Ti­bor, Csanádi Lajos, Sallai László, Márton Norbert, Varga Valéria, Hatvani Jenő összeté­telű zenekart. - Augusztus 10-étől október 9-éig voltak meghívásaink, de mivel mindannyian dolgo­zunk, Norbi pedig még iskolás, csak egy hó­napot vállalhattunk - mondta Hatvani Jenő. A zenekar augusztusban Londonon és Szin­gapúron keresztül utazott az ausztrál tavasz­ba, s négy neves, a dubbói, a bellingeni, a newcastle-i és a noosai fesztiválon játszott. - Bennünket a kiküldött lemezünk alapján a sztárzenekarok közé soroltak, közösen az amerikaiakkal és az új-zélandiakkal - árulta el a zenekarvezető, azzal együtt, hogy ezt csak a helyszínen tudták meg, s nem kis iz­galmat okozott számukra. Akárhány helyen léptek fel, a közönség táncra perdült a muzsikájuk hallatán. A Di­xie Jam Sessiont a dubbói fesztiválon aratott siker aztán elldsérte a másik négy helyszínre. - Dubbóban a búcsúesten amerikaiak ját­szottak, s szerették volna, ha tíz percre mi is beszállunk. Ebből másfél óra lett, Bellingen­ben a két meghirdetett koncertünkből négy lett, még a nemzetközi bridzsbajnokság záró vacsoráján is zenéltünk - sorolta Hatvani Je­nő. A zenekar egyik legnagyobb élményét a gosfordi dzsesszklubban adott háromórás koncert jelentette, melyen a nézőközönség túlnyomó része táncra perdült, beleértve azt a nénit is, aki azt mondta, járni is csak bottal tud, de ezt ő sem hagyja ki. A vásárhelyi zenekart meghívták Sydney egyik magyar éttermébe is játszani. Az otta­ni, Horváth János vezette zenekar húszperces blokkra kérte fel őket, ebből végül másfél órás boldog zenélés kerekedett. A zenekar a newcastle-i dzsesszfesztiválon bizonyosodott meg arról, ami nálunk csak a popzenekaroknak adódik meg: több olyan vendéggel is találkoztak, akik csak azért mentek utánuk, hogy muzsikálni hallják őket. KOROM ANDRÁS Az ötödik kontinensen turnézott a vásárhelyi Dixie Jam Session Sztárok lettek Ausztráliában Noosában közösen koncerteztek Bob Barnarddal Fotó: Kelemen Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents