Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd ' Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. SZEPTEMBER 23. WWW.DELMAGYAR.HU MARJANUCZ LÁSZLÓ TÖRTÉNÉSZ SZERINT TÖRTÉNELMIETLEN AZ '56-OS PÁRHUZAM „A tüntetés Forradalmi időket élünk - mondják Szegeden az utcára vonulók, a budapesti Kossuth téren demonstrálók. Az egy héttel ezelőtti vasárnap délután kezdődő forró szeptember forgatókönyvében föl-föltűnnek a történelemből, az 1848-as és az 1956-os forradalomból ismert helyszínek, elnevezések és reakciók. Forradalmi időket élünk? kérdeztük a történészt, Marjanucz Lászlót. A forradalmi helyzet az, amikor egy szisztéma válik működésképtelenné a hatalom intézményrendszere pedig diszfunkcionálissá. Ekkor a politikai és a társadalmi válságot a hatalom aktuális birtoklói nem tudják kezelni - véli Marjanucz László, a Szegedi Tudományegyetem Új és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője. E kritériumnak nem felel meg a mai magyarországi helyzet. Demonstrációk A politikai tüntetés szintjére jutott a kormánykritika, de nem jutott válságba a társadalmi szisztéma, a piacgazdasági berendezkedés - így a történész. Ami a Parlament előtt és az ország nagyvárosaiban történik, az a kormánykritika békés eszközökkel való, demokratikus megnyilvánulása. Ám ami Budapesten a tévénél a múlt vasárnap éjjel kezdődött és keddre virradóan az utcákon megismétlődött, az nem forradalmi fölkelés, de kimeríti a zavargás fogalmát. A tévé ostroma ugyanis nem tekinthető a progresszív változtatatás olyan szimbólumának, mint a Landerer-nyomda kézrátétellel való elfoglalása 1848-ban - magyarázza a történész. A mostani társadalmi ellenállást közvetlenül a Gyurcsány-beszéd napvilágra kerülése váltotta ki, mert lelepleződött a hatalomgyakorlás valódi indítéka és célja: a politika nem a jövő szolgálatáért kellett, hanem a hatalomban maradásért, illetve annak újbóli megszerzéséért. Ez a politika akkor sem fogadható el fejlett öntudatú társadalomban, ha a lakosság félrevezetését, azaz a választások megnyerését az ő érdekükben álló reformok megvalósításának szándékával indokolják. A reform a jövő megváltoztatásának programja, vagyis elvileg értékes politikai vállalkozás, a nemzet egészét szolgálja. Az ezzel kapcsolatos kommunikáció viszont verbális zűrzavart tükröz, mert a kényszerintézkedéseket is reformnak álcázza. A helyzet erkölcsi vetülete is összetett, hiszen a hazugságból nem lehet erényt kováA fiatalok vezetik, juttatják csúcsra a menetet csolni, mint ahogy a hazugság bevallása sem erény. Az igazság azért jobb a hazugságnál, mert nem kell félni, hogy kiderül. Tehát fordított logikát követ a kormány, ami a régi erkölcsök talaján állóknál, az értékelvű politizálásban hivőknél ellenállást váltott ki. Forgatókönyvek Nem szokott forgatókönyve lenni a forradalmaknak. Azok többnyire spontánul, váratlan, vagy akut társadalmi vagy politikai probléma esetén robbannak ki - hangsúlyozza Marjanucz László. Történelmietlen az '56-tal való párhuzam. Akkor egy fölülfői és kívülről ránk erőltetett, a magyar történelmi hagyományoktól idegen gazdasági és társadalmi rendszer ellen kelt föl a nemzet. Most nem erről van szó, hiszen 16 éve demokráciában élünk. Itt és most ennél kisebb dologról van szó. A kormány szerencsétlen taktikájának, rossz húzásának társadalmi-politikai következményét szenvedjük. Szimbólumok Igaz, 1956-ban az egyetemisták petíciója a márciusi ifjak 12 pontjára rímelt, csakhogy az a petíció akkor mély társadalmi probléma orvoslására tett kísérlet. A '48-as ifjak nyomdaFOTÓ: KARNOK CSABA foglalásának emlékét idézte föl a rádió '56-os ostroma. Ezek a forradalmi változás szimbólumai. Ezen szimbolikus lépések mostani megismédésével a megmozdulás jogosságát és igazságosságát próbálnák hangsúlyozni a résztvevők tárja föl az összefüggést a történész. De ettől még nincs forradalom, hiszen a feltételek, a körülmények, a helyzet ma alapvetően más - nem forradalmi. Ú. I. MUNKATÁRSAINKTÓL - A villanyszerelőséget is csak Budapestre menekülve szerezhettem meg - sajnálkozik a régmúlt miatt Fodor Imre, akit a honvédségnél ezredesi rangig jutó apja miatt büntetett az új hatalom. A fiatalok között forgolódó munkás jelen volt a Rákosi-rendszerben születő első demokratikus szervezet és annak az 1956-os forradalom kezdetén is fontos szerephez jutó követelései megfogalmazásakor. Aztán a szegedi utcai tüntetéseken ott volt a vörös csillagok leverésekor. A megtorlás idején fekete listára került, a rendszerváltozáskor pedig a munkástanácsok nevet máig őrző szakszervezet vezetőjeként vállalt közszerepet. Az ősz hajú, a munka frontján 43 évig harcoló forradalmár ismét utcára vonult: demonstrált a Parlament előtt, tüntet Szegeden. - Nem kérek abból, hogy az MSZMP fiókszervezete, a KISZ egykori vezetőAz 1956-os forradalmár, Fodor Imre újra az utcán politizál FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA és ifjak az utcán „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon" - jellemezte Örkény az 1956-os forradalom előtti társadalmi közeget. „Hazudtunk reggel, éjjel, meg este" - lepleződött le a kiszivárgott Gyurcsány-beszéddel a mai hatalom. Mi az ismét utcán politizáló forradalmárt, a szegedi tüntetés vezérét, és legifjabb résztvevőinek arcát villantjuk föl. je, a hazugságtól feslett politikai garnitúra oktasson ki demokráciából - közli indítékait. Tiltakozom a munkavállalókat megnyomorító intézkedések ellen. De más ez a tüntetés, mint az akkori - jelenti ki. - Akkor a diktatúra, most meg a szellemi diktatúra ellen tiltakozom. A kialakult helyzet megoldása Gyurcsány lemondása, szakértői kormány alakítása lehet. Fiatalok az élen - A diákok kezdeményezték a tüntetést Szegeden - teszi helyre a dezinformációt Péter Árpád, aki gyógyszerészként és kívülállóként figyelte eddig a politikát. - Magyarország nem épülhet hazugságra, emellett teszek hitet azzal, hogy elmegyek tüntetni. A politika nem állhat a nemzet fölött. A tisztesség és az igazság iránti igény kerekedett felül bennem, amikor - hallva a gyurcsányi hazugsághoz hasonló agresszív jelszavakat - elmondtam véleményemet az első szegedi tüntetésen. A demonstrációk fő szervezőjének tartanak, bár spontán módon lettem vezető. Fölvállaltam, hogy szavaimmal és tetteimmel is vigyázom a megmozdulás tisztaságát. Addig van feladatom, amíg el nem érjük a célunkat: összegyűlik itt a jobb- és a baloldal, a politikailag semlegesek, de abban egyetértenek, hogy a miniszterelnöknek és kormányának mennie kell, véget kell vetni a politikai és erkölcsi vandalizmusnak. Meggyőződésem, most Magyarországon erkölcsi forradalomnak kell történnie. A fiatalok uralják a menetet. A 25 éves Sárdi Éva azt mondja: „Tőlem, istenhívő embertől távol áll az erőszak. Azért álltam a tüntetők közé, mert azt szeretném, ha Gyurcsány távozna, s egy igaz, feddhetetlen, kikezdhetetlen ember vezetné az országot!" Kállai László egyetemista kijelenti: „Ez a mai Magyarország nem hasonlít arra a hazára, amiben élni szeretnék. Kilátástalannak látom a jövőt, nem tudom, mi a helyes út, a hazugságok miatt nem lehet eligazodni. Gyurcsány nélkül talán még a baloldal is hitelesebb lenne. Változást szeretnék, ezért vagyok itt." A gyógyszerészből lett népvezér: Péter Árpád FOTÓ: KARNOK CSABA