Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

8 • MEGYEI TŰKOR­SZOMBAT, 2006. SZEPTEMBER 23. A neves népdalgyűjtő fia biológusként járja a világot A pápuák földjén leste a madarakat Legutóbbi expedícióján egyedül merészkedett a pápuák földjére a Vásárhelyről elszármazott madárbiológus. Péczcly Péternek szem­be kellett néznie egy macsétét, azaz bozótvágó kést szorongató őslakossal is Új-Guineában. A professzor elmondta, hogy már hozzászokott a kalandokhoz. A biológus édesapja Péczely Attila népdalgyújtő volt, róla kapta a nevét a város alapfokú művészeti iskolája. Botswanában oroszlánok közelé­ben éjszakázott, Indiában pedig a lába alatti növényzetet kellett pásztáznia, nehogy rátaposson egy mérges kígyóra. A kalandok­ra egy cél érdekében vállalkozott a Vásárhelyről elszármazott Péczely Péter: a madarakért. - Már végigmadarásztam az öt kontinenst. A trópusokkal kez­detem, a hideg vidéket, az Antarktiszt hagytam a végére ­magyarázta a biológus profesz­szor. Szerinte a globalizált vilá­gunkban addig kell ismerkedni a természettel, amíg lehet. Leg­utóbb, tavaly nyáron Új-Guineá­ban járt. Csoportos expedíció he­lyett egyedül vállalta a kihívást. Pedig nem egyszer hallotta már, hogy a magányos utazónak élet­veszélyes a pápuák földjére lépni. Kínosan ügyelnek ugyanis a tu­lajdonukra, így az őserdőre is. Csakis az engedélyükkel és fegy­veres kísérettel lehet biztonságo­san felfedezni a tájat. - Az őserdőt járva egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy hatalmas bozótvágóval, macsété­vel kúszik utánam egy fickó. Ilyenkor nincs idő gondolkodni. Azonnal mutogattam az ösvény felé, hogy ott vannak a társaim, hátha így el tudom ijeszteni. Majd erőltetett nyugalommal és magabiztossággal elmentem mel­lette a nem létező kíséretem irá­nyába - mesélte a madárbiológus. Péczely Péter a népzenegyűjtő Péczely Attila fia. Édesapjáról ne­vezték el a vásárhelyi alapfokú művészetoktatási iskolát. A pro­fesszor viszont csupán aktív zene­hallgatónak tartja magát, mond­ván: mindenféle népi muzsikát kedvel, de szívesen hallgatja Bach zenéjét is. Mint elárulta: a szülei zongorázni és hegedülni is taní­tatták, dc kegyetlen lusta volt gya­korolni, pedig jó hallás a van. - Édesapámnak viszont abszo­lút hallása volt. Egyik nótafája a Zrínyi utcában lakott. A néni egyszer finom mákos és káposz­tás rétest küldött. Annyira ízlett, hogy legközelebb én is elmentem apámmal hozzá népdalgyűjtésre, hátha újra megkóstolhatom a ré­tesét - mesélte mosolyogva Péczely Péter. A professzor nyári expedíciói miatt ritkán jut cl Vá­sárhelyre, viszont ha sikerül le­utaznia, akkor soha nem mu­laszt el virágot vinni a művészeti iskolához, édesapja emléktáblá­jára. T.A. Péczely Péter (jobbról) kezet fog Dömötör Jánossal az elszárma­zottak találkozóján. Ritkán jár Vásárhelyen Fotó: Tésik Attila A szegedi Juhász Katahnt egy címlaplánykereső versenyen fedezték fel Playboy-nyuszi lehet belőle Fotó: Karnok Csaba Második helyen végzett a CKM Magazin és a Viva Televízió közös címlaplány-vá­logató versenyén a szegedi Juhász Ka­talin. Bár így a férfimagazin borítóján nem ő domborít majd, a műsornak kö­szönhetően rengeteg más ajánlatot ka­pott - még az amerikai Playboytól is megkeresték. Véget ért a CKM Magazin és a Viva Televí­zió közös, címlaplány-válogató versenye. A tegnap adásba került döntőben egy szegedi és egy budapesti lány versengett a megtisz­telő címért, hogy az újság borítóján dombo­ríthasson. A szőke-fekete párharcból végül a fővárosi szépség került ki győztesen, de a hónapok óta zajló versenynek köszönhető­en a második helyezett szegedi lány is ren­geteg ajánlattal a tarsolyában zárhatta a megmérettetést. luhász Katalin annak ellenére lett „ezüstérmes", hogy a döntőt - melyben Chippendale-fiúknak táncolt sztriptízt, il­letve iszapbirkózott döntős társával - meg­nyerte. Egy korábban készített fotósorozat alapján ugyanis a zsűri úgy döntött, inkább a másik lányt hirdeti ki győztesnek. A sze­gedi lány azonban egyáltalán nem csaló­dott. - Idén a fekete lányok a divatosak, várha­tó volt, hogy nem nyerek - mondta. - En­nek ellenére rólam is közöl fotósorozatot a magazin novemberi száma, és ezenkívül is sok ajánlatot kaptam. A műsornak köszönhetően kereste fel például Pál Gergely testfestő, hogy legyen a modellje. Csábítja másik két hazai férfima­gazin is, hogy fotósorozatot készítene róla, melyet Katalin valószínűleg el is vállal, amint szerződése megengedi. A legnagyobb meglepetés mégis akkor érte, amikor egy amerikai férfi kereste fel. - Az illető saját sorozatot készített ró­lam, melyet aztán magával vitt a tengeren túlra. Úgy tudom, a portfolió azóta már Hugh Hefner, az amerikai Playboy tulajdo­nosának asztalán van, így még az is elkép­zelhető, hogy bekerülök a világ leghíresebb férfimagazinjába - mesélte. Katalin nagyon büszke sikereire, különö­sen azért, mert mindezt három hónap alatt sikerült elérnie. Azt mondja, családja tá­mogatása nélkül ez nem is sikerülhetett volna, hiszen nagyon sokat jelentett szá­mára, hogy végig mellette álltak. Úgy gon­dolja, ennél jobban nem is indulhatott vol­na magyarországi karrierje, melynek meg­koronázásaként jövőre elindul az Év Play­mate-je versenyen is. Persze az is lehet, hogy addigra már régen Playboy-nyuszinak' mondhatja majd magát. Méghozzá Ameri­kában. T.K. Juhász Katalin három hónap alatt keresett modell lett Az egyetemmel és a várossal ismerkednek az elsőéves diákok Veszélyes busztól a kivilágított szegedi múzeumig Az elsős budapesti jogászlány szerint könnyebb Szegeden el­igazodni, a füzesgyarmati ma­gyar szakos diáknak viszont nemcsak a közlekedés, a tan­termek megtalálása is gondot okozott. Az egyetemistákat „szegedisegük" első heteinek tapasztalatairól kérdeztük. - Könnyebb bárhova odatalálni, több a park, és sokkal zöldebb a vá­ros - foglalta össze Szeged és a fő­város közötti különbséget Vágvöl­gyi Ágnes. Utóbbit a város egyik nagy előnyének vallotta a lány. Az elsőéves budapesti joghallgató elő­ször három hete látogatott család­jával a napfény városába. Lakást vettek, hiszen Ági legalább öt évre „szegedivé" válik. A tájékozódás­sal eddig nem volt gondja, ugyan­csak elsőéves barátjával egymást navigálják a városban. - Mindenhova térképpel me­gyek, így nem érhet meglepetés ­mondta. Az elsóéves biológus Harmat Mária ugyancsak három hete él a városban. - Kezdetben azt sem tudtuk, hol tartják az óráinkat, mivel lehet odajutni. Még szerencse, hogy mindig többen indultunk el regge­lente a kollégiumból, így ha nem is zökkenőmentesen, de végül mindenhova odataláltunk. Most vitt. Ekkor láttam, nemcsak né­gyes, hanem hármas villamos is jár a városban - beszélt Emese. ­Azóta csak az l-esen utazom, buszra, trolira fel sem merek szállni. Olyan sok a járat, bizto­san eltévednék. Ezután már azon sem lepődtem meg, hogy az egye­tem néhány tantermét sem talál­tam. Szerencsére a BTK-n ara­nyos a portás bácsi, aki mindig útbaigazít - folytatta. A magyar szakos lány ezért iga­zi városnézésre még nem vállal­kozott. Az utcák közül név sze­rint csak a Kossuth Lajos sugár­utat és a Tisza Lajos körutat is­meri. Utóbb kiderült, járt már a Kárász utcán is, csak nem tudta, hogy az a neve. Buszra először a hét végén „merészkedik": no nem helyi járatra, hanem a Fü­zesgyarmat felé tartóra. KISS GÁBOR GERGŐ NEM TÜNTETNI TANULNAK A három fiatal lány, bár már teljes jogú egyetemistának vallhatja ma­gát, nem vett részt sem a tandíjel­lenes, sem az idősebb egyetemis­ták szervezte hétfő esti városi tün­tetésen. Azt mondták, elsősökként nekik most teljesen más kihívá­sokkal kell megküzdeniük, és egyébként sem hívei a tömegmeg­mozdulásoknak. már kicsit otthonosabban mozgok a városban - magyarázta a Ma­gyarba nhegyesről érkezett lány. A településnek egyébkent mindösz­sze 2700 lakosa van, így érthető első heti „ehreszettsége": csak az SZTE-re járó hallgatók összlétszá­ma meghaladja a harmincezret. ­Eddig leginkább az éjszaka kivilá­gított város varázsolt el. Különö­sen a múzeumpark gyönyörű - lel­kendezett a lány. Csák Emesével azonban min­den megtörtént, ami egy idegen településről a nagyvárosba sod­ródott elsóéves egyetemistával történhet. - Először hatévesen a vidám­parkba, másodszor tizennégy éve­sen a helyi kórházba mint látoga­tó érkeztem a városba - mesélt eddigi szegedi „kötődéseiről". A füzesgyarmati lány két hete a Károlyi-kollégium lakója. - Ami­kor megérkeztem, az egyik isme­rősöm megmutatta, hogyan jutok el legkönnyebben az egyetemre. Először az 1 -es villamosra ültünk, majd a Skálánál egy másikra szálltunk fel, ami az egyetemig vitt. Gondoltam, ez könnyű, és mivel addig azt hittem, remek a tájékozódási képességem, egyedül is kipróbáltam a utat. Meglepőd­tem, amikor a villamos nem az egyetemig, hanem a vadasparkig A regisztráció után a könyvtárt is feltérképezhetik az elsős egyetemisták Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents