Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-21 / 222. szám

• KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2006. SZEPTEMBER 21. A JOGÁSZ VÁLASZOL x — J| Dr. Juhász György mii Ingatlanörökség szétosztása testvérek között 2002-ben édesapám meghalt. Ekkor testvéremmel közösen megörököltük a családi ház felét, vagyis 1/4-1/4 arányban lettünk tulajdonosok. A ház másik fele édesanyánké maradt, és az ő javára a mi részünkre is özvegyi jogot jegyeztek be. Én ekkor már szerettem volna eladni a részem, de azt mondták, az özvegyi jog miatt nem lehet. Most édesanyánk is meghalt, így már csak öcsémmel ketten vagyunk fele-fele arányban tulajdonosok. Én el szeretném adni az ingatlant, de a testvéremék nem. Továbbra is a házban laknak. Nem szeretnék összeveszni velük, de úgy gondolom, jogosan tartok igényt örökségemre. Mit tehetek, milyen megoldást javasol? Tisztelt Olvasó! Nem szívesen boncolgatom a múltat, de a teljesség kedvéért tájékoztatom, hogy özvegyi joggal terhelten is elidegeníthető egy ingatlanhányad. Az más kérdés, hogy ilyen teherrel senki nem vette volna meg, legfeljebb csak jelképes áron. Nézzük a jelenlegi helyzetet. Az ingatlan az önök közös tulajdonát képezi. Ennek megszüntetése több módon is történhet. A legegyszerűbb, hogy eladják, és a vételáron osztoznak. Miután erről testvére hallani sem akar, megoldás lehet, hogy az ön tulajdoni hányadát megvásárolja, pontos jogi kifejezéssel élve: magához váltja. A vételárat, ellenértéket banki hitelből is fizetheti. Ebben az esetben az egész ingatlan jelzálogfedezetként szolgálhat, így testvére minimális önerővel vagy akár anélkül is ki tudná önt fizetni. Rokoni viszonyukra tekintettel én e kettő megoldás egyikét javaslom. Ha mégsem tudnak békésen megegyezni, akkor a bíróságtól kell kérnie a közös tulajdon megszüntetését. Amennyiben az ingatlan nem osztható meg természetben és testvére nem tudja vagy nem akarja az ön részét megváltani, úgy a bíróság fogja elrendelni az ingatlan árverés útján történő értékesítését, minimális vételár megállapítása mellett. Ebben az esetben is az lenne szerencsés, ha a ház kiürített állapotban kerülne árverésre. Probléma adódhat abból, hogy testvére nem vállalja a kiköltözést. Nyilvánvalóan egy lakott épület piaci értéke lényegesen alacsonyabb, mint egy beköltözhetőé. Ez nem eshet az ön terhére. A befolyó vételárból önnek olyan összeget kell kapnia, mintha az ingatlant üresen értékesítenék. Miután testvére csak fele részben tulajdonos, de az egészet használja, ezért ön elméletileg a fél házrész után használati díjra is igényt tarthat. Igen lényeges, hogy a pereskedés jelentős költségekkel jár és előreláthatóan viszonyukat is elmérgesíti majd. Komoly elszámolási vitákat eredményezhet, ha netán testvére beruházásokat is végzett. Mindent mérlegelve azt javaslom, hogy a válaszom elején felvázolt valamelyik békés megoldást válassza, még akkor is, ha ennek érdekében bizonyos engedményeket kell tennie. „Bíróság előtt adjon számot a miniszterelnök!" A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány tájékoztatásul közli, hogy a büntető törvénykönyv 211. §-ába ütköző, a választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészséghez és a Központi Nyomozó Ügyészséghez fordul Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása érdekében. A büntető törvénykönyv szerint aki választás során az arra jogosultat a választásban megtévesztéssel befolyásolni törekszik, büntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A napokban nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az országgyűlési választások során Gyurcsány Ferenc hamis információkkal, illetve valós információk elhallgatásával a választók megtévesztésére törekedett a döntésük befolyásolására irányuló szándékkal. A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány célja az, hogy Gyurcsány Ferenc cselekményének következménye ne pusztán politikai jellegű legyen, hanem kifejezett büntetőjogi szankció kövesse. A jogi felelősségre vonás hiánya a demokratikus államberendezkedésbe vetett közbizalmat semmisítené meg. Ne csak a tiltakozók által elkövetett túlkapások, hanem az azokhoz vezető, büntetőjogba ütköző politikusi cselekmények is részesüljenek szankcióban! A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány célja, hogy Gyurcsány Ferenc a független magyar bíróság előtt adjon számot a hatalomban folytatott politikai tevékenységéről. DR. ÁDÁM SÁNDOR, A MAGYAR POLGÁRI DEMOKRÁCIÁÉRT ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ELNÖKE, SZEGED Boldoggá avatás - 900 év után Salkaházi Sára Fotó: MTI A katolikus egyház a boldoggá és szentté avatással - hétköznapi értelemben - arra törekszik, hogy mindenki számára olyan példaképeket állítson, akik hősi fokon gyakorolták az embertársaik iránti szeretetet. Szeptember 17-én Budapesten, a bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás boldoggá avatta Salkaházi Sára szociális testvért, aki üldözötteket menekített a nyilasok elől, majd sorsközösséget is vállalt velük: vértanúhalált szenvedett. Hazánk Szent László kora óta Szent István, Szent Imre és Szent Gellért - először emel itthon szentek közé olyan személyt, aki Még mindig nagyon sok a virágpollen Az őszi pollenszezon a parlagfűről szól. A többi gyompollen ilyenkor már minimális mennyiségben található a pollencsapdákban. Az idén augusztus végéről szeptember elejére húzódott a parlagfű csúcsvirágzásának ideje. Az első szeptemberi héten 1000 db pollen/m3 feletti pollenmenynyiség is volt Szeged levegőjében! A múlt héten ugyan csökkent a pollenszám, de még mindig nagyon magas. Ezen a héten abban reménykedünk, hogy ugrásszerűen csökkenni fog az ambrosia virágpormennyisége, de abban, hogy az allergiás határérték (30 db/m3) alá esik, kevés az esély. Továbbra is védekeznünk kell a szénanátha ellen! További információ a részünkről: www.pollinfo.ini.hu DR. JUHÁSZ MIKLÓS, EUROREGIONÁLIS POLLENINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT nem volt se királylány, se főnemes, hanem csupán egyszerű középosztályból származó nő. Salkaházi Sára 1899. május 11-én született egyik legpatinásabb városunkban, Kassán. Szülei osztrák származású, katolikus vallású vendéglőtulajdonosok, akik büszkén vallották magyarnak magukat (Klebelsberg Kunóhoz hasonlóan). Egyházi iskolában nevelkedett, majd tanítónőnek tanult. A Felvidék elcsatolása után nem volt hajlandó a cseh kormánynak a hűségesküt letenni, valamint vágyat érzett a fizikai munka iránt, így évekig könyvkötőként dolgozott. Tehetséges újságíró lett, rendszeresen publikált, szépprózai művei jelentek meg, sőt már gyermekkora óta írt színdarabokat. 1927-28-ban ismerkedett meg a Szociális Testvérek Társaságával (S. S. S.), mely szerzetesrend a világ számos helyén végzett és ma is végez legkülönfélébb szociális munkát a szegények megsegítésére, kórházakat, iskolákat működtet, stb. Salkaházi Sára a rendbe belépve (1929) fáradhatatlanul dolgozott az elesettekért, több új otthont létesít, újságokban küzdött a legszegényebbekért, előadásokat tartott, így Szegeden is 1941. június 29-én. A német megszállás után - ekkor tüntetőleg magyarosítja nevét - a szociális testvérek tevékenyen kapcsolódtak be az üldözöttek mentésébe. Közülük a rend hazánkban mintegy ezret bújtatott hamis papírokkal, Salkaházi Sára egymaga mintegy százat, különös aggódással vette pártfogásba a zsidó gyermekes anyákat. 1943-ban egyházi fogadalmat tett, hogy akár életét is feláldozza, ha a szeretet parancsa ezt kívánja. 1944. december 27-én a nyilasok rendházukat körbefogták. Bár életét megmenthette volna, osztozott rendtársával, Bernovits Vilmával az üldözöttek sorsközösségében. Elhurcolták őket, és órák múlva hatodmagával - éppen a Gellért emlékhellyel szemben - a nyilasok a Dunába lövik. A gyilkos sortűz előtt a lemeztelenített asszony szembefordult üldözőivel, letérdelt, és keresztet vetett: mintegy megbocsátva nekik. Salkaházi Sára tragikus XX. századunk modern szentje, ahogy az Evangélium tanítja: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért." A rangos eseményen melyet a hazai közszolgálati televízió csatornák is közvetítettek részt vettek a világ minden tájáról ideérkező rendtársak, vendégek, sőt az üldözöttek és áldozatok még ma is élő hozzátartozói. A boldoggá avatás erősíti nemcsak a fővárost, hanem az egész magyar nemzet egységét. Ezentúl bárki kérheti imáiban Salkaházi Sára segítségét: „Testét sodorja a jeges Duna árja, Búzaszemként hullt jeltelen sírjába. Másokért lettél áldott áldozattá, Testvérünk, Sára!" (Sára-himnusz) HENCZ PÉTER, SZEGED A hazugság margójára Igen, tudtuk mindannyian, hogy hazudtak! A választást azonban így is megnyerték. Most, amikor véletlenül, vagy szándékosan - ki-ki vérmérsékletére bízom a választ - nyilvánosan is beismerik, akkor meglepődünk ezen. Kicsit olyan ez, mint amikor egy párból az egyik más utakon jár és a másik tudja ezt, de struccpolitikát folytat, nem akar a tényekről tudomást venni. Talán azt hiszi, hogy majd elmúlik ez a helyzet. És amikor jön a beismerés, nem tud mit kezdeni a kimondott szóval, pánikba esik. Itt tartunk most. Mi is a legjobb válasz az igazságra? Örüljünk, hogy beismerte? Vagy válaszul „borítsuk lángba Budapestet", aztán a vidéket, aztán...? Gyurcsány Ferencnek meggyőződésem szerint függetlenül attól, hojjy „beismerte" hazugságát, mennie kell a politikától. És mennie kell annak a szegedi polgármesternek is, aki négy éve folyamatosan félrevezeti „reggel, délben és este" a szegedieket, legyen szó a város gazdasági életéről vagy rágalmak tömegéről, amelyet a független bírósági döntések sorozata utasított vissza. Aki négy éve „nem csinált semmit", csak a városban folyó fejlesztéseket a saját munkája eredményének hazudta, és aki folyamatosan más tollával ékeskedik. Egy lényeges különbség azért van főnökéhez képest, Ő nem vallotta be a bűnét, ahhoz is gyenge. Játsszunk el kicsit a gondolattal! Tételezzük fel azt, ami nem fog bekövetkezni. Belátják, mennyit ártottak az országnak, menynyit ártottak Szegednek, és eltűnnek. Ki jöhet? Na itt aztán nagy űr tátong! Most az országgal ne is foglalkozzunk, ragadjunk meg helyi problémánknál. Ugye azt feltételezzük, hogy Botka megtér és békén hagyja a szegedieket. Akkor maradnak ketten. Egy többpárti jelölt, aki, miközben nemzeti szolidaritásról beszél, zálogházakat tart fent, (barátaim szerint a szegények vámszedője) sicc... Aki egész eddigi élete során a baloldali gazdasági elittel volt szoros kapcsolatban (pl. üzlettársak, stb.). Most hirtelen jobboldalinak állítja be magát. Akit - az őt ismerők véleménye alapján - két dolog különböztet meg Gyurcsány Ferenctől. Az egyik a nagyságrend, ahogy dolgait teszi, a másik az, hogy a rendszerváltoztatás idején - miután eltűnt - nem eredeti gyökereinél jelent meg ismételten, hanem a politikai paletta másik térfelén. Bár egyesek szerint ez sem véletlen, hanem küldték. Lehet, hogy tetten érhető a hazugság! ? Ha igen, akkor mennie kell, még ha Botkához hasonlóan ő sem meri bevallani. így csak egy jelölt maradt! Igaz, esélytelennek tűnik, hiszen nincs mögötte politikai szövetség, az ezzel járó lehetőségek. Igaz, azt mondták rá a napokban, hogy ő is a baloldal jelöltje. Az nem zavarta az állítást megfogalmazót, hogy hajdanában éppen ennek az embernek a segítségével indult el a HÍR Tv, és egész - általam ismert - életében a maga módján a jobboldali, értékelvű polgári életformáért tett. Térjünk vissza a valósághoz. Se Botka, se más nem fog visszalépni. Ha Dlusztus kitart, három polgármesterjelölt közül választhatnak a szegediek. Egy nyílt, egy bujkáló baloldali és egy polgári közül, akinek sajnos nincs meg a szervezett háttere. Szegény szegediek, tessék választani! DR. BARTHA LÁSZLÓ, SZEGED Az emberi rosszindulat határtalan Múlt héten jelent ineg dr. Csepeli Ferenc levele az újságban, melyben személyemről negatív képet festett. Erre szeretnék válaszolni. Nem tudom, hogy kicsoda dr. Csepeli Ferenc. Annyit lehet róla tudni, hogy nyugdíjas osztályvezető, és hogy szegedi, de nem lehet tudni, hogy honnan ment nyugdíjba, milyen osztályt vezetett, míg nyugdíjba nem ment, és főleg, hogy mit tett Szegedért eddigi életében, merthogy a nevével még nem találkoztam a közéletben - gondolom annak ellenére, hogy biztosan életvitelszerűen él Szegeden. Én a rendszerváltást megelőző időkben személyes egzisztenciámat kockáztattam azért, hogy egy emberibb országban és emberibb városban éljünk. Én szerveztem Sári Tamással a diktatúra elleni első tüntetést. Én szerveztem meg annak idején Póda Jenővel a Szegcdi Ellenzéki Kerekasztalt, hogy összefogjanak az ellenzéki politika szereplői, én szerveztem az ellenzék részéről az MSZMP-vel való tárgyalásokat, hogy a politikai átmenet ne harc legyen, hanem konszenzuson alapuljon, és én voltam az első, aki 1989-ben ennek a lapnak a hasábjain valamirevaló programot fogalmazott meg a város számára. 1994-ben én koordináltam a Polgári Szegedért Egyesület munkabizottságainak tevékenységét, és elsősorban az én munkám volt az egyesület 24 oldalas „szürke füzete", az a városi program, amiből még a mostani MSZP-s városvezetés is merített. Én időmet és energiámat áldoztam a városért, és soha nem kaptam ezért egyetlen fillért sem. Igaz, Pesten tanítok - mint nem kevesen a szegedi oktatók közül -, és emiatt az időm nagyobbik részét töltöm a fővárosban, valóban nem élek életvitelszerűen Szegeden: életvitelszerűen ingázom a két város között, mert erős szálak kötnek ide. Ebből következne képviselői alkalmatlanságom? Azt állítja Csepeli Ferenc, hogy helyes lenne, ha bizonyos múltbeli eseményekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolnék, de nem tesz fel ilyen kérdéseket, csak állít: azt állítja, hogy engem korábban a rendőrség két ügyben is elmarasztalt. Csepeli Ferenc, aki nyugdíjas, minden bizonnyal a szocializmusnak nevezett kommunista diktatúrában nőtt fel, az formálta gondolkodásmódját. Elkerülte a figyelmét, hogy időközben áttértünk egy jogállamnak nevezett formációra, amelyben nem a rendőrség marasztalja el az állampolgárokat, hanem a bíróság. Tisztelettel közlöm a lap olvasóival, hogy engem semmilyen bíróság soha el nem marasztalt. Vagy mégis? Majdnem elfelejtettem: 1986-ban volt egy munkaügyi perem, amelyben elmarasztaltak. 186 (azaz száznyolcvanhat) forint összeget lezáratlanul hagytam egy vaskazettában. Egyébként valóban folytak ellenem rendőrségi vizsgálatok. Erre csak azt mondhatom: az emberi rosszindulat határtalan. Ezt Csepeli Ferencnek kell a legjobban tudnia. ÖKRÖS TAMÁS, SZEGED Szegedi kötbérügy Oláh János szegedi polgármesterjelölt egy korábbi sajtótájékoztatóján és a tegnapi Délmagyarországban is egyebek mellett azt kérdezte Botka László polgármestertől, hogy miért engedte el egy hulladéklerakó cég kötbértartozását, több száz milliós kárt okozva a városnak. A Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósuló regionális környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztési projekt esetében eddig egyetlenegy tendernél került sor szerződéshosszabbításra, az EU és az érintett kormányszervek jóváhagyásával. Ez azért történt, mert a mérnök tenderszerződés eredeti határideje a teljes beruházás időközben meghosszabbított befejezési határideje előtt lejárt volna. Kötbérigény sem akkor, sem később nem merült fel. A jelenleg folyamatban lévő 2. sz. építési tender esetében szerződésmódosításra nem került sor, a szerződés határidejének lejártát követően a késedelmi kötbér érvényesítésére változatlanul lehetőség van. A hasonló projektek végrehajtását több szerződés is részletesen szabályozza, többek között a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága között létrejött nemzetközi támogatási szerződés (Financing Memorandum), valamint a kormány és a kedvezményezett önkormányzatok közötti támogatási szerződés. Az unió, a KWM Fejlesztési Igazgatósága, valamint a Nemzeti fejlesztési hivatal egyetértése, jóváhagyása nélkül a polgármester az előzetesen egyeztetett, aláírt tenderszerződéseket nem módosíthatja. SZABÓ FERENC PROJEKTMENEDZSER, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, SZEGEDI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KHT.