Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-19 / 220. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2006. SZEPTEMBER 20. Visszacsörömpölt Kifelé menet nem jelzett az elektronikus árucímke, az a kis fül, melyet a nagyobb üzletekben a ruhákra és a cipőkre tűznek. Otthon azonban egyből feltűnt: a pénztáros elfelejtette levenni az áruról ezt a kis szerkezetet. A vásárló odahaza nem tudta leszedni, az meg furcsán nézett volna ki, ha ruháján ott fityeg a szürke gombszerű holmi - így nem maradt más, vissza kellett vele mennie az üzletbe. A szerkezet most pompásan működött! Olyan hangzavar, csörömpölés támadt a bejárati ajtónál, hogy bizony még a parkoló túlsó végén is összeszaladtak az emberek. Szerencsére a pultot támasztó biztonsági őr még a hangzavar előtt pillantott a befelé tuszkolódó vevő felé, így egy szemvillanással intette le jól megtermett társait. Sőt mosolyogva vállalta: majd ő leszedi azt a fránya a címkét. A biztonsági személyzet apraja-nagyja a közelben drukkolt társának. A vevő számára pedig csigalassúsággal telt az idő. A jó barátok tapintatosan, félrefordított fejjel haladtak el a félreérthető jelenet mellett, a rosszakarók azonban széles mosollyal, hangos kiáltással üdvözölték, s közben hamiskásan kacsintottak. Aztán „Ugye megmondtam!" fordulattal fűzték tovább a szót beszélgetőpartnerüknek, kifelé haladva a boltból... B. K. A. Ha meggebednek, se tudnak többetgyánani" Hosszú várólisták ablakra, téglára A panelprogram nyeli a nyílászárókat Fotó: Segesvári Csaba Az építőanyag-kereskedők hosszú várólistákat vezetnek, mert átmenetileg kevesebb a nyílászáró és a tégla a piacon. Gőzerővel építkeznek az emberek nemcsak itthon, Romániában, Ukrajnában is -, ablakra olykor hónapokat kell várni. - A társasház már felépült, nyílászárót viszont nem kapok - panaszolta Harmati Ferenc építési vállalkozó. - Az épület szerencsére áll, téglára már nincs gond, az első szintre az ablakokat is berakattam, viszont a második és a harmadik szintét nem tudom beépíteni. Be van állványozva a ház, színeznénk, de ablak híján most csak nézik egymást a munkások - tette hozzá. Magyarázatképpen elmondta: úgy tudja, üvegből az egész országban hiány van. A nyílászárókra valamennyi kereskedő minimum 4-6 hetes, gyakran két hónapos határidővel veszi fel a rendelést. Hónapokról beszél Gilicze Ferenc, a vásárhelyi Építészmester Zrt. műszaki igazgatója. Náluk a befejező munkálatokat hátráltatja az országos hiány. Elmondta, régebben szinte azonnal megkapták a szállítmányt, most viszont várakoznak. Szerinte a panelprogram hatalmas gyártókapacitásokat köt le a nyílászárók speciális piacán. Papos László, a nyílászárókat gyártó Globál 21 Kft. ügyvezetője megerősítette: míg korábban négy, most nyolc hétre vállalják az ablakok, ajtók gyártását. Miért is? Hirtelen ugrott meg a kereslet, és teremtett átmenetileg hiányt profilból, vasalatból is, üveget például négyhetes határidővel kapnak a Szilánktól. Ugyanebben a cipőben jár a Tiszablak Kft.: nyolcéves fennállása óta most először küldött ügyfeleinek levelet, hogy csúszik a megrendelés - mondta Bánfi László ügyvezető igazgató. Az állapotot Sipos Aurél, a Szilánk cégcsoport kommunikációs vezetője átmenetinek nevezte. Elmondta, amikor észlelték; hogy alapanyagból kevesebbet kapnak a multiktól, lépéseket tettek a hiány csökkentésére. Információi szerint az alapanyaggyártók váratlanul találták magukat szemben az orosz, ukrán, román piac extra igényeivel. F. K. GÁZAREMELÉS MIATT SPÁJZOLNÁK ^ „Ha meggebednek, se tudnak többet gyártani" - mondta egy szakértő azzal kapcsolatban, hogy hirtelen jött meg az építőipar éhsége és már téglára is várni kell. Mintha mindenki be akarna spájzolni, félve a gázáremelés miatti áremelkedéstől is. A Zsuzsi és Bandi Kft.-nél Szőke Zsuzsanna ügyvezető szerint le vannak terhelve a gyárak, bizonyos téglákra valóban heteket kell várni. Szabó Tamás, a Bodrogi Bau Kft. szegedi üzletvezetője értetlenül áll a jelenség előtt. „Mindenki azt híreszteli, hogy állnak a beruházások, kevesebb az emberek pénze, téglát mégsem lehet kapni." Sziráky Miklós megfellebbezte a választási bizottság határozatát HONVÁGY Hj Sziráky Miklós először 1956-ban hagyta el Magyarországot, akkori megfogalmazás szerint disszidált. Nyugat-Németországban telepedett le, ott vállalt munkát, de hat évvel később visszatért. Azt mondja, azért jött haza, mert gyötörte a honvágy. Itthon megnősült, majd 1974-ben, ekkor már feleségével együtt, másodszor is elhagyta az országot. Jugoszlávián keresztül jutottak el Ausztriába. Magyar állampolgárságukat mind a ketten megtartották. A nyolcvanas évek közepén ingatlant vásároltak Üllésen, ezután már egyre több időt töltöttek Magyarországon. 1985 után valamennyi országgyűlési és önkormányzati választáson szavaztak. 1993 óta gyakorlatilag Üllésen élnek, évente alig néhány napot töltenek Ausztriában. nyugdíját megkapná itthon is.Ausztriában 300 ezer forintnak megfelelő a nyugdíjam, Magyarországon viszont csak 11 ezer 700-at kapnék. Annyiból meg nem tudnék megélni - magyarázta. Nyerges Ildikó, Üllés jegyzője az alkotmányból idézve indokolta, hogy náluk miért lehetett képviselőjelölt Sziráky Miklós: „A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt Fotó: Schmidt Andrea és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható és választó legyen." A lakóhelyről pedig az 1992. évi LXVI. tv. 5. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy „A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él" - tette hozzá a jegyző. A területi választási bizottság pgyancsak az alkotmányra, a lakóhely fogalmát magába foglaló jogszabályra hivatkozva döntött, amikor indokolta, miért tagadta meg Sziráky Miklós képviselőjelölt nyilvántartásba vételét. o. z. Ahelyi választási bizottság szerint Sziráky választható, a területi szerint nem Bírósági döntésre vár az osztrák-magyar jelölt Vásárhelyi fiatalok különös hobbija Fölcsapott huszárnak A Csongrád Megyei Bíróság dönti cl, hogy az önkormányzati választásokon képviselőjelöltként indulhat-e, illetve szavazhat-e az üllési Sziráky Miklós. A helyi választási bizottság szerint igen, a területi választási bizottság álláspontja szerint nem. A Csongrád Megyei Területi Választási Bizottság legutóbbi, pénteki ülésén megtagadta Sziráky Miklós képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételét. Az Üllésen élő, ausztriai állandó lakással rendelkező 68 éves férfit a helyi választási bizottság szeptember 9-i határozatában képviselőjelöltnek nyilvánította. - Fellebbeztem a területi választási bizottság határozata ellen, amit azzal indokoltak, hogy nincs választójogom, mert az állandó lakásom nem Üllésen, hanem az ausztriai Henndorfban van. utóbbi igaz, de gyakorlatilag itt élek, sőt szerepelek a választói névjegyzékben is. Egyébként az elmúlt húsz évben ez nem okozott problémát, minden választáson szavazhattam, sőt a feleségem most is szavazhat, pedig az ő állandó lakóhelye is Ausztriában van - mondta csalódottan Sziráky Miklós. (A választási bizottság egyik tagja szerint egyiküket sem vehették volna fel a választói névjegyzékbe.) A férfi nem érti, hogyan lehet ugyanazt a jogszabályt eltérően értelmezni, miért döntött „javára" a helyi, és miért „ellene" a területi választási bizottság. Arra a felvetésre, hogy miért nem jelentkezik be állandó lakosnak Üllésen, azt mondta, már rég megtette volna, ha ausztriai egy-egy százada állomásozott hosszabb időn keresztül az egykori Serház téri laktanyában. A Pálffy-huszárok közel tíz esztendeig állomásoztak a városban. A többi alakulat, azaz, a Ferenc József-, a Vladimír- vagy a Vilmos-huszárok csak egy-két évig tartózkodtak a városban. A mostani Pálffy-huszárcsapatot megalapító tizenhat fős társaságnak a lovakat sem kell nélkülöznie. Kucsora István kéktói ménesében ülnek nyeregbe rendszeresen. Persze, nem csak parádéznak a korabeli egyenruhák másaiban. Sokan közülük a huszárok múltját tanulmányozzák, és vannak, akik a magyar küzdősportnak számító barantát, azaz, a birkózást és a botvívást is gyakorolják. KOROM ANDRÁS gyományőrző napon. Számára, s barátai számára sem volt kérdéses, hogy Pálffyhuszárnak csapnak föl, ugyanis ennek az ezrednek Mérai János huszárhadnagy. Az antikvárius egészen közelről akarta tudni, milyen volt a lovas katona élete Fotó: Korom András Tizenhat fővel alakult újjá az egykor Vásárhelyen is járt Pállfy-huszárcsapat. Vezetőjüket, Mérai Jánost korábban is érdekelte a történelem: hasonmás kiadásként megjelentette Szeremlei Sámuel várostörténeti monográfiáját. Most lóra ült. A vásárhelyi Mérai Jánosnak régi szenvedélye a történelem. Az antikváriumáról is ismert fiatalember egyszer már felhívta magára a figyelmet. Saját költségén hasonmás kiadásban megjelentette Szeremlei Sámuel Hód-Mező-Vásárhely története című, ötkötetes városmonográfiáját. - Történelemmel foglalkozik a baráti köröm, és úgy döntöttünk, hogy hagyományőrzésként a huszárok emlékét is ápoljuk - mondta Mérai. - Mégpedig azzal, hogy felöltjük egyenruhájukat, majd elméletben és a gyakorlatban is megismerkedünk ennek a katonai egységnek az életével, mindennapjaival. Mérai János hadnagyi egyenruhát, kardot, csákót és csizmát öltött társaival együtt az elmúlt hét végén Vásárhelyen rendezett haOrszágszerte közel 40(1 polgármesterjelöltünk küzd azért, ftogy még dinamikusabban fejlődjön kerületük, városuk.