Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 18. A szerepeket a szerencsének tudom be, az meg vagy van, vagy nincs - mondja Fan­csikai Pcter, akit a rendezés és a fotózás is érdekel. A 19 éves fiatalemberrel a Mans­feld forgatásának „szívatásairól", az általa játszott történelmi alakról kérdeztük. Hősnek vagy áldozatnak tartja az általa meg­formált Mansfeld Pétert? - kérdeztük a 19 éves színészt, Fancsikai Pétert a Mansfeld cí­mű film szegedi díszbemutatóján. - Ha az a hős, aki eltökélten képviseli az ál­tala fontosnak tartott értékeket, akkor ő hős. Ha az az áldozat, aki a maga feje szerint vé­gigcsinál valamit, tudva, hogy mi lesz a vége, akkor ő áldozat. De nem hiszem, hogy ezt fe­ketén-fehéren meg lehet ítélni. Mansfeld? Egy srácnak képzelem, egy - a szó jó értelmé­ben vett - egyszerű fiúnak, akit a fiatalos hév, és egyszersmind egy furcsa tudatosság visz előre. Fancsikai elveti azt az értelmezést, hogy Mansfeld élete kudarc lett volna. A filmben a kihallgató tiszt megkérdezi Pétert, hogy tényleg a börtönben akar-e megfeketedni, ott akarja-e elásni magát. De most, 50 évvel ké­sőbb - mondja Fancsikai - úgy tűnik, még­sem ő az, akit az utókor „elásott". A dráma werkfilmjében Pindroch Csaba (a filmben Blaski) úgy nyilatkozott, a fiúk sokat „szívatták" a forgatáson. Fancsikai szerint természetes, hogy kellett az oldás - pláne a komorabb jelenetek után -, de nem vitték túlzásba, hiszen akkor kiestek volna a rit­musból. - Csaba angolul tanul, és forgatáson kívül sokszor angolul próbált megszólalni. Egy-egy félresikerült próbálkozásán jókat mulattunk - részletezte a „szívatást" Péter. Elmesélte azt is: az egyik jelenetben egy Kóré Misi nevű fiú pisztolyát vásárolják meg. Közben Csaba arról beszél, hogy kiskorában leesett a góré­ról, ezért megsérült a feje. A színészek a pró­bák alatt a névhasonlóságból olyan messzire mentek, hogy hamarosan már nem tudták az eredeti szöveget. A forgatásra aztán helyre tették a górét és Kórét. A díszbemutató után a szegedi lányok sor­ban álltak Péter autogramjáért, ezért adódott a kérdés: felismerik-e civilben is. Nem sűrűn - válaszolta, hiszen jellemzően a filmekben másképp néz ki, mint az életben. A Mans­feldhez például hét kilót hízott, erősített, és a hajszíne is más. Egész más karaktert próbált létrehozni, mint a sajátja. A Tibor vagyok, de hódítani akarok Tibor­ja, és a mostani főszerep ellenére Fancsikai hangsúlyozza: ő nem színész. - Mindig lekötelez az irántam való biza­lom, ha valaki megkeres egy szereppel. Ilyen­TAVAK ES KUTYABOR Családnevének eredetéről Péter annyit tud, hogy a Fancsikai-tavak Debrecen mellett találhatók, és van ilyen nevű település Kárpátalján. - Ha jól tudom, nemesi név, de eredetileg nem nemesi család volt a miénk. Ez az úgynevezett vásárolt kutya­bőr. ÚJRA KILENC |H A forgatást saját élményeivel segítette Mansfeld Péter öccse, Mansfeld László. Fancsikai elmond­ta: próbáltak nem tolakodók lenni, de László nyíltan és tabuk nélkül beszélt a múltról. A sajtó­vetítésen pedig azt mondta: két óra hosszára újra kilencéves volt. kor teljes odaadással, örömmel csinálom a feladatom, de a szerepeket a szerencsének tu­dom be, az meg vagy van, vagy nincs. A fiú nem mindenhez áll ilyen könnyedén. Azt mondja, ha érzi, hogy valami elsősorban rajta múlik, akkor küzd. Legyen szó tanulás­ról, vagy a nagy szerelemről, a rendezésről. - Készül egy forgatókönyv, és szeretném, ha megvalósulna. Egy kisjátékfilmről van szó, egy barátommal közösen dolgozunk raj­ta, de semmit sem szeretnénk elkapkodni. Konkrétumot nem mondok, egy feldolgozás­ról van szó, a visszaemlékezés problematiká­járól. De nem csak ezzel foglalkozik a frissen érettségizett leendő rendező. Sokat és szíve­sen fényképez, most például egy fotósiskolá­ba is beiratkozott. A fiatalembert tolakodó módon arról is kérdeztük: ha már történelmi alakot játszik, hányas volt történelemből. Ötösre érettségi­zett, de a középiskolában a jegyei aszerint alakultak, hogy az adott korszak mennyire érdekelte. A huszadik század, dc különösen Magyarország elmúlt ötven évének története különösen. GONDA ZSUZSANNA A díj alapftói legjobbakat Az év vállalkozása díj Az év középvállalkozása dlj Az év kisvállalkozása díj Az év üzletembere díj Üzleti innovációs díj Környezetvédelmi díj A Délmagyarország Presztízs Díj a megye üz­leti életének legkiválóbbjait illeti. Rangot és elismerést biztosít a védjegy használójának, és egyben példát mutat követőinek. Amennyiben Ön vagy vállalkozása szívesen megmérettetné magát a közönség és a szakmai zsűri előtt, válasszon kategóriát, és induljon a Dél­magyarország Presztízs Díjért! DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ A hirdetés alján található szelvény kitöltése és a kiadóhoz történő eljuttatása után elküldjük Önnek a nevezés és a részvétel pontos feltételeit, valamint a jelentkezéshez szükséges formanyomtatványokat. Az egyes kategóriák részletes ismertetését keresse a www.presztizs.delmagyar.hu weboldalon, ahol jelentkezését is feladhatja! Információ: Pintér Melinda, 62/567-857. Fekete Klára, A2/567-831 A program médiapartnerei: • Postacímünk: Lapcom Ktt., Drlniagyaiország Kiadó 6740 Szeged, Pt.: 153. ÍPRF • A borítékra kéljük íiják rá: Presztízs-díj 2006 UÉLWAGYARORSZAG Dfl«Bi»mi» tq7T • A pályázatok leadási határideje: 2006. október 15. (A nevezés ingyenes.) DÉLVILÁG j —arwwi a fc ^ COM­Allianz ® o Master/oods m Fancsikai Mansfeld szerepére erősített, és hét kilót hízott Fotó: Karnok Csaba P. Bodzsár Erzsébet négy évről - négy év után Naplóregényt írt Fancsikai Péter a Mansfeld ellenére is azt mondja, nem színész „Lekötelez a bizalom11 Majdnem este Jobb napokat megért, értelmiségi fejű, foltos ruházatú, borostás em­berek kukáznak. Rögtön a szemét felső rétegében lelnek ennivalót. Azt mondja az egyik: - Nahát, professzor úr, nem kellett mélyre ás­ni, mint a múltkor, nyilván emelkedik az életszínvonal! Ilyen jellegű viccek nélkül vicclap manapság nem jelenhet meg, de azt hittem, a valóságban nincs ilyen. Van. Megyek az ut­cán, egyszer csak hallom, azt mondja egy foltos ruházatú, boros­tás ember a másiknak: - Mérnök úr, most már jobban van ? - Most, hogy most már reggeliztem, igen - hallatszott a válasz. Egy láthatólag intelligens, de úgyszintén láthatóan hajléktalan ember mondta, amit mondott. S késő délután volt. Majdnem este. F. CS. Négy évvel ezelőtt írt, Az Úr le­gyen veletek! című naplójával jelentkezett a Szegeden és Ma­kón újságíróként, az utóbbi vá­rosban önkormányzati képvise­lőként is ismert P. Bodzsár Er­zsébet. A kötet a közélet mű­helytitkaiba enged bepillantást és elsősorban a képviselő-testü­lct, az önkormányzat működé­séről ad szubjektív képet. Bár négy évvel ezelőtt nyomtatta ki, csak most lépett a közönség elé P. Bodzsár Erzsébet legújabb, nyolcadik könyvével. A kötet napló: az előző, 1998-2002 kö­zötti ciklusban íródott, és az derül ki belőle, miként látta ezt az idő­szakot ő - mint fogalmaz, egysze­rű mezítlábas képviselőként - az önkormányzatnál és a közgyűlés­ben. Címe azért Az Úr legyen ve­letek!, mert egyrészt igyekszik tükrözni szerzőjének keresztényi világlátását, másrészt utal mind­arra, ami a liturgikus mondatban megfogalmazó­dik: aggódás, a békesség óhajtá­sa és reményke­dés. Politikai pá­lyafutása során egyébként saját bevallása szerint mindig is a kompromisz­szum híve volt, ezzel azonban gyakran egyedül maradt. Négy évvel ez­előtt éppen azért nem állt elő a könyvvel, mert sokan azt jósol­ták neki, óriási vihart fog vele kavarni. Most viszont - véleke­dik - már lehet bizonyos távlat­ból olvasni a naplót, ráadásul a közélet is nyu­godtabbá, ki­egyensúlyozot­tabbá vált a vá­rosban. Azzal, hogy most kiad­ta, mindenek­előtt azt a célt szeretné szolgálni, hogy olvasói bepillantást nyerje­nek az önkormányzati, képvise­lő-testületi kulisszák mögé. - Jó lenne, ha mindez elgondolkoz­tatná őket, esetleg akkor is, ami­kor októberben a szavazóurná­hoz járulnak - jegyzi meg. A vá­lasztásokon egyébként most is indul, és természetesen örülne, ha ismét bizalmat kapna válasz­tókerületében, de könnyű szívvel áll a megmérettetés elé. Az sem zavarja, ha lesznek, akik a könyv megjelentetését kampányfogás­ként minősítik. A könyv beleillik abba a vonu­latba, ami P. Bodzsár Erzsébetet lapunk egykori munkatársaként, tényfeltáró újságíróként jelle­mezte, de rokonítható néhány korábbi kötetével is. Bár sokan biztatták, azt mondja: a hamaro­san véget érő mostani ciklusról nem fog írni, nem lesz folytatása a könyvnek. SZABÓ IMRE P. Bodzsár Erzsébet makói képviselő új kötete négy esztendőt várt a megjelenésre Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents