Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 18. • AKTUÁLIS" 3 Mindkettőt ugyanazért bírálja az ellenzéke - tavasszal nyertek Botka László, Lázár János: két zászló, egy stílus Folytatás az 1. oldalról Olykor megesik, hogy az újságíró úgy látja, a közélet értékes szereplőinek integrálása azért mégsem sikerült teljesen. A felvetésre, sajnálja-e, hogy akikkel Rapcsák András mellett egy táborban állt, azok közül néhányan most már nem őt segítik, Lázár János ezt mondta: „Én ugyanazon a helyen maradtam, és ezután is mindenki polgármestere szeretnék lenni. Nem akarok pálcát törni hatvan-egynéhány éves emberek fölött." Vagyis, az, hogy Hamvas Ödön és Erdélyi Miklós - Rapcsák egykori ügyvédje - már az MSZP-s Hernádi Gyulát támogatja, csak őket minősíti - őt nem. Botkától azt kérdeztük, ha sikeres volt ez a négy év, miért bomlott fel a Szegedet irányító koalíció. „Nem bomlott fel a várost vezető koalíció" szögezte le válaszának első mondatában. Az utolsó mondat pedig így szól: „A Centrum és az MSZDP úgy döntött, hogy külön útra tér." Szóval, nem bomlott, illetve nem mi bomlasztottuk. Felkészültség és sakk Botka 2002-ben azzal lepte meg ellenfeleit, hogy felkészült a város ügyeiből, papír nélkül sorolta az adatokat. A meglepetés ereje mostanáig hat: aki a közgyűlést nézi, úgy érezheti, a fideszes képviselők mazochisták. Idén júliusban például a szegedi közgyűlésen a kulturális fővárosi szerep került szóba. Ez kényes téma. „Hűvös László, majd Kalmár Ferenc azt kifogásolta, hogy ha Szeged ilyen népszerű, miért nem indult önállóan az Európa kulturális fővárosa címért. Már csak azért is, mert jövőre például Nagyszeben (és Luxembourg) lesz. - Idén melyik város Európa kulturális fővárosa? - kérdezte Botka László, de Kalmár Ferenc nem tudott válaszolni. - Na, ennyi ennek a jelentősége - jegyezte meg a polgármester." - írta lapunk. Hódmezővásárhely első embere is fölkészül, ő azonban a sakkban is örömét leli. A város nem fizette ki az uszodát építő KeLázár János Fotó: Schmidt Andrea Botka László Fotó: Miskolczi Róbert viépnek a munka teljes árát. A cég bírósághoz fordult, s jogerős ítélet mondta ki: a város tartozik. Mégsem' fizetett határidőre. A vásárhelyi ellenzék rendkívüli ülést hívott össze az ügyben, a felelősséget firtatva. Az ellenzékiek az ülésen jöttek rá: a Hód-Strand Kft. mégis kifizette a Keviép Kft.-nek a 272 Aiillió forintos tartozást, nincs felszámolási eljárás a strandot üzemeltető városi cég ellen. Igaz, ezután a Legfelsőbb Bíróságon befogadták a város felülvizsgálati kérelmét: új eljárás indul, így talán mégis kár volt fizetni. A vásárhelyi ellenzék legfőbb érve Lázár ellen mégis az, hogy megnőtt a város adóssága. A szocialista ellenfél, Hernádi Gyula úgy számolta, nem 6, hanem 15 milliárdos a hitelállomány. Szegeden viszont azt mondja a fideszes Oláh János: minden szegedi polgárra 200 ezer forint adósság jut. Borzasztóan nagy számok. Ilyenkor mindkét polgármester tényekkel cáfol. És a pénzügyekben az a szép, hogy egy bizonyos határon belül értelmezés kérdése, mennyire van nehéz helyzetben egy önkormányzat költségvetése. A polgár közben azt látja, megint utat, csatornát építenek itt, hát olyan nagybaj mégse lehet. Saját szobrát építi? Az tárgyilagosan megállapítható, hogy mindkét város sokat fejlődött, szépült az elmúlt négy évben. A vásárhelyi Kiss László, az azóta már Hernádi javára visszalépett SZDSZ-es polgármesterjelölt úgy fogalmazott az önkormányzat beruházásairól, „a gőzt a síp helyett a kerekekbe kell engedni, így tovább juthatunk". A mozdonyos hasonlat toposszá vált a vásárhelyi ellenzék száján. Az Emlékpont megépítése idején említették először, mondván: hasznosabb helyre is tehetné a pénzt az önkormányzat, munkahelyeket kellene inkább teremteni, mert ez a múzeum csak érzékenységet sért, és a városvezető emlékműve lesz. Szegeden Dlusztus Imre, Botka László civil ellenfele úgy fogalmazott, a jelenlegi városvezető „kitűnő politikai érzékkel, határozott mozdulatokkal építi a saját szobrát. Ezt a szobrot nagyon nehéz lesz lebontani." Kérdés, vajon a választók megbocsátják-e a fideszes és a szocialista .polgármesternek, hogy nem tud „munkahelyeket teremteni". Tavasszal nem ez számított: akkor Lázár is, Botka is nyert a körzetében a képviselő-választáson. Pártjuk - amelyeknek megyei elnökei - is respektálja őket: Botka László tagja lett az államreform-bizottságnak, amely épp a legnagyobb visszhangot kiváltó üggyel foglalkozik. Az állam reformját Lázár is szorgalmazta júniusban a kamara rendezvényén: azt mondta, a gordiuszicsoMINDKETTEN HALAK Mindketten a Halak jegyében születtek: Lázár János 1975. február 19-én, Botka László 1973. február 21-én. Az interneten leghamarabb elérhető horoszkóp szerint a Halak érzékenyek a környezetükre és lelkiségük magasan fejlett. Kedvesek, szelídek, de hangulatuk változékony, mely megfelel kettős természetüknek. Ez mások számára - akik nem tudnak rájuk hangolódni - irritáló lehet. A Halak szülöttei olyan belső tartást alakítanak kí, amely segít nekik a túlélésben. Szeretnek visszatérni belső álomvilágukba, ahol ők állítják tel a szabályokat. Ennek eredménye nem mindennapi kreativitásuk, élénk képzeletük. mók megoldásához késre, ollóra van szükség, és a kormánynak még most kellene lépnie. Talán furcsa, de a fiatal demokratáknál Lázár is az új hullám egyik erős egyénisége: az ellenzék álláspontját ő fogalmazta meg az augusztus 20-i balesetek után. De fontosabb munkának tekinti, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként egyeztet a rendőrség reformjáról, és közben (kormányoldali) kapcsolatokat is épít - mint mondja, a város érdekében. Szolgáltató vállalkozás Ha most is sikerül nyernie Botkának és Lázárnak, példájuk viszszavonhatatlanul azt sugallja: a nagyvárosi vezetők sikere sem a politikai hullámokon múlik, s nem azon, milyen párt áll mögöttük, hanem azon, hozzáértők-e, s el tudják-e hitetni a választóikkal, hogy mindent megtettek. Ez a jelenség a kisebb településeken már természetes, csak az országos politika világában szokatlan még. Ez a versenyszféra törvénye. „A polgármesteri hivatal ma inkább egy szolgáltató vállalkozásra hasonlít, amely azért dolgozik, hogy az ügyfelei elégedettek legyenek." Találja ki a kedves olvasó, hogy ezt melyikük mondta. BAKOS ANDRÁS A böszmeség és a hazugság OLAH ZOLTÁN „Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. (...) a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére." A fentieket Gyurcsány Ferenc kormányfő, miniszterelnök-jelölt a választások megnyerése után, de még kormányalakítás és -program előtt egy májusi szocialista frakcióülésen mondta a balatonőszödi kormányüdülőben. A Magyar Rádióhoz tegnap eljutott hangfelvételt a rádió a saját honlapján hozta nyilvánosságra. Mielőtt belemennék a részletekbe, elárulom, hogy nekem tetszik, amit Gyurcsány akkor a hatalom- és pénzéhes képviselőjelöltekkel közölt. Még szóhasználata ellen sincsenek kifogásaim: ha egymás között így beszélnek, ha a többség ebből ért, hát legyenI Az viszont már kevésbé tetszik, hogy a szocialisták és vélhetően a szabad demokraták a választások előtt a nyilvánosságnak arról nem beszéltek, milyen konvergenciaprogram nevű megszorító intézkedésekkel lehet az ország gazdasági helyzetét stabilizálni, mire kell felkészülnie a népnek. Hazudtak! Ne legyenek illúzióink, a hatalom megszerzésének reményében. Gyurcsányt idézve: „ Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt." Itt akár azzal meg is állhatnék, hogy a többit bízzuk rá az október elsejei „közvélemény-kutatásra", de a kikerült felvétel számos más kérdést is felvet, amiről politikusok és politológusok még legalább két hétig biztosan elvitatkozgatnak. Az egyik legizgalmasabb, hogyan kerülhetett ki egy olyan helyiségből a zárt frakcióülés hanganyaga, ahol a megfelelő óvintézkedések miatt a hangrögzítők és a mobiltelefonok működésképtelenek. Vagy azok szerezték meg és hoz(at)ták nyilvánosságra a hangfelvételt, akik nem értették meg, hogy „másról szól ez a kurva ország"? Ők, akik puccsot akarnak a szocialista pártban 1 Ök, akik most arra játszanak, hogy bukjon Gyurcsány, vele a kormány, írjanak ki új választásokat ? Ez is elképzelhető. Az is érdekes, hogy az országgyűlési választási kampányában még a szocialistákat is túlígérő Fidesz a KDNP-vel szövetkezve a mostani kampányát arra építette fel, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott reggel, hazudott délben, hazudott esté. A Fideszt kétségtelenül erősítő szalagon hallható, hogy a miniszterelnök is használta majdnem ugyanezeket a szavakat. Lehet, hogy a Fidesz már rég meghallgathatta, hogy májusban mi hangzott el a szocialisták frakcióülésén, és jó érzékkel, érthetően a Gyurcsány-beszédre építette fel a kampányát ? Ez is lehet. la, a kormányfő a beszéde vége felé kijelentette: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk... Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni." Gyurcsány maradt. Borítékolható, hogy az ellenzék majd azt követeli, mondjon le a miniszterelnök. A szocialisták leendő elnöke azonban már tegnap világossá tette, esze ágában sincs távozni. Öt-húsz százalékkal kell többet fizetni a Mais téren az élelmiszerekért Napjainkban még mindig van piaca a piacnak A szeptember eleji áfa- és energiaár-emelés a hentesnél csak a húsos csontot kímélte meg, a baromfiboltokban azonban alig érzékelhetően nőttek az árak. A zöldségesek általában nem kérnek többet, de a termelői árnál még így is jóval drágábban kínálják portékájukat. Aki először járt ősszel a piacon, az meglepődött az árakon, de még mindig a piacot kedveli leginkább. Az olcsóság, a friss áruk és az atmoszféra miatt járnak a szegediek a Mars térre. A többség legalábbis ezeket az indokokat hozta fel, amikor arról kérdeztük őket, milyen vonzereje van a piaci forgatagnak. Pedig az élelmiszerek szeptember 1 -je óta az ötszázalékos áfanövekedés, s a terméktanácsok áremelései miatt átlagosan 5-20 százalékkal kerülnek többe a Marson. Krisztin István, a régi vásárlócsarnok egyik húsboltjának tulajdonosa sem tehetett mást: árat emelt. Csak a húsos csont kerül nála annyiba, mint eddig. A forgalom csökkenése már két-három nappal az áremelés után jelentkezett. A tőkehúsok ára azonban még így sincsen az egekben: 1998-ban körülbelül ugyanennyit kellett fizetni a marha- és a sertéshúsért, mint ma. - Ráadásul akkor kevesebb volt az emberek fizetése. Igaz, például a benzin és kenyér ára alacsonyabb volt - mondta Krisztin István, aki mégsem tart attól, hogy tartósan elmaradnak a vásárlói. - Enni és inni mindig kell. Tapasztaltból mondom, az ember r0szik néni zöldségéi Termelői árakon kínálták a homokháti gazdák termékeit szombat délelőtt Móravároson és Alsóvároson. A burgonya kilóját 50, a hagymáét 60, a paprikáét 35, a kétkilós káposzta darabját szintén hatvan forintért adták. Az akció szervezője Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő volt. Mórahalom polgármestere elmondta, az áfa és az energiaárak emelése miatt a magyar gazdák eddigi 10 százalékos haszonkulcsa is elolvadt. A kereskedelmi ágazat ezzel szemben 150-200 százalékos haszonnal dolgozik. Alsóvároson futottunk össze a nyugdíjas Roszik Mihálynéval, aki 60 kiló hagymát, 200 kiló krumplit, 4 kiló paprikát és négy fej káposztát vásárolt 13 ezer 980 forintért. A Mars téri piacon ugyanekkora tétel 25 ezer 560, a Tescóban 31 ezer 58 forintjába került volna. Nógrádi jelezte: amennyiben sikeres lesz akciójuk - márpedig az volt -, terveik között egy olyan „szociális bolthálózat" kialakítása szerepel, ahol a homokháti gazdák saját termelési költségeiknél csak minimálisan többért, kis haszonnal árulják majd portékáikat. A vevők szerint a piac még mindig olcsóbb, mint az áruházak Fotó: Karnok Csaba nem szokott spórolni a hasán - magyarázta a hentespult mögül. A Csülök Bt.-nél ennél is nagyobb volt az ármozgás: kolbásztól a kolozsvári szalonnáig átlagosan 10-20 százalékkal emelték az árakat. - Fehérpecsenyét már rendelni sem merünk. Amíg szeptember 1-je előtt még 1400 forintba került, most 400 forinttal kellene drágábban adnunk. A forgalmunk már e nélkül is jelentősen visszaesett - panaszolta fenei Istvánné boltvezető. Nemcsak a nyersanyagok, a meleg ételek árát sem kímélte a szeptember. A sült kolbász és a palacsinta is többe kerül. - Még így is kevesebbet emeltem, mint a beszállítónk. Ha az ő áraikhoz igazodnánk, senki nem venné meg a sülteket - mondta Farkasné Kovács Ibolya. Hogy kiegyenlítse a hiányt, a tuti termékek, az alkoholos italok árát emelte kicsit jobban, hogy például a sült kolbászt ne kelljen sokkal többért adnia. A palacsintázónál pedig megtudtuk, nem a tojás árának emelkedése miatt kényszerültek ők is drágábban kínálni az édességet. - Amióta beköltöztünk az Irén csarnokba, lángossütéssel is foglalkozunk, szeptemberben pedig nem csupán az élelmiszer-, az energiaárak is növekedtek. Eddig ezer köbméter gázt fogyasztottunk, nem is merek rágondolni mennyit kell majd fizetnünk érte - adott választ az emelés miértjére Vassné Hegyi Mária. A baromfikedvelők azonban fellélegezhettek. - Csak a csirkemell, a comb és a szárny árát növeltük átlagosan 7-8 százalékkal - adott rövid árkörképet Bozóki Istvánné, a régi csarnok úgynevezett „sárga csirkeboltjainak" üzletvezetője. A csirkések standjai előtt szemlátomást ugyanannyian álltak sorban, mint néhány héttel ezelőtt. A nyugdíjasoknál szokás szerint a far-hát, másoknál a sárga bőrű, egész házi csirke volt a nyerő. Meglepődött viszont az árakon Hajdúné Tóth Mária, aki elmondása szerint az ősszel először járt kint a Mars téren. Mivel pont csirkecombot vásárolt, az áremelést azonnal érzékelte. - Éppen azt nézem, hogy nyáron még a tojást is 20-21 forintért lehetett venni, most 23-25 forint alatt nemigen látom árulni. Azért a piac még mindig olcsóbb, mint az áruházak. Egyébként is szeretek nézelődni, válogatni: a piacnak ma is van valami varázsa. K.G. G.