Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-15 / 217. szám

•MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. SZEPTEMBER 15. lenézett meló Már találni olyan munkaköröket a megyében, amelyekre „magyar ember" nem jelentkezik. Információink szerint - bár ezt még hivatalosan senki sem kívánta megerősíteni - a baromfiipar az, amelyik hamarosan nagy tömegben külföldi munkaerőre szorul. Tizenkét település a szegedi kistérségi társulásban Hasznot hoz az összefogás Anyagilag, vagyis a normatív támogatások rendszerével is ösztönzi a kormány, hogy egy-egy kistérségi társulás ne csupán papíron meglévő szövetség, hanem a kisebb-nagyobb települések egymást támogató, élő kapcsolata legyen. Csongrád megye hét kistérségi társulása közül a szegedi abban is egyedi, hogy az ide tartozó 12 település együttműködését közhasznú társaság szervezi. Az egymáshoz közeli települések kapcsolatait új alapra helyezte 2004-ben a kistérségi társulásokról szóló törvény. A létrejövő szövetségekbe életet lehelt egyrészt a 2005-ben működtetett pályázati rendszer, másrészt az idén bevezetett kistérségi normatíva tudtuk meg Ratkai Imrétől, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása életét szervező közhasznú társaság ügyvezető igazgatójától. Több közös fejlesztést alapozott meg már eddig is a kistérségen belül kidolgozott pályázat. Erre példa a Szeged és a Maros szögi települések (Deszk, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekházaj közös szennyvízelvezető hálózatának megépítése. De hasonló célból szövetkezik, most a tervezés fázisánál tart Zsombó, Bordány, Üllés és Forráskút. A www.kisterseg-szegedi.hu című portálon olvasható az új pályázati lehetőségekre fölkészülő környezetvédelmi koncepció, továbbá az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program, a kistérségi fejlesztési koncepció. Az együttműködés új területeire irányította a társulás tagjainak figyelmét az idén bevezetett kistérségi normatíva - hívja föl a figyelmet a Szegedi Kistérségi- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht. vezetője. A közoktatás szakszolgálati feladatainak jobb teljesítését is ösztönzi. Ugyanis nem a települési önkormányzat költségvetését terheli, ha - a kistérségi társulás normatív támogatását elköltve - a tagok közösen foglalkoztatnak például gyógytestnevelőt, logopédust, pályaválasztói tanácsadót, pályázatírót. Intézmények közös fenntartásában is érdekeltté lettek a kistérségi társulások tagjai. A szociális alapszolgáltatás is szakszerűbb lehet a községekben, illetve a szegedi intézmény kihasználtsága is javul, mikor a Szegedi Humánszolgáltató Központ látja el Dóc és Zsombó családsegítő feladatait. Algyőnek, a két megyei jogú nagyváros közötti, kiváló logisztikai adottságokkal rendelkező nagyközségnek is érdemes Szegeddel és a szegedi kistérség többi tagjaival együttműködni. - A regionális átalakulás közepette át kell gondolni a térségi kapcsolatokat, azon belül a település helyét - véli Piri József, Algyő polgármestere. A szegedi kistérségi többcélú önkormányzati társulás számunkra egyrészt az üzemeltetési feladatok koncentráltabb, hatékonyabb, szakszerűbb ellátásában jelent segítséget. Például a minden település számára kötelező belső ellenőrzés így jobban megoldható, mint egyedül. Aztán: összefogással intézményeink kihasználtságát is növelhetjük, hiszen például a hamarosan fölépülő fürdőnk, vagy a jövőre megnyíló bölcsődénkben más kistelepülések (például Sándorfalva, Szeged-Tápé, Petőfitelep) gyerekeit is fogadhatjuk. Az európai uniós összegekre sem az egyes önkormányzati, hanem az egyeztetett térségfejlesztési programok alapján pályázhatunk. A Szeged és Algyő közötti kerékpánit terveit is a kistérségi társulás készíttette el. De Algyő nem csupán a szegedi kistérség tagjaival, hanem Hódmezővásárhellyel is együttműködik - például a helyettes szülői hálózat működtetésében. ú.i. TÁRSULOK jH A szegedi kistérséghez tartozó települések: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szeged. Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. Az összefogás erejének növekedését jelzi, hogy míg 2004-ben csak a tagdíjakból befolyó 3 millió forint közös felhasználásáról dönthettek, addig tavaly 160, idén 300 millióról. Nyolc általánossal könnyebb munkát találni, mint több diplomával A lapát mellé azonnali belépéssel keresik az embert Bevált a szegedi kórház tavasztól működő, nyolcszáz négyzetméteres napkollcktorrcndszerc: a meleg vizet napenergiából nyerő intézmény biztonsággal várja a telet. A megújuló energiaforrások hasznosításában a napkollektor vezet, de mind többen alkalmaznak geotermikus hőszivattyút is: a speciális megoldás lehetővé teszi, hogy hideg vízzel is lehessen fűteni. Egyre terjed a megújuló energiák hasznosítása. Már a sokszoros túlbiztosítást igénylő egészségügy is hasznosítja a meleg vizet egyszeri beruházás után ingyen előállító napkollektort. A szegedi kórház melegvízellátását idén márciustól 800 négyzetméternyi napkollektorrendszer biztosítja, megtakarítva a kórház összes energiaköltségének 20 százalékát. - Az idei lesz az első telünk, mikor napenergia fűti a vizet. Teljes mértékben biztonságban van a melegvízellátás - mondja dr. Pajor László főigazgató. A 360 millió forintos beruházást egy évekkel ezelőtti, uniós pályázatból hozta létre az intézmény. Egyébként a rendszer a kórház fűtésének egy részét is fedezné, újabb 20 százaléknyi megtakarítást eredményezve. Ehhez azonban új vezérlőberendezés kellene. A szatymazi Szabó Tivadarék két éve még gázkazánnal melegítették a vizet, aztán jött a napkollektor. Mintegy nyolcszázezer forintba került; a költség jó részét a számítógép vezérlésű kondenzációs kazán jelentette. A rendszer 35-40 százalékos megtakarítást jelent. Egyre többen térnek át hagyományos energiaellátásról megújuló energia fölhasználására. - Régiószerte mindenhová hívnak minket - mondja Baranyiné Pataki Erzsébet, a Hódmezővásárhelyen és Szegeden egyaránt jelen lévő Ökocentrum Kft. kereskedelmi vezetője. A szatymazi Szabó család számára is ők szerelték be a napkollektorrendszert. - Akár három nap alatt át lehet állítani egy épület melegvíz-ellátását napkollektorosra. Aki már az idei télen is hasznát akarja venni, nem késett el semmiről halljuk a vezetőtől. A legkisebb, 3-400 ezer forintos napkollektoros rendszer már fedezi egy átlagcsalád napi melegvíz-szükségletének jó részét, a megtakarítás mintegy 70 százalék. Ha fűtésrásegítésre akarjuk hasznosítani, egy száz négyzetméteres épület valamivel több, mint egymillió forintos beruházást igényel; a megtakarítás ekkor 30-40 százalék. Hideg vízzel is fűthetünk - geotermikus hőszivattyú segítségéTAKARÉKOSAN Hagyományos energiahordozót is lehet takarékosan hasznosítani. Szabó Tivadar és egy vendéglőtulajdonos között tréfás versengés jött létre: ki az energiatakarékosabb. Egy ideig fej fej mellett haladtunk, mert nagyjából egy időben cseréltük le a hagyományos villanykörtéket energiatakarékos halogénizzókra mondja Szabó Tivadar. - De most én vezetek, mert a halogénizzót ki tudtam váltani 0,75 wattos égövei. Ez még takarékosabb. vei. Egy közönséges kút vizéből speciális, hősűrítő kompresszorral hőt elvonva 60 fokra is fölmelegíthető a falban, csövekben keringő fűtési víz. Igaz, lesz egy kisebb áramszámlánk, mert a kompresszor elektromos úton működik - de az egyenleg pozitív marad. F. CS. Szeged a következő évtized térképén tudásközpontként, biopoliszként szerepel, ahol diplomások garmadájára lesz majd szükség. Ma még fordított a képlet: a képzetlen, nyolc általánost végzett munkaerőre szinte vadásznak a cégek, jellemzően minimálbéres juttatásért. Azonnali belépéssel vesznek fel segédmunkásokat az építőiparban, kertészetekben és a feldolgozóiparban, a megbízható munkaerőért harc folyik. Százból jó, ha egy olyat találnak, aki megragad. „Csak siránkozni tudnak, és a pénzt felvenni, de volt már olyan eset, hogy valaki a fizetésért se jött vissza." Ezt mondják telefonos érdeklődésünkre a hirdetők, és azonnal megszakítják a beszélgetést, amikor a nevüket kérdezzük. A szegcdi MIN-KOM Bt.-nél amely az ország távoli autópálya-építéseinek egyik alvállalkozója -, azt közlik, nem akarnak vidékre menni a férfiak. A neve elhallgatását kérő vezető azt állította, csapatuk jellemzően állandó, de mindig van üresedés. Arra a kérdésre válaszolva, mi az oka annak, hogy az útépítésnél sosem a helybeliek közül toboroznak munkaerőt, a következő választ kaptam: speciális feladatról van szó, amit hatékonyan kell elvégezni, nincs sok idő a betanulásra. Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint még várni kell arra az időszakra, amikor a beruházók a meglévő egyetemi képzéshez igazodva jönnek Szegedre és a diplomásokat keresik. Ma a segéd- és betanított munkásoknak könnyebb munkát találniuk, mint a diplomásoknak. Ráadásul hosszú távon is megmaradnak olyan kommunális feladatok, amelyek nem igényelnek szakképzettséget. A munkaügyi központ júliusban például csak segédmunkára 1130 ajánlatról tudott, és mindössze 1984 nyilvántartott álláskereső szerepelt a rendszerükben. Ehhez tudni kell, hogy sok munkáltató nem a munkaügyi központon keresztül, hanem hirdetés útján keresi a megfelelő embert. Elrettentő az állás után kutató diplomások száma: 3885-en várnak munkára, és csak 315 lehetőség közül választhatnak. Szétnéztünk a városban, lapátoló szegedieket kerestünk, hiába. Kiderült, a jelenlegi legnagyobb és hamarosan be is fejeződő szegedi beruházásnál, a csatornaépítésnél például bajaiak dolgoznak. Szentmihályon az alvállalkozó Faktorép Kft. építésvezetője, Farkas István és a művezető Havasi István elmondta, olyanok az előírások, hogy csak összeszokott csapattal tudják jól elvégezni a munkát. Szabó Zoltán például Bajáról, társa, Bergman József a Baja melletti Vaskútról jár át Csongrád megyébe. A segédmunkáért minimálbér, két hét munka után pedig három szabadnap jár. F.K. Bajaiak dolgoznak a csatornaépítésen Fotó: Frank Yvette Napenergiát hasznosít a szegedi kórház Hideg vízzel is lehet fűteni A szegedi kórház teljes melegvíz-szükségletét napkollektor fedezi Fotó: Karnok Csaba