Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-14 / 216. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. SZEPTEMBER 14. •AKTUÁLIS" 3 BorsodAbaújZemplén Nógrád SzatmarBereg Heves © Somogy KomáromEsztergom írtü GyőrMoson-Sopron Veszprém 1 Csongrád A TERHESSÉGÜK MEGSZAKÍTÁSÁT KÉRŐ NŐK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2004) iWtém WSm • 13-19 EO 20-23 • 24-27 Forrás: KSH DM-grafika TANDIJTORTENET 1995-ben az akkori kormány a Bokros-csomag részeként tandíjat kívánt bevezetni a felsőoktatásban. A diákok akkor sem értettek egyet az ötlettel, ezért tavaszszal a Pénzügyminisztérium elé vonultak, októberben pedig többnapos megmozdulást tartottak a Parlament előtt. Október 5-én több tízezren tüntettek a Kossuth téren. Aznap a hallgatók és Horn Gyula miniszterelnök megállapodtak arról: kétezer forint lesz a tandíj, de az előzetes tervekkel ellentétben kiegészítő tandíjat nem vezetnek be. Az országos tüntetés előtt egy nappal Szegeden is demonstráltak a hallgatók és az oktatók. A Dugonics téri megmozdulásra akkor így invitáltak a plakátok: „Ne. ülj a fenekeden!" 1998-ban a Fidesz, kormányra kerülésekor eltörölte a tandíjat. A táblákkal tüntetőket - a politikamentesség nevében tonsági emberek a tömeg szélére kísérték a bizFotó: Karnok Csaba Őket - a politikamentesség nevében - a biztonsági emberek a tömeg szélére kísérték. - Ti miért vagytok itt? - kérdeztünk diákokat, akik abban egyetértettek, hogy a tandíj ellen. De annak mértékéről keveset tudtak. Volt, aki állította: egységesen évente 70 ezer forint lesz a fejlesztési részhozzájárulás, más csak annyit mondott: sok. A legközelebb Juhász Róbert állt az igazsághoz, ő azt állította: 105 ezer forintot kell fizetni félévenként, és ettől 10-20 százalékban térhetnek el az egyetemek. Ő egyébként a felsőoktatásban a valós reformok hiányát kifogásolta. Találkoztunk nyugdíjasokkal is, akik - úgy fogalmaztak - unokáikért aggódó szimpatizánsként jelentek meg. Ők egyébként azt szerették volna tudni: árulnak-e nemzetiszíA REKTOR A FER-R0L Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektorának véleménye szerint ha a fejlesztési részhozzájárulás (fer) valóban a nevében foglaltakat szolgálja, akkor elfogadható. Érthetőnek tartja, hogy a hallgatók nem örülnek a fer-nek, de a tömegdemonstrációt nem tartja jó módszernek. nű karszalagot a rendezvényen. Karszalag nem volt, de a rövid - alig félórás - megmozdulás végén koncertek: igen. A Blues B.R.Others Show, majd a Belmondo lépett fel. A budapesti demonstrációt, melyre Ekler Gergely és Török Márk is hívta a hallgatókat, szeptember 21-én rendezik. GONDA ZSUZSANNA A szegedi tüntetés szervezőinek kiléte homályban maradt Kétezren a tandíj ellen Tüntetni tanulni A tiniambulanciáknak is köszönhető, hogy kevesebb az abortusz Sereghajtó Csongrád megye Országos összehasonlításban kevés abortuszt végeznek Csongrád megyében. A szakfőorvos szerint ez elsősorban a fiatalok megfelelő felvilágosításának, valamint a lakosság műveltségének köszönhető. Elkészült az ország 2004-es abortusztérképe. A KSH adatai alapján Csongrád megye kiugróan jó helyen áll: csak a Nyugat-Dunántúl öt megyéjében végeznek az ittenihez hasonlóan kevés ezer, 14 és 49 éves kor közötti nőre vetítve kevesebb mint húsz - művi terhességmegszakítást. A beavatkozások csökkenése folyamatos: 2001-ben 2642, tavaly 2168 ilyen műtétet végeztek. Miért kevesebb az országos átlagnál itt az abortuszok száma ? Dr. Pál Attila megyei szakfőorvos is csak találgatni tud. Egyrészt talán a tiniambulanciák sikerességének köszönhető mondta. - Intézményvezetőként nagyon erőltettem ezeknek a beindítását, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Sok fiatal fordul meg a rendeléseken, vannak, akik barátnőik javaslatára, mások szüleik kíséretében. ** Tavaly 97 ezer 500 gyerek született és 52 ezer abortuszt végeztek el. A tiniambulanciákon délutánonként fogadják a fiatalokat, hogy ne találkozhassanak ismerős felnőttekkel, és ezeken a rendeléseken fiatal orvosok dolgoznak, akikkel ez a korosztály szót tud érteni. Sokan így könnyebben rászánják magukat a vizsgálatokra, illetve nem érzik annyira kellemetlennek a fogamzásgátlásról való beszélgetést. Csongrád megyében középiskolákat is látogatnak nőgyógyászok. - A szexuális életre való nevelés összességében valószínűleg hatékonyabb Csongrád megyében, mint a környéken következtetett dr. Pál Attila, aki szerint emellett van egy másik oka is a kevés abortusznak. Szeged egyetemi város, sok művelt fiatal él nálunk - mondta. Az országos abortuszrangsorban Heves megye áll a legrosszabbul: ott 2004-ben minden ezer nő közül 37 vetette el gyermekét. Hasonlóan rossz mutatókkal rendelkezik Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is. A legkevesebb művi terhességmegszakítást 2004-ben Vas megyében végezték. Tavaly Magyarországon 97 ezer 500 gyerek született és 52 ezer abortuszt végeztek el. TÍMÁR KRISZTA SULYOK ERZSÉBET Demokráciában tüntetések vannak. A diáktüntetés - ki bevallja, ki nem - a mai középgenerációnak amolyan szív közeli szó és jelenség. Nekem Párizs jut róla eszembe, a diákvezér, Dániel Cohn-Bendit, azok a bizonyos hatvanas évek, amikor a fiatalos ellenállás hangulata lett az úr a nyugati demokráciákban és egy szép pillanatra itt mifelénk is nagyra nőttek a remények. Az egykori forradalmár diákok bálványa, Cohn-Bendit utóbb pont olyan konszolidált felnőtt lett, mi több, politikus, pont olyan, mint azok, akiket fiatalon se ő, se a társai ki nem állhattak. Ilyen a világ. Szerintem az egyetemisták szocializációja egyenesen megkíván pár tüntetést. Igenis tanulják meg a diákok, méghozzá saját praxisban, mikor muszáj tiltakozni. És mikor nem kell. Melyek a szabályok, mifélék a betanandó normák - ha tüntet az ember. Szükségük lesz ezekre a tudományokra felnőtt korukban. Ilyen a világ. Most és itt kell-e tüntetni ? Aki tegnap ott volt a szegedi Dugonics téren, nyilván igennel válaszol, mások nemmel, ilyen a dolog természete. Nincs egyetlen igazság. Ha a kormány tandíjterve rossz terv, tüntetni kell. A tüntetőkkel a kormánynak tárgyalni kell. Megpróbálni meggyőzni őket, hogy a tandíj márpedig szükséges. Ha ez nem sikerül, alkut kell kötni. Kompromisszumot. Ilyen a demokrácia. De, kedves tanulók, tüntetni csak hittel és fantáziával érdemes. Nincs unalmasabb és - ki bevallja, ki nem - riasztóbb egy langyos, bizonytalan, öntudatlan, magatehetetlen tömegnél. Októberben többen demonstrálnak Körülbelül kétezren vettek részt tegnap Szegeden a tandíj ellen szervezett demonstráción. A HÖOK-elnök szerint a hallgatókat gyereknek nézi a kormány. A tandíj várható mértékét a megkérdezett diákok nem ismerték. „A tandíj súlyosan károsítja az Ön és környezete tanulmányait!" - ez a szlogen állt a tegnapi, a tandíj elleni tüntetésre toborzó plakátokon, és ezt nyomtatták a pólókra is, amiket a megmozdulásban résztvevőknek osztogattak. Szeged központjában, a Dugonics téren 4 órára körülbelül kétezren gyűltek össze, őket a rektori hivatal előtt felállított színpadról köszöntötték a szervezők. Hogy pontosan kinek az ötlete volt az akció, azt nem sikerült kideríteni. Néhány diák úgy tudta, hogy egy magánszemély áll a háttérben, más szerint a Hallgatói Önkormányzat, míg Török Márk, a szegedi egyetem BTK-HÖK elnöke azt mondta: néhány hallgató. Hozzátette: a hangosítást és a technikai feltételeket hallgatói civil szervezetek biztosították, de nincs felhatalmazva arra, hogy nevesítse ezeket. A Himnusz elhangzása után a résztvevőkhöz először Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke szólt. Elmondta, az országgyűlési választások előtt a kormánypártok azt ígérték: nem lesz tandíj. Most a diákokkal történt egyeztetés nélkül mégis bevezetik azt, „s ezzel gyerekként kezelik azokat a fiatalokat, akiknek Magyarország jövője a kezében van". Török Márk beszédében hangsúlyozta: egymásért jöttek a térre a diákok és nem pártok mellett, vagy politikusok ellen. Nem így látta ezt néhány résztvevő, akik a beszéd alatt így kiabáltak: „Török Viktor! Tanévmentességet!" - Nem tüntetni kellene. A HOÖK-nak akkor kellett volna lépni és más megoldást javasolni, amikor a tandíj még csak terv volt vélte a szegedi egyetemen tanuló Kőhalmi Péter. A tömegben többen táblákat lengettek. „Az érzés: egyetemistának lenni, megfizethetetlen" - állt az egyiken. Mások ezt írták a transzparensekre: „Mondd Ferikém, te mennyi tandíjat fizettél a diplomádért?" Az érdekvédelmi szervezetek helyi testületeinek egy része már eldöntötte, hogyan csatlakozik az országos megmozdulásokhoz, mások még gondolkodnak. A diákok mellett demonstrációra készülnek a pedagógusok, a gyógyszerészek, a rendvédelmiek. Szeptember 16-ára utcai demonstrációt hirdetett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A Pedagógusok Szakszervezete országosan október 7. és 20. között több regionális nagygyűlést szervez. A hónap végén országos demonstrációt terveznek. Pap lánosné, a szakszervezet Szeged városi és körzeti bizottságának titkára eknondta: egyelőre sztrájkról nincs szó. Abban bíznak, hogy a kormány érdekegyeztetés után alakítja ki javaslatát. - A kiszivárogtatott hírek szerint a kormány befagyasztja a bértáblát. Ha ezt megteszi, akkor megszegi azt a hároméves bérmegállapodást, amit tavaly kötött a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával. A pedagógusok az infláció mértékét meghaladó béremelést szeretnének - mondta Papné. A Magyar Gyógyszerész Kamara szakmapolitikai konferenciát és nagygyűlést tart holnap délután a budapesti Körcsarnokban, körülbelül négyezer szakember részvételével." Mivel erre meghívást kapott a miniszterelnök és az egészségügyi miniszter is, a gyógyszerészek rcmébk, itt lesz lehetőségük beszélni problémáikról. Amennyiben mégsem, a további lépésekről ezen a nagygyűlésen határoznak. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezetének (FRDÉSZ) elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány az „életük arán" feladatukat ellátó hivatásosok szerzett jogait és járandóságait tovább kívánja csorbítani - hangzott el az FRDÉSZ keddi sajtótájékoztatóján. Bejelentették, amennyiben nem tudnak a következő hetekben a kormánnyal megállapodni, október 14-én figyelmeztető demonstrációt tartanak. A szegedi tűzoltóság szakszervezeti titkára, Kovács-Hegedűs Tamás elmondta, mindenképpen csatlakoznak a tervezett demonstrációhoz. A Szegcdi Fegyház és Börtön szakszervezeti titkára, Gellért Gábor szerint az FRDÉSZ elnöke a büntetés-végrehajtásban dolgozókat is kérte, legalább 40-50 fővel vegyenek részt a tüntetésen. A megyei rendőr-főkapitányság és a katasztrófavédelem szegedi alapszervezete egyelőre nem alakított ki hivatalos álláspontot. Ezer nőre vetítve a 14-49 éves korosztályban