Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-12 / 214. szám

KEDD, 2006. SZEPTEMBER 12. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A mocskos aknázó Évek óta kétszer virágzik két vadgesztenyefa az ablakunk alatt. Csodának számít. Nagy díszítő a természet, tavasszal, ahogy illik, megrakja, akár a többit, mintha menyasszonyt kínálna esküvőre, és ez a kettő halovány visszaemlékezésképpen, augusztus végén, szeptember elején is hajt még néhányat. Lombjuk már nincsen, egy-két gesztenye, érés előtt, és ott vannak a virágok. Valamikor, nem is olyan régen, augusztus 19-én volt akkora jégeső Szegeden, csak a betonoszlopokat nem verte ragyásra, és akkor minden falevél is odalett. Mi mást tehettek volna a kinti almafák, újakat növesztettek, és szeptemberben virágba borultak. A nagy sietségnek az volt a haszna, hogy megmaradtak a fák, de a következő esztendő terméséből nem lett semmi. A két gesztenyefát mostanában nem érte jégverés, mégis virágzik. Néhányan a lakók közül azt fontolgatják, jól meg kellene metszeni őket, majd megtanulnák a természet rendjét. Mások a tűzelhalást emlegetik, mert látják, a kurta kis utca minden fája vörhenyegesbe fordul nyár közepén már. Amikor a lenyugvó nap rak tüzet a felhőkben, annak is ilyen a színe, természetes ésszel van mondva a túzelhalás. Első pillanattól fogva tudom, mi a baj, de ne siessünk. A napokban jártam újra Tiszadobon, a kastélykert óriásfái között szép számmal vannak vadgesztenyék is, és mind vörösbe hajlik. Hol van ide Tiszadobi Pokolegyházán is túl. És a baj ugyanaz. A rádió is mondogatja, országosan romlik a vadgesztenye és a nyárfa állapota. Van már egynehány esztendeje, még a túzelhalás divatba jövetele előtt történt, hogy vakargathatta a füle tövét egynémelyik szakember a növényvédelem területéről. Ha jól emlékszem, az almafákon ütötte föl először a fejét a fertőzet, csak tudni nem lehetett első nekifutásra, mi is lenne az. Én is találtam jelzéseket a kertünkben, vakargattam én is, nem a fülemet, hanem a leveleket, és rájöttem a lényegre: valami piszok féreg a levél színe és fonákja közé kvártélyozza be magát. Nagyokat röhög magában, amikor permetezik. Külvilági társai - és asztaltársai a levelek pusztításában - halomra halnak, ő meg vígan lakmározik. Az aknázómoly aknamunkájáról van szó. Időközben változott a gusztusa, az egedetlenül büdös diófalevélbe is beletojja tojásait, hogyne használná föl a gesztenye menedékét ? Nincsen az az ecetbe mártott metszőolló, amivel kigyógyulnának a fák ebből a nyavalyából. Ha jól emlékszem rá, májusban szoktak rajzani a molylepkék. Mi, a fák környékének utcai haszonélvezői észre nem vehetjük őket, és ha észrevennénk is, nem mdunk ellenük tenni semmit. Mocskos féreg, szapora jószág, minden fa minden levelébe bújtat leszármazottakat. Az emberi elme azonban körülkerítette már, érdemes rá figyelnünk. Egészséges fifikávalolyan rovarcsapdákat készített, amelyek elkapnak belőlük néhányat, még röpülő komkban. Ekkor kell, mert csak ekkor érdemes puskavégre kapni őket, és jól bepermetezni a fát a feje búbjáig. Emlékszem rá, idén is zúgtak a gépek éjszaka, hatalmas mennyiségű szert szórtak a fákra, de vagy elkéstek vele, vagy korán kezdték, íme. itt a bizonyíték. Vagy a puskájuk volt rövid ? Bizakodnunk még van időnk, fövő májusig. Talán a faleveleket is eltakarítják. Eddig is kupacokba húzogatták, és ott is felejtették. A következő nemzedék bölcsője lehet minden lehulló levél. H.D. Harminc kiló a gyálaréti kertből Télálló citrom és banán Saját maga megtermelheti a család számára szükséges citromot az ember a kertben, télálló citromfa segítségével mondja egy gyálaréti hobbikertész. Foglalkozik télálló banánfával is, ez szintén átteleltethető szabadföldön. A gyálaréti Antal Róbert télálló banán- és citromfákat nevel a kertben. A növények télen-nyáron kinn élnek a szabadban. Ez, ahhoz képest, hogy a banánt trópusinak ismerjük, a citromot pedig mediterránnak, meglepőnek hangzik. De egyre többen foglalkoznak ilyen fákkal Szegeden halljuk a hobbikertésztől. Fólia alatt is éi banán-, citromfa a gyálaréti kertben, és szabad ég alatt is. - Mit kell csinálni a banánfával, hogy túlélje a zimankós hónapokat? - kérdeztük, miután erősen elképzelhetetlennek tűnt számunkra a hóval lepett egzotikus növény. - Körbe kell rakni kukoricaszárral, szalmával, majd letakarni fóliával, akár a fügét jött a válasz. Az is megoldás, hogy az ember visszavágja a törzset, s a csonkot takarja be a már ismertetett módon, az is újrahajt tavasszal. Sőt! Ha nem vágjuk vissza, és körbe sem rakjuk semmivel, akkor ugyan lefagy mélyen a talaj alá a növény, de rizómájábólújranő. Fantasztikus - gondoltuk magunkban, s mind kevésbé hittük a télálló banánt. Az általunk megkérdezett szakértők sem hitték. Internetes információk szerint azonban létezik. A télálló banán, a Musa basjoo - ezek szerint - Japánból származik, gyors növekedésű, akár ötméteresre is megnő, háromméteres magasság elérése A télálló banán nemcsak fólia alatt vészeli át a telet, hanem anélkül is Fotó: Segesvári Csaba után virágozhat és termést is hozhat. Gyümölcse ízletes, ahhoz azonban, hogy beérjen, be kellene vinni magát a növényt a szobába - csakhogy ez a méretei miatt lehetetlen. Jól tápoldatozott, dézsában tartott, kisebb példányainak gyümölcsei beérhetnek a lakásban - és saját termesztésű banánt fogyaszthat a család. S a télálló citromfákról mit kell tudni? Ezekkel aztán végképp nem kell semmit csinálni: ha egyszer kiültették őket a kertbe, mindenféle fóliázás nélkül megmaradnak. A magyar citrom évente négyszer virágzik - az első virágzás még a kilombosodás előtt történik, virágba borul az egész fa a két első virágzásból be is érik a gyümölcs. A leszüretelt citrom fagymentes helyen, kamrában el is tartható - nem kell boltban vásárolni. - Az én két, szabadban tartott fám idén harminc kilót termett - mondja a hobbikertész. Ősszel ugyanúgy lehullajtja leveleit a citromfa, mint bármely egyéb, és tavasszal újrarügyezik. Károsítok nem károsítják - még annyira új ez a növény itt, hogy ellenségei nem értek rá meghonosodni. F. CS. PALMft, KAKTUSZ A SZABADBAN Pálmákból is akad télálló. A szegedi Klauzál téren késő őszig is ott látható kenderpálmák kínai eredetűek, és nem jönnek zavarba, ha érkeznek a mínuszok. A Hódmezővásárhely melletti Szikáncson több kertben találhatók télálló kaktuszok. A kivi - a közhiedelemmel ellentétben - nem trópusi, az is megmarad mérsékelt égövön. Az összeállítás a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, az Európai Unió támogatásával készült. A munkahelyteremtő és a faluszépítő beruházás Európai uniós források az élet minden területére Kéthetente jelentkező összeállításunk célja, hogy a Csongrád megyében európai uniós támogatásból megvalósuló projektek bemutatásával érzékeltesse, mekkora fejlődési lehetőséget jelent a közösséghez való tartozás. Sokan talán „csak" azt érzékelik, hogy épül, szépül környezetük, javulnak életkörülményeik, de nem tudják, hogy mindez uniós pénzből történik. Cikksorozatunk harmadik részében ismét két, Csongrád megyei projektről szólunk, és persze megint emlékeztetünk arra, hogy mi is az Uj Magyarország Fejlesztési Terv jelentősége. Kezdjük is talán ezzel. 2004-2006-ban a Nemzeti Fejlesztési Terv az, melyen keresztül az Európai Uniótól megszerezhető, mintegy 510 milliárd forint fejlesztési támogatás eljutott, eljut a pályázókhoz. E program év végével lezárul, azonban a közösség következő költségvetési időszakában, 2007 és 2013 között szinte fölfoghatatlan nagyságú, 7000 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áramolhat az országba. No persze nem magától, hanem jó ötleteknek, kreatív pályázatoknak köszönhetően. Az imént említett, óriási lorrás eredményes kiaknázása az Üj Magyarország Fejlesztési Terv segítségével történhet, mely terv megismerhető a www.nlh.hu honlapon. A dokumentum augusztusban társadalmi vitára bocsáttatott. A főbb társadalmi partnerek és az országos érdekegyeztető fórumok után szeptember 19-én az országgyűlés vitanapon tárgyalja. A kormány várhatóan szeptember 27-én fogadja el az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, és október 1jén nyújtja be az EU „kormányának", az Európai Bizottságnak. Lássunk most azonban két olyan projektet, melyek a jelenleg lutó Nemzeti Fejlesztési Terv segítségével valósultak meg Csongrád megyében. Két hete a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely egy-egy beruházásával foglalkoztunk. Ezúttal két kisebb település fejlődésébe pillantunk bele. Klárafalván tavaly szeptemberben zárult az a 304 milliós projekt, melynek köszönhetően a helyi tollüzem bővíthette kapacitását. Az említett összegből 150 millió lorint volt az uniós és a hazai támogatás. Az üzem párna- és paplantöltő gépeket vásárolt, együtt a hozzájuk tartozó informatikai és más kiegészítő berendezésekkel. A két új paplantöltő sor kapacitása a legnagyobb Magyarországon, de a párnatöltő teljesítménye is az elsők között van. A fejlesztés előtt az üzem nyers tollat vásárolt föl, majd azt földolgozva tovább adta európai paplan- és párnagyártó cégeknek. A vállalkozás ma már kész paplant és párnát szállít partnereinek, magasabb szintre emelve ezzel üzleti kapcsolatait. Mivel a tollat az üzletlelek által gyártott huzatokba töltik, a kész áru továbbra is az ő termékük, de az immár Magyarországon készül, itteni embereknek adva munkát. Szám szerint 65-nek, ezzel, valamint 2,5 milliárdos bevételével a vállalkozás a makói kistérség egyik komoly gazdasági szereplőjévé nőtte ki magát. Az informatikai iejlesztésnek köszönhetően a partnercégek az interneten keresztül nyomon követhetik a termék-előállítás minden mozzanatát, ami fokozza bizalmukat. Összefoglalva tehát: az uniós finanszírozásból megvalósult fejlesztés nagyobb piaci biztonságot hozott a klárafalvi Németh Toll Kft.-nek, hiszen a cég partnerei immár hosszú távú kapcsolatban gondolkodnak, ez pedig kihat a térség gazdasági életére. A megye egy másik településén, Forráskúton a falu lőtere újult meg tavaly októberre 46,5 millió forintból. Ebből az uniós és hazai támogatás 39,5 millió lorint volt. A főtér Forráskúton nem pusztán a falu központja, hanem az itt kiemelkedő szerepet betöltő hagyományőrző rendezvények - aratóbál, szüreti mulatság, falunap - egyik helyszíne is. A park a beruházás előtt elhanyagolt képet mutatott. Esténként nem lehetett rendesen kivilágítani, és a pihenni, sétálni vágyók már csak ezért sem időztek benne szívesen, nem beszélve az öreg, tönkretett padokról. A változás a korábbi állapotokhoz képest bizony szembeötlő. A terepet szépen elrendezték, új Iákat, cserjéket telepítettek. Friss a gyep is, a mélyedésekben korában itt-ott megjelenő pangó vizet szikkasztó árokba vezették. A park és a fű öntözését automata berendezés biztosítja. A megújult téren 20, a környezetbe illő és jó minőségű köztéri padot helyeztek el, környékükön 30 hulladékgyűjtő edénnyel. A tér új burkolatot kapott, mely nem csak szép, hanem tartós is, erre a rendezvények miatt szükség is van. Az addig meglehetősen hiányos közvilágítást 11 új kandeláberre cserélték. Ezek, valamint a (öld alá fektetett, fél kilométernyi földkábel biztosítja a település központjának megfelelő és esztétikus kivilágítását. A teljesség kedvéért a könyvtár előtti térre három zászlórúd került, melyeken a Magyar Köztársaság és Forráskút zászlaja mellé méltán búzzák föl a település központjának megújítását segítő Európai Unió lobogóját is. TÖBB SZÁZ JAVASLAT ÉRKEZETT Több mint 600 szervezettől, illetve magánszemélytől csaknem 300 vélemény, javaslat érkezett a szeptember 4-i határidőre az Üj Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetése során. Az ország minden pontjáról beérkezett észrevételek letölthetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfh.hu internetes címen. Az írásos egyeztetéssel párhuzamosan a dokumentumot az elmúlt hetekben megvitatta valamennyi regionális fejlesztési tanács, valamint napirendjükre tűzték az országos makrolórumok, és egyeztettek róla az ágazatok képviselői is. A beérkezett vélemények, javaslatok feldolgozását a napokban végzik a tervezők. A partnerség eredményeként módosított anyagról tart vitanapot szeptember 19-én az országgyűlés, a Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-én véleményezi a dokumentumot, melyet a kormány október elsején nyújt be az Európai Bizottságnak. (x)