Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-12 / 214. szám

HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 11. • AKTUÁLIS* 3 A vásárhelyi főiskola összefogná a futómadárral foglalkozókat Tanítják a strucctenyésztést Astrucctenyésztés fellegvára le­het Vásárhely, ha jövőre beindul a helyi mezőgazdasági főiskolai kar futómadaras programja. Az intézmény saját tapasztalatok alapján dolgozza ki a tenyésztés tananyagát, és a termelőket ösz­szefogva az értékesítésben is se­gítene. Bár a vágásra érett ma­darak eladása most épp aka­dozik, a hús iránti kereslet még mindig nő Európában. Egy év múlva a hazai struccte­nyészés központja lesz a vásár­helyi főiskola, ahol tanítani fog­ják a testes futómadár tenyészté­sének tudományát. Az intéz­mény tavaly csatlakozott az eu­rópai uniós Leonardo-program­hoz, melyben nyolc ország ag­rár-felsőoktatási, valamint kuta­tási intézete vesz részt. A vásár­helyi főiskola ezzel többmilliós támogatáshoz is jut. Szeptember végére elkészülnek a tananyag helyben kidolgozott fejezetei ­tudtuk meg Mucsi Imrétől, a fő­iskolai kar főigazgatójától. A intézmény tanüzemében há­rom éve foglalkoznak struccokkal. A két tojó és egy kakas évi „pro­duktuma" 70-80 tojás, ami a ha­zai tenyésztési berkekben kiváló eredménynek számít, átlagban ugyanis évi 50 tojás a hozam. Egy­éves koruk után a kicsiket eladják. - A tanüzemben jelenleg húsz növendék várja további sorsát. Most ugyan akadozik a vágás­érett jószágok értékesítése, de ezen a helyzeten a tenyésztők in­tegrálásával lehet változtatni ­jegyezte meg bizakodóan Mucsi Imre, aki egyébként tagja az Or­szágos Futómadár Termékta­nácsnak is. Termelői csoportot akarnak létrehozni, így a szapo­KIL0JA HÁROMEZER FORINTBA KERÜLHET | A strucchús leginkább a marha­húshoz hasonlít, de a baromfi jel­legzetes íze is érezhető benne. Fi­nom pörköltnek, sülteknek, töltve, vagy akár csak szafttal - sorolta Kiss Miklós, a főiskola tanüzemé­nek állattenyésztési ágazatvezető­je. A zúzája kétkilós, a mája egy kifejlett sertéséhez hasonló nagy­ságú, a szíve pedig egy kilót nyom. A madár húsáért kilónként akár háromezer forintot is elkérhetnek. Főként külföldön a struccbőr is kelendő, ami nyersen 12-13 ezer forintba kerül. A belőle készült ak­tatáskáért viszont kértek már el 250 ezer forintot is. Aki pedig strucctojást szeretne reggelire, annak 300-500 forintja bánhatja. Igaz, cserébe 24 tyúktojással fel­érő rántottaadagból csemegézhet. rítás mellett a tényleges, össze­hangolt tenyésztés is beindulhat az országban, és az értékesítés­ben is segítséget nyújthatnának. Az élő állatra és a vágás utáni ex­portra is van kereslet. A franciák, a németek, az olaszok és a horvá­tok is kedvelik a strucchúst. A főigazgató szerint igenis van jövője a futómadarak tenyészté­sének. Még akkor is, ha jelenleg csak ezer család él Magyarorszá­gon, s mintegy négyszáz gazdál­kodó foglalkozik struccokkal. Ez a ma még egzotikusnak számító futómadár azonban ennél több családi gazdaságnak is munkát biztosítana. Honosítani kell a te­nyésztést - állapította meg -, eh­hez pedig tenyésztési program kell, ezt akarja adni a vásárhelyi főiskola. t.a. Két tojó és egy kakas a főiskolai kar tanüzemében Fotó: Tésik Attila a jog meg vadmadarkent tartja számon Világviszonylatban keresett árunak számít a strucchús, egy tavalyi szak­mai világkonferencián az derült ki, a keresletnek csupán öt százalékát fedi le a piac - mondta érdeklődésünkre Kovács János, -a Magyarországi Strucctenyésztők Közhasznú Egyesületének titkára. Érdemes belevágni a termelésbe, ugyanakkor Magyarországon még rendezetlen a futómadár-te­nyésztés törvényi háttere, ez pedig sokszor gondot okoz. Hazánkban a jog még vadmadárként tartja számon a struccot. SULYOK ERZSEBET Az egészségünkre nemcsak úgy általában kell vigyázni, hanem mostanában különösen is. Ez a minimumkövetkeztetés, amit a polgár a napi hírek hallatán tudatosít magában. Nem szeretnénk abban a zűrös malomban (fel)őrlődni, ami manapság egy kórház, vagy egy rendelő. Ahol - mint például a szegedi ügyeleten - há­rom hónapja nem fizetik ki az orvosokat. Nem lehet tudni, miért. A leginkább ez zavarja az embert. Hogy minden folyik. Össze visz ­sza van. így érezzük ezt minden változáskor, persze, és az egészség­ügy most változik, azt is mondhatnánk: végre! De miért nem tu­dunk megkönnyebbülten, a jobb reményében fölsóhajtani' A hétköznapi logika szerint a változások viszontagságait akkor viseljük viszonylag könnyebben, ha a világosan meghatározott célhoz vezető lépések jól megtervezettek, követhetők, ésszerű­nek tűnnek. Áldozatot is hajlunk vállalni ilyenkor - ha muszáj. És akkor érezzük tűrhetetlennek a viszonyokat, ha nem látjuk át, mi miért történik, és halovány lila gőzünk sincs róla, mi lesz a vé­gén az egészből. Szegeden naponta röppennek föl hírek az önkormányzati és az állami finanszírozású ellátások összevonásáról, hol a szülészete­ket, hol a traumatológiákat emlegetik, hogy ugyanis megszűnik a kórházi, átveszi az egyetem. Őrült izgalmakat váltanak ki ezek a föl-fölreppenő hírek, egészségügyiek között, betegek és (még) egészségesek között. Miért? Mert nem lehet tudni, sni miért ter­veződik-történik - vagy mégsem történik ? Lehetnek ellátási párhuzamosságok, amelyeket nem érdemes fönntartani, mert túl drága. Eszünkbe juthat, hogy nem véletle­nül álmodtak nagyot a Tisza partján és terveznek uniós pénzből kétezer ágyas egészségügyi komplexumot, ahol majd nyilván jól szervezik - emberségesen és gazdaságosan - a betegek gyógyítá­sát. De miért nem lehet világossá tenni már most, hogy ez és ez lesz, és addig is ilyen és ilyen lépéseket kell tenni, ezért és ezért. Miért kell itt mindig azt találgatni, hogy melyik a kósza ötlet és melyik a valódi terv? És melyik hír a valódi és melyik az ál? És ki­nek az érdekében? Kampányban nincs világos beszéd, csak kampánybeszéd ­mondják. Minálunk meg örökké kampány van. Ez a baj. Orbán Viktor Szegeden és Vásárhelyen Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ el­nöke Szegedre és Hódmezővá­sárhelyre látogat ma délután. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegedre látogat ma Orbán Vik­tor. A Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség elnöke délután három órakor találkozik a párt szegedi polgármesterjelöltjével, Oláh Já­nossal a Fidesz Victor Hugó utcai székházában. A rövid látogatást fél négy körül belvárosi sétával fejezi be - a járókelők a Kárász utcán és a Dugonics téren talál­kozhatnak vele. A legnagyobb el­lenzéki párt elnöke ezután Hód­mezővásárhelyre utazik, ahol Lázár János polgármester fogadja a városházán, délután négy óra­kor. Rövid megbeszélésük után Orbán Viktor megtekinti az Em­lékpont-múzeumot. Géczi József Alajos: Másfél másodperc alatt át lehet gondolni az életet Országgyűlési képviselők négy keréken Hat olyan közlekedési baleset is tör­tént idén az országban, amelynek oko­zói vagy sérültjei politikusok voltak. Megkérdeztük a Csongrád megyei or­szággyűlési képviselőket vezetési szo­kásaikról. Kiderült, az SZDSZ ügy­vivője, az országgyűlés mentelmi bi­zottságának elnöke és Hódmezővásár­hely polgármestere is részese volt már balesetnek. Lázár János szinte mindenhova gépko­csival jár. Hivatalos útjain sofőr, magán­útjain ó maga ül a kormány mögé. - Bár­mikor, bárkivel történhet baleset. Hiva­talos útjaim során szerencsére egyszer sem kerültem veszélyes helyzetbe ­mondta a fideszes politikus. A hódme­zővásárhelyi polgármester elmondása szerint havonta öt-hétezer kilométert tesz meg az utakon, ami átlagban napi kétszáz-, évente hetvenkétezer kilomé­tert jelent. Kiszámoltuk: a honatya egy év alatt majdnem kétszer kocsikázza körbe a Földet az Egyenlítő mentén. Közlekedési balesete egyszer volt: tavaly decemberben egy kerékpárost ütött el Hódmezővásárhelyen. A hölgyet, aki agyrázkódást szenvedett, maga szállítot­ta be a helyi kórházba. Szintén kórházba került, igaz, tizenöt évvel ezelőtt Sándor Klára. - A lélekjelen­létem mentett meg attól, hogy ne történ­jen nagyobb baj. Újszegeden, egy mellék­utcából rohant bele egy kocsi az autómba, pedig nekem volt elsőbbségem. Mivel óvatos vezető vagyok, benéztem a keresz­teződésbe, és amikor láttam, hogy a ka­rambol elkerülhetetlen, még tudtam any­nyit gyorsítani, hogy csak a kocsim hátul­ját érje az ütközés. A bordáim így is eltör­tek, és az orvosok szerint a második szü­letésnapomat is akkor ünnepelhettem ­idézte fel a történteket az SZDSZ ügyvi­vője, akiben maradandó lelki nyomokat mégsem hagyott a karambol. Bár a fővá­rosba - a pesti parkolás nehézségei miatt ­vonattal jár, más városokban kocsival közlekedik. - Szinte mindig én vezetek. ­Nem ülök be olyasvalaki mellé, akinek nem ismerem a vezetési szokásait. Veze­tés közben megpróbálok a másik fejével is gondolkodni - mondta el a politikus. - Ötször annyit autózik az ember, ha képviselő, mint akkor, ha nem lenne az ­magyarázta Géczi József Alajos. Ő már csak tudja: a szocialista politikus a rend­szerváltás óta tagja a parlamentnek. Mint a mentelmi bizottság elnöke elárulta, a képviselőkkel történt balesetek száma nem kirívóan sok. Szerinte a politikusok még óvatosabban is vezetnek az átlagnál, hiszen tudják, ha hibáznak, rengeteg tá­madásnak lesznek kitéve. - A kocsit álta­Géczi József Alajos: A képviselőkkel történt balesetek száma nem kirívóan sok Fotó: Frank Yvette A LEGUTÓBBIAK Áprilisban Komássy Ákos, a Fiatal Baloldal elnöke Mogyoródnál szenvedett súlyos bal­esetet. Utastársa a karambolban életét vesztette. Június közepén Pécs polgármes­terét szállították életveszélyes sérülések­kel a pécsi klinikára. Toller László szolgá­lati autójával Tamási és Dombóvár között balesetezett. Sofőrje később belehalt sérü­léseibe. Most szombaton Medgyasszay László ütött el előzés közben egy motorke­rékpárost, aki azonnal meghalt. Iában akkor választom, ha egy napon több programra is hivatalos vagyok. Van annyi rutinom, hogy tudjam, bizonyos fáradtsá­gi szint elérése után sem kávé, sem ener­giaital nem segít. Ilyenkor keresek egy benzinkutat, ahol öt-tíz percre megpihe­nek. A zene, a csokoládé és a méz segít a regei«rálódásban - magyarázta Géczi Jó­zsef, akinek kifejezetten a szegedi közle­kedésről is van véleménye: az emberek eleve feltételezik egymásban az agresszi­ót. - Nem hiszik el, hogy valaki udvarias­ságból beenged egy másik autóst például a körforgalomba. Ezt már többször is ta­pasztaltam, és az udvariasságomat az ide­gességváltotta fel - mesélte. Tizenhárom éve azonban egészen másfajta idegességet érzett: a a kecske­méti szélmalomnál próbált fékezni, de nem sikerült neki. - Egy autós lassított előttem, én is ráléptem a fékpedálra. A kocsim fékhibás volt, nem tudtam elke­rülni a karambolt. Azóta tudom, másfél másodperc alatt az egész életét át tudja gondolni az ember. K. G. G.

Next

/
Thumbnails
Contents