Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-09 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. SZEPTEMBER 7. • AKTUÁLIS* 3 Aszfaltozott futópálya épült a szegedi repülőtéren. Az eredeti tervek szerint a gépek már tavasszal használhatták volna Fotó: Karnok Csaba PEREK PÉNZRŐL ES EPITMENYEKROL - Megállapodásra, peren kívüli egyezségre törekedtünk, de a repülő egyesület olyan követelésekkel állt elő, amit nem vállalhattunk - reagált Rácz Tamás kijelentéseire Solymos László alpolgármester. A másik perrel kapcsolatban Solymos hangsúlyozta: az előző ciklusban az önkormányzat megállapodott a repülő egyesülettel, hogy a tulajdonába adja az ingatlanokat, csakhogy ezt a megállapodást az ÁPV Rt.-t felügye­lő kancelláriaminiszter nem írta alá. Vagyis az ingatlanok maradtak az önkormányzat tulajdonában. Kisasszony napját és a baromfivészt okolják Több mint harminc forint a tojás ára Több hónapos csúszással adják át a szegedi futópályát A baromfiboltban nem emeltek árat Fotó: Karnok Csaba Harminchárom forint a legdrá­gább tojás Szegeden. A legol­csóbban még mindig a piacon szerezhetjük be, ott akár 21 fo­rintért is hozzájuthatunk. A to­jás ára az elmúlt héten üzle­tenként eltérő mértékben, 10-30 százalékkal emelkedett. A baromfivész nem volt benne a menetrendben, a piac nem számí­tott arra, hogy a csirkék ezreinek leölése esetleg tojáshiányhoz ve­zet. Márpedig ez történt: kevesebb a tojás, ezért jobban meg kell fizet­ni az árát. A napi élelmiszerek kö­zé sorolható termék ára a mögöt­tünk álló héten hirtelen megemel­kedett, és nemcsak az áfakulcs változása miatt. A piacon csak két-három, egyes üzletekben tíz forinttal is többet kell fizetni a to­jásért, mint egy héttel korábban. A Mars téren azt mondták a kereskedők, csak két-három fo­rinttal drágult a tojás, kedd óta, 21 helyett 23-24 forintért adják. Mellár Erzsébet, aki Kondoros­ról, unokatestvérétől hozza az árut, alig győzi csomagolni a sok tojást, amit egyszerre vásárolnak tőle. Nagy a keletje, sokan ugyanúgy betárolnak belőle, mint régen. A néphagyomány szerint ugyanis szeptember 10-étől, Kisasszony napjától spájzolni kell télire, mivel ősztől tavaszig kevesebbet tojnak a tyú­kok. Mellár Erzsébet egy nap öt-hat ládányit ad el, s mivel egy ládába 360 tojás fér, naponta mi­nimum kétezer tojást pakol egyik tartóból a másikba. A Római Baromfiboltban 25 forint egy tojás, ezt az árat már nem szeretné emelni az üzletve­zető, Tóth Árpád. Mint mondta, nála a hús a húzótermék, a tojás csak kiegészítő, és a „sok kicsi sokra megy" elvét követve marad a 25 forintnál. Szerettünk volna fotós kollégámmal bejutni a Sparba, de ezt nem engedélyez­ték a vezetők. Ott láttuk kiírva a legmagasabb árat, egy tojás 33 forintba került. A takarmány-, az energiaárak, a bérköltségek, valamint az áfa nö­vekedése miatt drágult a tojás ­mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára így az ár­emelést követően a termék darab­jáért átlagosan 19-20 forintot kell majd a kereskedőknek adniuk. Erre az árra jön még az áfa és a ke­reskedelmi árrés, és így alakul ki az fogyasztói ár, ami üzletenként eltérő. És nagyon sok helyen meg­haladja a 30 forintot. A szakem­ber jelezte: a tojáspiacon most a kereslet dominál. Ennek fő oka, hogy a madárinfluenza miatt a Bács-Kiskun megyei termelőknél nehéz volt az úgynevezett állo­mányváltás az elmúlt hetekben. F. K. Reptéri vihar a földön Gyilkoslista A jelentős csúszással elkészülő szegedi re­pülőteret néhány héten belül hivatalosan is átadják, műszaki átadása már megtörtént. Mindeközben egyre durvább vita folyik és három peres eljárás zajlik a reptér korábbi üzemeltetője, az önkormányzat és a je­lenlegi üzemeltető SZKT között. - A szegedi repülőtér műszaki átadása megtör­tént, néhány héten belül megkapjuk az üze­meltetési és a használatbavételi engedélyeket ­nyüatkozta lapunknak Bene István, az SZKT Repülőtér Üzemeltető Üzletág igazgatója. A másfél milliárd forintért felújított és kor­szerűsített repteret eredetileg április 20-án kellett volna átadni. Bene a jelentős csúszás okát a rendkívül rossz talajviszonyokkal, a mostoha időjárással és a magas talajvízzel magyarázta. Az önkormányzat a késés miatt mindenképpen kártérítési igénnyel lép fel. Ar­ról azonban még nem született döntés, hogy kötbért vagy pluszmunkát kér a kivitelezőtől. A szegedi repülőtér havi átlagos forgalma 7-800 gép. A külföldre induló és onnan érke­ző repülők miatt átlag kétnaponta kérnek ha­tárnyitást. Az üzletág-igazgató azt mondta, meggyőződése, hogy a forgalom fokozatosan növekedni fog a nemzetközi előírásoknak megfelelően korszerűsített repülőtéren. A fénytechnikával ellátott 1185'méter hosszú aszfalt futópálya megépítése mellett felújítot­ták az üzemanyagtöltő állomást, beszereztek egy-egy tankert és tűzoltóautót. Megszigorí­tották a biztonsági előírásokat, a repteret kör­bekerítették és a nap 24 órájában őrzik. Bene István annak ellenére derűlátó, hogy a reptér korábbi üzemeltetőjével, a Szegedi Repü­lő Egyesülettel (SZRE) az áprilisi átvétel óta egy­re durvább viták folynak. Az egyesület az SZKT-t és az önkormányzatot is beperelte. Sze­geden elterjedt, hogy az egyesület lezárja a tor­nyot, amivel gyakorlatilag bezárná a repteret. - Elismerem, voltak, akik arra biztattak, zárjam le a tornyot, de ezt nem tettem meg, és a jövőben sem akadályozom meg a gépek fel- és leszállását. Nem vagyok a repülés el­lensége - jelentette ki lapunknak az SZRE ügyvezető elnöke, Rácz Tamás. - A helyünkbe lépő üzemeltető az áprilisi átadás óta használja épületeinket, eszközein­ket, de a költségeket, a frekvenciadíjat, a gáz-, a víz-, az áramszámlákat, a szemétdíjat továbbra is mi fizetjük. Az SZKT-nak havon­ta kiállítunk és megküldünk egy 585 ezer fo­rint plusz áfáról szóló számlát, de a cég nem fizet. Velük emiatt pereskedünk - magyaráz­ta Rácz Tamás. Bene István azt mondta: soha nem vitatták, hogy fizetniük kell, de a havi nettó 585 ezer forintot túlzónak tartják. Az egyesület az önkormányzatot az elma­radt támogatás miatt kilencmillió forintra perli, valamint a tulajdonviszonyok tisztázá­Az egészségügyi miniszter várólistát kér a kórházaktól - a megyében igyekeznek ezt elkerülni Pénz már csak a sürgős esetekre van sa végett. Rácz Tamás szerint az első negyed- tulajdonosa az egyesület, amit az önkor­évre még járt nekik a korábban megítélt tá- mányzat vitat, ezért fordultak bírósághoz, mogatás. Szerintük a repülőtéri építmények O. Z. kórház megbízott orvosigazgató­ja. - Igyekszünk tehát ezentúl is mindenkit ellátni, hiszen nem tehetjük meg, hogy pénzhiányra hivatkozva szelektálunk a páci­ensek között. Hasonlóan határoztak a makói kórházban is. - Az intézmény ve­zetése úgy döntött, hogy igyek­szünk valamennyi esetet ellátni - fogalmazott Baráth Lajos fő­igazgató. Hozzátette: erre már csak azért is lehetőségük van, mert az utóbbi időszakban az egészségügy átalakítása miatt ki­alakult bizonytalanság visszave­tette a betegforgalmat. A szentesi kórházban viszont már számítanak arra, hogy októ­bertől egyre hosszabbra nyúlik majd a jelenleg még csak 1-2 he­tes előjegyzési idő. - Természete­sen a miniszter úr kérését, mi­szerint csak a sürgős eseteket lássuk el, nem lehet szó szerint betartani - vélekedett Fenyves Ernő igazgató. - Továbbra is megpróbáljuk minél tágabb kör­re kiterjeszteni az ellátást, hi­szen az a célunk, hogy a lehető legkevesebb fennakadást okozza a pénzhiány. A Szegedi Városi Oktató Kór­házban egyelőre nincs várólista, a főigazgató szerint azonban nem garantálható, hogy a jövő­ben sem lesz. - A miniszter úr számításai szerint egy intéz­ményben éves szinten a gyógyitó munka harmadát teszi ki a sür­gősségi ellátás, ez azonban ná­lunk nem így van - mondta Pajor László. - Mivel a városban qsak itt van sürgősségi betegellátó osztály, a szegedi kórházban a betegek 80 százaléka sürgősségi beteg. Látható tehát, hogy nehéz lesz a helyzetünk az elkövetkező időszakban. Az intézkedés természetesen az egyetemi klinikákat is érinti, Mikó Tivadar centrumelnök sze­rint azonban a miniszteri levelet nem kell túldimenzionálni. - Ed­dig is voltak várólisták, elsősor­ban a labordiagnosztika és a kép­alkotó diagnosztika területén ­mondta. - Lehet, hogy ezentúl ezek kicsivel hosszabbak lesz­nek, az azonban biztos, hogy to­vábbra is csak azok kerülnek rá, akiknél a beavatkozás valóban tervezhető, illetve halasztható. TÍMÁR KRISZTA ÖESZKEN MINDEN MARAD A RÉGIBEN jUj A megyei intézmények közül egyedül a deszki kórházat nem érinti az újabb megszorítás. Bálint Beatrix igazgató elmondta: továbbra is el tudják látni min­den betegüket, és a vizsgálatokra történő előjegyzési idő sem változik, mely nagyjából egy hét. BÁTYI ZOLTÁN Négyszáz, de az is lehet, hogy hatszáz gyilkos él szabadon közöt­tünk? A magyarországi bűnözésről készült statisztikák legalábbis azt sugallják: félezer körüli azok száma, akik kioltották más, ne­tán mások életét, s ügyükben nem született jogerős bírói döntés. Sőt: a bűncselekmények többségében már nyomozati szakban ki­hűlt a nyom, mielőtt még nyakon csíphették volna a bűnöst. Hiányos hát a gyilkoslista, s ezt hallván vélhetően megfagy a vér sokak ereiben. Ám mielőtt még a zavart és a megdöbbenést kétségbeesés váltaná fel, tudatosítsuk magunkban a tényt: a fel­derítetlen gyilkossági ügyek száma csak kicsiny töredéke azok­nak, amelyeknél igenis bilincs kattant az elkövető kezén, s a bírói ítélet után elgondolkodhatott a vádlottból elítéltté vált elkövető, milyen taktikával is próbálja meg túlélni a rá kiszabott sok-sok év fegyházbüntetést. Tudom, ez a legkevésbé sem vigasztalja azokat, akik a rendőr­ségtől hibátlan munkát várnak el, netán éppen hozzátartozóju­kat kénytelenek úgy gyászolni, hogy még az a vigasz sem adatott meg számukra, legalább a bűnöst rács mögött tudhatják. Mégis tudomásul kell venni - közel sem tökéletesen működő világunk­ban a bűnvadászat sem járhat száz százalékos sikerrel. Nem ma­rad hát más feladat, mint a lehető legtöbbet megtenni azért, rend­őrségünk az eddiginél is nagyobb sikerrel láthassa el feladatát. A gyilkossági ügyekben járatos nyomozó úgy nyilatkozik a Szi­esztában olvasható riportunkban, hogy a gyilkosok elfogása presz­tízskérdés a rendőrség számára, mindig a lehető legnagyobb lét­számmal és a legjobb technikával kezdik meg az embert ölök ül­dözését. Nem kételkedhetünk szavaiban. Az persze már más kér­dés, hogy pénzközpontú világunkban, ahol akár néhány ezres megszerzéséért is kést, baltát ragad a gyilkos, ez a rendőrlétszúm elégséges-e, jut-e elég forint éppen a bűnüldözésre ? A rendőrség technikai felszereltsége fejlődik-e olyan gyorsan, hogy annyi nyo­mot tudjon rögzíteni, amennyi egy vádemeléshez szükséges ? Mert remélem, azt senki sem várja el, hogy az ügyészség meg­alapozatlanul vádoljon, netán a híróság akár egyetlen ártatlant is börtönbe zárasson kellő bizonyítékok nélkül, csak azért, mert egyeseket majd szétfeszít a bosszú vágya. Mint ahogy a sokak által annyira áhított receptet, a halálbüntetés visszaállítását sem fogja „felírni" törvényben a bűn ellen parlamentünk. Már csak azért sem, mert egyre több vizsgálat bizonyítja be: semmivel sem keve­sebb ott a gyilkosok száma, ahol villamosszék, netán méreginjek­ció várhat a bűnösre, mint ott, ahol már régen elföldelték a bitófát. A szakminiszter arra kéri az egészségügyi intézményeket, hogy ezentúl csak a valóban sürgős eseteket lássák el. Az ok: elfogyott a pénz. A Csongrád megyei kórházakban és klinikákon igyekeznek továbbra is mindenkit ellátni, de néhány helyen hosszabbak lehetnek a várólisták. Elfogyott a pénz az egészségügy­ben - ezt már a szakminiszter is elismerte. Molnár Lajos tegnap küldött levelet az egészségügyi intézmények • igazgatóinak, melyben arra éri őket, elsődlege­sen az életveszély elhárításával foglalkozzanak, és lehetőség sze­rint halasszák el a nem sürgős műtéteket, kezeléseket. A levél­ből egyébként az is kiderül, az utolsó negyedévben nemcsak a sürgősségi betegellátás teljes fi­nanszírozására nem lesz pénz, hanem az ügyeleti díjak kifizeté­sére sem. A Csongrád megyei kórház­igazgatók is megkapták a körle­velet, ám ahol megtehetik, igye­keznek rugalmasan kezelni a ké­rést - még akkor is, ha ebből vél­hetőleg veszteségük származik majd. - Bár még nem dolgoztuk ki a további teendőket, úgy gondo­lom, ez a levél jogilag nem módo­sítja az ANTSZ-szel és a tb-vel meglévő szerződésünket, vagyis továbbra él az ellátási kötelezett­ségünk minden területileg hoz­zánk tartozó beteg iránt - mond­ta Kovács László, a vásárhelyi Az orvosok igyekeznek mindenkit ellátni Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents