Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-08 / 211. szám

• MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. SZEPTEMBER 8. Moziünnep, rekordszámú nézővel A tavalyi nézőszámhoz képest országszerte 40 százalékkal többen vettek részt az idei négynapos moziünnepen, ezzel számos mozi megdöntötte saját látogatottsági rekordját. MUNKATÁRSUNKTÓL Minden eddiginél többen hallgattak idén a moziünnep szlogenjére - Menjünk a moziba be! -, és országszerte közel 420 ezren látogatták a négynapos programon vetített filmeket. Nézőszámban a szegedi Belvárosi mozi is rekordot döntött, tudtuk meg Sélley Emmától, a mozi vezetőjétől. A mintegy 30 filmet a két kisteremben vetítették, az alkotásokra 1500-an voltak kíváncsiak. Nagyon népszerűek voltak a gyerekfilmek - így a Bambi 2. része, a Verdák és a Varázsdada. A legtöbben a Transamerica című filmre voltak kíváncsiak, nem véletlenül, hiszen az alkotást Oscar-díjra jelölték. Sok nézőt vonzott a magyar alkotások sora is, amelyek közül nagy sikert aratott Nemes Gyula diplomafilmje, az Egyetleneim is. A moziünnep programjaiba az ország 44 települése kapcsolódott be, 74 moziban 200 film pergett, közöttük premier előtti és premiervetítéseket is láthatott a közönség, 350 forintos jegyekért. A nagy rendezvény helyett több kisebb programot szerveznek Kavalkád helyett keszegölő Mártélyon Tavaly láthatott utoljára vízi esküvőt az, aki kilátogatott a mártélyi holtágba Fotó: Tésik Attila Pénzhiány, valamint az árvíz pusztítása miatt az idén nem tartották meg a több ezer látogatót vonzó mártélyi kavalkádot. Ennek ellenére a falu nem marad rendezvények nélkül. A mártélyiak összefogtak: az önkormányzat a helyi lakosok és civil szervezetek segítségével a hét végére megszervezte a hagyományok napját, illetve a keszegölőt. Az 1500 lelkes Mártély nevét sokan a nyári Jcavalkád során ismerték meg. A üdülőterületen, illetve a település több pontján szervezett eseménysorozat több ezer látogatót vonzott. Az idén azonban elmaradt ez a népszerű program. - Tavasszal úgy döntött a testület, hogy pénzhiány és az árvíz pusztítása miatt nyáron nem lesz kavalkád. Megbeszéltük a helyi civil szervezetek vezetőivel, valamint a kavalkádos segítőkkel, hogy idén az egy nagy helyett több kisebb programot szervezünk a községben - mondta lapunknak Balogh Jánosné polgármester. Elsősorban arra törekedtek, hogy a helyieket is bevonják a munkába. így a nyáron több kisebb-nagyobb esemény volt már, amelyet mindig egy-egy civil szervezet neve fémjelzett. Szeptember első hétvégéjén például a Mártélyi Üdülőhely és Faluvédő, Szépítő Egyesület segítségével valósul meg a hagyományok napja, illetve a keszegölő. A katolikus egyház alapítványa pedig szúnyogűző napot tart szeptember 14-én. A falu első embere hozzátette, hogy a szervezésben egyre nagyobb szerepet vállalnak a lakosok is, akik nem csupán különböző ötletekkel rukkolnak elő, de dolgoznak is az eseményeken. Ennek köszönhető a keszegölő, vagyis az első mártélyi halfőzési bemutató, melynek Farkas Csamangó Zoltán az ötletgazdája. Mártély halászfalu - mondta a férfi -, így adott volt a téma, vagyis a hal, amelyről a rendezvény szól. - A magyar ember legtöbbször akkor van együtt a társaival, ha eszik. Ezért gasztronómiai program jutott az eszembe. Magunknak szervezzük, így nem kell akkora anyagi ráfordítás - folytatta Farkas Csamangó Zoltán. A Keszegölő mellett a Hagyományok Napjának is otthont ad a mártélyi kemping a hét végén. A már említett faluszépítő egyesület vezetője, Borsos fózsef elárulta, hogy a helyi kézművesek munkáját bemutató program eddig a kavalkádhoz kapcsolódott. Most azonban átkerült a falu védőszentjének, Szent Adorján mártírnak a tiszteletére rendezett búcsú időpontjára. K.T. Lakcím nélkül napi ezer forintból él a makói Czene Ferenc Kálvária válás után Már az új képviselő-testület dönt a közbeszerzésről Szentesi Petőfi Szálló: befektető kell a felújításhoz A szentesi Petőfi Szálló felújítására és működtetésére kiírt eljárást felfüggesztette a közbeszerzési bizottság, így a tervezettől eltérően nem dönt a képviselő-testület a héten, a ciklus utolsó ülésén a lepusztult szálloda sorsáról. A grémium elnöke, Demeter Attila elmondta: azért állították le az eljárást, mert szakemberek véleményét kérték ki annak érdekében, hogy a legalkalmasabb beruházót találják meg. Egy pályázó akadt, de most visszalépett. - A Fővárosi ítélőtábla a hét elején értesítette a szentesi önkormányzatot, hogy az utolsó jogi eljárás is befejeződött a Petőfi Szálló ügyében - mondta lapunk érdeklődésére Szirbik Imre polgármester. A hét éve tartó pereskedés ezzel végérvényesen lezárult, így minden akadály elhárult, hogy az önkormányzat befektetőt találjon a hányatott sorsú épület felújítására. Becslések szerint ehhez több mint kétmilliárd forintra van szükség. Megírtuk: a képviselő-testület korábban ügy határozott, hogy negyven-ötven évre bérbe adja az épületet annak a befektetőnek, aki a műemléki előírásoknak megfelelően a saját költségén rendbe hozza a Petőfit, és azt korábbi rendeltetésének megfelelően szállóként működteti. A közbeszerzési eljárást meghirdette a város. Szirbik Imre tájékoztatása szerint a felhívásra egy pályázat érkezett, közös ajánlatot küldött égy építőipari cég és egy szállodákat üzemeltető társaság. A pályázó konzorcium nevét azonban nem árulta el a polgármester arra hivatkozva, hogy jogi következménye lehet folyamatban lévő ügyről adatokat szolgáltatni. Lapunk úgy tudta, hogy a képviselő-testület a héten, a ciklus utolsó ülésén dönt arról, hogy elfogadja-e az illető pályázó ajánlatát a Petőfi Szálló felújítására és működtetésére. Tudomásunkra jutott az is, hogy közben több cég is érdeklődött a befektetési lehetőségről. Lapunk megkereste az önkormányzat jogi bizottságának elnökét, Demeter Attilát, aki egyben a közbeszerzési bizottság vezetője is. Kiderült: a képviselő-testület már biztosan nem dönt a Petőfi ügyében ebben a ciklusban, mivel a közbeszerzési bizottság már korábban felfüggesztette az eljárást. Az elnök elmondása szerint ugyanis szakemberek véleményét kérik ki annak érdekében, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe a város számára legkedvezőbb ajánlat kiválasztásához. Demeter úgy tudja: visszalépett az a társaság, amely ajánlatot tett a szálloda rendbehozatalára. A szakértői vélemények ismeretében folytatják le később a felfüggesztett közbeszerzési eljárás. B. I. Még várat magára a Petőfi Szálló felújítása Fotó: Tésik Attila Saját bevallása szerint óriási öngólt rúgott a makói Czene Ferenc, aki válása után az utcára került és most egy lakóautóban él, havonta harmincezer forintból. Nem vádol, nem hibáztat senkit egyszerűen szeretne felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon sokan tengődnek hozzá hasonló körülmények között. A harmincnyolc esztendős férfi kálváriája 2002-ben kezdődött, amikor nyolc évi házasság után elvált. Saját házrészét nagyvonalúan a két gyereke nevére íratta, ő pedig két szatyorral a kezében az utcán találta magát. Az első gondja az volt, hogy hová költözzön, mert a végtelenségig nem élhet vissza egyetlen ismerősének jóindulatával sem. Úgy gondolkozott, mehetne albérletbe, de akkor havi 30-40 ezer forintot kifizetne lényegében a semmiért, vagy megpróbálhatna egy új lakást venni - ám hamar kiderült, minthogy már nincs bejelentett lakcíme, egyetlen bank sem ad neki hitelt. Ugyanakkor, mivel rendes munkahelye van, a hajléktalan szállón sem fogadták be. így aztán egy ideig egy barátja Maros-parti üdülőjében húzta meg magát, később pedig korábban megtakarított pénzéből - egy lakóautót vásárolt magának. Ez jelen pillanatban szerelőnél van. Érdekes, hogy ezt sem tudta a saját nevére íratni, mert nincs lakcíme. Most - papíron - egy ismerőse tulajdonában van a lakókocsi, 6 pedig kölcsönvette tőle. Czene Ferenc május óta a makói fürdőben dolgozik uszodamesterként. Korábban biztonsági őr is volt. Gondjai azonban továbbra sem oldódtak meg. Megmutatta a papírjait: havi bruttó 68 ezer forintot keres,, amiből a járulékok és a gyerektartás levonása után nagyjából harmincezer forintja marad. Ebből, azaz napi ezer forintból kellene megélnie de hogyan? Vagy eszek, vagy alszok valahol - összegzi a helyzetet keserű öniróniával. Az önkormányzatnál is jelentkezett szociális támogatásért, ám - bár elmondása szerint együtt érzően fogadták a hivatalban - segélyt nem kapott, mert bruttó jövedelme meghaladja azt a határt, ami fölött ilyesmi már nem jár. Egyébként, minthogy az igazolványában az áll, hogy lakcím nélküli, még bankszámlája sem lehetne, ha a régi nem maradt volna meg. A lakcím nélküli élet egyetlen előnyös oldalát Szegeden tapasztalta meg: amikor az ellenőr meg akarta bírságolni, mert jegy nélkül szállt trolira, végül kénytelen volt összetépni a papírt, mert nem tudta hová küldeni. Czene Ferenc azt mondja, megérti azokat a sorstársait, akik hasonló helyzetben inni kezdenek, lezüllenek, mert csakugyan kilátástalan így az élet. O azonban nem adja fel: dolgozik, mellette tanul és igyekszik talpon maradni - próbál pozitívan gondolkozni. Úgy gondolja, nagyon sokaknak kell az övéhez hasonló problémákkal szembenézni. SZ. I. M. Czene Ferenc a személyivel. „Lakcím nélküli" Fotó: Szabó Imre