Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-08 / 211. szám

PENTEK, 2006. SZEPTEMBER 8. "AKTUALIS* Félig üres a városháza felállványozott díszterme. Kalmár Ferenc képviselő védősisakot öltött Fotó: Segesvári Csaba Felújítási munkálatokat végez­tek a városháza dísztermében, ahol a tegnapi rendkívüli ülést tartották. A közgyűlésen a kor­mánypárti képviselők nem je­lentek meg. Két képviselő majd­nem egymásnak ugrott. Rövid szóváltás után majdnem egymásnak ugrott két képviselő tegnap a rendkívüli közgyűlés után a városháza dísztermében. Apró juhász János egy rágalmat súgott a fülembe - mondta az eset után Bakai Csaba. - Azt kér­tem, hogy ismételje meg nyilvá­nosság előtt. O erre nem volt haj­landó. Apró Juhász János lapunknak azt mondta: „Nem hagyjuk ma­gunkat provokálni". Az ingerült Bakait képviselőtársai csitítot­ták. Szabó László, aki a veszekedők közelében állt, úgy hallotta, hogy Apró Juhász ezt kérdezi Bakaitól: „Megkaptad már az 5 milliót, hogy eladod a jobboldalt?" A közgyűlés egyébként sem volt hagyományos, a dísztermet ugyanis éppen felújítják. Az áll­ványokon munkások dolgoztak, az egyik oszlopra erősített táblán ez állt: veszélyes munkahely, be­lépni tilos. Kalmár Ferenc mun­kavédelmi sisakban lépett a he­lyiségbe. A közgyűlésen - melyet a Fidesz-KDNP-frakció kezde­ményezett - kormánypárti kép­viselők nem vettek részt. Mint korábban megírtuk: az ellenzék elsősorban arról a dokumen­tumról szeretett volna tárgyalni, amely a város 2002-2006-os gazdasági helyzetét és a 2010-ig terjedő kötelezettségvállalást tartalmazza. Az összeállítást a jegyző juttatta el a képviselők­nek, de közgyűlés még nem tár­gyalta. Az ülést Szentgyörgyi Pál alpol­gármester vezette. Közölte, hogy semmi sem indokolja a rendkí­vüli közgyűlést, az egész csak a választási komédia része. A vá­ros gazdasági helyzetének megvi­MILLIÁRDOS VITA Szentgyörgyi Pál is tartott sajtótájékoztatót, melyen követelte: Oláh János fideszes polgármesterjelölt kérjen bocsánatot Botka Lászlótól, mert azt ál­lította, hogy a polgármester nem mond igazat a város adósságállományá­ról. Kettejük véleménye között hétmilliárd forint az eltérés. Botka László ugyanis csak a banki hiteleket említi, amikor adósságról beszél, Oláh János pedig a kötelezettségvállalásokat is beleszámolja. Oláh plusz hétmilliárdja a város lízingszerződéseiből, visszatérítendő támogatásaiból és úgyneve­zett közalapítványi kötelezettségeiből, valamint készfizetési kezességválla­lásaiból jön össze. GYOR, DEBRECEN Debrecenben augusztus 10-én tartottak közgyűlést, legközelebb pedig szep­tember 24-én ül össze a testület. Júliusban a képviselők nem üléseztek. A győ­riek „szorgalmasabbak", itt júniusban, júliusban és augusztus 10-én is volt közgyűlés (igaz, utóbbi rendkívüli). Legközelebb szeptember 21-én üléseznek a képviselők. Makón szerdán tartottak közgyűlést, Hódmezővásárhelyen teg­nap. Szegeden a tegnapi rendkívüli előtt július 21-én volt közgyűlés. tatására a korábbi közgyűléseken is volt lehetőség. Kijelentette: a költségvetés egyensúlyban van, és az adósságállománnyal sem történt semmi, ami indokolná a tárgyalást. Napirend előtt Hűvös László, Bakai Csaba és Ványai Éva szó­lalt föl. Hűvös azt mondta, a bal­oldali többség nem akar dolgoz­ni, Bakai Csaba pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés modortalanul kezdődött, ugyan­is először Ökrös Tamásnak - aki a Szegedért Egyesület lemondott képviselőjének, Oláhné Görög Juditnak a helyét veszi át - az es­küjét kellett volna meghallgatni, és megbízólevelét átadni. Szentgyörgyi kérdésére Mózes Ervin jegyző közölte: az önkor­mányzati törvény értelmében a testület határozatképtelen - a szükséges 22 képviselő helyett csak 14-en voltak -, ezért felosz­latta az ülést. Az ellenzék ezután sajtótájékoztatót tartott, ahol egy nagy dobozból kis dobozt vet­tek elő - előbbire Gyurcsány-cso­mag, utóbbira Botka-csomag volt írva. Szöllősi Béla azt mondta: nem hagyják, hogy Botka László ezt kicsomagolja, inkább ő cso­magoljon, és menjen a város élé­ről. Bemutatták azokat a csekke­ket is, melyeket a baloldali képvi­selők számára töltöttek ki, hogy befizethessék a város összes adósságát. Szöllősi szerint korábban sze­repelt a szeptemberi ülés terve, ezért értehetetlen, hogy éppen most újítják a dísztermet. Az MSZP-SZDSZ-frakció szerint a felújítás volt előre tervezett. GONDA ZSUZSANNA Távolmaradásával meghiúsította a haloldali frakció azt a rendkí­vüli közgyűlést, amit az ellenzék a város gazdasági helyzetéről kezdeményezett. Ha úgy vesszük, semmi különös nem történt, csak pohtizálnak képviselőink. Az eredmény egy adok-kapok játszma, és egy komolytalan közgyűlés. Mi az nekünk már. De nem vesszük így. Mert nem közönsége, hanem megbízói va­gyunk ezeknek a képviselőknek. Nyilvánvaló, de hadd álljon itt, hogy az önkormányzati közgyűlés a politikai viták teljesen legáhs helyszíne. Aki önkormányzati képviselői szerepet vállal, annak kötelessége részt venni a közgyűlésen, akkor is, ha úgy érzi, hogy összehívása az ő nézeteivel szembeállított nézetek kinyilvánítá­sára is szolgál. A testületi távolmaradás a város polgáraival szem­beni arrogancia is, nem csak viszontválasz a másik tábornak. A város polgára értékelhető válaszokra érdemes, mert adót fizet, és nem a felek kisdobostábor színvonalú kommunikációjára kíván­csi, hanem a vitára, érvekre, és mindarra, amiből számára kide­rül, hányadán áll a város. Teljesen lényegtelen lenne, ha egy húszon egynéhány fős csoport távol maradna amikor egy másik csoport vitatkozni akar vele. Amiért mégnem lényegtelen, az az, hogy ez a csoport Szeged város közgyűlésének baloldali része, akik nem Zeusz fejéből pattantak ki teljes vértezetben, hanem választói megbízásból kapták feladatul tevékenységüknek ezt a részét. Azonkívül túl is értékeli saját fon­tosságát az a képviselői csoport, amelytől ezt a távolmaradást kapja a választó. Meglehetős önhittségről árulkodik, ha egy politikai cso­port azt gondolja, eleve letéteményese a jó megoldásoknak, s azok­ban senki nem kételkedhet. A képviselői kötelességeket pedig nem módosítja az, hogy küszöbön az önkormányzati választás. Természetesen a Fidesz-KDNP-frakció a maga érdekében kí­vánta tematizálni a közgyűlést. Nem tartom különösen tartal­masnak, ha ez csak abból állt volna, hogy a város adósságállomá­nyáról újra átbeszélik, amit eddig is. Azt a kérdést viszont akár egy betévedő polgár is feltehette volna, hogy a szegedi önkor­mányzat várható döntéseiben milyen hatása lesz az országos megszorító csomagoknak. Nem azért, mert ez történetesen a bal­oldalnak kényes, hanem mert ez a hétköznapi valóság. En a közgyűléstől azt vártam volna, derüljön ki, hogy a városi költségvetés elkészítésekor előre nem látott Gyurcsány-csomagok milyen terhet raknak a szegedi önkormányzatra, a képviselők ho­gyan kalkulálnak előre, amikor az országos megszorítások hatása­it vizsgálják. Végtére a közalkalmazottak helyzete, az oktatási, művelődési, egészségügyi intézmények sorsa olyan kérdés, amiről a választóknak tudniuk kell a szavazás előtt. Az uniós alapokból felhasználható milliárdokról bőséges, és készséggel nyújtott infor­mációja van már mindenkinek. De az, hogy mi lesz a tanári állá­sokkal, magától nem fog kiderülni. Majd csak politikai bátorság formájában a választások után. Az ellenzék szerepe: ezt idejében kikényszeríteni. Ezért nem politikai komédia a közgyűlés. Elmaradott régió Az SZDSZ két ügyvivője, Sándor Klára és Magyar Bálint sajtótájé­koztatót tartott tegnap Szegeden. A volt oktatási miniszter kijelen­tette: a dél-alföldi régió az Európai Unió egyik legfejletlenebb térsé­ge. - Meglehetősen gyenge a tele­pülések közti kommunikáció, a határ menti települések elzártak, az úthálózat minősége gyenge, kevés és aránytalan a hidak elhe­lyezkedése - sorolta Magyar Bá­lint. Ezért a Dél-alföldi Regionális Program 200 milliárd forintból próbálja ezeket a hátrányokat csökkenteni. Szeretnék megte­remteni továbbá a szegedi egyete­men belül a műszaki képzést. - Nem a lexikális anyagokat kell sulykolni, gondolkodni kell meg­tanítani a gyerekeket az iskolában - hangsúlyozta Sándor Klára, aki katasztrofálisnak nevezte, hogy az országban több mint hetven felső­oktatási intézmény működik. Ezen az állapoton is változtatni kell - mondta az SZDSZ ügyvivő­je, szegedi országgyűlési képviselő. „Veszélyes munkahely, belépni tilos!" - Egymásnak ugrott két képviselő Rendkívüli volt a közgyűlés Zeusz fejéből PANEK SÁNDOR Az exhumálás ideje alatt bezárták a magyarkanizsai temetőt-A lány hamvait régi szobájában helyezte el az édesapa Hazahozták Seres Gabriella holttestét Szerbiából Hazahozták a magyarkanizsai temetőből, majd Csanádpalotán elhamvasztották Se­res Gabriella holttestét. A lány július 29-én merült el Szegeden a Tiszában, testét 31-én találták meg a folyó vajdasági szakaszán, rá két napra pedig Szerbiában eltemették. A szülőknek a holttest hazahozatalakor is akadt gondjuk. Hazahozták a vajdasági Magyarkanizsáról a július 29-én a szegedi Laposnál a Tiszában elmerült 14 éves Seres Gabriella holttestét. A lányt két nappal később, a határ túloldalán egy halász találta meg. A boncolás után Ga­bit a kanizsai Nagytemetőben, jelöletlen sír­ba helyezték. A családot augusztus 14-én ér­tesítették, hogy valószínűleg lányukat han­tolták el a vajdasági városban. Az édesapa, Seres Lajos fénykép alapján azonosította lá­nyát, akit minél hamarabb szeretett volna hazahozatni. Erre csak tegnap, a DNS-vizs­gálat lezárása után kerülhetett sor. - Egy hete kaptuk a hívást a konzulátusról, hogy a minták megegyeznek - mesélte Seres Lajos. Az eredmény birtokában Dér Seregelj Edit bírósági elnök elrendelte a kihantolást. A kanizsai temető bejáratán tegnap reggel kilenckor a „2006. szeptember 7-én 8-12 óra között a temető zárva" felirat volt olvasható. A bejárat előtt posztoló polgári szolgálatos ka­tonák csak a szülőket és a temetkezési vállal­kozó - aki a hazaszállítás és a hamvasztás költségeit is állta - kocsiját engedték be. Nem sokkal később megérkezett Dér Seregelj Edit is, aki ígéretet tett a médiának, bemehetnek a temetőbe. Szavát betartotta, az újságíróknak a sírtól ötven méterre jelölt ki helyet. Az exhumálás már zajlott, a nyughely kö­rül a szerb hatóságok emberei, Hercegfalvi József magyar konzul és a család állt. Amikor a föld alól előkerült a koporsó egyik szeglete, a lány nevelőanyja, Martonosi Györgyné sír­va borult Seres Lajos nyakába. Gabi koporsó­ját fél tizenegykor emelték ki a földből. A bí­rósági elnök kérdésére, hogy a hatóság vagy a család részéről látni szeretné-e valaki a holt­testet, végül mindenki nemet mondott. - Az arcát így is láttuk, az álláról azonnal felismertük - mondta Martonosi Györgyné, miután Gabit áthelyezték egy fémkoporsó­ba. A család ezután a konzul kíséretében Szabadkára ment, ahol a szerb nyelvű ok­mányokat és a halottszállító levelet vették át. A halottas kocsi innen a csanádpalotai halotthamvasztóba tartott, de idehaza még egy fordítóirodát is fel kellett keresniük: magyar nyelvű okmányok nélkül a ham­vasztó nem vállalhatta a feladatot. Itt szem­besültek azzal, hogy a konzulátuson elfelej­tették az okmányokra írni a „hamvasztha­tó" megjegyzést. Végül többórás idegeske­dés és utánajárás után a szegedi rendőrkapi­tányság segítségével elérték, hogy mire Csa­nádpalotára érnek, a konzulátus faxon el­küldje a magyar nyelvű fordítást, a szüksé­ges kiegészítésekkel. Az iratok végül megér­keztek, így elhamvaszthatták Gabi testét. A lány hamvait egy fehér kerámiaurnában adták át a gyászoló családnak. Az urna végül arra a kegyhelyre került, amit Seres Lajos ala­kított ki lánya szobájában. - Reméljük, békét talál itthon és a mi lelkünk is megnyugszik majd - mondta a megtört édesapa. K. G. G. GYÁSZOL A CSALÁD | „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett kislá­nyunk, Seres Gabriella 14 éves korában tragikus körülmények közt elhunyt. Megemlékezést szep­tember 9-én, a Lechner téri templomban, délelőtt 11-kor tartunk. Szeretnénk köszönetet mondani Ambrüs József temetkezési vállalkozónak, a Har­mónia Lakóparknak, és mindenkinek, aki anyagi­lag és lelkileg segítette kislányunk hazajövetelét" - áll Seres Lajos és Marosvári Györgyné lapunk­hoz eljuttatott közleményében, akik lányuktól az Edda zenekar néhány sorával kívántak elbúcsúz­ni. „Utolsó érintés, utolsó ébresztés. Amit megőr­zőnk egymásról, az álomszép". A szülők lányuk koporsójánál a kanizsai temetőben, az exhumálás után Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents