Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-05 / 182. szám
8 "KULTÚRA" SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 5. Külföldön is legalább annyira ismerik és elismerik a szaxofon virtuózát, St. Martint, mint itthon, Magyarországon. Tiszta csengésű, szívhez szóló szaxofon- és pánsípdallamait 1992 óta hallhatjuk. Kellemes megjelenése, intelligens, közönségét magával ragadó bolondozásai, improvizációi mindenkit megérintenek. Amióta St. Martin, vagyis Szentmártoni Imre zenél, rengeteg várost és egzotikus tájat bejárt. Fellépett Erdélyben, Európa számos klubjában, de játszott már Malajziában, washingtoni és New York-i közönség előtt egyaránt. Nem tesz különbséget a helyszínek között. Ugyanolyan lelkesedéssel készül egy falunapi rendezvényre, mint egy budapesti nagy koncertre. Szerinte ami igazán fontos az a közönség szeretete. Mindig szívesen látogat Csongrád megyébe is. Fellépett már a szegedi színházban, Mórahalmon, a csongrádi Nagyboldogasszony-templomban, a minap pedig Csongrád főterén adott nagy sikerű koncertet. - Szeretem ezt a környéket, édesapám hódmezővásárhelyi születésű, hatéves voltam, amikor szüleimmel ide költöztünk, Vásárhelyen voltam iskolás, de sokszor jártam Szegeden is. Zenei pályafutásom is itt, a Dél-Alföldön indult - idézi emlékeit. Nyolcévesen kezdtem el trombitán játszani, majd idővel megtanultam dobolni, basszusgitározni és zongorázni is. Játszottam a szegedi városi fúvószenekarban, később az Első Emeletben és a Prognózisban. Az élet úgy hozta - amit egyáltalán nem bánok -, hogy fel kellett hagynom a trombitálással, és ekkor kötöttem ki a szaxofonnál. Húszéves korától játszik szaxofonon. A pánsíppal később egy zenészbarátja ismertette meg. Magyarországon több mint tíz lemeze jelent meg, zeÚJ LEMEZEK •j St. Martin a nyári turnék után ősszel kiadja új lemezét, amelyen tizenegy vadonatúj dal hallható. Már készülőben a St. Martin DVD is, melynek nagy részét külföldön forgatták. nélt a világ hét legismertebb szaxofonosával, egy évig karibi luxushajón játszott együtt mexikói zenészekkel. Soha nem is készült más pályára, mindig is zenélni szeretett volna. Az élete részévé vált. - Számomra a szaxofon önmegvalósítást jelent. Ez a hangszer áll legközelebb az emberi énekhanghoz, mivel három szoprán, alt, tenor - szaxofonnal játszom, ezáltal még jobban kifejezhetem a bennem dúló érzéseket. Ugyanezt váltja ki belőlem a pánsíp is. A koncerteken több hangszeren is játszom, sokszor improvizálok. Eddig hét zenés színdarabot jegyzett szerzőként, illetve zenei rendezőként, reklámfilmek dalait és szignáljait komponálta, több évig a Hiányzol című balladája indította el a tévében a Csellengők műsort. Nemcsak hangszeren játszik - szabadidejében fotózik és verset ír. St. Martin lemezén és koncertjén úgy érzékelteti belső világát, gondolatait az életről, hogy a próza és a zene egyszerre váltja és egészíti ki egymást. - Verseim, dalaim ihletője a mindennapok forgataga. Bármikor, bármerre járok, és történjen velem akármilyen kis vagy nagy dolog, legyen az szerelem vagy barátság, de sokszor elég egy hozzám intézet fél mondat vagy egy szó is, az már elindít bennem valamit - mondja, példaként pedig elmeséli: nemrég ellopták a táskáját, félrevonult egy parkolóba, és már írt is... GYŐRI NIKOLETT Második díj lapunk fotóriporterének Lakótársak című alkotásával második díjat nyert a National Geographic 2006-os nemzetközi fotópályázatán lapunk fotórovatának vezetője, Schmidt Andrea. Társadalomábrázolás kategóriában a beérkezett 522 pályamű közül kollégánk munkáját találta második legjobbnak a zsűri. A kép, melyen egy idős asszony kutyájával együtt néz ki az ablakon, tavaly lapunkban készült riportunkhoz jelent meg. A legjobb fotók - köztük Schmidt Andrea munkája - és a közönségdíjas művek a www.geographic.hu/fotopalyazat oldalon tekinthetők meg. Művészek és nézők kirándulása a Balaton-felvidéken Kultúrvölgy az ég alatt Űrbázis, ufók, csillagok .A színpadon nincs más: csak a zene és én" St. Martin, a szaxofon hercege Nem falunap, kultúrünnep. Hat magyar község megcsinálta az ország egyik legjobb fesztiválját. Igaz, nemcsak saját erőforrásból dolgoznak, dc az összkép meggyőző. Ha kegyes az időjárás, ha könnyebb lenne a helyszínek közti ingázás, pihentető program lenne a Művészetek Völgye. Gyere át! Nem büdös! - kiáltottam, és útitársam végül nagy nehezen hajlandó volt meglátogatni a mobilvécémben. Az esernyőt benn is tartani kellett, mert csöpögött a víz. Egy hete, szombat este kegyetlen zivatar verte szét a Művészetek Völgye programját. A Balaton-felvidéki falvakban megrendezett tíznapos buli mára országos hírű turisztikai termékké vált - ennek minden előnyével és hátrányával. Mobilvéeét például rendeltek bőven, így a pulai Bárkakertben félbeszakadt Legyek ura-előadás közönségéből néhányan oda húzódtunk be. A Művészetek Völgyének az időjárás a legnagyobb ellensége, meg a nehézkes logisztika divatos szóval. Hat faluról van szó, valahogy el kell jutni egyikből a másikba. Dugók, parkolódíj, szabálytalanul, az árokpartra beiigyeskedett kocsik, agresszív stopposok hada. A gondok megoldására a Csigabusz hivatott. Vén Ikarusok járnak a falvak között, csak a sofőrök jóindulata kárpótol a pocsék utazásért. A vezető ugyanis elnézi, ha a tisztelt utasok hátukat a szélvédőnek vetve, a műszerfal melletti padkára is ülnek. Ha kell, kérlelik a föntieket, hogy préselődjenek még kissé, a következő járat ugyanis két óra múlva várható. A kánikulában kultúrtermékeket mustrálók hada meglepte a Balaton-felvidéket - a vidéket. Mert igazából a pesti ember számára ez a megtestesült vidéki álom. Olyan falu, ahol a falusiak megtekinthetők, a kocsma kipróbálható, az udvarban tyúk kapirgál, a szelíd pannon táj megcsodálható - közben a főváros legfelkapottabb művészei lépnek színpadra, hajnalig mérik az elegáns, ideiglenes ivóban a minőségi bort, sütik a paellát, a lángost, a gyrost, a kolbászt. Rusztikus hangulatot, a vidékiség érzetét, a kézművesség, a klasszikus előadó-művészet eredetiségét keresi a közönség. Ez az álvidékiség minket is lázba hoz - tünetei azonnal észlelhetők a csetresvásárban. Percek alatt eldől: olyan konyhát szeretnék, amelyet földszínű vagy természetes árnyalatú bögrék, tányérok díszítenek. Meg biobútorokat és bio-csipkebogyólekvárt. Kenyérlángost. Kakastökepörköltet a lacikonyhában. Es vizet! Egy biztos: legcélszerűbb egy nagy kartondobozba az ajándékul szánt tárgyakat begyűjteni. Egész évben nem lesz gond, csak mindenkinek a megfelelőt kell otthon kiválasztani. Szilvalekvárt, pálinkát, szövött ágytakarót, nemeztáskát, fülbevalót. Látszólag tiszta forrásból. MOLNÁR B. IMRE Az emberi faj legkiválóbbjait keresik az űrből érkezett lények Pulát a Bárka színház vette birtokba, Öcsön a kőfejtő a világzenészeké, Szőke András a dörögdi húzónév, Apátiban a Petőfi Csarnok telepedett le, Vigántpetend a kézműveseké és „alterkoncert-helyszín", a völgy fővárosa pedig Kapolcs. A legeredetibb azonban a Krétakör űrbázisa. Az egykori űrtávközlési központot lakta be a színház. Kihagyhatatlan program, de bajlódik is rendesen a közönség, mert sorszámot kell kérni. Csak a kiválasztottak és korán kelők juthatnak be este, hogy átéljék a Csillagász álmát. „Ez nem konzerv, ez színház" írja a programfüzet. Nincs nézőtér, nincs néző sem. Résztvevők vannak, akiket a hetvenes éveket idéző jelmezbe öltöztetett ufók terelgetnek a furcsa térben. Adott egy technikatörténeti érdekesség, az űrtávközlési földi állomás. Ma már műemlék, meghaladta az idő. A hatalmas parabolaantennák, a technikát rejtő épület hihetetlen erővel hat. E talált tárgyakat használja a PreviewLab látványtervező csoport, és részben a falvakban talált élményanyagból dolgozik a Krétakör is. A valójában Pestről jött ufók idegenek. A falu közegével ismerkedő színészek ugyanúgy kívülállók, mint a darabban eljövő, majd integetve búcsúzó „ufók". Idegenek a dombok között az éget pásztázó óriáslavórok - antennák is. A gabonába köröket hamisítottak, a szántóföldre, a távoli villanypóznákra villódzó fényeket csempésztek, egy hatalmas, guruló hangárba csalják és zárják a nézőket. Nem tudni, hogy a bajuszos, parókás, barna köpenyes ufók közül az, amelyik épp a szemedbe világít zseblámpával, a Kontroll édikéje, Balla Eszter-e. Nem lehet a jelenetekből, akciókból, közönséget tornáztató, ijesztő, nevettető epizódokból kikövetkeztetni a következőt. Azt sem, békén hagynak vagy szerepeltetnek a következő percben. Mert ez színház. ZsinórFotó: MTI padlás, páholy, függöny és szünet nélkül. A szaxofon virtuóza: St. Martin Fotó: MTI MŰVESZETEK VÖLGYE MA ÉS HOLNAP Kapolcs, Gástya-árok: ma este 19 és 21 óra között: Csehov Három nővér című színműve - a beregszászi kőés zsámbékl nyári színház közös produkciója. Malompart vendéglő: ma egész este dzsessz. Vigantpetend, Pesti Est színpad: ma 15 órakor a szentesi drámások utcaszínháza. Krétakör űrbázis: mindennap ŰRbázisSÉTA indul többször is, amelyen vezetővel ismerhetik meg az eddig szigorúan őrzött objektumot. Este fél tízkor játsszák a Csillagász álmát. Taliándörögd, a klastromnál: ma 21 órakor Oláh Ibolya énekel, holnap ugyanekkor Faludy-verseket ad elő Hobo. Monostorapáti, katolikus templom: ma fél nyolckor az Amadinda iit-ver; Petőfi Csarnok színpad: holnap este Anima Sound System-koncert. Öcs, kőfejtő, T-Com világ- és népzenei színpad: ma fél tizenegykor a vajdasági Gyass újraértelmezi a cigánymuzsikát, holnap ugyanekkor Marozsán Erika egy elhagyott nő dalait énekli. Pula: ma ötkor Shakespeare Hamletjét játsszák, a szereposztás véletlenszerű. Minden néző vigyen egy CD-t, egy kelléket! Holnap este kilenckor Berecz András mesél. Sok ezer fiatal érkezett sátorral a völgybe Fotó: MTI