Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-31 / 204. szám

•MEGYEI TŰKOR CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 31. Kispál Ferenc képviselő 88 millió forintos hitelből fejlesztett Hétvégenként gazdálkodik Könnyebb feladatnak gondolta az országgyűlési képviselőséget Kispál Ferenc. A Fidesz megyei listájáról a parlamentbe jutott újonc vásárhelyi képviselő tagja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának. Hétvégenként a családi gazdaságot irányítja. Szerinte bármilyen nehéz helyzetben legyen is a mezőgazdaság, csak előre lehet menekülni. Fejleszteni kell. Ezért vett (el ő is 88 millió forint hitelt. - Nehéz ütköztetni a véleményeket a parlamentben, mert mire odakerül egy-egy téma, már cl is dőlt a kérdés. Nincs lehetőség érdemi vitára - foglalta össze az országgyűlési munkával kapcsolatos eddig tapasztalatait Vásárhely és térségének újonc képviselője, Kispál Ferenc. A Fidesz megyei listájáról a parlamentbe jutott honatya - bevallása szerint - kezd belerázódni a képviselői munkába, amit könnyebb feladatnak gondolt. Szolgálatnak tekinti a parlamenti munkát, amit szeretne jól végezni. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) megyei elnökeként a szakmát képviseli, ezért vállalta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagságát. - itt legalább ki lehet fejteni a szakmai véleményt, bár nem biztos, hogy lesz is foganatja - jegyezte meg a képviselő. Szerinte a kormány megszorító csomagjának a mezőgazdaságból élők is a vesztesei lesznek. Elmondta, az áfaemelés és a társadalombiztosítási járulék növelése leginkább az őstermelőket sújtja. Kispál Ferenc továbbra sem elégedett a piacvédelemmel. Szerinte már az uniós csatlakozás előtt figyelmet kellett volna fordítani a hazai termékek védelmére. A területalapú, valamint a hemzeti kikerdes a miniszterhez Kispál Ferenc a közelmúltban kérdést intézett Gráf József földművelésügyi miniszterhez. A honatya azt akarta tudni: a bel- és az árvíz sújtotta területen gazdálkodók számíthatnak-e kártérítésre? A miniszter válaszában közölte: az állam és a termelők közös kockázatvállalásával nemzeti agrár-kárenyhítési rendszer létrehozását kezdeményezik. A kárenyhítésre ebből az összegből jutna. A kasszát fele-fele arányban termelői hozzájárulásból és állami támogatásból töltenék fel. Kispál Ferenc szerint döcögős a területalapú és nemzeti kiegészítő támogatások kifizetése Fotó: Tésik Attila egészítő támogatások kifizetése is döcögős, sőt az újdonsült honatya úgy vélte: forráshiány miatt jó, ha töredéküket kifizeti a kormány az idén. Az uniós nemzeti támogatásból 103 milliárd járna, ehelyett 78 milliárd áll a rendelkezésre. Pedig csak Vásárhelyen és környékén 4500 gazdálkodó életét könynyítenék meg a járandóság kiegyenlítésével - mondta a képviselő. Bár mostanság Kispál Ferencnek a parlamenti munka az elsődleges, nem hanyagolhatja el a családi gazdaságát sem. Igaz, leginkább csak hétvégenként veszi ki a részét az otthoni teendőkből. - A feleségem és a két fiam tartja a frontot. Nem is nagyon örültek az országgyűlési képviselőségemnek, hiszen így is akadt bőven munka - jegyezte meg a honatya, aki egyaránt foglalkozik állattenyésztéssel és növénytermesztéssel. - Van egy százkocás sertéstelepünk. Úgy tűnik, hogy a sertéságazat végre kilábal a válságából. Jobb áron, minőségtől függően, kilónként 240-250 forintért is átveszik a jószágokat. Ugyanakkor kalászos gabonát, kukoricát, napraforgót, valamint repcét is termelünk - sorolta a képviselő, aki szerint bármennyire is nehéz helyzetben legyen a mezőgazdaság, menekülni csak előre lehet. Az egyetlen kitörési pont a fejlesztés, ezért is vett fel 2001-ben 88 millió forint hitelt, amelyből gabonaszárítót építettet, bővítette a sertéskombinátot, valamint erőgépeket vásárolt. T.A. Közmunkások lepik el az erdőt Erdőgondozás, például csemctcápolás, az áradás okozta károk helyreállítása a feladata azoknak az embereknek, akik szeptembertől hároni hónapig közmunkát végeznek az erdőgazdaságban. Sokuk évek óta munkanélküli, a közmunka jelenti számukra szinte az egyetlen lehetőséget a család fönntartására. Szeptembertől 85 regisztrált munkanélküli lát munkához a Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. erdeiben. Az akciót a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közmunkatanácsa finanszírozza. - Az idén már harmadjára biztosít közmunka-lehetőséget erdőgazdaságokban a minisztérium, országos program keretében - mondja Fazekas József vezérigazgató-helyettes. A Dalerd 21 millió forintot kapott erre a célra. A közmunka - melyre a munkaügyi központ közvetíti ki az embereket - sokaknak jóformán az egyetlen lehetőség arra, hogy eltartsák önmagukat, családjukat. A négygyermekes Laczkó Istvánnak két iskolás gyermekről kell gondoskodnia egyes-egyedül, feleségét a deszki tüdőkórházban gyógyítják, súlyos betegséggel. A házaspár két felnőtt gyermeke már keres. - Hat éve vagyok munkanélküli. Szakmám autószerelő, tizenhárom évet dolgoztam a Hódgépnél. Amióta elküldtek, csak közmunkát sikerült kapnom. Dóéról jár át Sándorfalvára kerékpárral nap mint nap, az erdőgazdaság ottani területére. Kapálnak, megszabadítják a csemetéket a gaztól, parlagfűmentesítést is végeznek. A napi hat órát dolgozó közmunkások negyven-ötvenezer forintot visznek haza havonta, attól függően, hogy segéd-, betanított, vagy szakmunkát látnak-e el. Laczkó István a magasabb fizetési kategóriába tartozik, de így is nehezen tudnak megélni. - Tegnap fizettem be Misi fiam tanszereinek árát, 11 ezer 900 forintot. A dóci iskolába jár. Szemüvege negyvenezerbe került - ismerteti a családapa a váratlan kiadásokat. F. CS. Szegedi professzor az állami bizottság tagjai között Vallások: újra nő az érdeklődés Nő az új típusú egyházak, vallási irányzatok népszerűsége mondta Máté-Tóth András. A szegedi professzor egy bizottsággal részletesebben is vizsgálja a vallásosság helyzetét Magyarországon. Összegzik a Vatikán és a Magyar Köztársaság szerződésének tapasztalatait. Tagjai közé választotta Máté-Tóth Andrást, az SZTE vallástudományi tanszékének vezetőjét az a bizottság, amely - a kormány kezdeményezésére - a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodás eddigi tapasztalatait összegzi. A tanács elnöke Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója. - Kemény munka vár ránk a következő hetekben, hiszen szeptember 30-áig részletes jelentést kell letennünk a kormány asztalára, amelyben adatokkal, érvekkel prezentáljuk a vallásosság helyzetét Magyarországon. Ehhez neves közvélemény-kutatók segítségével egy átlagon felüli részletességű, 1500 személy válaszait vizsgáló tanulmányt is megrendeltünk. A kutatás egyik központi eleme: a kormányzat szeretné pontosan tudni, mekkora az igény az egyházi fenntartású és állami támogatást igénylő intézmények működése iránt - foglalta össze a professzor. Hozzátette: bár a munka apropóját a vatikáni szerződés adta, nem csak a katolikus egyházzal kapcsolatos eredményeket értékelik. Régi ötlet, hogy az egyházpolitikát át kellene gondolni. Ez indokolt, hiszen a tudományos alapossággal elvégzett kutatások eredményeképp számos egyházi-politikai feszültség elkerülhető lett volna az utóbbi másfél évtizedben. Máté-Tóth elmondta: nem látta annak jelét, hogy a megszorításokkal kapcsolatban, az egyház-finanszírozás csökkentésére használnák fel a bizottság jelentését. Sőt ez a felkérés egy lépés lehet abba az irányba, hogy a jövőben a vallási vezetők a korHolnap zár Tiszasziget Holnaptól lezárják a forgalom elől a tiszaszigeti közúti határátkelőhelyet. Az átépítéssel előreláthatólag november 15-ére készülnek el. Ugyancsak holnaptól, részlegesen megnyitják a bácsalmási határátkelőt. Az átépítés ugyan itt is folytatódik, de a teljes lezárás feloldásával biztosítják az átkelést a közúti forgalom előtt. A Vám- és Pénzügyőrség a tiszaszigeti átkelő átépítése alatt a röszkei vagy a tompái határátkelő használatát javasolja az utasoknak. Máté-Tóth András: Fontos a magyar egyházpolitika újragondolása Fotó: Karnok Csaba mány szakembereivel együtt dolgozzanak az állam és az egyház közös ügyeiben. - A bizottsági munkában természetesen tudjuk hasznosítani a szegedi vallástudományi tanszék nemrég elvégzett kutatásainak eredményeit is. Ezek alapján egyértelműen kimondható: a magyar társadalomban - hasonlóan a többi nyugati országban elvégzett kutatások eredményeihez - egyre nő a vallásokkal kapcsolatos realitásérzék, magas az emberek vallásos érzékenysége. Ez elsősorban az egyházakkal kapcsolatos kritika élénkülését és az ezzel a témával kapcsolatos érdektelenség csökkenését jelenti. Kimutatható: az embereknek egyre nagyobb az igénye a vallási vezetők iránt. ILLYÉS SZABOLCS VISSZA A GYÖKEREKHEZ Az utóbbi évtizedek szkeptikus légkörét követően növekszik az új típusú egyházak, vallási irányzatok népszerűsége - sorolta a professzor. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta: érdekesség, hogy nem a kor igényeit kielégítő, hanem az eredeti üzeneteikhez visszataláló egyházak, felekezetek bizonyulnak sikeresnek, mind több értelmiségi tartozik a hívők táborába. ,Folyamatosan éreztük a füstöt, akárhova mentünk, láttuk a többméteres lángokat' Görög tűzben járt a tízéves szegedi Leonidasz Erdőtüzek miatt több száz embert menekítettek ki egy héttel ezelőtt lakóházakból, gyermektáborokból és szállodákból Görögország északi részén, a Halkidiki-félszigeten. A tízéves Leonidasz is ott táborozott a közelben. Hétfőn jött haza Szegedre, és lapunknak is elmesélte élményeit. Purosz Leonidász tízéves, Szegeden él, és pénteken megy ötödik osztályba. Édesapja görög, édesanyja magyar származású. A görög állam minden évben üdülést szervez a külföldön élő görög fiataloknak. A táborozás alatt görög kultúra, nyelv- és táncórákon vesznek részt. Leonidasz két hete repült el tizennégy gyerekkel együtt, hogy a Halkidiki-félszigeten nyaraljanak. Egy héttel ezelőtt, épp a nagy játék kellős közepén, délután öt óra körül észrevették a tüzet. A tábor igazgatónője a hangosbemondón szólította fel a gyerekeket, hogy öt perc alatt pakolják össze a legszükségesebb holmijukat, majd szálljanak fel a buszra. - A közeli tengerpartra mentünk, és ott is éjszakáztunk - meséli Leo. - Igazából nem féltem, mert tudtam, hogy a tűz több mint 20 kilométerre van tőlünk, és úgy gondoltam, ha tényleg nagy baj lesz, úgyis kimenekítenek minket - folytatja bátran a kisfiú. A gyerekek a tengerpart melletti, használaton kívüli szálloda szivacsain aludtak. Már amenynyire tudtak aludni, az épületen nem voltak ablakok, mindenütt fojtó füst terjengett. Volt olyan, aki el is ájult, de a többi gyereknek az ijedtségen kívül nem esett baja. Éjszaka ismét cuccolniuk kellett, visszamentek a tengerpartra, és ki napozóágyon, ki a homokban alhatott pár órát. Folyamatosan éreztük a füstöt, akárhova mentünk, láttuk a többméteres lángokat, a röppenő szikrákat, lehetett hallani a sercegést is, de egyáltalán nem volt akkora veszély, mint ahogy a tévében mutatták - mondja Leo. Másnap délelőtt - sokak szerint felelőtlenül - visszatértek a táborukba, ott csak a fű égett le, a tábornak akkor még nem esett baja. Mindenki összepakolta a maradék ruháját, és a félsziget egy másik szállásán töltötték a nyaralás utolsó négy napját. Utólag tudták meg, hogy az eredeti táboruk később mégiscsak a tűz martaléka lett. Leo egyébként a második szálláson jobban érezte magát. - Ha előre tudom, hogy ilyen lesz a tábor, akkor is elmentem volna, mert jól éreztem magam, és egyáltalán nem féltem. GY.N. A SZilLOK A TEVE8EN HALLOTTAK A HÍRT Leo szülei a tévéből értesültek a történtekről, és azonnal telefonáltak. Először megijedtek, miután a kisfiú elmondta, hogy biztonságban vannak, megnyugodtak. - Görögországban nyáron a rekkenő hőségben természetes az erdőtűz - mondja Alexandros, a fiú apja. Leo ma már vidáman meséli papájának görögországi kalandjait Fotó: Karnok Csaba