Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-28 / 201. szám

HÉTFŐ, 2006. AUGUSZTUS 28. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Több mint negyven éve dolgozik szőregi üzletében Pálfi József Hetvenhárom esztendővel ezelőtt szegődött fodrászinasnak Pálfi fózsef, aki egy kis szőregi utcában 48 éve fogadja a vendégeket. Hajat vág, borotvál, szakállt fazoníroz, bajuszt igazít. Manapság az utóbbi szolgáltatást egyre kevesebben veszik igénybe. - A rendszerváltás óta igen kevés munkájuk akad a borbélyoknak, akkor ugyanis rengeteg modern borotva került az üzletekbe, s a férfiak inkább otthon szabadulnak meg az arcszőrzettől meséli Józsi bácsi, akinek majd fél évszázada működő üzletében kézi hajnyírók, nyitható borotvák sorakoznak az asztalon. Józsi bácsi az elmúlt négy évtizedben számtalan fazont vágott, igazított. Még ma is szappannal pamacsolja be a delikvens arcát, s régi, gyöngyház markolatú borotvájával szántja végig óvatosan az arcbőrt. Mutatja: a szerkezetben a penge cserélhető, ő a legjobb márkát használja. Mivel az idős fodrász már a 86. évét tapossa, keveset dolgozik. Főként idősebbek járnak hozzá. Százéves bútorokkal berendezett üzletében szegedi vendégek is megfordulnak, hiszen Józsi bácsi rutinjában sokan bíznak. Már persze akiknek van bajuszuk vagy szakálluk. Mindkettővel büszkélkedhet újra Szeri István. A Tisza Volán Rt. vezérigazgatója hosszú évek után egyszer már megvált mindkettőtől. EnFotó: Segesvári Csaba nek oka pedig az volt, hogy szakállában több volt az ősz szál, mint a hajában. Felesége javasolta, szabaduljon meg tőle, sokkal fiatalosabban fog kinézni. Szeri István két éven át borotválkozott, de nem tudta megszokni csupasz arcát... - A komolyabb fazonírozást a fodrászomra bízom, az apróbb kiigazításokat én csinálom. Hol levágom, hol növesztem, de azt szoktam mondani, hogy a férfi bajusz nélkül úgy néz ki, mint a nő bajusszal. A Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumának titkára, Nagy fózsef is rendszeresen pödri a bajuszát. Kackiás! - mondják rá sokan. - Tizenharmadik éve van bajuszom, egyrészt, hogy megmeneküljek a mindennapos borotválkozástól, másrészt mindig is magyaros kinézetűnek akartam tudni magam. Rájöttem, a hajusz elősegíti ezt. Nagy József maga ápolja a bajuszát, igaz, bajuszkötőt nem használ éjszakánként. Viszont jeles alkalmakkor a párja odapödörít egy kis hajzselét a bajszára, aminek ettől szép tartása lesz. NYEMCSOK ÉVA A GÖRÖGÖKTŐL CHAPLINIG H| A görögök és a rómaiak bajuszt és szakállt viseltek, vagy pedig simára borotváltatták arcukat. Az első európai bajuszviselők a kelták voltak, az időszámítás előtti első évezred derekán már meghagyták az ajkuk fölött kinövő szőrzetet. A bajusz divatjának hódoltak a honfoglaló magyarok is. A jeles magyarok közt is szép számmal akad bajuszos: Balassi Bálint, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc. Az arcszőrzet divatjában változatos formák váltották egymást: a kackiásra pödrött huszárbajusz, a bozontos rozmárbajusz, vagy a lekonyuló, mélabús Madách-bajusz. A peckes, felfelé álló végű Vilmos-bajuszt a német császár hozta divatba, borbélya saját maga készítette azt a speciális bajuszkötöt, amelynek éjszakai viselése garantálta a megfelelő hajlásszöget. A keskeny, nyírott angol bajusz az első világháborúban terjedt el, az azt követő évek rossz emlékezetű diktátorbajuszát pedig Charlie Chaplin is az orra alá növesztette, fricskát adva ezzel Adolf Hitlernek. A sikeres felvételi és a többletpontok Felkészült gólyák Szegeden Az államilag támogatott, nappali alapképzésre felvettek országos átlagához képest a szegedi egyetemre bejutottak között magasabb a középfokú nyelvvizsgával és emelt szintű érettségivel rendelkezők aránya mutatja a 2006-os statisztika. A www.felvi.hu honlapról elérhető vonalhúzási statisztikát haszonnal tanulmányozhatja a felsőoktatási intézménybe most sikertelenül felvételiző, de a jövőre gólyaságra pályázó is. E végleges adatokból kiderül például, hogy a Szegedi Tudományegyetem államilag finanszírozott nappali alapképzésére jelentkező 12 ezer 988 fiatal közül minden harmadikból (3782 fő, azaz 29 százalék) lett gólya. A taktika része a pontszámítási módszer is. Az SZTE legújabb polgárai közül minden harmadik a hozott és a szerzett pontok kombinációjával érte el eredményét, ugyanakkor a sikeresen felvételizők 68,5 százaléka szerzett pontjai duplázásával jutott az intézménybe. Csak négy fiatal számára nyújtott előnyt, hogy az előzőleg elvégzett felsőfokú szakképzés átlaga alapján számították pontszámát. Azok, akik az akadályt sikerrel vették, s a tudomány Tisza-parti fellegvárában folytathatják tanulmányaikat, tervezetten készültek a megmérettetésre, hiszen közel 65 százalékuk középfokú, majdnem 10 százalékuk felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Sikerükhöz hozzájárult az is, hogy majdnem 59 százalékuk emelt szintű érettségit tett, s ezért többletpontot kapott. Néhányan még ezt is megfejelték: több mint 2 százalékuk sportteljesítményéért, 0,6 százalékuk a különböző országos tanulmányi versenyeken elért eredményéért, csaknem 4 százalékuk pedig OK(-s képzéséért is többletpontot szerzett. Mindez eltér az országos trendtől. Az államilag támogatott, nappali alapképzésre a hazai felsőoktatási intézményekbe 81 ezer 360 fiatal jelentkezett, közülük minden második (mintegy 54 százalék), összesen 43 ezer 725 gólya nyert felvételt. A felvettek 59 százaléka rendelkezik középfokú, 13 százaléka felsőfokú nyelvvizsgával. A gólyák 48 százaléka érdemelt egy vagy több emelt szintű érettségiért többletpontot. Tanulmányi versenyen az elsőéves hallgatóvá lettek 1 százaléka, míg 2,5 százaléka sportversenyen elért eredménye alapján kapott pluszpontokat. Tehát az átlagosnál felkészültebb jelentkezőkből lett gólya a Szegedi Tudományegyetemen. Ú. I. Ma a TIK-ben: közmeghallgatás Veiespatak-ügyben A látvány az igazi kincs Erdélyben is Az arany helyett a látvány lehetne az igazi kincse Verespataknak. A filmipar, a turizmus sokkal több pénzt hozna ide, mint a kimerülőfélben lévő aranylelőhely. Ha a beruházók fölismernék e lehetőséget, pénzt is kereshetnének, és a környezet sem sérülne. Ma délután 4-től Szegeden: közmeghallgatás Verespatak-ügyben. Verespatak csodás környéke, hegy-völgykoszorújával ideális helyszín lenne történelmi filmek forgatásához - hívja föl a figyelmet Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, a Maros-torok környékének önkormányzati képviselője. A szervezet lapunkhoz eljuttatott véleménye szerint az aranyat kitermelni szándékozó cég egy bölcs profilváltással akár „egy új Transsylvania Filmstúdió" fő forgatási helyszíneként is hasznosíthatná a környéket- környezetpusztító és kérdéses jövedelmezőségű felszíni aranykifejtés helyett. A terület iránt - Zabó Gábor filmes szakember szerint - már jeles amerikai producerek is érdeklődnek. Kocsis Tibor Új Eldorádó című, négy éve készülő filmje hitelesen mutatja be a helybeliek őrlődését a kérdéses jövőjű településen. Egyébként hajdan Európának ez a része alapozta meg aranyával az itáliai bankrendszert, Európa és a világ első bankrendszerét. Ha ez bekerülne a köztudatba, a turizmus is fölkaphatná a környéket. Szabadtéri bányászati múzeumot is ki lehetne itt alakítani, mely bemutatná a kétezer éves múltat itt már a rómaiak idejében bányásztak aranyat. Magáról a Marosról - amelyen, ha megindul az aranykitermelés, létrejön a 800 hektáros ciántó, és esetleg elszakad a benne tárolt mérget visszatartó gát, így környezeti tragédia következne be, egészen Szegedig is eljuthatna a cianid - épp ezen a nyáron készült film. Bemutatja a Maros természeti értékeit, a megőrzés és a javítás reményében. Az alkotás azon a „Petz-emléktúrán" jött létre, melyet Petz István - a Marost az eredetétől a torkolatáig száz éve végigevező sportember - emlékére tett meg Szabó László és sok más szegedi környezetvédő. A szegedi környezetvédelmi szervezet alapítója-elnöke azt mondja: a ma délután 4-től Szegeden, a TIK-ben (Ady tér 10.), Verespatak-ügyben tartandó közmeghallgatás- illetve a Nemzeti Fórum áltál a TIK elé szervezett csendes demonstráció - az egyik utolsó lehetőség a tiltakozásra a környezetpusztító beruházás ellen. F. CS. A Szentes és Orosháza közötti vasútvonalat még az idén meg akarja szüntetni a MAV. A két szomszédos város polgármestere nem ért egyet a tervvel, ezért együtt állnak ki az ügyért. Szirbik Imre és Fetser János szerint lehet gazdaságosan működtetni a vonalat. - Kézenfekvőnek tűnik az összefogás, hiszen mindkét városnak érdeke a vasútvonal léte - mondta Szirbik Imre. A szentesi polgármester szerint a vonalat gazdasági szempontok miatt mindenképpen megéri üzemeltetni, és érdemes volna lehetőséget teremteni a személyszállítás mellett a teherforgalom számára is. A Szentes környéki falvak lakói használják a vonatot, a közutat pedig fel kellene újítani a vonal mentén. A kedvelt Békés megyei pihenőhelyre, Gyopárosfürdőre rendszerint vonattal utaznak a szentesiek. A fürdő mindössze három kilométerre van a végállomástól. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: orosházi kollégájával a gazdasági tárcánál szeretnének eredményt elérni az ügyben. A vonal pályamestere üdvözli a polgármesterek együttműködését. Bede András szerint ugyanis itt már csak politikával lehet elérni valamit. - Már régen nem arról van szó, hogy szakmailag megalapozatlan a vasút üzemeltetése ezen a negyven kilométeren - fogalmazott a szentesi vasutas, aki kollégáival már több ízben mentette meg a vonalat különböző akciókkal. Gyopárosfürdő közelében vasúti felüljáró épül. Az egymilliárd forintos beruházás alapkövét tavasszal tette le Kóka János. Nyáron a gazdasági miniszter határozott a vonal megszüntetéséről. A Békés megyei fideszesek élesen bírálják a beruházás folytatását, mondván, hogy az kidobott pénz. Orosháza polgármestere, a szocialista Fetser János lapunknak elmondta: a felüljáró alatt a vasút mellett egy közút és egy kerékpárút is visz majd. Az építkezés leállítása újabb költségeket jelentene, így szerinte az ellenzék bírálata szakmailag megalapozatlan, és szimplán politikai támadásként értékelhető. Fetser szerint Szentesnek és Orosházának egyaránt érdeke a vasútvonal léte, ezért kollégájával igyekszik minden fórumon érvényt szerezni törekvésüknek. B. G. A szőregi Pálfi József 48 éve borotvál, stuccol, igazít Kackiás bajusz, őszülő szakáll A hippikorszakban rengeteg munkát adtak a borbélyoknak a szakállukat, bajuszukat fazonra igazíttató férfiak. Manapság viszont már egyre kevesebben nyíratják arcszőrzetüket a mesterekkel. A 86 éves szőregi Pálfi József még ma is borotvál, ami az AIDS megjelenése óta ritkaság. Akét polgármester szerint lehet gazdaságosan működtetni a 40 kilométeres vasútvonalat Szirbik és Fetser - egy ügyért Az Orosháza-tábla hamarosan eltűnik a szentesi állomásról Fotó: Tésik Attila