Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-03 / 180. szám

12 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 3. A JOGASZ VALASZQL •a ^^ Jj Dr. Juhász György Ingatlanvásárlás hitelre - kivédhetők a visszaélések Hitelre szeretnénk lakást vásárolni. Még nem találtuk meg a megfelelő ingatlant, de már előzetesen érdeklődtünk egy hitelügyintézőnél, mit is kell majd tennünk. Azt mondta, hogy először tulajdonjog-fenntartásos szerződést kell kötnünk, és a tulajdonjogot csak a hitelfolyósítás után szerezzük meg. Nagyon sok visszaélésről lehet hallani. Ez a konstrukció megfelelő védelmet nyújt nekünk? Mivel a kérdés nagyon aktuális, kérjük mielőbbi válaszát. Tisztelt Olvasók! Általános gyakorlat, hogy egy ingatlan vételárát több részletben fizetik meg. Ha banki hitelt is igénybe vesznek, akkor a bank általában csak az utolsó vételárrészt fizeti, vagyis elótte a teljes öneröt át kell adni az eladónak. Elméletileg a vevő már a szerződés megkötésekor, akár egyetlen fillér megfizetése nélkül is tulajdonossá válhat, ehhez azonban szükséges az eladó kifejezett beleegyezése. A Polgári Törvénykönyv 368. §-a lehetőséget biztosít az eladónak, hogy a szerződés megkötésekor tulajdonjogát legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig fenntarthassa. Ezzel a joggal élni is szoktak. Egy tulajdonjog fenntartással kötött adásvételi szerződés alapján nem a vevő tulajdonjogát, hanem a tulajdonjog fenntartással tőrtént eladás tényét jegyzik be a földhivatalba. Általában az eladó a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg, külön okiratban járul hozzá a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Egyes bankok megkövetelik, hogy ezt a nyilatkozatot már előzetesen helyezzék ügyvédi letétbe. Mások pedig a hitel pozitív elbírálása után hitelígérvényt állítanak ki és a folyósítás feltételeként szabják a tulajdonjog-bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat kiállítását, esetlegesen a földhivatalba történő beadását is. A banki hitelígérvény visszavonhatatlan, így az eladó számára is kellő garanciát nyújt, hogy a hitelt mint a vételár hiányzó részét megkapja. A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének széljegyzése és ezt követő bejegyzése gyakorlatilag elidegenítési és terhelési tilalmat is jelent, a későbbiekben a vevő tulajdonjogát a fenntartással azonos rangsorban jegyzik be, így ez a jogintézmény a vevő részére is megfelelő biztosíték. A tulajdonjog-fenntartással kötött szerződés földhivatalba érkezése után az eladó már nem rendelkezhet az ingatlannal, azt csak a vevő hozzájárulásával lehet megterhelni. Részletfizetés esetén létezik egy olyan megoldás is, hogy - bár eladó a teljes vételár kifizetéséig fenntartja tulajdonjogát - már eleve a tulajdonjog bejegyzését kérik. Ekkor eladónak a szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat földhivatali benyújtását követő hat hónapon belül megadja. Ez is megfelelő védelmet nyújt a vevőnek és még néhány ezer forintos igazgatási szolgáltatási díjat is megspórolhat. A pénzintézetek azonban általában az előző verzióhoz ragaszkodnak. Miután az egyes bankok között jelentős különbség van a szerződésekkel szemben támasztott követelményeik tekintetében, ezért célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt felkeresni egyik fiókjukat, ahol tájékoztatást adnak a hitelfelvétel feltételeiről és ezen belül a megkötendő szerződés kötelező tartalmi elemeiről. Előfordulhat, hogy egy jogilag tökéletes, aggálytalan szerződés mégsem felel meg a hitelfolyósító cégnek, ezért a legszerencsésebb, ha kérnek egy írásos tájékoztató füzetet, és azt elviszik az okiratszerkesztő ügyvédnek. Ezzel elkerülhetnek egy esetleges szerződésmódosítást, időt, pénzt és fáradságot takaríthatnak meg. Tisztelt Olvasóink! Bizonyára észrevették, hogy a korábban „Az ügyvéd válaszol" rovat az utóbbi hetekben „A jogász válaszol" címmel jelenik meg. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara V/64/2006, számú elnökségi határozatában tiltott reklámnak, így etikai vétségnek minősítette azt a tevékenységet, amellyel az ügyvéd (ügyvédi iroda) napilapban, illetve hetilapban, heti vagy havi rendszerességgel fényképpel vagy anélkül, de feltüntetve ügyvédi minőségét (kamarai tagságra való utalás) jogi tanácsokat ad. Ismereteink szerint a határozat nem jogerős, ennek ellenére az ügyvéd úr kérésére és érdekeit szem előtt tartva, ügyvédi titulusát az elkövetkezendő átmeneti időszakban nem szerepeltetjük. Buszozás, tapasztalatokkal A buszra várakozók gyakran türelmetlenek Fotó: Gyenes Kálmán Az elmúlt fél évben Szegeden egy tanfolyamon vettem részt, ez napi kettő, buszon történő utazást jelentett számomra. Ezenkívül színes, érdekes tapasztalásokat az emberi természettel kapcsolatban. Mikor délutánonként Vásárhelyre igyekezvén megálltam annál az állásnál, ahonnan hazafelé indult a busz, rendszeresen kisebb közjátékra került sor, ez szinte minden alkalommal ugyanúgy zajlott. Megérkezésemkor már egy nagyobb csoport mindig ott várakozott. Mint kitapasztaltam, az én buszom után öt perccel induló szentesi járat leendő utasai voltak. Én minden alkalommal szépen hátramentem, nehogy valaki azt tételezze fel rólam, na, ez tolakodni akar. Többször megkérdezték tőlem is, hogy mikor indul a szentesi busz, mondtam, hogy először az én vásárhelyi járatom megy, majd közvetlenül utána az övék. Számomra teljesen érthetetlenül továbbra is a lehető legsűrűbben álltak egymás mellett, ellenségesen méregetve engem, nem akarok-e orvul az élre törni. Csendben vártam hát továbbra is hátul, míg a buszom begördült az állásra. Hódmezővásárhely - állt nagy betűkkel a szélvédő mögötti kis táblán. Ekkor megpróbáltam előrébb jutni, ám meglepődve tapasztaltam, hogy engem szinte letarolva felzúdultak a buszra. - Szentesig kérek egy jegyet - mondta az első felszálló. Vásárhelyre megyek - közölte a vezető. Az hogy lehet? méltatlankodtak, mikor megy a másik? Ha nem tetszenek feltartani, és el tudok indulni, akkor mindjárt beáll a helyemre - jött a válasz. Leszállás, sértődött nézés (rám) és gyilkos tekintetek közepette végre felszállhatok. A legérthetetlenebb az egészben, hogy ez szinte mindennap megismétlődött, gyakran ugyanazokkal a szereplőkkel. Fent a buszon azután más praktikákat figyelhettem meg az utastársak elhárítását. Mindig külső ülőkére próbáljunk kerülni. Ezután, ha valaki leülési szándékkal közeledik (felháborító), több megoldás kínálkozik. Fülhallgató a fülre, és mereven előre nézni, becsukott szemmel alvást mímelni - ez általában bejön -, lehet még vad tekintettel méregetni a leülni szándékozót. Aki igazi profi, az belül ül, és innentől kezdve nincs semmi gondja. Neki már biztosan nem kell átadnia a helyét. Ez a kérdés legyen a kívül ülő problémája. Végül azért szerencsésen hazaértem. Innen már csak rövid kerékpárút egy vasúti átjáróval, és kész. Itt éppen eresztették lefelé a sorompót, ezért már előre fékeztem. Nem úgy egy polgártársam, aki hétrét görnyedve áttörtetett, miközben a baktert és annak felmenőit illette mocskos szavakkal. Győztes mosollyal érte el a túlpartot, pár métert még rohant, majd egy ismerősével találkozva megállt, és hosszan elbeszélgettek. Talán nem is vette észre, hogy közben a háta mögött, csendben elment a vonat. JUHÁSZ LAfOS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Név és névtelenség A Délvilág augusztus 1 -jei számának 4. oldalán megjelent Hat nap alatt nincs díjugrató című cikk egy, a szerkesztőségbe érkezett levél alapján készült, amelyben az újságíró engem is korrektül megkérdezett. Nagyon izgatott, hogy melyik gyerek nem érezhette jól magát a lovastáborunkban, mivel ezt akkor nem jelezte senkinek, ezért szerettem volna felajánlani számára egy lehetőséget, hogy megtanítjuk lovagolni. A Szabóné K. Gabriella levelének borítékára felírt címen azonban Szabó Sándorné lakik, aki 84 éves. Amikor felhívtam telefonon, és elmondtam, miért keresem, kicsit meglepődött, és mondta, hogy ő semmilyen levelet nem írt az újságnak. Ki írta a levelet? Miért nem vállalta a saját nevét? Kinek és milyen szándéka, illetve érdeke, hogy lejárassa a lovardánkat? Kérem a tisztelt levélírót, hogy keressen meg, szemtől szembe mondja el problémáját, és ne állítson más nevében valótlan dolgokat rólunk. GÁLNÉ BÁNFI KATALIN, DÉL-ALFÖLDI LOVASUDVAR, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Ellenőri csomag vagy virtus A Délmagyarország 2006. július 27-i számában megjelent SZKT-s ellenőri csomag című levél olvasásakor újra előjöttek bennem a különböző nemzetek viselkedésével foglalkozó gondolatok. Szeretnék egy élményt és gondolatot megosztani az olvasókkal. Salzburgban trolibuszon utazva egy női ellenőr láthatóan élesebb szituációba került két, nem helybeli fiatalemberrel. Az ellenőr nyugodtan, csendben kezelte a szabálytalanul utazóknak nem tetsző szituációt. Végül a büntetés helyszíni rendezésével lezárták az ügyet, egyetlen hangos szó nélkül. A járművezető pedig végig mosolyogva üdvözölte a fel- és leszálló utasokat, és pontosan akkor gördült bc a megállóba, amikor azt az utastájékoztató tábla mutatta. Kollégáimmal felsóhajtottunk, dc jó lenne egyszer ide eljutni! Nem lenne az emberek jelentős része felháborodva, hogy „jogtalanul" megbüntették. Dc demokrácia van, ebből az is következik, hogy véleményünket határozottan és nyíltan közöljük. Ezért mindig akadnak olyanok, akik betelefonálnak, beírnak, vagy éppen az intézkedő rendőrnek fejtik ki véleményüket. Szerintem viszont jó lenne, ha a büntetéskor senki nem gondolná úgy, hogy ez ellen magyar virtussal harcolni kell, és nekünk nem kellene újra és újra leírni, hogy tisztelt nyugdíjasbérlettel utazó: Az utazási feltételek szerint - melyet kormányrendelet szabályoz - korlátlan számú utazásra érvényes, kedvezményes nyugdíjasbérlet igénybevételére jogosultak a nyugdíjasok, melyet a nyugdíjat, illetve a járadékot folyósító szerv által kiadott igazolás alapján kiállított sárga színű nyugdíjasigazolvánnyal vehetnek igénybe. A SZKT járművein munkájukat végző ellenőrök feladata, hogy ellenőrizzék az utasok igazolványát, bérletét, jegyét, illetve az igazolványok érvényességét. Amennyiben az utazáshoz szükséges iratok valamelyike nem megfelelő, az utas pótdíj fizetésére kötelezhető. Ha három munkanapon belül felkeresi a Társaság Közönségkapcsolatok irodáját, és bemutatja az érvényes igazolványt, bérletet, méltányosságból 500 Ft-tal rendezheti szabálytalan utazását, ellenkező esetben a rendeletben meghatározott pótdíjak a mérvadóak. Tisztelt Mészáros Úr! A Szegedi Közlekedési Kft. ellenőrei méltányossági jogkörrel nincsenek felruházva. Ha bármilyen panasza van, a Zrínyi utcai Közönségkapcsolati irodánkon, vagy a Külső Pulz utcai értékesítési osztályunkon teheti meg észrevételét, ahol munkatársainknak van lehetősége méltányosságot gyakorolni, és joguk van a pótdíj mértékét csökkenteni. Indokolt esetben kizárólagos jogkörömnél fogva engedélyezni szoktam a pótdíj teljes elengedését is. Társaságunknak nem érdeke, hogy felírja a szabályos bérlettel, de szabálytalan igazolvánnyal utazó utasainkat, csak a számtalan visszaélés miatt kénytelenek vagyunk szigorúan eljárni. Higgye el, hogy az SZKT nem „utazik" a nyugdíjasok pénzére. Azt szeretnénk elérni, hogy a kedvezményeket csak a jogosultak vegyék igénybe, erre az adójogszabályok is köteleznek bennünket. Amennyiben ön, avagy valaki más úgy érzi, hogy vele szemben méltánytalanul jártunk el, keresse fel írásban vagy személyesen a Szegedi Közlekedési Kft. Közönségkapcsolatok irodáját, és orvosoljuk problémáját. DR. DÓZSA GÁBOR, A SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA Egyedüllét vagy család, azaz a szingli életforma előnyei Mostanában sokat hallani: a szingli életmód a divat. S hogy a hír nem kacsa, immár az is bizonyítja: a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala is eme egyedülálló létformát részesíti előnyben. Támogatási szempontrendszerében mindenképpen döntő körülményként hat. Az előzményekhez tartozik, hogy egy egyetemi gyakorlat teljesítése közben az iskola gépkocsijának utasaként - közlekedési baleset ért, melynek látható nyomait azóta is magamon viselem. Immár 16 éve. Azóta környezettudományi PhD-fokozatot szereztem, megnősültem (feleségem jelenleg még diák), és két csodálatos gyermekem született (egy- és négyéves). A biológiai szúnyoggyérítés a szakterületem, de gépkocsi hiányában jelenleg sehol nem tudom hasznosítani a szakmai tudásomat. Idén ugyan volt egy kivételes megbízatásom Tiszaújvárosban, de mivel 21 éves autónk tavaly mondta fel a szolgálatot, így képtelen voltam hosszabb időre elvállalni. Az egy főre jutó jövedelmünk 35 ezer 402 Ft, szerencsére ez már nettó. Ezért is bátorkodtam kérvényezni személygépkocsi-beszerzési támogatást, melyet a fenti hivatal azzal a fő indokkal utasított el, hogy nem vagyok egyedülálló! Igen, jól értették, családi állapotomra, a családra való tekintettel. Hogy is van ez akkor...?! Az ezek szerint csak a nevében szociális hivatal előnyben részesítené a szingli életmódot? Legalábbis adott osztálynál hátrányt jelentene az a körülmény, ami az embert - bizonyos értelemben - szociálisan kiszolgáltatja? Társadalmunk alapegysége, legkisebb működő közössége, s deklarált kincse, a család immár csak korlátozó tényező? Mondom, legalább az osztályt ne hívnák úgy, ahogy. (Szociális = 1. társadalmi 2. közösségi; az emberek egymás közti viszonyával kapcsolatos...) De maradjunk tárgyszerűek. A teljességhez ugyanis hozzátartozik, hogy 292 volt a támogatási keretszám, és összesen öt ismérv alapján döntöttek. Eszerint az részesülhetett a kerekekben kifejezett kegyben: a) aki magának kéri a támogatást (ezt nem értem, lehet másnak is?) b) aki munkaviszonyra használná a gépkocsit (úgy látszik, egyoldalas levelem, illetve a polgármesteri hivatal jegyzőjének határozata elkerülte a figyelmüket) cj aki egyedülálló (ennyit ér korunkban a család!?) d) aki a személygépkocsi-támogatást rokkantkocsi vagy kerekes szék vásárlásra használja fel (hogy lehet másra is felhasználni a támogatást, mint ami a nevében is benne van?) e) a hadirokkantakat előnyben részesítik (több mint hatvan éve véget ért a II. világháború... de itt talán mellettem szólhat az, hogy a balesetben vétlen voltam, és munkavégzés közben történt, ami történt) Mivel a nagyon szigorú Orvosszakértői Intézet szakvéleménye itt semmit sem ért, ezért kikértem a körzeti orvosom véleményét is. Viszont az az igazság, a c) pontra tényleg nem tudok mit mondani. Ha tetszik: mentséget találni. Egyenesen bélyegnek érzem a bőrömön divatjamúlt döntésünket, miszerint jóban, rosszban, egészen az ásó-kapa-nagyharangig. így pedig január óta - jobb híján - babakocsival járok a boltba vásárolni, mert a sok bébiételt, pelenkát, babavizet nem tudnám másképp elhozni onnan. ló, ha egyedülálló volnék, nem is igen volnának ilyen terhei életemnek. Gondolkodtam volna idejében! A legvisszataszítóbb azonban mégiscsak az, hogy az én sajnálatos balesetem kapcsán őket, családom egyéb tagjait büntetik. Közvetve úgy, mint közvetlenül. Mert bár fellebbezhetek 16 ezer 500 forintért, ez esetben is velük tolnék ki. Szemben a koreszménnyé lett szinglivel, nekem még azon is el kellene gondolkodnom, családom mely tagjától vonjam meg félhavi járandóságát. Talán az egyéves lányomtól kellene, ő biztos nem fog tiltakozni... De komolyra fordítva a szót - bár ez az, amit nem lehet szavakkal kifejezni -, csak egy latin bölcseletet tudok mondani, melyet a római szónokok a beszédeik végén mondtak: „Dixi et salvavi animam meam!", azaz: „Megmondtam, ezzel megmentettem lelkem nyugalmát!" SZEPESSZENTGYÖRGYI ÁDÁM, PHD, SZEGED