Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-26 / 200. szám

• V I Z - V I L A G H E T SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 26. Ha kipusztulnak fajok, meglehet őket menteni Noé bárkája, növényeknek Nemzetközi hálózat alakul vadon élő növények megőrzésére. Mondhatni: modernkori Noé bárkája, növényeknek. Ha váratlan környezeti katasztrófa miatt növényfajok kipusztulnának - regenerálni lehetne az állományt. A magbankhálózat létrehozásában a szegedi füvészkertnek is jelentős szerepe van. Fontos a bioszférát a mai állapotában megőrizni - ezen belül a növényfajokat is. Az élet fönnmaradásához szükséges oxigént, a káros anyagoktól mentes vizet a növényvilág biztosítja - mondja Mihalik Erzsébet, az SZTE növénytani tanszékének vezetője, a füvészkert igazgatója. A növények nélkülözhetetlen nyersanyagokat, gyógyszeripari alapanyagokat biztosítanak. Ez a jövőben is egyre inkább így lesz - ugyanakkor szinte napról napra pusztukiak ki növényfajok például az esőerdők irtása révén, még fölfedezésük előtt. Azok közül is nagyon sok veszélyeztetett - itt, Európában -, melyek nem is olyan régen még általánosan elterjedtek voltak, és senki nem gondolt arra: valaha is kipusztulás fenyegetheti őket. Éppen ezért nagyon fontos a növényeket megőrizni - hivja föl a figyelmet a füvészkert-igazgató, annak kapcsán, hogy a napokban ötvenhat ország biológusai tanácskoznak Egerben a biológiai sokféleség fönntarthatóságáról; a résztvevők közt a szegedi füvészkert is szerepel. Alakul egy európai uniós szervezet, az Európai Természetes Magbank Hálózat (Ensconet), mely célul tűzte ki az összes létező, európai vadon élő növényfaj magvainak, illetve egyéb szaporítószerveinek, például spóra összegyűjtését, tárolását. - Ennek megvalósulta biztosítékot jelent arra: ha például váratlan környezeti katasztrófa, vagy bármely egyéb ok miatt kipusztulnának növények, regenerálni lehessen a fenyegetett fajokat - mutat rá a tanszékvezető-füvészkertigazgató. Persze az, hogy az adott magot egyszer begyűjtöttük, nem jelenti azt: az idők végezetéig föl lehet használni. Időről időre „frissíteni" kell a készletet, elvégezni a vele kapcsolatos, szükséges munkákat. Mindebben a botanikus kertek óriási segítséget nyújthatnak a hálózatnak. Hiszen hatalmas tapasztalattömeggel rendelkeznek a legkülönfélébb, vadon élő - elsősorban az adott régióban jelenlévő - növényfajok fönntartásában, szaporításában. ECS. SZEGED AZ ELEN A konzorciumba - melynek keretében az Ensconet létrejött - minden ország egy-egy szakembert delegál. E szakember Magyarország esetében Radvánszky Antal, a szegedi fiivészkert munkatársa. Hogy az országot a szegedi botanikus kert képviseli, az intézmény tudományos munkájának nemzetközi elismerését is jelenti. S azt, hogy első kézből juthatnak az információk a modernkori „Noé bárkájával" kapcsolatban Szegedre. Fékezett habzású folyó Régebben a Maros habzott, most a Rába - regisztrálhatjuk a Verespatak ügyében hétfőn tartandó közmeghallgatás, illetve a víz világhete kapcsán. Még sokan emlékezhetnek arra, évtizedekkel ezelőttről: a Maroson nagy, szinte kemény habcsomók úsztak le időről időre, olyan volt a víz, mint a tejszínes kakaó, csak nagyságrendekkel gusztustalanabb. A halak, bár ehetők voltak, határozott vegyi mellékízzel rendelkeztek (az lehetett az a sokat emlegetett fenolíz ?), erre én konkrétan a süllő, garda, laposkeszeg viszonylatban emlékszem - mások nyilván más halakkal kapcsolatban is. Azóta a mellékíz, mint mondják, megszűnt, habzást sem észlelni, legalábbis egészen fékezett habzású lett a folyó, egy fölmérés pedig kimutatta: magyar, illetve német bucó, selymes durbincs, sujtásos küsz is él a Marosban, márpedig ezek nem igazán szennyezésbarát halfajok. Mondhatni: a szennyezésmentes vizet kedvelik. A Maros eszerint elég tiszta, s lehet, hogy magyarországi szakasza még tisztább, mint a felső, mert errefelé már nagyobb víztömeggel rendelkezik, több vízben jobban fölhígul a szenny, és a folyó örvényes-gyors sodrásából adódóan sok oxigén jut a vízbe, s az oxigén elősegíti a szennyanyagok megsemmisítését. Már azokét, melyek megsemmisíthetők. (Kérdés persze, mi lett annak az emberi lábnak a sorsa, amit ismerősöm észlelt tavaly a felső folyás táján, örvényben forogni, s talán egy ember is tartozott hozzá, az azonban nem látszott a zavaros vízben. Egy idő után nyilván megették a harcsák, márnák, rákok.) De térjünk vissza a habzáshoz, amely már múlt időben írandó sok víz lefolyt azóta a Maroson, mikor még habzott a víz. Újabban műanyag flakonok érkeznek, ez egy kategóriával jobb: a flakon rondának ugyan kiemelten ronda, viszont nem oldódik, igya szennyezés nem kémiai, csak esztétikai. Tehát a Maros helyzete jobb, mint a Rábáé. Az unióban sem veszik olyan komolyan a szennyezést ?! Elég lesújtó kilátás, ha tudjuk: a folyóvíz olyan, beleeresztenek valamit, párszáz kilométerrel följebb, az megjelenik nemsokára lent is. Es bizonyos szennyezéstípus illetve -nagyságrend esetén nem segít a gyors sodrás, a sok oxigén, {obb nem gondolni arra, mi lesz, ha Verespataknál megépül a ciántározó, és gátját elmossa a víz. FARKAS CSABA Tanulmányi és információs központ, Szeged Közmeghallgatás Verespatak-ügyben A tervezett verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban tartanak közmeghallgatást hétfőn délután 4-től Szegeden, az egyetem tanulmányi és információs központjában. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace, a Védegylet, és a Csemete egy újabb cianidmérgezés elkerülése és Verespatak megmentés érdekében a lakosság aktív részvételét kéri a közmeghallgatáson. Mint emlékezetes: a hat évvel ezelőtti, nagybányai ciánmérgezés következtében szinte teljesen megsemmisült a Tisza élővilága. A károkért máig nem fizetett kártérítést az ausztrál-román vegyesvállalat. Az eset után a független nemzetközi szakértői bizottságok félszáz lehetséges mérgezési veszélyforrást azonosítottak a Tisza romániai vízgyűjtő területén. Ezek közül azóta egyetlenegy sem szűnt meg - viszont új veszélyforrás létesítése került szóba Verespatakon. Ez a hat évvel ezelőttinél negyvenszer nagyobb szennyezést okozhat. A WWF (Világ Természetvédelmi Alap) természetvédelmi szervezet az e napokra szervezett víz világhét kapcsán fölhívja a figyelmet: a szennyezetlen vizek mennyisége ugrásszerűen csökken, és ha ez a tendencia nem változik meg, a vízhiány a Föld legnagyobb problémái közé fog tartozni, a nem is olyan távoli jövőben. Rosszul fordították a bolygóról szóló információt Vaklármán alapul a Mars-őrület Lánclevél terjed az interneten, amely augusztus 27-ére ígéri, hogy „a Mars akkorának fog látszani, mint a Hold..." Mindez nem szenzáció, hanem vaklárma - mondja Szathmáry Károly csillagász. Idén valóban lesz Mars-közelség, de október végén. Rendkívüli csillagászati látványosságot ígér egy, a számítógépes világhálón viharos gyorsasággal terjedő levél. A „villámpostán" érkező üzenet szerint „Ebben a hónapban, a Föld és a Mars olyan mértékben közelíti meg egymást, amire még nem volt példa az emberiség írott történelme során. Legközelebb talán 2287-ben lesz ismét ilyen közel a Mars! A két bolygó közti távolság augusztus 27-én lesz a legkisebb, amikor is szabad szemmel nézve a Mars ugyanakkorának látszik majd, mint a telihold!..." Rosszul fordították a Mars 2003. augusztus 27-i nagy földközelségéről szóló információt, illetve az évszámot elhagyva ideinek tüntették föl a jelenséget - adja meg a világhálón terjedő dezinformáció lehetséges okát a Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu című honlapján olvasható cikk. Az írásra Szathmáry Károly szegedi csillagász hívta föl figyelmünket, mikor a szenzációs pillanat helyi megfigyelési lehetőségéről kérdeztük volna. így tudtuk meg, s most közhírré tesszük: „A Mars olyannyira nincs mostanában földközelben, hogy észlelésére gondolni sem érdemes. A következő hónapokban a Naphoz való látszólagos közelsége miatt nem figyelhető meg, október 23-án pedig együttállásba kerül a Nappal. Decemberben a hajnali égen ismét meg lehet keresni, azonban következő nagy földközelségére, amikor komolyabb amatőrtávcsővel megpillanthatjuk egyes felszíni részleteit is, 2007 végéig kell várnunk." Ez nem szenzáció, de igaz. ' ú.i. A baloldali kormány az elmúlt években számos szociális Intézkedést hozott. Jelentésen emelkedett a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíj, adomentesse vált a minimálbér, felgyorsult az autópálya-építés, miközben csökkentek az adók es a járulekok. Do most olértuk a Katart: a további költekezés az ország jovéjet sodorna voszelybo. Meg koll tehát tennünk azt, aminek senki sem orul: egy időre vissza kell fogni a realberok novekodoset. Ahhoz, hogy az utolso centig el tudjuk hozni a nekünk jaro pénzt Biusszolbol. előszűr egyensúlyt koll teremtenünk a kottsegvetosben; es hogy azutan ezt a rengeteg pénzt no egy lyukas zsakbn ontsuk, alapvető reformokat kell végrehajtanunk. Csak így kezdődhetnek meg a fejlesztesek. az ut», korház- és Iskolaopitosek, a munkahelyteremtő*, a vasút korszerűsítene - csak így jöhet letre egy Uj Mngyarorszag. Egészségünk érdekűben akkor Is beoltatjuk magunkat, ha tudjuk, hogv az Injekció kicsit faj. És most az ország egeszsogw a tét. Na szeretne megismerni az Uj egyensúly progiattt okait es cétjelt. Integessen el e honlapra vagy hívja a kok szamot! KOZOSJOVONKERT L UtL