Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-03 / 180. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAPI MELLÉKLETEK BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2006. AUGUSZTUS 3. A ROMÁKNÁL A FÉRFI AZT KÉPVISELHETI A KÜLVILÁG FELÉ, AMIT AZ ASSZONY JÓNAK LÁT Zsuzsa és Mária álmai Családi kör: Rozália asszony, Mária, Petrovics István, a családfő, és Klára, a sógornő FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Gyerekdivat Idén a divatosan öltöztetett kicsinyek meztelen karok­kal szaladgálnak, ujjatlan pólóban, de ez alá fel lehet venni egy hosszú ujjút is, ha hűvösre fordul az idő - ol­vasható az egyik szakmai divatlapban. Friss színek, felnőttes mo­tívumok, feliratok, rátétek, uj­jatlan póló kapucnival és ha­sonló bohóságok jellemzik a gyerekdivatot, amely csak rit­kán engedi meg azokat az édes rózsaszín romantikus ruhácskákat, amelyekbe oly szívesen öltöztetnék egyes mamák a kislányokat. A fodrok, a virágminták, a lépcsőzetes szoknyák és bá­jos kis nyomatos pólók mind­azonáltal ma is nagyon ked­veltek a kislányok és mamáik körében, mert ilyenkor még főleg a felnőtteket kell meg­nyerni, és ezt nem felejtik el a világ gyermekruha-kereske­dői. A 10-14 év körüliek bá­josak az újra divatos „in­tézeti" avagy college jellegű holmikban, amelyek lényege a csíkos minta, a különféle rávarrt, az iskolára utaló hím­zések, a színes, mintás nyak­kendő, és a blézer mint fő­szereplő - mindez fehérben, pirosban, vagy akár sárgá­ban, szürkében és kékben, a matrózstílust idézve. A spor­tos holmik keverése a ro­mantikusokkal általában na­gyon népszerű. A megfelelő cipőre külön felhívja a figyelmet a Divat­Marketing, amely a német Textil Wirtschaft trendjét adja közre. Nemcsak egészség­ügyi szempontból fontos a lábat jól tartó, lehetőleg nor­málisan szellőző, nem mű­anyagból készült cipő, hanem azért is, mert a kopott edző­cipő állandó, mániákus hor­dása külföldön már a múlté. Intelligens nők ritkábban mennek férjhez A tudomány nem sokat segít a XXI. században sem annak a kérdésnek eldöntésében, hogy férfinak vagy nőnek jobb-e ma születni. MTI Több nagy-britanniai egye­tem kutatói állapították meg, hogy az intelligens nők rit­kábban mennek férjhez, míg a velük azonos IQ-s férfiak­nak nagyobb a nősülési ked­vük. A kutatók negyven évvel ezelőtt 900 férfi és nő IQ-ját mérték, és most újra felke­resték ezeket a személyeket, hogy megtudják: hányan kö­töttek közülük házasságot. Az eredmény: minden 16 pontos IQ-többlettel 35 szá­zalékot csökken a nők férjhez menési valószínűsége, ugyanez a férfiak esetében 40 százalékkal növeli ezt a lehe­tőséget - írja az olasz Cor­riere della Sera című napilap. A romáknál a férfi mondja ki a végső szót - az ő szava az, ami megvalósul. Legalábbis ezt látja a külvilág. Azt azon­ban nem látja, hogy az asz­szony mondja meg, mi legyen az a végső szó. A férfi, például Petrovics István, a külvilág fe­lé reprezentál, az asszony pe­dig - esetünkben Rozália asz­szony - összefogja a családot. És mert a család a legfon­tosabb, a férfi csak azt kép­viselheti kifelé, amit a nő jó­nak lát. A Gólya utcában vagyunk, nem messze a Cserepes sortól. Sok roma él errefelé. Petrovics Istvánék még tizenketten vol­tak testvérek a dorozsmai ci­gánytelepen. Felesége, Kovács Rozália szintén tizenkét gyer­mekes családból származik. A középkorú szegedi roma há­zaspárnak három gyermeke van, s nem is tervez többet. Családmodellváltás zajlik a romáknál. Három gyerek - Megfordult a világ, ma már máshogy élnek a cigányok ­mondja a családfő. - Már hogy fordult volna meg, ma is ugyanúgy élnek, mint régen - replikázik Ro­zália, ellentmondást nem tűrő módban. - A Cserepes soron öt-hat gyermekes családok is élnek, ott szaladgálnak a gye­rekek a kocsik előtt. - És ez igaz is, de nem Petrovicsékra. - Ma már nem úgy van az, hogy csak összecsapjuk a gye­reket, és kész. Csak az gyártja őket szakmányban, aki nem gondolkodik előre. Tudtuk, három gyerekkel még úgy-ahogy megbirkózunk, így aztán három is született ­mondja a családfő. Miután azonban a nem kívánt ter­hesség elleni védekezésért a nő teheti a legtöbbet, itt is Rozália asszony elhatározását sejtjük a háttérben. A két leány - a huszonhárom éves Zsuzsa, s a tizenhét esz­tendős Mária - épp otthon van. Zsuzsa kétéves kisfia, Mi­lán alszik; férje a távolban, dolgozik. Mária a közeljövő­ben megy férjhez. Kis lakodalom - Kis családot szeretnénk ­mondja a leendő vő, Gábor. - És kis lakodalmat. Kibére­lünk a közelben egy vendég­lőt, ott lesz majd a lagzi. - No, ez egyértelműen ügy hangzik: a férfiember találta ki. S ez így is van, ezek a kül­világ ügyei, ezekben a férfi dönt. Máriáé a leendő belvi­lág, a család, ami még a jövő méhében szunnyad. A kis meny különben ABC-eladó szeretne lenni, a Hansági-is­kolába jár majd ez ügyben, képzésre. Ez eddig rendben is van, csakhogy: - Eléggé barna a bőre, észreveszik, ci­gány származású. Nem lesz könnyű munkát találnia ­mondja vőlegénye. Ma a nem cigányoknak is nagyon nehéz munkát találniuk ­hát még annak, valakiről már messziről látszik, egy előítéletekkel sújtott népcso­port tagja - tesszük hozzá. Óriási szerepe van tehát az egyéni szerencsének. Ha Má­riát ésszerűen gondolkodó munkaadóval hozza össze sorsa, minden rendben van. És - hiszen minden erejével bizonyítani akar majd ­munkaadója is csak jól jár­hat vele! Egyébként Mária úgy néz ki, mintha egy valóságos Má­ria-szentképből lépett volna elő, jellegzetesen mádon nás vonásokkal - egyelőre Kisjé­zus nélkül. Mosolygós-halk­szavú, visszahúzódó teremtés; a fényképezőgép láttára arca elé kapja kezét. Hogy ő lenne a majdani, a szálakat háttérből mozgató, mindent meghatá­rozó roma asszony? Idővel bi­zonyára az lesz; most még mint egy nyílófélben lévő fe­kete tulipán. Nővére, Zsuzsa határozottabbnak tűnik. Édesapja eleve így mutatja be: - Ő a legveszélyesebb. - S közben nevet, büszkén. Hogy­ne lenne büszke - akinek ilyen lánya van! A legszebb élet - Már hogyhogy legveszé­lyesebb? - Állandó­an visszabe­szél az apjá­nak. - Apja lá­nya! - Az, az! De azért rajta sem látszik: va­lami igazi, mindent el­érő rafinált roma nő lenne Zsu­zsa. Inkább ábrándos... Ho­gyan képzeli el a jövőjét? ­Én a legszebb életet szeret­ném - mondja csillogó szemmel -, lenne házam, mindig a családommal len­nék... Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA 1 Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kiéító GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU - Házat mindenki akar, de nem mindenkinek jön össze - torkollja le Klára asszony, Rozália sógornője. S van-e lehetőség kitörésre? Hogy összejöjjön az a ház? - A Me­gasztárban Caramel, Gáspár Laci nagyot bizonyított. De mi nem tudunk énekelni ­mondja Gábor. Del o Del a bakht Mi lenne, ha nyitnának egy roma vendéglőt, egy ro­ma boltot? - tűnődünk han­gosan. Romáknak és nem romáknak egyaránt. Roma ételek, roma népművészeti tárgyak, roma festők alkotá­sai, és így tovább. Föl kelle­ne venni a kapcsolatot a Tourin­formmal, egy-két pá­lyázat, s turistasze­zonban lásd: a sze­gedi nyár ­csak úgy tódulná­nak ide a különle­gességeket kereső, fi­zetőképes népek, szerte az országból. Romák, nem romák egyaránt. Megvalósulhatnának Zsuzsa és Mária álmai. Del o Del e bakht - adjon az Isten ehhez szerencsét. F. CS. A családmodell-változás háttere Családmodell-változás történik a cigányság körében. A roma családokban Szegeden ma már - ellentétben a máig széltében elterjedt tévhittel - nemigen van több két-három gyermeknél. A nők központi, családösszetartó szerepe azonban nem változott. - Ma már, a nyitott társadalom korában annyi helyről érkezik a példa az általánosan jellemző családmodellel kapcsolatban, hogy ez alól a rendkívül gyermekszeretó romák sem tudják kivonni magukat - mondja Szirtesi Zoltánné szegedi cigány kisebbségi képviselő. A szappanoperák főszereplőit nem tíz gyermek veszi körül, hanem egy-kettő - s ez a hatás megerősíti a közvetlen környezetükben, a „magyar" környezetben észlelt hatásokat. Mindezek következtében ma már éppúgy védekeznek a nem kívánt terhesség ellen a roma nők, mint a nem romák. Bár ma Szegeden mintegy négy-ötezer roma élhet, és ez jóval nagyobb létszám, mint a rendszerváltozás előtt - a létszám­növekedés a bevándorlásból fakad. Jöttek roma családok Er­délyből éppúgy, mint Szabolcsból, de Battonyáról, Szarvasról is. Mára már megállt a létszámnövekedés. S az asszimiláció, a többségi társadalommal való egybeolvadás mennyire előrehaladott? - A dorozsmai cigánytelepen a hetvenes években egyetlen magyar feleség volt. Ma sok a tizennyolc-húsz éves, oda férjhez ment magyar lány. Magyarral a cigány ha­gyományok szellemében egyébként is mindig össze lehetett házasodni, más törzsbeli romával azonban nem. A magyar családok a cigány fiatalt azonban sokszor nagyon nehezen fogadják be. „Eléggé barna a bőre, észreveszik, cigány származású. Nem lesz könnyű munkát találnia."

Next

/
Thumbnails
Contents