Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 24. • SPORT" 17 Az első Eb-címe után első vb-aranyát is a Maty-éren szerezte Keresztesi Úgy hajtott, hogy már fájt Keresztesi Alexandra és az első vb-aranya. Kihajtotta magát érte Fotó: Segesvári Csaba Élete első felnőtt világbajnoki címét szerezte Keresztesi Alexandra a 35. síkvízi kajak-kenu vb-n. Nem véletlen, hogy a város kedves neki. A két Európa-bajnoki elsősége után most már vi­lágbajnoki címe is van Keresztesi Alexandrának. A Démász-Szegedi VE kajakosa mindhárom aranyér­mét az ezerméteres négyes tagjaként szerezte. Az első Eb- és az első vb-aranya is Szegedhez fűződik. - Nem véletlen, hogy Szeged, a Maty-éri olimpiai központ kedves nekem. Most már életem legna­gyobb sikere is ehhez a pályához köthető, hiszen először lettem világbajnok - nyilatkozta boldogan Keresztesi. Nem is akárhogyan! Ami a felkészülést illeti, az igen egyszerűnek tűnt. Az ezres aranykvartett mindössze háromszor edzett együtt a rasicei Eb óta - annyira jól funkcionált az egység, hogy Fábiánné Rozsnyói Katalin nem látta szükségesnek a további közös munkát. Hiába, régóta együtt készül a kvar­tett, nem sok csiszolnivaló volt a kajakozásukon, így aztán inkább hosszú kilométereket eveztek, fej­lesztve az állóképességet. A végeredmény így is aranyérem lett. - Eletemben olyan nagyot nem hajtottam, mint most a vb-döntőben - emlékezett vissza a szegedi versenyző. - Amíg Rasicében örömkajakozással nyertünk, itt egész másról volt szó. "A vb-finálé nem erről szól. Úgy kell nyomni, hogy fájjon. És ez megtörtént. De megérte. Nem csoda, ha szombat este nem volt kedvem ünnepelni. Egyszerűen el­ájultam. Másnap pedig segédkeztem a másik két négyesnek az elindulásnál: frissítőt intéztem, vit­tem a papucsokat, az akkreditációs kártyákat, a ha­jójukat. És hogy mi előzi meg a futamot? Hosszú, kb. másfél órás bemelegítés egyesben, amíg a Janics, Kovács duó párosban versenyez. Aztán mire a mó­lóhoz ér az említett duó, addigra a kvartett 3. és 4. tagja készen áll a hajóba ülésre, (anicsék mérlegel­nek, kifújják magukat, majd szűk negyedórával a start előtt az egység a rajtvonal felé közelít. Néhány rövid megindulás, és már jöhet is a futam. - Már 2002-ben is lenyűgözött a közönség, sze­rintem most még többen voltak. Amikor ennyien vannak a lelátón, azt sem tudod, mi van, csak hal­lod, hogy szurkolnak, meg hajtasz - vélte Kereszte­si. A kajakosnak még két kollokviuma hátra van az SZTE-n, azt követően mondhatja majd magát har­madévesnek. - Talán a jövő héttől pihenhetek. Nem tervezek semmi különöset, belföldön maradok, és megláto­gatom a rokonokat. A felkészülés október 2-án startol - mondta végül Keresztesi Alexandra. MÁDI JÓZSEF Kétszáz makói drukker utazik szombaton az Üllői útra Az évszázad meccsére készülnek Jó meccset, tisztes helytállást remélnek a makói B közép leg­lelkesebb szurkolói a szombati, Ferencváros elleni futball mér­kőzéstől - sőt beszéltünk olyan­nal is, aki bízik a győzelemben. A város focilázban ég, az em­berek az évszázad meccseként említik az Üllői úti találkozót. Nemcsak a játékosok, de a szur­kolók is készülnek a hétvégi Fe­rencváros-Makó FC mérkőzésre: két busszal (útiköltséggel és belé­pővel együtt egyébként 3500 fo­rintba kerül a részvétel) összesen kilencven, autókkal pedig további közel száz szurkoló utazik a fővá­rosba - tudtuk meg a Maros-parti klub elnökétől, Ménesi Gábortól. A csapat hazai meccseire, az Erdei Ferenc téri sportpályára meccsen­ként átlagban nyolcszázán szok­tak kilátogatni, úgyhogy ez jelen­tős szám. A Fradinak ugyanakkor várhatóan nyolc-tízezer ember szurkol majd. A nyilvánvaló lét­számfölény ellenére úgy tűnik, a makói futballrajongók a legkevés­bé sincsenek megszeppenve, sőt. Mostanában nemigen lehet úgy betérni valamelyik helyi kocsmá­ba, hogy ne kerülne szóba hamar az „évszázad mérkőzése" - így emlegetik a zöld-sárga fanatiku­sok a hétvégi összecsapást. A makói vezérszurkolók törzs­helye természetesen a pálya mel­letti Foci büfé. Itt találkoztunk tegnap a makói B közép leglelke­sebb tagjaival, élükön Erdei Zol­tánnal. Ő a makói rajongói klub vezetője - merthogy ilyen is van, húsz-huszonöt fős tagsággal. Azt mondják, az eredménytől függet­A makói B közép leglelkesebb szurkolói törzshelyükön, a Foci bü­fében csocsóznak fotó: Segesvári Csaba lenül biztosan óriási élmény lesz, hiszen ennyi ember előtt a Makó még soha nem focizott ­legutóbb tavaly ősszel játszott „nagy" csapat, az Újpest ellen, kupameccsen. A makói „kemény mag" tagjai dolgoznak, tanulnak, élnek-hal­nak a csapatért, ugyanakkor kizá­rólag sportszerűen szurkolnak, nem hívei semmiféle erőszaknak, rendbontásnak. Bár a Fradi tábo­rának van egy kimondottan rossz hírű része is, a makóiak azt mond­ják, nem félnek tőlük: a két csapat között nincs mély gyökerű rivah­zálás, most találkoznak először. A tegnap megtalált ötfős társa­ságban egyébként egyetlen em­ber volt fradista - éppen a klub­vezető, Erdei Zoltán. Volt is nála egy zöld-fehér sál. Hogy kinek fog szurkolni az Üllői úton? ­Nem kérdés: a Makónak, még­hozzá szívvel-lélekkel! - vála­szolta gondolkodás nélkül. SZ. I. M. MIT VÁRNAK A SZURKOLÓK? £ Megkérdeztük a makói B közép leg­lelkesebb tagjait mit várnak a szombati meccstől? Erdei Zoltán: ­Bátor támadójátékot és szoros meccset remélek, de ha mondjuk 5-0-ra kikapunk, akkor is büszke leszek a fiúkra. Fekete „Indián" Ti­bor: - Eredményt nem tippelnék, de remélem, nem lesz csend az öltö­zőben a meccs végén... A tavalyi év szurkolója, Vadlövő Renáta: - Örül­nék a döntetlennek, bízom a csa­patban, különösen a kapusunkban! Vadlövő Péter: - Töretlenül hiszek a csapatban, győzelmet várok. Dé­kány Emese: - Minimális vereségre számítok, ám mindenképpen jó meccsre és tisztes helytállásra.

Next

/
Thumbnails
Contents