Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

12 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 24. A JOGÁSZ VÁLASZOL #» . • Dr. Juhász György Ki lehet hozzátartozó ? Számtalan helyen olvasható a „hozzátartozó" kifejezés. Szeretném tudni, hogy jogi értelemben ez pontosan milyen rokoni kört jelent. Milyen következményei vannak annak, hogy valaki hozzátartozónak minősül-e vagy sem 1 Tisztelt Olvasó! A polgári törvénykönyv (Ptk.|, a büntető törvénykönyv (Btk.) és a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) egyaránt tartalmazza a „hozzátartozó" definícióját, meghatározását. Ezek alapján hozzátartozónak minősül: az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A polgári törvénykönyv ismeri a „közeli hozzátartozó" kategóriát is. E szűkebb körbe tartozik: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Nagyon sok területen van jogi jelentősége annak, hogy valaki hozzátartozónk-e. Csak példaként említve: polgári peres eljárásban a felek, büntetőeljárásban pedig a terhelt hozzátartozója megtagadhatja a tanúkénti vallomástételt. Polgári perben a feleket meghatalmazottként hozzátartozójuk is képviselheti. Hozzátartozóval kötött fedezetelvonó ügyleteknél törvényi vélelem a rosszhiszeműség és az ingyenesség. Bizonyos esetben a hozzátartozói minőség összeférhetetlenségi okot jelent. Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál nem lehet felügyelőbizottsági tag. A felsőoktatásról szóló törvény alapján a doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a pályázó közeli hozzátartozója. Egyes esetekben a hozzátartozói viszony büntethetőséget kizáró ok. Például az államtitoksértés feljelentésének elmulasztásakor. Ugyanakkor néhány nemi erkölcs elleni bűncselekménynél (megrontás, kerítés) a törvény súlyosabb büntetési tételt rendel, ha azt hozzátartozó sérelmére követik el. A fentieken túl rengeteg kérdésben bírhat jelentősséggel a hozzátartozói viszony. Altalánosságban úgy gondolom, a jogi szabályozás és az erkölcsi normák e kérdéskörben összhangban vannak. Ha konkrét esetre vagy jogterületre kíváncsi, szívesen kitérek rá részletesebben is. Végső búcsú Erzsike tanárnőnktől A közelmúltban tudtuk meg, hogy szeretett tanárnőnk, egykori osztályfőnökünk, Tarjányi Lászlóné Kiss Erzsébet visszaadta lelkét Teremtőjének. Szűk családi körben helyezték hamvait örök nyugalomba a makói római katolikus temetőben. Erzsike néni 1927-ben Kunszentmártonban született. Egyéves lehetett, amikor családja Makóra költözött. Szülei iparosok voltak, s minden igyekezetükkel azon voltak, hogy leányuk kezébe diplomát adjanak. Szegeden a Tanítóképző Intézetben 1946. június 19-én szerzett diplomát. (Az éppen 60 éve történt boldog esemény ünnepén, a városházán férje vette át a gyémántdiplomát.) Erzsike néni 1955-ben Budapesten középiskolai tanári diplomát is szerzett. Egyetlen munkahelyen, az általa is nagyon szeretett József Attila Gimnáziumban tanított 1952től 1982-ig. Nyugdíjazása után még két évig oktatta diákjait. Ugyanolyan szeretettel és türelemmel, mint annak idején minket, régebbi tanítványait. Osztályfőnökként diákok százait indította útjára pályafutása során. Később is tartotta velük a kapcsolatot. Érdeklődött egykori tanítványai sorsáról, s naprakészen mindenkinek tudott örömeiről és gondjairól. Munkáját számos kitüntetés fémjelzi. Hosszú szenvedés után, otthonában, szerettei körében hunyta le örökre szemét. Nagy lelki erejével, életének utolsó percéig beszélt hozzájuk, és tudjuk, hogy szíve utolsó dobbanásáig egykori diákjaira is gondolt. Köszönjük azt a sok jót, amit Tőle kaptunk. Emlékét örökre megőrizzük: A makói József Attila Gimnázium egykori diákjai Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a Délmagyarország, a Délvilág és a Vasárnapi Délmagyarország című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat. Azt hallottam, hogy a Derkovits fasor és a Thököly utca sarkán körforgalmat terveznek építeni. Én híve vagyok az indokolt körforgalomnak, de csak akkor, ha annak a feltételei is biztosítottak. Például a színháznál is tapasztalható, hogy a körforgalmat nem az ott közlekedő járművek méretének megfelelőre tervezték! Ugyanis például a csuklósbuszok és a trolik csak úgy tudnak keresztül hajtani a körforgalmon, ha ráhajtanak a középső kiemelkedő zárt területre. Ez egyrészt rongálja a belső területet, másrészt nagyon balesetveszélyes, hiszen megdobja a járművet! Nos, a tervezett körforgalom a 60-as busz útvonalára esik. Ott - a kereszteződés adottságai miatt - fizi kai képtelenség megfelelő méretű körforgalmat építeni. Tehát felesleges pénzkidobás, pazarlás. Ha Szegednek körforgalmak építésére van elkölthető pénze, akkor a város több más pontján is el tudnám képzelni azt. Ilyen például az említett kereszteződéstől nem is túl messze, a Szőregi út és a Thököly utca találkozása. A Thököly utcából balra nagy ívben különösen a Szőregi úton lévő szinte beláthatatlan kanyar miatt - hosszú percekig nem lehet kikanyarodni! Itt megfelelő előjelzésekkel figyelmeztetni kellene a közlekedőket az esetlegesen megépítendő körforgalomra, hogy nehogy úgy járjunk, mint a terelőszigetekkel, amelyeket kellő előjelzés híján csak az utolsó pillanatban - sokszor csak túl későn - lehet észrevenni, mint azt a balesetek is jelzik. Ugyanis - ha tetszik, ha nem - számítani kellene a szabálytalanul, fáradtan a volán mögé ülő gépkocsivezetőkre is! Hasonló neuralgikus pont az Erdélyi tér, ahol öt irányból érkeznek járművek - sűrű, kanyarodó autóbusz-közlekedéssel, és a magas bokroktól nehezen belátható egyéb forgalommal. KELEMEN LÁSZLÓ, SZEGED Van megoldás a Laposon Érdeklődéssel és némi felháborodással követem az újságban megjelenő, a Lapos stranddal kapcsolatos cikkeket. Számomra az válik világossá, hogy az ügyben érintett szervek valami oknál fogva nem vállalnak kellő kompetenciát, mindenki csak széttárja a karját, másokra mutogatnak és tévesen értelmezik a vonatkozó jogszabályt, miközben a tiltott fürdőzés következtében emberek fulladnak a folyóba. Ha hiszik, ha nem, az ügynek mégis van megoldása. Született szegedi és egyben vízi ember is vagyok, a Tisza partján nőttem fel, itt gyerekeskedtem, sokat hajóztam és fürödtem a folyóban, persze akkor amikor még lehetett. Nem fogadom el a szegedi önkormányzat azon állítását, miszerint azért nem jelölnek ki a Laposon fürdőhelyet, mert az 100 méteren belül lenne a Belvárosi hídtól, valamint az sem * fedi a valóságot, hogy az ANTSZ nem ad engedélyt, mert a vízminőség nem megfelelő. Egy dolgot ne felejtsünk el, a Laposon korábban is volt kijelölt szabadvízi strand mentőőri szolgálattal, ami a híd lábától számított 100 méteren kívül volt teljesen szabályosan kijelölve, valamint jelenleg is és korábban is alkalmas volt a folyó vízminősége ezen szakaszon a fürdőzésre. Az is tény, hogy város lakossága soha nem fog lemondani a Laposról. A probléma megoldása a jelenleg hatályos jogszabály megfelelő ismeretében és értelmezésében rejlik: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről üzemeltetéséről. 3.§(9) A jegyző hivatalból kijelölési eljárást folytathat le a vízparti üdülő, illetve gyermek- és ifjúsági tábor vagy sátortábor területével határos, fürdésre alkalmas természetes fürdővízen amennyiben az nem kijelölt fürdőhely és a kijelölést senki nem kezdeményezte. A kijelölést a (3) bekezdés c) pontja szerinti rendőri szerv is kezdeményezheti. Összegezve, amennyiben lakossági igény merül fel egy korábban már üzemeltetett szabadvízi fürdőhely megnyitására, ami nyilvánvaló, akkor azt a fenti jogszabályban megjelölt szervek kezdeményezésére engedélyeztetni lehet, engedélyezni kell! Mi az oka a kezdeményezés elmaradásának? Furcsa számomra az a nyilatkozat is, hogy nincs, aki üzemeltesse a strandot, miközben a vízparti büfé üzemeltetésére engedélyt adnak ki. Hogy a büfé üzemeltetője már nem akarja a korábban általa üzemeltetett strandot felügyelni? Vajon az emberek nem éppen a mediterrán jellegű homokos „lapos" vízpart miatt látogatják a büféjét? Nem azt állítom, hogy a strand legalizálásával a későbbiekben elkerülhetők lesznek a vízbefulladások, de a mentőőri szolgálat mellett mindenképpen kedvezőbben alakulhat a fuldokló ember életben maradási esélye, aminek érdekében igenis az illetékes hatóságoknak van lehetősége pozitívan intézkedni. Mint ahogyan a megyében Csongrád, Szentes vagy Mindszent lakossága is megérdemli a Tisza folyón létesített szabad strandot, akkor a megyeszékhelyünk miért nem él a természet adta kivételes lehetőséggel? TÓTH ANDRÁS, SZEGED Körforgalom Újszegeden, a Derkovits fasor végén ? Megfelelő helyen indokolt a körforgalom. Kérdés, hogy elfér-e a Derkovits fasor végén? Fotó: Segesvári Csaba Szent István-napi gondolatok a „vidék miniszter érői" „Gróf Klebelsberg Kunó azt a felfogást tette magáévá, amelyet nemzetünk legnagyobbjai Szent Istvántól kezdve vallottak Nagy Lajoson, Korvin Mátyáson, Pázmány Péteren, Széchenyi Istvánon keresztül. Felismerte, hogy Nyugathoz való tartozásunk múltunkban és jelenünkben, történelmi küldetésünkben és kultúrvágyainkban gyökerezik, és ihletes buzgósággal, s maradandó sikerrel kezdeményezte, megerősítette, mélyítette és kiépítette kultúrkapcsolatainkat a Nyugattal... A magyar nemzet egyik legnagyobb lángelméje" - emlékezett vissza Kováts Ferenc exrektor 1933-ban a szegedi egyetem ünnepélyes közgyűlésén. Trianon után a csonka országban nyomasztóvá vált a dualizmus idején aránytalanul felfejlődött Budapest (mely az akkori Bécset is meghaladta szépségben, nagyságban, fejlettségben) és a háttérbe szorult vidék, különösen a töröktől legtöbbet szenvedett és ennek következtében elmaradottá vált Alföld ellentéte. A polgárosodásban élenjáró városaink - Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Temesvár, Fiume stb. - elvesztése után nagy űr keletkezett. Hiányoztak azok a nyugat-európai nagyvárosok (Ausburg, Firenze, Bordeaux, Graz stb.), amelyek még nem rivalizáltak a fővárossal, de megfelelő önállósággal bírtak. így a történelmi kényszerűség is miniszterünk figyelmét az Alföld és Dunántúl felé fordította. Határon kívül maradt iskoláink kétharmad része, könyvtáraink több mint fele, a múzeumok, színházak jelentős része, nem beszélve egyetemeinkről, kórházainkról stb. „Minden egyes alföldi városnak művelődési világítótoronynak kell lennie" vallotta. Ismerjék fel hivatásukat, alakítsák ki karakterüket. „Igazi nagyváros pedig bajosan képzelhető el főiskolák, különösen egyetem nélkül." Ennek szellemében építette fel a vidéki egyetemeket: a Kolozsvárról menekült egyetemet Szegeden (a magyar Göttinga), a Pozsonyból elűzött egyetemet Pécsen (a magyar Heidelberg), a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémiát Sopronban, az angol internátust Sárospatakon (Bodrog-parti Athén). „Magyarországrekonstrukciójában éppen vezető gondolatnak kell lenni, hogy a magyar vidékbe mentől nagyobb erőt öntsünk." Négy év alatt Szegeden felépül az egyetem városrész klinikákkal, kollégiumokkal, a fogadalmi templom nagyobb része, a Dóm téri épületegyüttes az elméleti intézeteknek, laboratóriumoknak. Hatalmas népiskola-építési programja keretében három év alatt ötezer népiskolai egység épült fel, javarészt az alföldi tanyavilágban, melyek nemcsak oktatási, hanem kulturális, egészségügyi, vallási központok is voltak, háromszobás tanítói, sokhelyütt védőnői lakásokkal. Szegeden és környékén 90 iskolai tanterem, 46 szertár, 35 tanítói lakás, 18 új iskola épült (főiskolai Gyakorló Iskola, rókusi, Mérey utcai, újszegedi stb.). Új középiskolák (kecskeméti piarista, aszódi evangélikus, gödöllői premontrei stb.), új múzeumok (Debrecen, Veszprém, Keszthely, Kecskemét) létesülnek. Tihanyban hozza létre az ország első nemzeti parkját cserkésztáborral. Az új tihanyi biológiai intézetben genetikai és Balaton-kutatások indulnak. Az 1500 iskolakönyvtár és 1555 népkönyvtár túlnyomó része vidéken létesült. Új típusú, ún. mezőgazdasági felsőiskolák létesülnek a kisgazdák fiainak továbbképzésére. „A kultúra mindig a jövő generáció számára dolgozik" - hangoztatta sokszor. Nem utolsósorban a vidék felzárkóztatásának is köszönhető, hogy az analfabetizmus mértéke egy szintre csökkent Franciaországgal, a magyar egészségügy fejlettségét tekintve Európa középmezőnyébe emelkedett. Úgy látszik az írek és a finnek megfogadták Klebelsberg tanácsait, hisz a tudomány Klebelsbergi léptékű fejlesztése Európa csaknem legszegényebb térségeiből a világ egyik legdinamikusabban fejlődő területeivé váltak. Klebelsberg kulturális és tudományos programja számos ötletet ad az ország vezetőinek, az uniós pénzek mai felhasználásához is. HENCZ PÉTER, SZEGED