Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 24. • MEGYEI TÜKÖR* 7 jausxtus csütörtöktől flrmilar Félédes vörösbor • Olasz, 1,51, 240/1 700g, 85ó/kg Tokaji furmint • Félédes, minőségi fehérbor • 0,751 • 439/1 Ásványvíz • Szénsavas/ szénsavmentes • 1,51,40/1 Narancslé, 100% Gyalult tök kaporral Pizza • Lávakövón sütött • Sonkás/szalámis • 390g, ó65/kg Family 3 az 1 -ben • 180g, 1439/kg választe "Érvény**: 08.24-rét 08.30-ig " Érvényes: 08.24-töl 08.27-ig vagy a készlet erejéig! Szeged Makkosházi bt., Szabadtól út, Makó Szegedi ú> Csongrád F3 ».. Hódmazövásártsely Hódió «... Szentes Ipartelepi út MVM - maximálison vásáraihaló mennyiség Az akciós termék esetében előfordulhat, hogy a gondosan tervezett készlet eüenéte mar az eW akciós napon elfogy úzletünkból. Ket(úk megértését Nyomtatás, hibákért, beleértve az árról kapcsolatos tévedésekor is. nem vakolunk felelősséget. Áraink tartalmazzák az ótól és foanfoar. értendók www.lldl.bu tidl Magyarország Kereskedelmi B) 1027 Budapest, Tolgyfo u 13 (székhelyi. lel (1)3466510 Széplak is felejt Leghamarabb a nevét felejti1 Romantikus lelkek adhatták hajda­nán a Balaton-part egy darabjának ezt a nevet, ahogy megszületett a Szépbalom, a Szépkilátó, meg a többi természeti szépség is. Hosszú ideje minden évben el szoktunk itt tölteni legalább egy he­tet, mondhatnám, valamennyire hozzá is nőttünk. Tavaly még azt írhattam, minden utcájában forog a betonkeve­rő. Idén • Egyben se láttunk. Ez már jelent valamit. Aztán: válto­zatlanul magára hagyottan rohad a faházas tábor, csak egy kikötött nagy kutya vigyázza. Szép üdülők pusztulnak, egykori díszei a partnak. Hatalmas kertjüket akkora gaz veri föl. tombol a parlagfű, és el lehet bújni benne. Valamelyik hajléktalan beágyazott magá­nak a kerítés tövében, kidobott paplant menekítve maga alá, vagy takarónak talán, de úgy eláztatták az esők, ott korhad el az is. Az Orion űrhajó nevét divatosan fölvett presszó is pusztul, a mellette lévő másik is. Az sincsen már, aki kapuját kinyissa. Arrébb egy kemping romjai hevernek, csúfságára a jobb időket ígérő rendszer­váltásnak. A „városképnek" legalább négy fokozata fedezhető föl, minden külön hozzáértés nélkül is. A háború előtti időkből való kedves kis lakok, aztán a későbbi típustervek szüleményei, amelyeken el­uralkodott a kockafejű emberek leleménye. Van aztán egynéhány próbálkozás, az egészen újsütetű zavarodottság képviseletében is, és negyedikként az általános romlás. Megöregedtek a kis üdülők tulajdonosai is, esetleg el is mentek a föld alá, az egyedül maradó idős szüle már mozdulni is alig tud, kiírja a kapura, hogy eladó. Vagy csak a fölverő gaz jelzi, hogy változás szükségeltetik. Flegma eleganciával mondhatnánk, mindez magánügy, de ha a közvagyon romlására is odavetjük csalfa szemeinket, mindjárt mélyebbre szánt az eke. A mostani part az az állatorvosi ló, ame­lyiken a teljes rendszerváltás minden kórjele megtalálható. Hajda­nában hirdette az ideológia a folyamatos forradalmat, lett belőle, kimondatlanul bár, folyamatos rendszerváltozás. Tizenhat éve fo­lyamatos. Beleesett ebbe a bajba Ózd is, Miskolc is, Dunaújváros is, a vas és acél országa minden jellemzője is, mezőgazdasági nagy­üzemek robbantak széjjel roncsokat se hagyva maguk után, és úgy tűnik, még néhány veretes értékünknek tovább kell romlania, hogy a végén olcsó kótyavetyén herdálják el. Az újságírók paradicsoma is volt régen Szépiák. A négy épületé­ből kettőt a korféreg rág, egyik még működik úgy-ahogy, újságírók nélkül is, és a negyedik, a rádióé is német suhancokat toboroz ra­kásra, egy kis dajdajozásra és dum-dum muzsikára. Itt még kap­hattunk helyet idén is, egyébként kitűnő félpanzióval is, de nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. Ahol a Dunai Vasmű dolgozói - és előkelői - pihenhettek, az is más célokat szolgál már, nevet változ­tatva döcög az ötemeletes nagy üdülő is. Miközben jelentgetjük, hogy a Balaton vize újra a régi, sőt annál is jobb. Még jó, hogy a ko­rábbi esztendők aszályai közepette nem kezdték el ide csatornázni a Rába vizét. Elmúltak az angolnaveszélyek is - már csak egy dög­lött példányt láttunk habok által parthoz veregetve. És mindeközben, a lelki romlások beszédes jeleként eluralkodott az a népi-nemzeti nagy nézet, hogy aki magyar, és ad magára, az külföldön nyaral. A külföldiek mintha hűségesebbek lennének hozzánk, vissza-visszajárnak jó néhányan. Idén leégett egy fabó­dés játékterem. Akkora tűz pusztított, a vassínekből szerkesztett vázak pókhálóként görbültek összevissza. Kérdezgettem a kar­nyújtásra élőket. Azt se tudják, mi volt benne, csak azt, hogy haj­nalok hajnalán nagy zaj támadt. Öröm és üröm, ettől is emelkedik a tóban a vízszint. H.D. Országos médiumokban is híre kelt a napokban: a többi más ha­zai hungaricumhoz hasonlóan a makói hagyma sem váltotta be a kereskedők reményeit a nyugati piacokon. A magyar hipermarke­tekben sem fogy annyi az átla­gosnál jobb minőségű, ám drá­gább terményekből, mint az ol­csóbb fajtákból. Joó Sándortól, a makói hagymát is forgalmazó Mezőker Kft. ügyvezető igazgató­jától megtudtuk: az utóbbi évek­ben jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások. - A hipermarketek polcain is más szempontok alapján kínál­ják a zöldségeket, mint korábban - magyarázta a kereskedő. - Ma az egyik legfontosabb szempont az ízléses csomagolás. Egyre nép­szerűbbek a különböző színű és formájú hagymák, míg a makói ebben a tekintetben hagyomá­nyosnak nevezhető. Úgy tapasz­taltuk: az étkezési szokások is változtak. Sokaknak ugyanis túl erős a makói, ezt ugyanis meg­emészteni is nehezebb. Ettől függetlenül az egyik leg­döntőbb szempont az ár, amiben viszont mindig is magasabb színvonalat kell, hogy képvisel­jen a makói, mint az egyiptomi, vagy akár más európai konku­rensek, hiszen a dughagymás termesztés munkaköltségét is be A Vásárhelyi-terv nem jelent hullámtéri erdőirtást A gyalogakácdzsungelt gyérítik Sem a természetvédőknek, sem az erdé­szeknek nem kell tartaniuk attól, hogy a Vásárhelyi-terv fölgyorsuló alsó-tiszai munkálatai hullámtéri erdőkitermeléssel járnak. A gyalogakácot viszont várhatóan eltávolítják: áradáskor leginkább ez lassítja a víz lefolyását a hullámtérből. Föl kell gyorsítani a Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztésének munkálatait az Alsó-Tisza vi­dékén- nyilatkozta Persányi Miklós környe­zetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben Szegeden. Hiszen a legutóbbi árvíz éppen e tájon volt a leghosszabb ideig kinn a hullám­térben, itt okozta a legnagyobb károkat. Ter­mészetvédők s erdészek azonban attól tarta­nak: a terv végrehajtásának keretében a víz­ügy szorgalmazni fogja a hullámtéri erdők el­távolítását, hogy azok ne fogják vissza az ára­dat gyors lefolyását. - Alaptalan az aggodalom. A vizet első­sorban az aljnövényzet fogja vissza, követ­kezésképpen az aljnövényzet ritkításáról le­het szó - mondja Priváczkiné Hajdú Zsu­zsanna, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) szóvivője. Az aljnövényzetet elsősorban a behurcolt, tájidegen, úgynevezett gyalog­akác, azaz ámorcserje alkotja. Jelenléte ter­mészetvédelmi szempontból sem kívána­tos, mert elveszi az élőhelyet az őshonos - s a hullámtéri állatvilágnak búvóhelyet, táp­lálkozási lehetőséget adó - szedresek és más növények elől. Erdészeti szempontból sincs rá jelenleg szükség. Az aljnövény­zet-tisztítás keretében úgynevezett „hidro­lógiai folyosót" hoznának létre a hullámtér gyalogakác-borította részein. Ez végigkísér­né a folyót, vele párhuzamosan, a hullám­tér mindkét oldalán. Föladata: segítse elő, hogy áradáskor a hullámtérben ne „álljon" a víz, ne duzzadjon egyre inkább, terhelve a töltéseket - hanem folyjon le, viszonylag gyorsan. - Mielőtt bármi is történne a hullámtér­ben, a vízügy, a természetvédelem s az erdő­gazdaság előzetesen egyeztet majd - hívja föl a figyelmet az Atikövizig szóvivője. Ahol esetleg fakitermelés történik, kártalanítják a terület kezelőit, tulajdonosait. És ahol csak lehet, teljes mértékben meghagyják a jelenle­gi növényzetet. Egyébként pedig az erdők, elsősorban a fü­zesek, „vizes szempontból" is kimondottan hasznosak. Árvízkor az összefüggő fakorona­sáv nagyon jelentősen csökkenti a kiterjedt vízfelület szél okozta hullámzását, védve a töltést az elhabolástól. A fűzvesszőt máig al­kalmazzák rőzsefonat-készítésre - az idei ár­vízkor is volt erre példa a kózsdi zsilipnél. Az erdőknek tehát árvízvédelmi szempontból is megvan a helyük a hullámtérben. F. CS. A salátahagyma menőbb a makóinál A vásárlók egyre inkább a gyöngébb salátahagymát keresik, a hagyományos makóira nincs akkora kereslet - a jelenséggel már az országos sajtó is foglalkozik. Az ok: nálunk is változnak az étkezési szokások. A makói szárítóházak forgalma a néhány évvel ezelőtti harmadára esett vissza. A hagyományos hagymát csak erős mar­ketingháttérrel lehetne eladni, ezt a tevékenységet azonban idén már nem támogatta az állam. kell építeni az árba. Óriási egyéb­ként az újabb fajták térhódítása Európa-szerte, hiszen - mint azt az igazgató elmondta - húsz éve a kontinens piacainak felén ma­kói hagymát árultak, ma azon­ban már közel sincs így. A földrajzi árujelző önmagá­ban még nem adja el a drágább, ám magasabb élvezeti értéket hordozó hagymát, hiszen ezt ko­moly marketingháttérnek kelle­ne megerősítenie. Az ehhez ha­sonló projekteket azonban idén már nem támogatta az állam, a kereskedők, pedig nem rendel­keznek elegendő forrással ilyen reklámhadjáratok megszervezé­séhez. Kiderült: a makói hagyma ipari felhasználása is jelentősen csökkent az utóbbi időkben. A Mezőker Kft. makói szárítótele­pe tíz éve még 6-7 hónapon át üzemelt, idén ennek a felére van szükség. A drága energia­árak és az egyéb, emelkedő költ­ségek miatt sem versenyképes ma már a szárított makói hagy­ma - mondta Joó Sándor. Makó és a környék időjárási viszonyai viszont nem teszik lehetővé a ma népszerűbb fajták termesz­tését - így a szakember szerint lassú elmúlás vár erre a terme­lési ágazatra. I. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents