Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-22 / 196. szám

KEDD, 2006. AUGUSZTUS 22. * A K T U A L I S * Égő petárdadarabok hullottak a tömegbe - Székek repültek a levegőben Szegediek a katasztrófáról A pesti katasztrófát több sze­gedi is átélte, néhányan kéré­sünkre elmondták, hogyan. Ha­jók és tömegek összeütközésé­nek szemtanúi voltak, miköz­ben maguk is menedéket ke­restek. A hétvégi budapesti természeti pusztításnak szegedi szemtanúi is voltak, közülük néhányan ké­résünkre vállalkoztak rá, hogy fölelevenítik borzalmas élmé­nyeiket. Szeged első szabadon választott polgármestere, Lippai Pál fiával és annak barátnőjével egy hajó nyi­tott fedélzetén kezdte nézni a tűzi­játékot. Az ügyvéd látta, amikor a Lánchíd és az Erzsébet híd között a Zsófia hercegnő hajó és egy ki­sebb vizi jármű egymásnak csú­szott, és öt ember a vízbe esett. Egyiküket a búvárok még mindig keresik. A szegedi ügyvéd szerint nincs is csodálkoznivaló az ütkö­zésen, hiszen a Dunának ezen a szakaszán, ahonnan a legjobban lehetett látni a tűzijátékot, a hajók egymást érték, legföljebb karnyúj­tásnyira voltak egymástól, elborí­tották a folyót. - Először mi sem vettük komo­lyan a gyülekező felhőket. Az őrült széllökés olyan hirtelen jött, hogy mozdulni alig lehetett a nyi­tott fedélzeten. A jeges vihar elől az egyik terített asztal alá bújtam, és onnan leselkedtem. Székek, tá­nyérok, poharak, ételmaradékok röpködtek a levegőben. Az árnyé­koló ponyvát feltépte a szél, ez ágyúdörgéshez hasonló hangokat hallatott. Félelmetes volt! A gye­rekek sikítottak, sírtak, többen nem tudták követni a szüleiket. A fiamék is elkeveredtek, csak ké­sőbb, a zárt fedélzeten találkoz­tunk, ahol a cipőnkből öntöttük, a ruhánkból csavartuk a vizet. A férfiak félmeztelen virítottak, a hölgyek az asztalterítőket csavar­ták maguk köré - emlékezett a va­sárnap éjszaka történtekre Lippai Pál, aki síelés közben már több hóvihart megélt a hegyekben, de ilyen méretű természeti kataszt­rófát még sohasem látott. Az egy­kori polgármester végül megje­gyezte: a közel száz utassal közle­kedő hajón szerencsére nem tört ki pánik. Annál nagyobb volt a riadalom a Lánchíd budai hídfőjénél, ahol egy kidőlt fa embereket temetett maga alá: ketten a helyszínen meghaltak. A katasztrófa közelé­ben tartózkodott a szegedi Oláh Gaszton is, de a hatalmas porfel­hővel kísért vihar miatt a súlyos balesetet nem látta. Szerencséjé­re ő nem a közeli alagútba mene­kült a felhőszakadás elől. - Nem szívesen lettem volna azok helyében, akik az alagútban A fiatal lány arcára kiülő félelem elárulja, mi játszódhatott le a vihar elől menekülőkben Fotó: Blikk kerestek menedéket, hiszen a vi­har elől menekülők összetalál­koztak azzal a tömeggel, amelyik még a rakpartra igyekezett. Ren­geteg ember szorult az alagútba. A Hunyadi utca felé menekül­tem, a megrémült emberek si­koltozva rohangáltak, gyerekek keresték szüleiket. A falhoz pré­selődve vészeltem át az égi csa­pást. Csak attól tartottam, hogy a tetőről rám zuhannak a csere­UJHELYÍ GYERMEKEIVEL EGY KOMPON VESZELTE AT A VIHART Egy hajó fedélzetén vészelte át három gyermekével a tűzijáték alatt tomboló vi­hart Újhelyi István, az MSZP elnöke, az önkormányzati tárca államtitkára. - Minden évben Szegeden szoktam megnézni a tűzijátékot, idén azonban dél­után programom volt a fővárosban, és így elfogadtam a meghívást estére egy dunai kompra. Az egyik pillanatban még gyönyörű volt az idő, a másikban vi­szont lecsapott a vihar - fogalmazott a szegedi politikus. Elmondta, a hajón nem volt védett hely, három gyermekével a sarokba menekült, és testével védte őket. Két órán keresztül áztak az esőben, éjfél körül értek vissza budapesti la­kásukba. Újhelyi a vihar kezdete óta végig folyamatos telefonkapcsolatban volt a katasztrófavédelemmel. - Véleményem szerint a katasztrófavédelem sem tudott volna semmit tenni eb­ben a helyzetben, ugyanis kevés volt az idő: ha a tűzijáték előtt másfél órával be is jelentik a vihar közeledtét, az összegyűlt hatalmas tömeg között is pánik alakult volna ki, és elkerülhetetlen lett volna akkor is a tragédia - fogalmazott Újhelyi István. pek - mesélte a bírósági fogalma­zó, aki úgy észlelte, hogy éjfélig folyamatosan szirénázva szágul­doztak a mentők és a tűzoltók a fővárosban. A pesti oldalon sem voltak biz­tonságban a tűzijátékra érkezők. Itt tartózkodott a szegedi Nagy Katalin és Cseh Anita. Néhány percig nézték az este kilenckor kezdődött tűzijátékot, aztán már csak arra figyeltek, hogy a fellőtt és szétrobbant, de égő petárdada­rabok elől meneküljenek. - A metróba próbáltunk ro­hanni, az emberek szidták egy­más rokonait. Mindenki üvöl­tözött, kitört a pánik. Egy férfi feje vérzett, egy nőnek pedig az arca volt véres. Ilyen jelenete­ket eddig csak katasztrófafil­mekben lehetett látni - mond­ták a lányok. CS. G. L. Ahogy partra jutottak, bekapcsolódtak a mentésbe a szentesiek A Dunán érte a vihar a katonákat A Dunán érte a vasárnap esti vihar a szen­tesi műszaki katonákat, akik a műrepü­lőverseny lebonyolításában segítettek. Egyikük sem sérült meg, ám életveszélyben voltak. Ahogy a partra jutottak, bekap­csolódtak a mentésbe, egy gerincsérült fiatalembert a szentesi műszakiak vittek kórházba. Az idei augusztus húszadikai ünnepen is a Dunán dolgoztak a szentesi műszaki dan­dár katonái. Összesen hat úszó szigetet és egy helikopter-leszállópályát készítettek elő a műrepülőversenyhez. Még mielőtt partot értek volna, váratlanul megindult a forgalom a folyón. Egy nevének elhallgatá­sát kérő szemtanú úgy látta: a katonák egyike sem sérült meg, viszont a felvonul­tatott pontonok igen, mert a hajóközleke­dés tilalmát hamarabb feloldotta a vízi rendészet, mint ahogyan kellett volna, ezért a katonák is veszélyben voltak. Sike­rült partot érniük, amikor kitört a vihar. Az óriási felhőszakadásban és hatalmas szélben a vízen futó hajók lámpáinak fé­nye nem látszott. Szabó István ezredes lapunknak azt mond­ta: a műszakiak valóban nem értek még partot a hajózár feloldásakor, de már partközeiben voltak. A dandár parancsnoka arról tájékozta­tott, a katonák sérülés nélkül kerültek ki a baj­ból, azt azonban nem erősítette meg, hogy az ütközések miatt a pontonokban kár keletke­zett volna. Az ezredes fontosabbnak tartja, hogy a Batthyányi téren történt súlyos baleset­nél segített a szentesi alakulat. Az eredmény­MAKÓN SENKI SEM SÉRÜLT MEG Makó környékét is érintette a vihar va­sárnap este. Még hétfőn reggel is dolgoz­tak a tűzoltók a károk elhárításán. A gyorsan érkező esőzést nagy erejű szél kísérte, ami a fákat tépázta meg. Mint a városi parancsnokság ügyeletesétől megtudtuk, az éjszaka során összesen hét bejelentést kaptak - valamennyit amiatt, hogy kisebb-nagyobb ágak zu­hantak úttestre, felső vezetékre, illetve háztetőre. Személyi sérülés nem történt, és szerencsére a károk sem jelentősek. SZEGED! TAKARÍTÁS Megerősített gárdával tünteti el Szegeden az ünnepi hétvége nyomalt a környezetgazdálkodási kht. Tegnap reggel negyven munkatársuk szedte a szemetet, napközben pedig két műszakban 25-en takarították a belvá­rost. Megtisztították a Széchenyi teret, a környező utcákat és a rakpartot, ma pedig a klinikáknál folytatják az ünnep utáni nagytakarítást. Köztéri rongálásokról nem érkezett hír, a kht. munkatársai viszont meglepődtek, hogy szokatlanul nagy mennyiségű hányadékot kellett eltakarítaniuk a Kárász utcáról. kijelző tábla a vihar következtében ráesett egy fiatalemberre, aki súlyos gerincsérülést szen­vedett. Miután a helyszínen ellátták, a szente­si műszakiak vitték a központi katonai kór­házba. A parancsnok irányítása mellett biz­tonságba helyezték a felszerelést, és hétfőn hajnali fél egyre normalizálódott a helyzet. B. G. MOLNÁR B. IMRE Még csak vihar sem volt Szegeden. Békés tűzijátéknézés után a nép elindult haza. Le a hídról, Újszeged felé. Én meg szembe velük, Szegedre. Sehol, de tényleg sehol nem akadt senki, aki velem azonos irányba tört volna utat a tömegen keresztül. Szembejövő arcok százaira pillantottam minden másodpercben, kapkodtam a tekintetemet, kerestem ijed­ten a rést. Pedig nyugodtan sétált le a hídról a tömeg, épp csak pár csepp eső hullt. Budapesten viszont kitört a pánik. A szakadó esőben, totá­lis sötétségben mindenki menekült. Egyesek nem is a vihar elől, hanem a vihar elől menekülők elől. Az aluljárókba be­nyomtak öreget, gyereket, családok szakadtak szét. Ez ijesz­tőbb, mint az a tény, hogy egy kidőlő fa agyonütött több em­bert. Most aztán lehet egymásra mutogatni kormánynak, fővá­rosnak, szervező cégnek, meteorológiai szolgálatnak. Bele lehet vonni egy természeti katasztrófát a választási kam­pányba. A liberális olvasat szerint mindenkinek joga van szájat tátani a folyóparton, majd menekülni az égiháború elől. Merthogy tulajdonképp ennyi történt. Kimentek a köz­területre, ott baleset érte őket. Van olyan konzervatív verzió is, hogy a szervező állam, kormány, cég nem ügyelt a nézők testi épségére. Nem fújta le a tűzijátékot, veszélynek tette ki a polgárokat, akiket a rendezvényre csábított. Ebben a helyzetben rosszhiszeműséget feltételezni lehe­tetlen. Ami történt, az senkinek sem állt érdekében. Lefújni egy rendezvényt: nehéz döntés. Ki mert volna hazaküldeni másfél millió embert? Egyetlen szervező, megrendelő sem sejtette, hogy ekkora vihar tör ki ilyen hirtelen. Tény vi­szont: valakik hibáztak. Ebben a helyzetben kötelező fele­lőst találni - nagy a tét. Amúgy meg hülyék vagyunk, mi mind. Ünnepszervező kormány és szájtátó népe egyaránt. Mert miközben álla­munk bajairól szólnak a hétköznapok, államunk ünnepén nagy pénzeket költünk a közösből - cirkuszra. Szegeden rá­adásul kettőre is. Vasárnap este tízkor és hétfőn hajnali fél egykor. Hogy fáradtan ébredjen a fél város. Reggel fásultan nyúlok a távirányító után. Hallok égszaka­dásról, pánikról, távolodó euróról, növekvő államadósságról. Hideg zuhany. Ünnepen és hétköznapon. Vigalom utáni ki­józanodás. Tízmilliókat spóroltak a takarékossági csomaggal Mégsem vett föl nagy hitelt a megye Az idei évre tervezett félmil­liárdos működési hitel he­lyett eddig hetvenmilliót vett föl a megyei önkormány­zat. Az elnök szerint az év első felében kedvezően ala­kultak a bevételek, az ellen­zéki frakció vezetője szerint viszont ez várható volt. A ciklus utolsó közgyűlését szeptember 14-én tartja me­gyénk egyik legnagyobb munkaadója. A megyei közgyűlés elnöke, Frank fózsef lapunk kérdésére ar­ról számolt be, hogy idén eddig jól alakultak az önkormányzat bevételei, ezért a tervezetthez ké­pest csupán 70 milliós működési hitelt vettek fel. Ha nem vették volna át a középiskolákat Február végén úgy volt, hogy idén takarékoskodni kell, és várhatóan most nem lehet elkerülni a működési hitel felvételét. A 17 milliárd 59 millió 515 ezer forintos bevételhez képest 18 milliárd 169 millió 629 ezer forintos a tervezett kiadás, a hiány 1 milliárd 110 millió 114 ezer forint. Ebből 570 millió a fej­lesztési, 537 millió pedig a működési hiány. Ha korábban nem kellett volna átvenniük a városoktól a középiskolák működtetésének feladatát, nem kerültek volna ebbe a helyzetbe. E 14 intézmény 3,2 milli­árdba kerül, önfinanszírozó képességük 2,2 milliárd, azaz a megyének egymilliárd fo­rinttal kell hozzájárulnia a működtetésükhöz - saját be­vételeiből. Ez az önkormányzat a megye egyik legnagyobb munkaadója: intézményeiben idén 4315 em­ber dolgozik. - A cél az volt, hogy ameddig a lehetőségek engedik, ne ve­gyen föl nagyobb hitelt az ön­kormányzat, azt azonban nem lehet tudni, hogy a kedvező tendencia megmarad-e az év végéig. Az biztos, hogy ezzel a hitelállománnyal a megyék rangsorában - ami az eladóso­dottság mértékét illeti - a ne­gyedik helyen áll Csongrád, ez pedig nem rossz hely - mondta Frank. Az ellenzék szerint borítékolni lehetett Az elnök hozzátette, mostanra több tízmillió forintot hozott az önkormányzat egészére vonatko­zó takarékossági program. A kö­vetkező ciklus képviselőit nem állítja kész helyzet elé a most le­köszönő vezetés. Az ellenzék szerint boríté­kolható volt, hogy a nagyobb hitel fölvétele ezúttal is elma­rad. - Ez a módszer régóta; az év elején, a költségvetés elfogadá­sakor arra hivatkozva söprik le a módosító indítványainkat, hogy ezekre most nincs pénz, mert gond lehet, aztán végül mindig az derül ki, hogy nincs is olyan rossz helyzetben a költségvetés - véli Baláspiri Csaba, a polgári frakció veze­tője. Utoljára a megyeházán találkoznak a képviselők A 2002 óta tartó önkormány­zati ciklus utolsó megyei közgyű­lését szeptember 14-én tartják. Eredetileg úgy volt, hogy ebből az alkalomból Szentesen, a felújí­tott megyeházán gyűlnek össze a képviselők, ez a terv azonban módosult, a szegedi megyeházán találkoznak utoljára ebben a kör­ben. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents