Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-18 / 193. szám

PÉNTEK, 2006. AUGUSZTUS 18. • AKTUÁLIS* 3 Az édesanya nem hiszi, hogy a törökök terroristára cserélnék kisfiát Se gyermek, se pénz Sándor István volt rendőrtiszt szerint a törökök egy terroristának tartott honfitársuk kiadását kérik a Törökországban rejtegetett Mehmet Karcsikáért cserébe. Az igazságügyi tárca és a kisfiú édesanyja azt mondta, a történetből egy szó sem igaz. Az egykori rendőr két éve hárommillió forintot kért és kapott a kisfiú felkutatásáért és hazahozataláért a gyerek édesanyjától. Karcsika sem került elő és a pénzzel sem számolt el. - Elképesztő! Még a felvetés is képtelenség! Az egész úgy ahogy van disznóság! Miért kínozzák azt a szegény nőt?! így is rengeteg baja van. Szégyen, hogy ilyen képtelenségeket állítanak minden következmény nélkül - nyilatkozta lapunknak az Igazságügyi Minisztérium egyik, névtelenséget kérő vezetője arra a lapinformációra, mely szerint a két éve hamis útlevéllel Törökországba hurcolt és azóta ott rejtegetett Mehmet Karcsikáért cserébe egy Magyarországon élő török terroristát kérnek a török hatóságok. - Nem igaz, ilyen egyébként is csak a krimikben történik - tette hozzá az igazságügyi tárca főosztályvezetője, aki a már több mint két éve tartó ügy minden részletét ismeri. A kisfiú Szegeden élő édesanyja, Papp Edina szintén képtelenségnek nevezte, hogy a törökök terroristára cserélnék a fiát. Az aszszony azt mondta, neki nem árulták el, hogy Sándor István az informátor, ha a cikk megjelenése előtt tudja, akkor egy pillanatig sem gondolkodik el a történeten. Az egykor a szervezett bűnözéssel foglalkozó fővárosi nyomozó, mint azt már megírtuk, két éve közvetítő útján azzal kereste meg Papp Edinát, hogy felkutatja és hazahozza a most kilenc és fél éves fiút. A volt rendőrtiszt pénz kért, végül hárommillió forintban egyeztek meg, amit átvett Karcsika anyjától. - Sándor István valószínűleg azért állt elő ezzel a történettel, mert sem a kisfiamat nem hozta haza, sem a pénzzel nem számolt el, de erről egyelőre többet nem akarok mondani mondta zokogva Papp Edina. Az asszony továbbra is abban reménykedik, hogy az ankarai legfelsőbb bíróság jogerős ítéletét végrehajtják és még az idén viszszakerül hozzá Karcsika. Papp Edina emlékeztetett arra is, hogy tavaly a török kormányfő, az idén pedig Törökország köztársasági elnöke, Ahmet Necdet Sezer ígérte meg, Csak az iratok szaporodnak - Mehmet Karcsikát még mindig hiába várja haza édesanyja és kistestvére Fotó: Segesvári Csaba hogy a török hatóságok mindent megtesznek a kisfiú felkutatására és átadására. Papp Edina néhány napja levelet kapott volt élettársától, Karcsi apjától. A férfi azt kérte, peren kívül egyezzenek meg a kisfiú elhelyezéséről. Papp Edina még nem válaszolt a levélre, meggondolja, mit tegyen, amit azzal magyarázott, hogy volt élettársa soha nem tartotta magát a megbeszéltekhez. o.z. NEMZETKÖZI ELFOGATÓPARANCS Mehmet Tiiysüz, Mehmet Karcsika apja ellen a Magyarországon elkövetett bűncselekmények, többek között okirat-hamisítás és emberrablás miatt nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki. Az apát Törökországban összesen egy év börtönbüntetésre ítélték, mert megakadályozta, hogy Papp Edina láthassa közös gyermeküket. A török rendőrség emiatt is keresi. Ötszáz pontos lesz a felvételi rendszer Rémálom gyár BÁTYI ZOLTÁN Az eddigi pontszámítási rendszer módosulna, de a belső arányok továbbra is megmaradnának, azaz semmilyen lényegi változás nem következne be - hangsúlyozták az oktatási tárca szakemberei tegnap. Lapértesülésre reagáltak, amely szerint az eddigi 120+24 pontos rendszer helyett jövőre 500-as skálán számolják majd a felvételi pontokat. A hozott pontokat továbbra is a középiskolai eredményekből számítanák ki, jövőre azonban ebbe az érettségi már nem számítana bele, és az osztályzatok négyszereséből állna össze 200 pont. További 200 szerzett pontot az érettségin lehetne elérni. Az eddig adható pluszpontok száma 24-ről 100-ra nőne. A szaktárca közleménye szerint szeptember első hetében viszik a szakmai és érdekvédelmi szervezetek elé a most készülő javaslatot a felvételi pontszámítás módosításáról, leghamarabb októberben kerülhet a kormány elé. A tervezet - ha a kormány elfogadja - nem befolyásolja a középiskolások felkészülését az érettségire és a továbbtanulásra. Csak abban reménykedem, hogy Mehmet Karcsika - ha egyszer felcseperedik, s már azt is elfelejti, milyen kálváriát kellett végigjárni kisgyermekkordban - Mehmet Károlyként nem akarja megtudni, hogyan is forrtak körülötte az indulatok. Törökországból hazatérve - mert nagyon bízom abban, hogy ez mihamarabb megtörténik - jó eredménnyel elvégzi iskoláit, remek szakmát tanul, s eszébe sem jut a könyvtárakat bújni azért, hogy fellebbentse az igazság fátylát saját történetéről. Persze ilyen fátyol talán nincs is. Miközben számtalan jóérzésű ember azért aggódik, hogy a török apától és magyar anyától született kisgyerek végre újra átölelhesse édesanyját, a Mehmet Karcsika-ügy átlépett minden valós és képletes határon. A családi viszály immár nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet. Magas rangú politikusok ígéreteikkel erősítik a hitet az anyában. Török bíróság ítéletének végrehajtására vár a Magyarországon könnyező anyuka. Eközben a gyermek sorsával, az anya fájdalmával mit sem törődő „segítőkész" emberek kopogtatnak az ajtón, segítségért elkért pénzekről szólnak a hírek, s újfent rádöbbenhetünk, nem költöztek még el ebből az országból azok, akik oly nagy sikerrel élősködnek, mások fájdalmára rátelepülve. Persze nem Karcsika az első, akinek esete megmozgatja önjelölt nyomolvasók, jósok, távolbalátók és egyéb mágusok fantáziáját. Emlékezzünk csak: számolatlanul lehetne sorolni olyan eltűnéseket, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, váratlan tragédiákat, fel nem derített bűneseteket, amikor csáberejú mágustól a csodagyógyszert kínáló „orvosokon " át az asztaltáncoltatóig és halottlátóig tucatnyian álltak sorban. Vagyis az emberi gonoszság - mert mi másnak is nevezhetném azt, amikor egy csapdahelyzetbe került ember tragédiáját felhasználva akarnak kétes alakok hírnévhez, pénzhez jutni - ötletekből kifogyhatatlan, másrészt az emberi butaság is határtalan. Talán Karcsika már olyan világba nő bele, amelyben nem az autók lóerejében, a megvásárolható vagyontárgyakban, hanem az emberi viszonyok minőségében mérik majd a fejlődést. És Mehmet Károlynak még rémálmaiban sem bukkannak majd elő azok, akik hivatásként gyakorolták gyermekkorában a rémálmok gyártását. Döghús az úton Állati tetemeket szállító teherautóból szóródott ki a rakomány tegnap délután a 47-es úton, Szeged határában. A vásárhelyi ATEV Zrt. egyik beszállítójának sofőrje azért volt kénytelen vészfékezni, mert eléje kanyarodott egy biciklis. A konténer teteje fölszakadt, a szagos rakomány az útra szóródott. Át kellett pakolni egy másik járműre. Az útpálya felét lezárták, az Algyő felé tartó forgalmat elterelték. A megyei főállatorvos, dr. Szigeti Sándor kérdésünkre elmondta, ilyen esetekben mindig a szállító cégnek kell az eredeti útállapotot helyreállítani, vagyis az állati maradványoktól megtisztítani a terepet, és fertőtleníteni, ha szükséges. Tegnap ez megtörtént. Gusztustalan útakadály a 47-es úton Fotó: Segesvári Csaba Bírságolhat a hatóság a hátrányos megkülönböztetés miatt Egyre több álláshirdetésben kizáró ok a dohányzás Sok álláshirdetésben kizárólag nemdohányzókat keresnek - dohányzók által is elvégezhető munkákra. A diszkriminációt tiltja ugyan a törvény, de a dohányzás miatt elutasított álláskereső nem sokat tehet. Az utóbbi években a munkáltatók megtanulták: álláshirdetéseikben az etnikai kisebbséghez tartozás, a magasabb életkor vagy a fogyatékosság nem lehet kizáró ok. A dohányzás miatt viszont bárki eleshet a munkától. A szegedi hirdetőújság, a Déli Apró álláskínálatában hétről hétre szerepelnek hasonló hirdetések: „Fiatal, nem dohányzó, önálló munkavégzésre alkalmas, precíz férfit alkalmaznék üzletkötő, áruterítő munkakörbe". Felhívtuk a hirdetőt, megtudtuk, nem tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, hanem műanyag elemeket kellene szállítani. A dohányzás sem azért tiltott, mert a KRESZ balesetveszélyesnek minősítené, hanem, mert a főnök nem szereti, ha összefüstölik a céges kocsikat. A szegedi cég munkatársa azonban elárulta: ha a referenciáink rendben vannak, tagadjuk le nyugodtan, hogy dohányzunk. Lehet cigizni, az út mellett, sutyiban - csak a főnök meg ne tudja, mert rühelli a szerinte „naplopó" dohányzókat. Egy másik hirdetésben panzióba kerestek nem dohányzó takarítónőt. Itt arra hivatkoztak, a panzió teljes területén tilos a dohányzás. Nem dohányzó eladót kerestek egy garázsboltba, ahol elfogadható magyarázattal álltak elő. Mivel egyedül leszünk, munkaidőben nem lesz időnk kijárkálni cigizni, a vevőket ugyanis nem szabad várakoztatni. A cipőbolti eladói állást annyira szerettük volna elnyerni, hogy fölajánlottuk: az utcán cigizünk, a kieső időt levonhatják, esetleg ledolgozzuk. Ez utóbbi hallatán a hirdető hölgy érdeklődést mutatott, sőt személyes találkozót javasolt. Úgy tűnt, egy kis jövedelemcsökkentésért eltekintenek a rossz szokástól. Szegedi jogászok véleménye szerint a dohányosok kizárása, BÍRSÁG VAN. KÁRTÉRÍTÉS NINCS Az EU alapjogi chartája ugyan elítélj a hátrányos megkülönböztetés minden formáját a hatályos jogszabályok alapján a szervezet azonban csak a koron, származáson, valláson, szexuális beállítottságon, fogyatékosságon alapuló diszkriminációval szemben léphet fel. A megkülönböztetés többi formájának elítélését a tagállamok hatáskörébe utalja. Itthon a nagyjából másfél éve működő Egyenlő Bánásmód Hatóság járhat el a dohányzó munkavállalót kizáró hirdetővel szemben - ha az álláskereső névvel is vállalja a vizsgálatot. Gregor Katalin, a hatóság jogásza elmondta: eltilthatják a hasonló hirdetések megjelentetésétől a munkaadót, közölhetik a jogsértés tényét a hirdetést tartalmazó médiumban, és ötvenezertől hatmillió forintig bírságolhatnak is. A jogász megjegyezte, hiányossága a magyar törvénynek, hogy a „sértett" nem kaphat kártérítést hátrányos megkülönböztetése miatt, a befizetett bírság a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kaszszáját gazdagítja. negatív megkülönböztetése egy álláshirdetésben - ha az sérti az egyenlő bánásmód követelményét - az esélyegyenlőségi törvénybe ütközik. Nem sérti az egyenlő bánásmódot az olyan feltétel, amelynek a betöltött munkakör jellegzetességéből eredő, ésszerű indoka van. Ha jogsértést vél, az álláskereső megkeresheti az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a kisebbségi vagy az állampolgári jogi ombudsmant, és pert indíthat. Az egyenlő bánásmód sérelmét jelentheti ugyanis, ha a munkaviszony létesítése előtt álláshirdetésben, az állásinterjún, az alkalmazási feltételekben megkülönböztetést tesznek. Információink szerint a dohányzók diszkriminációjára hivatkozva a megyei munkaügyi bíróságon eddig még nem indult per. T.R. ésnemb Fiatal szobafestőt keretónk- Hötógetetétóen tagság előny. Fizetés megegyezés szennt V 130)967-5130. ... — ~ \ »/(««: (62)880-331. —\ ^TéalOaTimtc^an <mt MettW alkalmazna^ ^SrSS" 35?« kkeresKe i ismeret .ékffiiua \e\e<on A Déli Apró állásrovatában mind gyakrabban túnik fel a „nem dohányzó" megkülönböztető jelző Fotó: Frank Yvette \