Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-17 / 192. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 17. • AKTUÁLIS" 3 Seres Gabriella szülei térképen keresik a helyet, ahol megtalálták lányuk holttestét Fotó: Frank Yvette - Felismertem. A lányomat senkivel nem tudnám összekeverni - beszél a szegedi kapitányságon történtekről Seres Lajos. Kiderült, Seres Gabriellát augusztus 3-án Szerbiában felboncolták, 4-én pedig, anélkül, hogy azonosították volna, eltemették. Hogy hova, melyik városban vagy községben, nem tudták nekik megmondani. - A magyarkanizsai rendőrök augusztus 14-én közölték a magyar rendőrökkel, hogy a Tiszában, Martonosnál találtak egy ismeretlen női holttestet. Tíz nappal azután, hogy eltemették, tizennéggyel azután, hogy megtalálták! Arra sem kaptak magyarázatot, miért nem értesítették őket korábban. Felháborító! - fakad ki Marosváriné, aki évek óta élettársával együtt nevelte Gabit. Seres Lajosnak és Marosvári Györgynének nincs útlevele. A körülményekre tekintettel az apa soron kívül kap, hétfőn indul útnak, hogy megtudja, hol temették el Gabit, és hogy elintézze lánya holttestének hazahozatalát. Ebben segítheti az az igazolás, amit a Szegedi Rendőrkapitányságon állítottak ki, és amelyben kérik „a jugoszláv belügyi szerveket, a hivatalos ügyek intézésében segítsék a hozzátartozókat". - Annyit már tudunk, hogy az exhumálás 140-150 ezer forintba, a hazaszállítás legalább ugyanannyiba kerül. Sajnos nem élünk jó anyagi körülmények között. A szegedi önkormányzattól kaptunk 50 ezer forint gyorssegélyt, egyelőre nem tudjuk, hogy a többit honnan teremtjük elő. Gabit mielőbb hazahozzuk, holttestét el akarjuk hamvasztani, az urnát a szobájában szeretnénk elhelyezni - mondják egymást kiegészítve, könnyeikkel küszködve.Az apa és élettársa számára a szerb hatóságok tétlenkedése érthetetlen. A magyar rendőrök naponta telefonáltak nekik, ők naponta kérdezték tőlük, találtak-e holttestet. A válasz mindig ugyanaz volt: nem. Rövid időn belül sikerült kideríteni, hogy Seres Gabriellát (Magyar)Kanizsán, a katolikus temetőben temették el. - Ott van. Az az! Az a barna fakereszt - mutatja a katolikus temető vezetője, Király Attila. A kereszten a „31. 07. 2006. N. N. Zena" feürat olvasható. - Azért ez a sírfelirat, mert nem tudtuk, hogy ki a halott, csak anynyit, hogy nő, és 31-én találták meg a Tiszában - magyarázza Király Attila. A temető vezetője figyelmeztet, nehogy azt higgyük, hogy a kislányt csak úgy elföldelték. Szabályos temetést rendeztek augusztus 4-én 11 órakor, „fakoporsóval, szemfedéllel, egy Jézuskát ábrázoló kereszttel, és közben végig szólt a lélekharang is". Búcsúbeszédet nem mondtak, hisz nem tudták, ki a halott. - Hivatalosan meg kellett állapítani és a szakértőnek le kellett írni, hogy a Tiszában talált holttest vízbe fulladt, nem bűncselekmény áldozata lett. Arra én GYÁSZOL A CSALÁD „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy kislányunk, Seres Gabriella 14 éves korában tragikus körülmények közt elhunyt. Szeretnénk köszönetet mondani a szegedi rendőrségnek, a vízi rendőrségnek, a búvároknak, a városőrségnek és a miskolci speciális mentőcsapatnak a nehéz és kitartó munkájukért" - áll Seres Lajos és Marosvári Györgyné lapunkhoz eljuttatott közleményében. nem tudok válaszolni, hogy miért napokkal később vette fel egymással a kapcsolatot a két ország rendőrsége - mondja a temető vezetője, aki még egy másik, szintén névtelen sírt is megmutat, amin a „11. 04. 2006. Muski" felirat olvasható. OLÁH ZOLTÁN MÉG NEM ÉRKEZTEK MEG A HIVATALOS IRATOK •j A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság eddig még nem kapott a szerb hatóságoktól a holttest megtalálásának körülményeiről, a részletes személyleírásról és egyéb tényezőkről hivatalos írásos dokumentációt. Ezért egyelőre minden kétséget kizáróan nem nyilatkozhatunk arról, hogy a Szerbia területén előkerült elhunyt személy azonos a Szegeden eltűnt kislánynyal - tájékoztatta lapunkat Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Nemzetiszínű körömtől a magyar sárkányig Érezni a városban a világesemény hangulatát Kanizsán névtelen sírba tették a július 29-én Tiszába fulladt szegedi lányt Itthon még keresték, Szerbiában már eltemették Folytatás az 1. oldalról Káros halak a Tiszában Egyre inkább szaporodnak a Tiszában a kelet-ázsiai eredetű busák, és ugyancsak mind gyakoribb az ugyanonnan származó ezüstkárász, a razbóra és az amuri géb. Elszaporodásuk az őshonos halak rovására történik. A napokban az Alsó-Tiszán, Csongrád térségében megkezdődött kutatóprogram célja: meggyőzni az illetékeseket, hogy a nem őshonos, gyorsan szaporodó, nemkívánatos halak ritkítására nagy szükség van - tudtuk meg Józsa Vilmostól, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet tudományos munkatársától. A magyar-lengyel együttműködésben zajló program résztvevői a szarvasi intézet és a lengyel Warmia-Mazury Egyetem - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával zajlik. Ha nem is hirdeti minden utcasarkon a város, hogy mától sport világesemény helyszíne, egy délutáni Kárász utcai séta mindenkit meggyőzhet. A zsúfolásig megtelt kávézók, a sok külföldi turista és az evezőlapátok látványa árulkodik: ma kezdetét veszi a kajak-kenu világbajnokság. A nyüzsgés tegnap délelőtt még átlagos volt: a padokon szünidejük utolsó napjait töltő diákok és nyugdíjasok élvezték a napsütést. Mintha nem is ma kezdődne a 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokság. Szurkoló, trikolórban Az eseményre mindössze a Klauzál téri Démász-székházon látható, a világbajnokság kezdetéig visszaszámláló digitális óra, és a Kárász utca közepén kifeszített molinó figyelmeztetett. Komolyabb forgalom mindössze az Oroszlán utcai IBUSZ-iroda előtt alakult ki: reggel kilenctől folyamatosan árulták a jegyeket az év sporteseményére. Éppen magyarok és norvégok vártak türelmesen sorukra. Dél körül aztán, szinte észrevétlenül, idegen szavakkal telt meg a város. A sétálóutca kávézói benépesültek, a világbajnokságra érkezett szurkolók a szendvicsük mellé fagyit, sört, kávét kértek. Ludasi Mónikával a korzón futottunk össze. Kezén a körmök piros-fehér-zöld színben pompáztak. A hölgy nem mondhatja magát elfogulatlan szurkolónak édesapja a Kolonics-Kozmann kenupáros edzője. - A magyar szurkolók még csak szivárognak a városba, mi hétfő óta vagyunk itt. Már a 98-as szegedi világbajnokság is hatalmas élmény volt, az ideire a négyéves kislányomat is elhoztam. A családom az Anna fürdőben strandol, én a városnézés mellett döntöttem. Holnaptól „költözünk ki" a Maty-érre, ahol teli torokból szurkolunk majd a mieinknek mondta Ludasi Mónika. Natúr hús, zöldséggel Ebédidőben igazi világbajnoksági hangulat uralkodott el a belvárosban: a reggeli tréninget befejezett sportolók evezőlapáttal a vállukon tértek vissza szállásaikra. Ausztrál, iráni, olasz és lengyel sportolók masíroztak végig az utcán a Royal Hotel felé. - Ha jó az idő, mindig kiülünk a barátnőimmel a Kárász utcára. Fagyizunk, beszélgetünk. Valószínűleg ma tovább maradunk - adott hangot elégedettségének Tóth Niki, a kajakosok mustrálása közepette. Az ausztrál versenyzők eközben a Mediterrán teraszon költötték el ebédjüket, amit zsúrkocsikon, a Royalból vittek ki nekik a pincérek. Menüjük: A mexikói csapat a nagyáruház előtt igyekszik szálláshelyére Fotó: Karnok Csaba natúr hús, nagy adag zöldséggel. A Dugonics téren német szóra figyelEgy-két arra sétáló helybeli egyből fény- tünk fel. Günther Meyer és Herbert Sohképezőgépe után nyúlt, hogy megörö- maiz tegnap érkezett, kicsomagolás után kítse a „nagy zabálást". egyből városnézésre indultak. - A 2002-es Európa-bajnokságon is itt voltunk. Szeged csodálatos, különösen a régi épületek tetszenek - mondták a kajakrajongó férfiak. Mivel a németek a mieink legnagyobb vetélytársai, tippelésre invitáltuk őket. - A Janics-Kovács kettőst nem lehet megverni. Natasát személyesen is ismerjük, nagyon kedves lány. Úgy véljük, a magyarok nyolc-tíz, mi nyolc aranyérmet szerzünk. Az éremtáblázat élén a magyarok végeznek majd - mondták az udvarias bajor férfiak, majd tekintetük az égre szegeződött, ahol Tokodi Béla papírsárkánya repkedett. Tbkodi, tanfolyammal A férfi tíz perc alatt elsajátítható papírsárkány-tanfolyamot hirdetett. Segítői Janics, Storcz, Vajda, Joób és Haller voltak. Na nem személyesen. A férfi az ő arcképükkel díszített pólót viselt. Mindenki megnézi a papírsárkányt, de amikor meghallják, hogy háromszáz forint a tanfolyam, odébbállnak - mondta. Pedig németül és angolul is hirdette vállalkozását, ha már egyszer ennyi külföldi jár a városban. - Talán nem eléggé rikítóak a színek, amivel felpingáltam találgatott. A szolid színek, a szerény városi hírverés ellenére délutánra már világosan látszott: Szeged világeseményre készül. K. G. G. Most jó lenni szegedinek ŐRFI FERENC Most-a legkönnyebb büszke szegedinek lenni. Ebben a hétben mint a cseppben a tenger, benne van minden. Szépség, harmónia, testi, lelki és szellemi kihívások, no meg a felhőtlen {reméljük a szó szoros értelmében is) szórakozás - világ- és nemzeti színvonalon. Most a hétköznapok is ünnepnapok - aki este végigsétál a zsongó, életteli, latinosan buja belvároson, bizonyára igazol engem: ha egy varázslat folytán most oldanánk le a kendőt vendégeink szeméről, s megkérdeznénk tőlük, hol járnak, abban bizonyára valamennyien megegyeznének, valahol Európában. Pedig a java csak most kezdődik. Megnyílt a grill fesztivál, a múlt század harmincas éveinek híres ínyesmestere, Magyar Elek „intelmei" szerint: Az ízlésben kulturált ember sohasem a mennyiségre, hanem a minőségre, az anyagban és az elkészítésben való változatosságra fekteti a hangsúlyt. Az újszegedi ligetből átvitt értelemben is könnyű átsétálni a Dóm térre, hiszen míg itt az ízlésben kulturált ember testi, amott szellemi, lelki Mekkájánál vagyunk. A szabadtéri játékok színpadán Erkel Bánk bánja, magyar világsztárokkal. Nemzeti operánk tökéletes ajándék a hetvenöt éves szabadtéri játékoktól Szent István ünnepére. Ugyanaznap délelőtt a dómban felcsendül az ünnepi tedeum, ahol a nyugállományba vonuló Gyulay Endre tartja hálaadó, utolsó püspöki szentmiséjét. A szakrális eseményeknek jeles helye még a Mátyás tér is. ahol a korábban elpusztultnak hitt, romjaiban a kilencvenes években megtalált, mára restaurált Szeplőtelen fogantatás szobrot állítják most vissza eredeti helyére. Bálint Sándor ha élne, elégedetten csettintene: végre ismét teljessé vált az alsóvárosi ferences templom barokk atmoszférája. Este tűzijáték, földön, vízen, levegőben. Most pedig vegyünk egy nagy levegőt, s mondjuk ki egy szuszra: megkezdődött a 35. felnőtt síkvízi kajak-kenu világbajnokság Szegeden, a Maty-éren. A feeling a tegnap esti dóm téri nyitó gála óta sportvilágvárosi. A számok is. Nyolcvan ország, ezerötszáz csapattag, százhúsz tévés, százötven újságíró - a szállodákban még a közeli városokban is telt ház van. Aztán itt vagyunk mi, több tízezren, akik a magyar csapatért, benne a kilenc szegedi kajak-kenu királyért a tüdőnket meg a szívünket is képesek vagyunk kiszakítani. Közben a sportcsarnokra is vetnünk kell egy vigyázó pillantást, hiszen ma délután a magyar női kosárlabda-válogatott is megajándékozza a szegedieket egy izgalmasnak ígérkező sporteseménnyel. A román együttessel mérkőznek meg. „Nem lehet ráismerni Szegedre. Csupa izgalom, csupa ünnepélyesség, csupa fény - az utcákon és az arcokon is." A Pesti napló krónikása jellemezte így Szeged hangulatát 75 évvel ezelőtt, a Szabadtéri Játékok legelső bemutatójának estéjén. Ha ugyanez a kollégám most is itt lehetne, valószínű, így kezdené tudósítását: Rá lehet ismerni Szegedre. Csupa izgalom, csupa ünnepélyesség...